Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-21 / 16. (2829.) szám

1932 január 21, csütörtök. ^I^<MMAG^ARHrKLAB 3 Károlyi miniszterelnök képviselői beszámolót mond Székesfehérváron Budapest, január 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Károlyi miniszter- elnök, Székesfehérvár képviselője szombat este Székesfehérvárom képviselői beszámolót tart, amelyen valószínűleg országos jelentő­ségű kijelentések fognak elhangzani. A be­számoló iránt nagy az érdeklődés. Budapest, január 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk tele fon jelentése.) A tegnapi minisz­tertanács végleg letárgyalta a parlament tag­jainak összeférhetetlenségéről széló törvény- javaslat tervezetét. Legközelebb több szaik- értekezlet lesz a javaslat ügyéiben, amelyekre pártállásra való tekintet nélkül meghívják a szakembereiket és politikusokat. Pénteken ül össze az összeférhetetlenségi bizottság Prága, január 20. A képvisel őház összefér­hetetlenségi bizottsága, melynek döntenie kell arra nézve, hogy összeférhetetlen-e a képviselői mandátum egy bank, vagy biztositó intézet igazgatósági tagságával, pénteken délelőtt kilenc órakor ül össze. A bizottság, mint már jelentettük, szakvéleményt kért Hoetzl és Weyr egyetemi tanároktól, az al­kotmányjog szokértőitől. A két tudós már be­terjesztette szakvéleményét, úgyhogy a bizott­ság már meghozhatja elvi döntését. Véres munkástüntetés egy Jugorláv bányában két halottal Belgrád, január 20, A resavai bányaigazga­tóság készpénz helyett a legutóbbi héten bon­nal fizette ki a munkásokat. Mivel a munká­sok a bonnokért semmit sem kaptak, hevesen tüntettek az igazgatóság épülete előtt. A bá­nya igazgatósága a tüntető munkások ellen rendőrök segítségét kérte, akik fegyverrel akarták szétzavarni a tüntetőket. Véres vere­kedés támadt, amelynek folyamán két mun­kás meghalt, három munkás pedig súlyosan megsebesült. Nyilatkozattal ért véget a Magyarság és a Népszava közti sajtóper Budapest, január 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Emlékezetes, hogy a „Magyarság" és a „Népszava" között sajtó­per indult meg azok miatt a cikkek miatt, amelyeket a „Magyarság" jelentetett meg és •amelyek azt állították, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt összepaktál a csehszlo­vák szociáldemokrata párttal és csehszlovák pénzen folytat Magyarországon államellenes propagandát. Hasonló cikkek jelentek meg több budapesti és vidéki lapban is, amely el a „Magyarság" cikkeit átvették. A szociál­demokrata párt annak idején feljelentést tett e lapok ellen sajtó utján elkövetett rágal­mazás címén. A vidéki lapok ügyét már bé­kés utón elintézték, a „Magyarság" ügyében pedig mára tűzött ki tárgyalást a budapesti büntetőtörvényszéken Méhes dr. tanácselnök. Tárgyalásra azonban nem került sor, mert Kelemen Kornél dr. országgyűlési képviselő, a „Magyarság" jogi képviselője a tárgyalás előtt megállapodott a szociáldemokrata párt, illetőleg a „Népszava" ügyvédjével, hogy az ügyet nyilatkozattal békésen elintézik. Ez a bocsánatikérő nyilatkozat ma már meg is je­lent a „Magyarságában. Mifoch optimlsztikusan ítéli mag az állam gazdasági és pénzügyi helyzetét Olmiitz, január 20. A cseh iparospárt olmü- tzi ülésén Mlcooh vasutügyi miniszter a poli­tikai és gazdasági helyzetről beszélt. A mi­niszter optimisztikusan Ítélte meg a mai álla­potokat s teljes határozottsággal hangoztatta, hogy a lakosságnak semmi oka nincsen félni attól, hogy a gazdasági egyensúly, az állami és közgazdálkodás stabilitása veszedelemben forogna, sőt a magántulajdon is teljesen biz­tosítva van. Az ország helyzete pénzügyileg és gazdaságilag teljesen független és kielé­gítő. A rövidlejáratu kölcsönöket az állam a rendes időben törleszti s igy az általános