Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-21 / 16. (2829.) szám

4 T>XWGAlMACifeflRHIRLfla 1BS2 január 21, caiitBrtflfe. Mi minden van a világ legrégibb boraiban Állat- és növényvilág a római korból származó italban Az ördögimádók Kisázsiában még mindig ét egy mannikeus szekta Budapest, január. Ennek a eikknek az írója a háborít alatt a kisázsíal német kirendeltségnél Tolt beosztva. Érdekes emlékeit és él­ményeit most állítja össze. Abból kö­zöljük ezt a mutatványt. Meglátogatott a német páter; azt mondta, hol­nap iudul El Kef-en túl a djezidekihez. El Két egy régi várrom, túl rajta vagy 50 km.- nyire terül el a nem nagyon bizalmas hirü djezid törzs területe, akik nem tűrnek meg idegent. — Vöd törawek mondják és ördögimádók. A mi német páterünk, — sajnálom, hogy el­feledtem már a nevét, — tudós ember volt, etno­gráfus és nyelvész; egyedül vágott neki az útnak Isten nevében. Nem sok reményem volt a viszont­látásra, akárcsak Rippl főhadnagynak Osman aga birodalmába való expedíciójakor; de úgy, amint akkor, most a páterünknél is, hála a jő Istennek, nem történt baj. Visszakerült vagy két, hét. múlva éppen, sőt vidáman és sok tapasztalattal gazdagabban. Amint mindent elmesélt, elmondom, már ami emlékemben maradt. A djezidek félig nomád beduin törzs, de félig már telepedik, vannak szilárdabb tanyaházai, sőt templomuk is a magé nemében, kőfaragásokkal. Páterünk nem is sejtvén, hogy már a djezidek földjére ért, egy patakra akadt, melyben persze, hamarosan megfürdeti a hőségben. Magas növésű, barna, jókínézésü, tisztán öltözött emberek lepték meg fürdőzés közben, de nem bán­tották. Tudott arabul és meg is értették, kijelen­tették neki, hogy nagy szerencséje van, mert nem tűrnek idegent, hanem, mivel megíürdött a pata­kukban, ezzel az ő hiedelmük szerint tulajdonkép ■felvette a djezidek kereszteéget és igy a szokásjog alapján vendégként kell vele bánniuk. Ez a dolog roppant felkeltette a páter figyelmét, de az enyémet is, mikor mesélte. Mindig azt kép­zelem, hogy' az ördögimádók valami régi ősvallás maradványa, mely az Orthmuz és Arriman ős­perzsa istenségekkel függ össze. De kiderült, — különösen a későbbiekből, — hogy nem onnan ered a vallásuk, hanem az egy, a kereszténységből ki­vágott eretnek szektának, a mannikeusoknak maradványa. Nehezen bírtam elképzelni, hogyan lehessenek olyanok, akik a rossz megszemélyesítőjét ön­magáért imádják. Ki is derült, hogy az irnádás alapja' a félelem és kérlelée, — hogy ne bántsa őket. A menmkeusok hite szerint 10-000 esztendeig a jó és 10.000 esztendeig a rés® szellem uralkodik felváltva a világban. A djezidek szerint most a rossz szellem uralkodáséban élünk és azért azt kei imádni. Páterünknek nehéz volt velük vallási dolgaikról beszélni mert tilos nekik a 6ejtám (sátán) szót kiejteni, sőt annyira mennek, hogy az a betűvel kezdődő szavakat is gondosan kerülik. Imádásuk ceremóniái különösek; templomukban az ördögöt páva alakjában ábrázolják a kőfaragá- sckon. Csendben guggolva ülnek az imánál. Egy, bizonyára a perzsa tüzimádásból maradt kultuszukat látta a páter, ami szerinte igen szép és ünnepélyes jelenet volt és csodálatos kevere­dődét mutatta a vallási fogalmaknak, mert Dávid király ünnepét tartották, akit nagy tiszteletben tartanak. Két nagy négyszögletes fehér kőoszlop állott egy emeltebb helyen, mely körül csöndben gyillekeztek a férfiak. Két fehérbe öltözött pap nagy kosár­forma edényben égő parázshalmot hozott nyugodt, kimért lépésekkel. Egyidőben rakták rá az edé­nyeket a fehér kőoszlopokra, melyek között megálltak, karjaikat felemelve, lassú, vontatott hangon kiáltották: „Holnap szent Dávid király ünnepe lesz." Többet nem szóltak. Azután a nagy csendben a parázsfénytől világítva, ünnepélyesen ■lejöttek és elvonultak. A fórfiaik is teljes néma­ságban oszlottak el. a parázskosarak pedig egye­dül világítottak az éjszakában tovább. A djezidek részben földmi velők is, de általában mégis nomád rablók, mindenki ellenségei. A házas­ságot nem ismerik. Bizonyos közösség van a tu­lajdonok tekintetében náluk, legalább is a föld, az élelmiszer és a jószágot illetően. Apró, nálunk szinte nevetséges kicsiny teheneik alig nagyobbak egy jókora kecskénél, de általában az egész Irak­ban nagyon apró a szarvasmarha, A bejből nagy kerek, lapos tálakban ycghurtot készítenek, mint a többi beduin törzsek. Páterünket szabadon bocsátották haza. Elhatá­rozta, hogy ha teheti, ismét felkeresi őket, mert általán jobbak a hírüknél. .Szegény páterünk nemsokára malária asiaticá- ban betegedett meg. Rettenetes fajtája ez a malá­riának, melyből ritkán gyógyul ki valaki, mert a vér elváltozik fekete hig lévé. A németek kitűnő kórházi berendezésének köszönhető, hogy páte­rünk még élt, de olyan vézna, gyöuge kis ember­ke lett belőle, alig vánszorgott, mégis ő tartotta a karácsonyi misét, az utolsót az Irakban, bár nem az utolsót a háborúban. V. E. __ Elfogtak egy notórius pozsonyi kabát­tolvajt. Pozsonyi szer kész tőségünk telefonál­ja: A pozsonyi rendőrség letartóztatta Busz­ain Valter 20 éves bécsi fiatalembert, aki be­vallotta, hogy Pozsonyban kabáttolvajlásokból tartotta fenn magát. Az utóbbi időben több kabátot lopott el a Savoy-kávéháziból. Ber lin, január. Régi igazság, hogy a szőlőgerezdek édes leve, a zamatos bor már a bibliai időkben kedvenc itala volt a szomjas emberiségnek. A bor fajtája és minősége között különbséget csak később tettek a hozzáértők, a borgazdaság kultúrája pedig voltaképpen csak az ókorban alakult ki a maga tökéletességében, amikor a görög és római borok remek ize. finom illata és kristálytiszta csillogása az egész földkerekségen ismert és nagy- rabecsült kiváltságait képezték a nemes italnak. ügy tartja a közmondás, hogy igazán jó csak az óbor lehet, de hogy voltaképpen mi mindent tartalmazhat egy hamisítatlanul ősrégi bor, arra vonatkozóan rendkívül érdekes, sőt egyenesen fantasztikusnak mondható adatokat hozott nyilvá­nosságra Grüss J. dr., az ismert nevű vegyész, a berlini egyetem tudós tanára, aki a közelmúltban behatóan vegyelemezt© a legrégibb borokat, ame­lyek ezidőszerint léteznek a világon. A legrégibb bormaradványt Speyer múzeumában őrzik é6 az úgynevezett „római bor" a pontos fel- jegyések szerint valóban a rómaiak korából szár­mazik, akik azt annakidején nagyobb mennyiség­ben halmozták fel a mai Speyer helyén álló Nemetumban. Krisztus után 350-ben, amikor e germánok foglalták el a római birodalomnak ezt a tartományát, Nemetumban kő kövön nem ma­radt. Elenyészett természetese^ a rengeteg meny- nyiségü bor is, amelyet az utolsó cseppig kiittak a diadalmaskodó hódítók. A különös véletlen foly­tán azonban mégis megmaradt az utókor számára egy római borral telt kulacs, amelyet a közelmúlt­ban fedeznek fel Speyerben, az egykori római vár romjai között végzett ásatások alkalmával. Gr üss tanár vizsgálatai ezerint a négyszögletes kulacsban őrzött csekély folyadékmeunyiség valóban a hatal­mas világbirodalom fénykorának idejéből szárma­zik és a vegyvizegálat alkalmával sikerült meg­állapítani, - hogy a „római bornak" nevezett folyadék alkoholtartalma teljesen elenyészett. — Hasonlóképpen elpárologtak a bor illatát megadó gyümölcséterek is az évezredek során, a folyadékot azonban sűrű olajróteg borítja. Az olajrétegben, Barcelona, január. FRANCESC MACIA I LLUSSA El President dél Govern de la Generalitat de Catalunya Ezzel a névjeggyel adta vissza látogatásomat — huszonnégy órán belül — Macia ezredes, a monarchia m elbukásakor párisi emigrációjából 'hazatért katalán forradalmár, a másfél napig tartó katalán köztársaság önhatalmúlag kineve­zett elnöke. A külön katalán köztársaság, e pár órás élete alatt is tulajdonképpen csak eszmeileg létezett, a Pres-ident cím azonban ma is jogerősen meg­illeti Maciá-t, ha nem is mint- a katalán respub­lika, hanem mint a katalán Generalitat elnökét. Generalitat: szinte lefordíthatatlan szó — s igazán mulatságos a külföldi sajtó erőlködése, amellyel ezt a fogalmat hol „egyetemesség", hol „általánosság", sőt még „generálisság" néven is. emlegeti. Generalitat: jelenti a katalán önkor­mányzat szervét és végrehajtó hatalmát; szék­helye a Palacio de la Diputaíion, melyből aféle fedett folyosó, amilyen a püspöki magánlakáso­kat köti össze errefelé a katedrálissal, vezet az Elnök termeibe, a Püspökök Uocájában levő, a Casa de los Canonigos: Kanonokok Háza nevű régi palotába, ahol Macia elnök engem fogadott. * Ahol csak említettem Macia nevét, hogy ké­szülök hozzá, vagy hogy voltam nála, jóakaratú mosoly jelent meg az emberek arcán s csönde­sen bólogattak: — L‘avi! L‘avi: nagyapót jelent. Francé se Macia leg­népszerűbb elnevezését. Bővebben: L‘avi de Tots: mindenki nagyatyja — ami alatt bizonyos egyéni tiszteletet, éveknek kijáró tekintélyt, de talán még több politikai súlytalanságot, kevéssé komolybavevést kell érteni, szóval, amolyan nagyapának kijáró érzelmeket. A néphumor, mint mindig, most is plasztiku­san jellemez: többet és mást, mint ,,'1‘avi" — alig is lehetne mondani Macia elnökről. Mint nyugalmazott pionirezredes, politikára, szélső katalán politikára vetette magát s igy összeütközésbe került Primo de Hiverával, aki elkövette vele szemben azt a taktikai hibát, hogy túlságosan komolyan vette, túlságos je­lentőséget tulajdonított neki. A volt diktátor, aki általában nem rendelkezett azzal az állam- férfiúi erénnyel, hogy agyonhal 1 gatássa 1. észre- nem veréssel ölje meg az ellenfelet — csinált belőle tulajdonképpen ..nagy embert", amikor folyton foglalkozott vele. folyton üldözte, végük1 is kiüldözte az országból, ahová igy egy nyolc­éves „száműzetés" lesszépasszéjáva I t érhetett vissza áprilisban. Még a diktatúra alatt történt, hogy Ricoííi Garibaldi bongratta öt abba a képtelen kaland­Aldenyd nyomaira akadt a vegyész, vatomiint alkalikus elemekre, továbbá különleges növényi állati mikroorganizmusok megkövesedett marad­ványaira 16. Vizsgálódásainak további során Gr üss tanár egy másik ezereszteudős bor vegyi elemeit is meg­határozta. Ez a bor, amelyet gömbalaku palackban fedeztek fel, az északkaukázusi Rutch közelében végzett ásatások alkalmával és amely ez­időszerint a berlini néprajzi muzeum gyűjtemé­nyében található, teljesen elveszítette borsaerü jellegét. A csekély mennyiségű folyadék Grüee szerint nem tartalmas egyebet, mint különböző savak oldatát. A gyümölcséter ré az alkohol tel­jesen elpárologtak belőle és maga a folyadék is teljesen szagtalan. Grüss tanár az úgynevezett Fehling-Jéle oldattal vizsgálta meg a szintén ős­kori időkből származó folyadékot és nem csekély meglepetésére nagymennyiségű érceket talált abban. — A vegyvizegálat eredménye kálium, nátrium, kalcium, magnézium és vasról számol be, amelyek borsav, ecetsav. oxálsev, kén- és sósavban oldva, voltok a minimális folyadékimennyiségben kimutathatók. Még sokkal érdekesebb eredmé­nyeinkéi járt azonban a folyadék biológiai vegy­vizsgálata, amelynek eredményeképpen a tudós egy fajta algát fedezett fel a folyadék üledékében. Ezek az algák a rizoclónium fajtájához tartoznak és azonosak a krétakörből származó növényi álla­tokkal, amelyekből nagy mennyiséget sikerült találni megkövesedett állapotban a Keleti tenger­ben végzett talajvizsgálatok alkalmával A leg­meglepőbb tudományos szempontból mindesetre az a körülmény, hogy a kaukázusi bor maradványai­ban talált algák nagyságra, alakra, szervezetükre nézve pontosan megegyeznek a harmadkorbeli növény állatokkal, amelyek kora pedig a tudomá­nyos becslés alapján közel háromszázezer esztendő­re tehető. A tudomány tehát újra rácáfolt a közhitre. Az óbor ezek szerint csak ideig-óráig marad élvez­hető, de jelentéktelen vegyi anyaggá változik át, ha, hogy néhány száz emberrel betörjön Spa­nyolországba, 6 Pras de MoUo-nál egész kis csatába keveredjék a monarchista csapatokkal: ez a vállalkozása is — amelynek célja a király­ság megdöntése volt — eléggé tükrözheti naiv fanatizmusát s ami a közne vétségtől megmen­tette, nem is volt más, mint hogy Ricotti Gari­baldi áldozatának számították, éppen jóhiszemű­ségét, elvakultságát, izzó nacionalizmusát hozva föl mentőkörülményül­Utóbbiakhoz egyébként — ez kétségtelen — szó sem fér, tanúsítja az a kis epizód is, ami legutóbbi farsangkor meglehetősen fölizgatta itt a kedélyeket. Barcelona polgári kormányzóját azzal a vészhirrel verték föl ugyanis egy éjsza­ka: Itt van Macia ... — mire az illető ur „hagy­jatok békén ezzel a rossz farsangi tréfával!" — kiáltással, persze, a másik oldalára fordult... Másnap azonban kisült, hogy a dolog bizony nem tréfa! Macia csakugyan ellátogatott szülő­városába Párisból, csak azért, mint mondta. hogy legalább egy órára katalán földet, érezhes­sen a talpa alatt! Természetesen menten kiuta­sították s az újságokban egy — akkori fogal­mak szerint — merész karikatúra jelent meg: skatulyából kiugró ördög, Macia vonásaival s alatta a fölirással: — Hátha nemcsak farsangi tréfa volt! Donna Anasztázia —• ahogy a cenzúrát itt hívták — egészen különösen és következetlenül működött már azokban az időkben: ilyenféle rajzokat, vicceket elnézett, akár a legvadabb uszításokat is, hogy például le kell gyilkolni a királyt, — azt a kifejezést azonban, hogy — „alkotmányozó Cortes", a hét évig nélkülözött s végre összehívandó nemzetgyűlésre célozva — épp úgy nem tűrte, mint a republikánus politika ■legtárgyilagosabb bírálatait, -— viszont nap-nap után bukkantak föl a lapokban nagy fekete rácsok, amik mögül mélabusan tekintett ki Alcala Zaraora, a mai köztársasági elnök — a képet, úgy látszik, nem tartották olyan veszé­lyesnek, mint a (betűt... * Puritán, szegény ember ma is Francesc Macia, aki —■ bármennyire is kifejtette nekem, mennyi­re bízott mindig a diadalban — maga lepődött meg elsősorban, mikor uralomra került. Pártja ekkor elfért volna egy teherautóban, majd a for­radalmaknak abban az ismert levegőjében, melyben mindenki egymásra akar licitálni, hogy ő milyen jó republikánus, hirtelen felnövekedett, legújabban viszont annyira legyöngült, hogy az utolsó pót választáson föl sem lépett. Az el nép­szerű Menődét-. okát könnyű megérteni: Macia. mióla. a Generalitat élére került, folyton jobbra sodródik, folyton szelídül, folyton konzervatí­vabbá válik, egyre inkább meg akar szabadulni azoktól a szélső elemektől, akikre nemrégen még leginkább támaszkodott: a forradalmárok ren­des receptje ez s rendes tragédiájuk, hogy a le­rázás sehogyse, vagy csak népszerűségük árán szokott sikerülni.... Kétségtelen, hogy Macia a szindi'kalisták tá­mogatásának köszönheti, hogy a hatalom igy az ölébe csöppent, de épp ily kétségtelen most rendkívüli konciliánssága, a polgári pártokkal való együttműködési hajlandósága is, —■ a sze­paratizmus kérdésében pedig különösen oly jó­zan és mérsékelt, hogy meglepi az embert, aki régebbi etiklijeit ismeri. Igaz, az idő is eljárt közben s a President-té legalizál ód ott condottiere már hetvenkét éves! Nagyon fáradt, megtört öregur, akinek ezüst- fehér haja, bajusza, ezerráncu, olajbarna arca aktív államférfi helyett inkább az avi-t juttatja eszünkbe, — csak a tartása kemény, katonás ma is és a bozontos fekete szemöldöke alatt, a szemében csillog valami különös tűz... sokak­tól hallottam azt is, hogy lázas, beteg állandóan s a szó szoros értelmében csak az akaraterő tartja lábon­Reggeltől estig ül íróasztala előtt s magas- támláju gobelinszékben — aláír, fogad, kihallga­tást tart s hetenként kétezer kiutazik a falvak­ba is, ahol még ünnepük és éljenzik — itt a vá­rosban már alig vesznek tudomást róla, viszont Madridból gyakran repül le hozzá valamelyik miniszter, s különösen régebben jártak le sűrűn a pártvezérek a katalán néptribun puhit-gatá- sára... Minderre azonban már nincs szükség. A bar­celonai regionális kormány teljesen behódolt a madridi centrális kormánynak, mégis... ha az ember behatóbban beszélget Francesc Maciaval, az az impressziója, mintha a szokatlan simaság és engedékenység mögött valami nagy-nagy csa­lódás, sok-sok fáradtság rejtőznék, A hajdani forradalmár idealizmusa, fanatizmusa átválto­zott egyszerű kötelességérzetté, amely nem en­gedi meg egyelőre a Presidentnek, hogy az le­gyen, amire évei predesztinálják, akinek maszk­ját egész külsején viseli és amire a népnyelv is oly találóan elkeresztelte: L‘avi... Megyery Ella. Válságba futott a bécsi rákkutató intézet Bécs, január 20. Nemrégiben nyitották meg Becsben a rákkutató intézetet, amely Európá­nak a legtökéletesebben felszerelt s a rák­kutatás tudományának minden uj vívmányá­val ellátott intézete. A bécsi intézet valósággal látványosságszámba ment és nevezetes volt, különösen abból a szempontból, hogy kémiai osztályán a legkitűnőbb adat- és preparár tumgyüjtemóny állott a kutatók rendelkezésé­re és különleges sugárzóberendezései alkal-, masak voltak a rákbetegségek minden fázisá­nak vizsgálatára. Freund professzor, aki az eu­rópai rákkutatás egyik legnagyobb tekinté­lye, nagy körültekintéssel kezdett a munká­hoz, Kaminer doktorral együtt. A munka azonban nem ment könnyen, mert a Rudolf- kórház vezetősége összeütközésbe került Freud professzorral. A súrlódásnak az volt az eredménye, hogy az intézet nem tudta mun­káját fennakadás nélkül folytatni. Ez önmagában véve még nem lett volna nagy katasztrófa, hiszen a karminc ággyal felszerelt intézet talált volna vizsgálatra és megfigyelésre alkalmas beteget. A nagyob­bik szerencsétlenség, amely úgyszólván meg­bénította a kutató munkát, az általános gaz­dasági válságból származott. Pearson, a rákkutatások amerikai mecénása nagyobb összeget irányzott elő a bécsi intézet tudomá­nyos munkájának biztosítására. Az intézet lé­tesítésekor a vezetőség előre számolt ezzel a pénzzel. A harminc ágyas rákkutató állomás berendezése húszezer schilüngbe került és Pearson, a gazdasági válságra való hivatko­zással, csak tizekéiezer schillinget volt hajlan­dó kifizetni az intézetnek. A hiányzó három­ezer schillinget a rákkutató társaság tagjai* *- adták össze. Az állomás azonban ezekután sem kezdhette meg munkáját, mert rövid idő múltán kiderült, hogy a folyókiadásokra sincs az intézetnek pénze és nem tudják elő­teremteni a laboratóriumi munkához szüksé­ges anyagok árát. Freund professzor most a társadalomhoz akar fordulni és adakozásból szeretné biztosí­tani a nagyfontosságu tudományos munka za­var taianságát. Ajánlja a „Nagyasszonyt“ nőismerősei SWT közt! — A járási hivatal megsemmisítette az eper­jesi vegyes iparíárstilat kiegészítő választásait. Eperjesi tudósítónk jelenti: Az eperjesi vegyes ipartársulat a kereskedő tag ok kiválása után uj választások megejtésére kényszerült’ A kiegé­szítő választások ellen az egyik érdekelt cso­port. iöllebbezést nyújtott be a járási hivatalhoz. Most történt meg a döntés a f öli ebbe zés ügyé­ben. A járási hivatal megsemmisítette a válasz­tást s utasította a vegyes ipartársulat régi veze­tőségét uj választások kiírására és meg’ejtésére. ha fölötte elmúlnak az évszázadok. (R. S.) HMM u AZ VJ SPANYOLORSZÁG Francesc Macia, a Katalán Generalitat elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom