Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-01 / 1. (2814.) szám
1932 január 1, péntek. T>RAGA!-MAG^.3JíHlRIiAg 3 „Vagy zuhanunk tehetetlenül a megsemmisülésbe, vagy a meredek szélén megtorpanva a szenvedő népek megtalálják és bizalommal összefogják egymás kezét** Grossthmid Géza szenátor újévi nyilatkozata a politikai és gazdasági válságproblémák megoldási lehetőségéről Magyar Újév Prága, december 31. Boldog Ujesztendőt 1 Ma nem volna helye a pesszimizmusnak, ma a reménység és bizalom érzéseit kellene élesztenünk, friss életkedvet, munkakészséget és a jövőben való nagy reménykedést kellene besugároznunk minden magyar lélekbe. Azt a hitet, hogy az uij esztendő sokkal jobb, emberségesebb lesz, mint az elmúlt, hogy a legnagyobb bajokon már túl vagyunk és felfelé haladunk, hogy a magyar tavasz és a magyar nyár az idén szebb lesz, mint ebben a hátunk megett elhulló esztendőben volt, bővebb lesz az aratásunk, kisebb lesz. a lelki és testi szegénységünk és sok beteljesedik kívánságainkból. Az asztrológia bűvös könyve azt mondja, hogy azok az esztendők, amelyeknek számjegyei összeadva tizenötöt adnak, különösen kedvező jegyben állanak. A hókusz-póku- ezokban nem hiszünk, hiszen volt már az elmúlt két deoennkunban két ilyen esztendőnk, 1914 és 1923, nem mondhatjuk, hogy az emberiség történetében az annum felici- tatis szerepét játszanak ezek a dátumok. 1914-ben szakadt rá az emberiségre a történelem legnagyobb katasztrófája, amely mellett a tatárjárás szörnyűségei elhalványod- nak. Azóta minden történelmi munka, mely korúnk állapotait írja le, borzalmasabb olvasmány Rogerius mester Carmen Miserabi léjénél és a csillagok meg a mágikus számok konstellációja nem jogosít fel bennünket arra a reménységre, hogy az uj esztendő befejeztével a krónikás kedvezőbb mérleggel zárhat, mint a mai Szilveszteren. Most megszólaltak rendes szokás szerint a modern Pythiák is, a hivatásos jósok Paristól Konstantinápolyig horoszkópot állítanak fél, mindenki a Jövő titkait szeretné kifürkészni, de tálán jobb, hogy el vannak rejtve elölünk azok a dolgok, amelyek ránk várakoznak. Ha biztosan tudnók, hogy mi elébe megyünk, talán összeroskadnánk az ut előtt. A krízis esztendeje után nem csoda, ha ez az Újév a pesszimizmus jegyéiben áüL Boldog Ujesztendöt kívánunk, talán reménykedünk la, de nem bízunk benne, hiazen minden év csak súlyosabb éfi műyoeafcfb csalódásokat hozott ránk. A mi kisebbségi magyar életünkben la az esztendőknek ezen a határmesgyéjén szomorú a mérleg, amit felállíthatunk. Mind több és több értékünk hull a multiba, minden esztendőben temetjük egy-egy elvesztett vagyon-maradékun- kat és egyre nő a történelmi sirhalom, amelybe szellemi és anyagi. értékeink hullanak. Azokból, amiket elvesztettünk, még semmit vissza nem kaptunk. Ott feküsznek a múltak temetőjében megszűnt iskoláink, tudományos és kulturális intézményeink, sok városban elnémult színészetünk, sok faluból kiszorult magyar beszédünk, elveszett magyar dalunk. Ott feküsznek milliós anyagi értékek, amelyeket magyar pénzintézetek, ipari vállalatok, kereskedelmi intézmények voltak kénytelenek áldozatul hozni. Amikor azt mondják nekünk, hogy Jegyünk bid a szomszéd államok megértésének kiépítésében, akkor keserű mosolyra torzul az arcunk, ezt a hidat bizony már alig tartja néhány korhadt gerenda és folyton erősebb és erősebb hullámok mossák alá. Jeaji Christophe duhaj élünk ám miég cimborája csak dacból fakad fel még belőlünk. Mindnyájan érezzük, hogy az ilyen élet nem teljes értékű, inkább vegetáció, mint uj életet fakasztó. És ezen a szomorú Újéven mégsem szabad feladnunk a harcot. Tudjuk, hogy a társadalmi életben most nyersen és teljes érvényükkel jelentkeznek a biológiai törvények. A struggle fór life-nak intenzivebb korszaka még nem jelentkezett az emberiség történelmében, mint most. A nemzetek szolidaritása még a távoli jövő zenéje, mindenki érzi annak szükségességét, de mindenki úgy van most vele, hogy csak magára gondol és úgy hiszi, már az is nagy eredmény, ha félórával tuléli a szomszédját, félóránál tovább tartja fenn magát az áradás szinén. De mi a magunkra hagyatottságunkban öngyilkosságot követnénk el, ha a sacro egoismo válna életelvünkké. Tizenhárom év tanulságai meggyőzhettek róla, hogy minden magyar veszteség az egész magyar közéletre kihat és a gyünüzés törvényére a legszélesebb körben érezteti hatásait. Egy-1 kerestük a Jelenleg Kassán időző Gros- söhmid Géza dr. országos kérész lény szocialista párti szenátort és az általános politikai éss különösen szlovenszkói helyzetre vonatkozólag kikértük véleményét a PMH részére. Grosscbmid Géza dr. kérdésünkre az alábbi választ adta: — Habár ma mindenkinek óhaja volna az általános politikai, gazdasági és társadalmi káoszból kivezető utat megtalálni, mégis ily irányban az egyes ember részéről történő tanácsadás csak olyan naiv és nagyképü kísérlet volna, mint a középkori alchimis- ták igyekezete a bölcsek kövének megtalálása, a mesterséges aranyosinálás titkának felfedezése iránt. Hiszen a nemzetgazdaság tudományának nagy fejlettsége és minden gyakorlati tapasztalat egyaránt elégtelen az egész világot átfogó és megrázó kérdések megoldására. Vannak betegségek, amelyekre nincs gyógyír a patikában! Különösen a lelki betegségekre, amelyeket csak szeretetteljes ápolás enyhíthet. A gazdasági életben az egy-egy helyre kancentralizálódó nehézségek orvoslására a ,J3tillbalte“-k, a moratóriumok, a valutakorlátozások stb. lehetnek gyógyszerek, de hogyha az egész organizmus beieg, akkor az ilyen helyi kezelés csak a kényszerűségből fakadó pepecselés. „bizalmi válság" ennek az általános lelki megbetegedésnek a neve. így: Franciaország fél egészen megsegíteni Német országot, mert azt hiszi, hogy az anyagi támogatást ellene való fegyverkezésre fogja felhasználni. Vagy maradjunk itthon: a csehszlovák agrárpárt — a Venkov híradása szerint — nem akar Magyarországgal egyezséget. így áll be a tehetetlenségnek wy olyan állapota, mely előbb vagy utóbb, de mindenütt olyan mérvű nyomorúságot okozhat, amely a „bellum omnium contra omnes“ állapotához vezet. Helsingfors, december 31. Finnországban az e’mult napokban népszavazás folyt az alkoholtilalom megtartása vagy eltörlése kérdéséről. A lakosság túlnyomó többséggel az alkoholtilalom elvetése mellett foglalt állást, azaz a prohibició Finnországban megszűnik. A helyzetnek ezen a forduló, ezen n mélypontján vagyunk. Vagy zuhanunk tehetetlenül és fel tartózhatatlanul a megsemmisülésbe, vagy a meredek Szélén végre megtorpanva — a kormányok, államférfiak, bankárok és politikai akarnotok mesterkedései fölött — a szenvedő népek a szerény életi ehetőség biztositá- sa, a kultúra eddigi szépségeinek megóvása és a jövendő nemzedék boldogulásának biztosítása érdekében megtalálják és bizalommal összefonják egymás kezét. Ez nem álmodozás! Ezt meg lehet valósítani. Nem úgy, hogy mindenki világmegváltó tanokat hirdessen vagy egy embertől várja a csodát, hanem úgy, hogy sok lemondással, nagy akaraterővel végezze napi munkáját és segítse azt az embertársát, akinek még ez sincs módjában. Segítse azt, legyen az akármilyen nemzetiségű. Tgv mináluok is munkához és keresethez, kell juttatni nemcsak az uralkodó nemzethez tartozókat, de minden kisebbségi nemzet tagját is, nem kulturális és gazdasági erőiket kell ez utóbbiaknak elsorvadni hagyni, de azokat szabadon kifejlődni kell hagyni. Ez az a bizalom,, amely a békés együttélés alapja mindenhol. Ha ez az érzés és bánásmód megvan például a családi életben, akkor az a család boldogé ha szegény is, ha megvan egy városiban, ha annak népessége összefog!, az a város felvirul, ha megvan az országok közötti megállapodásokban, fia például aj elhibázott nemzetközi roerzódéoeket egyelt* értőleg megjavítják, akkor megles® as a né* pék között Is és i ezen egyszerű gyógyszer erejétől leomlanak a vámsorompék, megszűnik a fegyverkezés szükségessége, eltűnnek a belső nyugtalanság okai és a beteg, ha hamar nem is, de visszakapja régi erejét és mégis csak meggyógyul. — Az alchimisták sem találták meg a bölcsek kövét, de szorgos kutatásuk, szívós akaratuk n agyér tékü felfedezésekkel gazdagította az emberi tudást. Ha ma sem lehet feltalálni azt a bűvös szert, amelytől egyszerre helyreállna és megjavulna a népek feldúlt nyugalma és élete, mégis ha nem azt kutatják, hogy hogyan lehet például a pénzforgalmat a nemzetek között megakadályozni, hogyan lehet egyik nemzetnek a másik rovására gazdasági életét kiépíteni, hanem azt, hogy miképpen felfokozható bizalommal kell a népek összefogását megvalósítani, akikor Európa mégegySzer újra haladhat az emberi művelődés élén. Ez az egy reménység van, amely az Újév küszöbén a ma éjszakájába miég bevilágít. Ha mindenki akarja, úgyis lesz! És ki .nem Helsingforsban 64.671 szavazó az alkoholtilalom eltörlése, 12.910 szavazó a törvény megtartása mellett foglalt állást, mig 656 szavazat a törvény enyhítését kívánta. Holnaptól kezdve egész Finnország területén újra szabad forgalomba kerül az alkohol nek a pusztulása tizeket ránt magával. A védekezésnek és a további küzdelemnek csak egy módja lehet, a nemzeti szolidaritás teljes érvényesülése Ennek a jegyében kezdjük meg ezt az uj esztendőt: az egymáson segíteni akarásnak nemcsak jelszavával, hanem cselekedeteivel is. Akkor bizhatunk benne, hogy boldogabb lesz a kisebbségi magyar ujesztendő. akarja? Finnországban megszűnt az alkoholtilalom á népszavazás eredménye — Helsingfors szavazatai Ka&sa, december 31. (Kassai szerkesztő-1 — Évekkel ezelőtt, egy költségvetési vita légünktől.) Az ujesztendő alkalmából föl- [ folyamán, bátor voltam megemlíteni, hogy