vi­lággazdasági káoszba nem sodródhat bele. A köztársaság boldog lehet, — úgymond —, hogy erős és megbízható középosztálya van. Benes és Ghika a kisantantot dicsőit! A román külügyminiszter prágai látogatása — A tegnapi pohárköszöntök Prága, január 20. Jelentettük, hogy Benes dr. a Prágába érkezett román külügyminiszter tisz­teletére tegnap délben ebédet adott, amelyen a csehszlovák külügyminiszter pohárköszöntőjé­ben többek között a következőket mondotta: — A kisantant három állama a béke őszinte és határozott barátja, nem követel senkitől sem­mit, szomszédaival kivétel nélkül békében kiván élni és Genfben pozitívan közreműködni a lefegy­verzés komoly problémájának megoldásánál. Ugyanekkor azonban másoktól is követeli, hogy ugyanennyi jóakarattal és a nemzetközi szerző­dések iránt megnyilvánuló ugyanennyi tiszte­lettel miidködjenek közre a béke nagy gondola­tának megvalósításánál. A kisantant tudatában van a nehézségeknek, de azt is tudja, hogy a cél csak nyugalommal érhető el s ha a lelkekben bizonyos morális lefegyverzés állapota következik be. A kisantant három állama bizonyára a legelső helyen lesz ott, ahol a békéért dolgoznak. — A második kérdés, amely a három államot érdekli, az általános politikai és gazdasági krí­zis. Európa két feltétel betartása mellett szaba­dulhat ki súlyos helyzetéből: ha a békét fönn­tartja és ha a fölösleges konfliktusok motí­vumait eltünteti, vagy kikerüli, továbbá, ha a gazdasági életet a lehető legtágabb értelemben vett szabad árucsere módszerével fölpezsditi. A világ nyugtalan és ezért szükséges, hogy a kisantant három állama kölcsönösen támogassa egymást, mint ahogy az elmúlt tiz év alatt szám­talanszor megtette már. A kisantant sokszor tanujélét adta életképességének és létjogosult­ságának e bizonyos, hogy ma szükségesebb, mint valaha. Ez a bizonyosság nyugalmat és erőt ad a kisantant államának s arról is biztosit, hogy a három állam a mai krízisből megerősödve kerül ki. Ghika román külügyminiszter válaszában ki­fejtette, hogy a kisantant az elmúlt évek meg­próbáltatásai alatt bebizonyította létjogosultsá­gát és az idő szentesítette a szövetség erejét. A kisantant lényeges faktora az európai politi­kának é6 az a feladata, hogy őrködjék a béke- szerződésekben szentesitett állapotok fölött. A román külügyminiszter prágai látogatása alkal­mat ad arra, hogy a kisantant miniszterei ismét hangsúlyozzák tántoríthatatlan barátságukat és egységüket. Korányi: A népszövetség pénzügyi bizottsága bizik Magyarország férfias kitartásában A magyar pénzügyminiszter nyilatkozata genfi utjának eredményeiről Budapest, január 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Korányi pénzügymi­niszter Géniből hazatérve, a vonaton nyilatko­zott az újságíróknak genfi útjáról. Elmondotta, hogy utjával nagyon meg van elégedve, miután mindenütt komoly megértéssel találkozott. A magyar problémák végleges, gyökeres megol­dása természetesen Genfben nem várható. A megbeszélések főként két probléma körül mo­zogtak és pedig Magyarország devizahelyzete és államháztartásának helyzete körül. Genf meg­értette Maggyarország szükséghelyzetét a transzfermoratórium kérdésében is. Ott is szük­ségesnek látják olyan organizáció megteremté­sét, amely valamennyi külhitelező érdekeit kép­viselné. A népszövetség pénzügyi bizottsága bi­zik Magyarország férfias kitartásában az állam- háztartás egyensúlyának helyreállítása kérdésé­ben. Általános fölfogás az, hogy Európában rö­videsen javulás következik a gazdasági válság után. A népszövetség pénzügyi bizottsága a na­pokban beterjeszti terjedelmes jelentését a ta­nácsnak. Korányi meggyőződése szerint a jelen­tés igen tárgyilagos, sőt egyenesen jóindulatú lesz* Friedrkh mezőgazdasági kartellpolitikával akarja megoldani Középeurópa problémáját A Benessel folytatott négyórás megbeszélésen nem esett szú a kisebbségi kérdésről... Slávik a csehszlovák mezőgazdaság szempontjából elfogad­hatatlannak tartja Friedrich formuláját — Friedrich mégegyszer megláto­gatja Prágát! Prága, január 20. Jelentettük, hogy FriedTÍoh István volt magyar miniszterelnök, országgyű­lési képviselő meglátogatta a csehszlovák fővá­rost, hogy politikai tárgyalásokat folytasson a csehszlovák politikai tényezőkkel. Friedrich hétfőn meglátogatta Dérer iskolaügyi minisztert és Slávik belügyminisztert, majd pedig Benes külügyminiszter fogadta négyórás kihallgatá­son. Friedrich tárgyalásairól fölvilágosltást adott a csehszlovák kormány német- és magyar­nyelvű félhivatalos lapjának. Az egyik lap szerint „Friedrich azért jött Prá­gába, hogy magyarországi pozícióját megerő- sitse". Friedrich Istvánt igen erős családi köte­lékek fűzik Prágához, itt van eltemetve atyja és nagybátyja, akiknek sírját meglátogatta. Friedrich — a lap szerint — élénken hangoz­tatja csehszlovák származását, Dérer miniszter régi iekolatársa volt, Slávik belügyminiszterrel mint- az agrárpárt exponen­sével beszélt ama nehézségekről, amelyeket ag- ráT szempontból .kellene elhárítani a csehszlo­vák—magyar együttműködés utjából. A Prager Presse jelentése A Benes külügyminiszterrel folytatott tárgya­lásairól Friedrich a Prager Pressében a követ­kezőket mondja: — Ez a beszélgetésem, amely hétfőn történt és csaknem négy óra hosszat tartott, mindenek­előtt a fogalmak tisztázásához vezetett és igen őszinte 1 'riyásu volt. Megerősödött ama meg­győződésem, hogy kölcsönös jóakarat és őszin­teség mellett a kiengesztelödési atmoszféra felé nagy lépéseket tehetünk és hogy Benes külügy­miniszternél adva vannak a helyzet tárgyilagos megítélésének és a közeledés lehetőségednek el őf öltételei. Tárgyalásaim konklúziójaként megállapítom, hogy az elméleti tanulmányok ideje lejárt és a felelős tényezőknek most köte­lességük levonni az elméleti mérlegelések kon­zekvenciáit és a tettek terére kell lépniük. A két államnak mindenekelőtt gazdasági kérdé­sekben kell közelednie egymáshoz. Ha ez meg­történik, akkor Friedrich szerint várható, hogy a két állaim egyéb kapcsolatai is barátságosab­bakká válnak. A kisebbségi kérdést nem érintettét: A Prager Tagblatt közlése szerint Friedrich előterjesztette Benesnek a saját Középeurópa- konoepcióját, amelyről maga azt állítja, hogy a politikai realitások talaján áll és Romániát is magában foglalja, miután Románia a kisantant tagja. Arra nézve, hogy melyik állam tegye az első kezdeményező lépést, Friedrich azt mondja, hogy erre nincs szükség, mert a csehszlovák— magyar kereskedelmi tárgyalások kedvező al­kalmat nyújtanak mindkét fél számára a közép­európai problémának gazdasági szempontból va­ló megvitatására. Friedrich terveit Slávik belügyminiszter nem a legkedvezőbben fogadta, mert- azok gazdasági részét a csehszlovák agrárérdekekkel össze­egyeztethetetlennek minősítette. A csehszlová­kiai magyár politikusokkal Friedrich nem lépett érintkezésbe s ezért a csehszlovák miniszterek­kel való tárgyalásai során nem érintette a magyar kisebbség kérdéseit. Pozsony, január 20. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjeleiitése-) Kedden délután Fried­rich a prágai gyorssal Pozsonyba érkezett ai Csehszlovákiában tartózkodó Persián Ádám tár­saságában. Friedrich kartell-formulája Fridrich István ma délelőtt pozsonyi mun­katársunk előtt a következőket jelentette ki prágai útjáról: — Benessel barátságos megbeszéléseket folytattam, amelyekről nem tartom ildomos* nak, hogy bővebben nyilatkozzam. Benes az én koncepciómat határozottan megértéssel fo­gadta és meg vagyok arról győződve, hogy a csehszlovák külügyminiszter a jövőben ezt a közeledési szándékot alá fogja a maga részé­ről is támasztani. Slávik belügyminiszterrel is beszéltem. Az egész koncepciót dióhéjban közöltem vele. Nincs más ut, mondottam, mint hogy Középeurópa államainak tervszerű gazdád kodásával és kontingensmeg állap odással biztosítsák Középeurópa prosperitását. A csehszlovák agráriusok bizonyos aggállyal néznek az ilyen gazdaságpolitikai közeledés­re. Ezt az aggályt úgy lehet eloszlatni, hogy a két ország gazdasági érdekeltségei, hogy ugjr mondjam, kartehzerü megállapodást kötnek a terme- lésre és az értkesitésre vonatkozólag. Példát mondhatok erre. Itt van a cukorkar- tel, amely nemzetközileg a cukorkérdést vala** mennyi érdekelt szempotjából máris rendezte. Slávik belügyminiszter nagy szimpátiával fo­gadta előadásomat, habár hangsúlyozta, hogy a csehszlovák agrárkérdéseket ebből a kö­zeledésből hátrány nem érheti. Friedrich István kijelentette még, hogy sze­retett volna az itteni magyar kisebbségi poli* tikusokkal, Szent-ív dny v®l, Szülővel is tár­gyalni, azonban Prágában nem volt módja er* re. Nem akar belekontárkodni az itteni ki­sebbségi politikába, azonban azt hiszi, hogy a két ország közeledésének az itteni kisebb­ségi magyarság is hasznát fogja venni. Friedrich a délelőtt folyamán felkereste Ardó Sándor dr. ügyvédet, azonkívül Ivánka Milán dr.-t is. A délután folyamán Malacká­ra utazik édesanyja meglátogatására. Holt- nap visszatér Pozsonyba és csütörtökön utazik vissza p-’^apestre. Az eg k kormánylap úgy tudja, hogy Friedrich még egyszer Tneglátovatja Prágát, hogy folytassa megkezdett tárgyalásait. A budapesti sajtó Friedrich útjáról Több budapesti lap reflekciót fűz Friedrich vállalkozásához. A Budapesti Hírlap egyelőre tartózkodik a hozzászólástól, de megjegyzi* hogy amii a Friedrich által hangoztatott poli­tikai realitást illeti, éppen ebből a szem­pontból Friedrich emlékezetes törökországi kirándulása után nem mer vérmes reménye­ket táplálni. A Nemzeti Újság hangsúlyozza, hogy a ma­gyar közvélemény semmiféle olyan gazda­sági közeledésről, vagy összeköttetésről nem hajlandó tárgyalni a szokásos kereskedelmi szerződéseken túl, — amely a két ország egy­máshoz való viszonyát a politikai kérdésnek teljes elejtésével akarná megkísérelni. A Be- nes-féle ismert Dnna-konföderációs tervvel szemben a magyar közvélemény — mint a Nemzeti Újság ismételten hangoztatta — az egységes visszautasítás álláspontján van. Min­den olyan vállalkozás, amely ezt figyelmen kívül hagyja, Magyarországon megbukottnak 'tekinthető. Betűien külföldi útjáról Budapestre érkezett Budapest, január 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelntése.) Bethlen István gróf ma délben Budapestre érkezett. Bethlent fiának, ifj. Bethlen István hirtelen megbetegedésének hire hozta haza Bécsből, ahová Rómából érke­zett. Bethlen Istvánnét Párisból szintén haza várják fia betegágyához. — Kérelem a keresztényszocialista párthivek- hez. Az országos keresztény szocialista párt po­zsonyi szervezete és a szakszervezet Szent Er- zsébet-alapot létesített a szegények segélyezé­sére. A párt kéri híveit, hogy adakozzanak az alap javára, amelynek célja nemes, mert a nél­külözők szomorú sorsán enyhít. Koszorumeg- váltás és egyéb címen történő ajándékozást há­lás köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a párt központi irodája (Pozsony, Ventur-u. 9.). — „Csak" kétmillió uj autót vásároltak ta­valy Amerikában. Londonból jelentik: Az Egyesült Államokban 1931 első 11 hónapjá­ban 1,830.577 uj személyautót adlak el, ami 27 százalékkal csekélyebb az előző év első 11 hónapjának forgalmánál, amely 2.529.525 volt. A teljes évi forgalom nyilván meghalad­ja a kétmilliót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom