Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-14 / 10. (2823.) szám

1932 január 14, wflt&Hfllt. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17., II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ni. 12., III. em. eszközli. ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ncca 17. (Centrabpassage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495, Fő-ucca 69,, I. em. jobbra, NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Kápíalan-ucca 25. — Method-tér 3, UNGVÁRI szerkesztőség és. kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. # — Felkérjük igen tiszteit előfizetőinket, hogy p P. M. EL 1932, évi nagy képes naptá­rának expedieiós és bélyegkölitsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési díjhoz csatolva szíveskedjenek kiadó- ki Tataiunkhoz beküldeni. Fényes ünnepségek keretében szenteíiéh Söl a budapesti her.-szoc* villamos- alkalmazottak ötemeletes szövetségi házát Serédi: Az emberi méltóságról a szegénységben sem szabad lemondani Budapest, január 13. A magyar keresztény- szocialfcita eszmének vasárnap nagy ünnepe volt. Ezen a napon szentelte fel Magyarország biboros-hercegprimás fényes ünnepség kere­tében s ezrekre menő ünneplő közönség jelen­létében a budapesti keresztényiszocialista vil­lamos alkalmazottak (hatalmas, impozáns szö­vetségi házát. Az ünnepség a Ferenciek templomában tar­tott szentmisével kezdődött, amelyet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás pontifi- kált. A szentmise után az ünnepség részit vevői zászlók alatt diszmenetben felvonultak a Be- iczky-ucea 3—5. szám alatt épült ötemeletes uj székházba. Az épii'et uecai frontját nem­zeti színű zászlókkal és drapériákkal díszítet­ték fel. rJ'iz óra után gyülekezni kezdtek a gazdagon feldíszített színházteremben a meg­hívott egyházi és világi előkelőségek. Ott voltak a magyar keresztényszociális eszmének egész politikai vezérkara, a Beszkárt teljes igazgatósága, az összes fővárosi és vidéki ke­resztén yszocialista munkásszervezetek képvi­selői. A kormányzó képviseletében megjelent Liber Endre alpolgármester, Darányi Ferenc államtitkár pedig a kereskedelmi miniszter PARDON, EGY PERCRE ritka nevezetes közlendőm van. Az egyiptológus, aki nemtudomhanyagik Auienhotep ékírásos cse­repeit megfejtette, nem kiálthatott hangosabb heurékat, mint tisztelettel aíólirotl, mikor a rozs- nyói „Diáktemplom*' ősi falai mellett szerényen húzódó „Kis sétatér*' havas útját róva egy csendes, hópelyhes estén, nem kevésbé csodálatos Hiero- gtiphákat talált az érintetlen hóiakarón. Szokva vagyunk hozzá, hogy a hóba mindenfélék firkáltatnak unatkozó kezek által. Bár az indok megnevezése nem egészen korrekt. Unalomból, de szórakozóitságbóí is, vagy elmerengés okáért vá­lasztja a felnőtt enibérfi a havat végtelen irká­nak, nem beszélvén a gyermeki évfolyamok boldog egyedeiről, akik ellenállhatatlan Írási ingert érez­nek, ha sima héterületek kínálkoznak frissen szer­zett tudományuk gyakorlására, ilyesmiről beszá­moltam már egy boldogabb korban, melyet csak 4—5 esztendő választ el tőlünk, de oly végtelen raeszseségbe esik, mintha egy másik létből emlé­keznénk reá a reinkarnáció misztiktss sejtésével. Egy boldogabb korban, melyben még nem volt le­építés, munkanélküliség, világkrizis. Akkor mesél­tem „Hetük a hóban** címmel a Sajóvölgy hóir­kájába irt csibészi dolgozatról, melynek leglé­nyegesebb Kijeieníő főmondata az volt, hogy „Ka­tó a Mikivel csókoikoszik**, aminek — t. i. az én beszámolásomnak utóbb vészes következiné-j nvei valónak, mert a cikkből a Kató és Miki édes i szülei is értesültek a dologról s Kató és Miki tett- j leges fenyítésekben részesüiének, ami bizonnyal mélyen sértette immár szerelmi íángosáshoz be- idegzeít önérzetüket Kató és Miki azóta megnőttek, de az idők még rettenetesebben eltávolodtak a tegnaptól. A esi- j bészi hóbairkálásíók A végtelen fehér palatáb­lán nincsenek többé gyerekbetük, mintha az apró népek is a gondok ösvényére tértek volna már. Kéziszánkó nyomok vannak, a szánkón rozsét vittek haza az erdőről didergő tűzhelyekre; kiol­vadt lábnyomok vannak, ahol munkanélküliek to-! pogtek sokáig egy helyben, valami csodára várva; ; fáradt botok nyomai vannak, melyek vánszorgó j öregeket támogattak. Sehol a régi, vidám, kackiás,: pöndörltett irkafirkák. A hó is beállt a kor tü-1 képviseletében jött el. Képviseltették magu­kat az ünnepségen a bécsi, linzi, gráci és innsbrucki keresztényszocialista villamos al­kalmazottak szervezetei is. A felszentelés után kezdetét vette a díszköz­gyűlés. Heffinger Mátyás szövetségi elnök megnyitó beszéde után Kórsán Károly or­szággyűlési képviselő mondott ünnepi beszé­det, amelyben többek között a következőket mondotta: — Ezt a felszentelt házat a magyar keresz- tényszociális eszmébe vetett rendíthetetlen bi­zalom termetette, mely bizakodást negyven évvel ezelőtt hidetett pápai szózatból merítet­ték a magyar keresztényszocialista munkások. Abban az időben egy lelkes és kis gárda állt ki a porondra, hogy ebben az országban is hangot adjon a keresztényszociális gondolat­nak. Ez a gondolat azóta tetté valósult és büszkén tekinthetnek erre a mai ünnepségre, a székházavatásra. Ez az épület vára akar len­ni a budapesti keresztényszocialista mozga­lomnak és hirdetője a keresztény nemzeti esz­mének. Beszéde további részében annak a meggyő­ződésnek adott kifejezést, hogy a magyar ke­resztén yszocial ista mozgalom nem végzett hiá­bavaló munkát s megelégedéssel állapította meg a szónok, hogy az utódállamok magyar­sága körében is nagy tömegek csatlakoztak a keresztényszocializmus zászlaja alá. Bubla István szövetségi titkár ismertette ezután a szövetségi székház építésének törté­netét. Majd Serédi Jnsztinián dr. hercegprí­más szólott a díszközgyűlés résztvevőihez. A Szent Család aznapi ünnepéről szólva, idézte XIII. Leó pápa encikükáját, amelyet az a kö­rülmény tesz most aktuálissá, hogy tulajdon­képpen a világ családjainak többsége sze­génységben él. Amikor figyelmeztet a pápa arra, hogy szegénységünkben soha se veszít­sük szemünk elől azt a Szent Családot, amely éppen a szegénységében adott példát nekünk; egyúttal arra \s nyomatékosan felhív, hogy szegénységünkben ne feledjük el méltóságun­kat. Az emberi méltóságot a szegénységben sem szabad félretenni. Krisztusi erkölcsök ad­ják a méltóságot. Krisztusi elkölcsök nélkül lehet valakinek hatalma, tekintélye, de igazi méltósága, az nincsen. Beszéde végén a her­cegprímás arra kérte a ke.resztényszocialista munkásokat, hogy istenbe vetett bizalommal viseljék nehéz sorsukat. Szedjék össze minden erejüket, hogy kiérdemeljék Isten áldását, hogy a szociális nehézségeket ne csak kari- tászmozgalmakkal tudják ideig-óráig enyhí­teni, hanem törvényhozás utján is biztosítani lehessen azokat a jogokat, amelyeket Isten adott az embereknek. A díszközgyűlés közönsége hosszantartó ün­nepségben részesítette a hercegprimást, aki végül főpásztori áldást adott. Az ünnepséget délben ezerszemélyes tár­sasebéd követte. Este nívós programú hang­verseny zárta be az emlékezetes napot. köztünk, aki túl ezerkileneszázharminckettőn, vi- lágkrizisen és ezer hajon, boldog és elégedett. És hálás! Úgy látszik, csak egy van ilyen csodálatos em­ber. De van. M á r van! Azt hiszem, ha jobban mérlegeljük, legalább hu­szonnégy órára diszőrséget kellett volna állítani e mellé a csodálatos hóbairí kinyilatkoztatás mellé. Rozsnyó, január. TICHY KÁLMÁN. — Miért lépett ki Sauerwein a Matin szer­kesztőségéből? Becsből írják: Jules Saper- weim, az ismert francia publicista, akit álta­lában Briand bizalmas emberének tartanák, az utóbbi napokban Budapesten tartózkodott és itt elmondta a bécsi N. W. Journal tudó­sítójának, hogy huszonnégy évi munkásság után miért lépett ki a párisi Mati-n szerkesz­tőségéből. Sauerwein előadása szerint a lap­nál egyre erőteljesebben érvényesült a kato­nai és szélsőnacional.isla körök befolyása és ezzel Sauerwein, aki a békés kiegyenlítések politikáját óhajtja tovább is szolgálni, nem tudott egyetérteni. Mint ő mondja: „A Matin, valamint a többi nagy párisi lapnak még oly felületes olvasása is meggyőzbet arról, hogy mindezek az újságok olyan politikai irány szolgálatába szegődtek, amelyet én, a magam részéről, nem követhetek.4* Szerinte olyan tö­rne gp sziké zis és aggressziv propaganda jelei mutatkoznak, amelyek komolyan veszélyezte­tik a békéit. — Keressténysíorialista párti tisztujitás. Pozsony­ból jelentik: Az országos keresztényszocialista párt gesztéi helyi szervezete e napokban tartott tiszt­újító gyűlésén helyi elnöknek Bölény Andrást, atheinőknek Brath Jánost, titkárnak Brath Jánost, jegyzőnek Molnár Józsefet, pénztárosnak Brath Józsefet s ellenőröknek Süttő Bálintot és Szalay Józsefet választotta meg. körének. És akkor egyszerre betűket Iátok a kis sétatér fehér télszőnyegén, gondosan kikanyarított, nem gyerekes, rendes, hibátlan betűket s a hetük azt mondják nekem nagy, havas, téli békével a ko­pasz hársfák alatt, az őrtorony alatt, a viílanylám- pa fénye alatt: ,,Deo gratias!** Ez volt a hóba írva. 1932 januárjában, a világ­történelmi mélyponton, a nyomorúság csimbo- rasszóján, az egyetemes kétségbeesés küszöbén. Mialatt a világ lázban vajúdik, konferenciák cső­döt mondanak, életlehetőségek kialusznak, s min­denfelől a pusztulás hullámai akarják elnyelni ezt a sárgolyót, mely minket elég szerencsétlenül há­tán hordoz, — valaki, — egy kiegyensúlyozott, megnyugodott, megbékélt, talán megelégedett va­laki, aki úgy látszik már tuijutott a mélyponton 8 kérgesnek hitt szive alatt felengedett a hála, az égi kegyelem előtti leboruíás melege, — botot vesz a kezébe s szép puhán, szabályosan, hibátlanul: beleírja a hóba szívből szakadt nagy sóhaját: Hála J Isiennek! Valaminek kellett vele történnie. Valami nagyon jónak, életbevágónak, emlékezetesnek. Mert a hó- j ba, vagy akár porba irkáló ember ir olyasmit, mint: Megaphon, vagy: pattogatott kukorica, vagy Uganda, ír egészen lehetetlen, távoli, értelmetlen, fantasztikus dolgokat, mert csak a hetüket próbál-! ja ki s hogy a botja hogy ,,fog“ a hóban. De hogy valakinek éppen a Deo gratias jusson eszébe csal: úgy, tolipróbának, az alig valószínű. Legalább egy­két kriksz-kraksz lett volna előtte, vagy utána, de semmi. Szigorúan csak ez a két szó! Spontán, szűzen, mint maga a hó. Reggelre már eltaposhat­ták, száz lépés tiport át rajta, de addig ellihegte a téli éjszakába, hogy hála, hála Istennek A kopasz hársfákra gyöngyzuzmarát rakott a hálasóhajaiból, az őrtorony harangjait megcirógatta s azok este tízre már édesebben szóltak, az ereszek alá bujt verebek sem fáztak ezen az éjjelen, mert valaki hóba irta a háláját a Jóisten iránt. Valaki jár itt i xx A szlovenszkól és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony**. — Németh Mária birtokot és kastélyt vásá­rolj Vasmegyében. Budapesti szerkeszitősé- gümik. telefonálja: Németh Mária operaénekes- nő a vasmegyei Keltán 700 holdas birtokot vásárolt, (kastéllyal és 50 holdas parkkal együtt. A birtok véíeláxa 350.000 pengő volt. — Mit kell tudni annak, aki vizumot kér? Aki a Prágai Magyar Hírlap prágai kiadóhi­vatalának, vagy a pozsonyi utlevélosztálynak beküldi útlevelét vizumszerzés céljából, ért­hetően írja meg, hagy egyszeri vagy többszöri útra szóló vizumot óhajt-e? Ezzel felesleges portókiadástól men­tesül és nem késlelteti az elintézést. A po­zsonyi román konzulátus csak egyszeri útra szóló vizumot ad. Rózsaszínű útlevélre min­denfajta vizűm szükséges. Csehszlovák útle­vélre többek között nem kell: osztrák, né­met, svájci, olasz, jugoszláv, francia, angol vizűm, kell: magyar, román, lengyel, bol­gár, egyiptomi, amerikai, görög, holland, lit­ván, spanyol, mexikói és török vizűm. Ma­gyar útlevélre kell: csehszlovák, belga, bol­gár, dán, egyiptomi, spanyol, észt amerikai, finn, francia, görög, holland, lett, mexikói, norvég, lengyel, portugál, román, svéd, török és jugoszláv vizűm. — Magyar útleveleket a pozsonyi magyar kir. konzulátus csak egyévi időtartamra hosszabbít meg. Szükséges hozzá egy aláirt fénykép, (uj útlevélhez két fény­kép), a régi útlevél és a csehszlovákiai tar tőzkodási hely (lakóhely) pontos címe: vá­ros, uoca, házszám, — Magyar, román és len­gyel vizumot megszerez a pozsonyi kiadóhi­vatal (Pozsony, Lőrinckapu 17.), a többi ál­lamokba szóló vizumot a prágai kiadóhivatal szerzi be. Az örökös eső városa Brüsszel, január. Ahol mindig esik az eső. Valahogy ráül az égés* város karakterére ez a nyomasztó érzés. Délelőtt még könnyű felöltőben indulnak el hazulról a sé­tálók, de pár óra múlva újra csak beborul az ég; csöpöregni kezd. Mert tulajdonképpen nem is esik itt úgy igazában. Inkább o ak szemetel, a nyirkos levegő beszivárog a jól lezárt ablaktáblák mögé is, hiába húzódó! a kandalló mellé, ott is besüvit a szél, az ég, mint piszkos mosogatórongy, nunfba házad tetejére borulna. Esik, télen é6 nyáron át, szakadatlanul, idegőrlőén, fárasztóan, télen és nyá­ron át éghet a fenyőhasáb a kandallóban. A belga kandalló... Ha ennek az állandó ned­vességnek van előnye, ugv az itt keresendő. Amikor este összejönnek az ismerősök, letelepednek a ka­rosszékekbe a párnákra, meggyuitják a tüzet és annak pirosságánál, me legénél beszélget nők éj jel tizenkét óráig. Ritkán tovább, ebben nagyon ki­mért és polgári gondolkozásu belga. Tizenkettő­kor esetleg maga a háziúr áll fel és ad jelet a tá­vozásra. Nem mulatósak, nem harsány kedvűek a népek errefelé, inkább nyárspolgári nyugalommal szemlélik az életet, nehéz is őket kizökkenteni bó­kéj ükbői 1. Csak a világkrizis bosszantja őket, amint az erre felé i« érezhetővé válik — mert nagyszerű és lelkes, bár sokszor kicsinyes üzietem-DcreK —- ezenkívül azután csak a németekre haragszanak még. Azokra azonban mérhetetlenül, elvakultan. Ilyenkor, ha erre a témára került a beszélgetés, még jobban kipirulnak a tüzmelengette arcok a kandalló körül és zeng az egész ház a méltatlan­kodó kifejezésektől. A belga ház... Ebben is kispolgárok, szeretik a meghitt, szigorúan családi házakat. Akinek csak valamivel jobban megy a sorsa, az már föltétlenül saját házba költözik,' még ha bérli is csupán. Kes­keny, igen keskeny épületek, rendszerint mindössze két ablak néz az uccára. Ezzel szemben egy, eset­leg két emelet helyezkedik egymás fölé. Ezek jel­lemzik Brüsszel városát: a keskeny, magas családi házak, melyek mögött zárkózottan, óvatosan éi a brüsszeli polgár. Nem, mintha brüsszeli polgár olyan befelé élő lenne, ó, a világért sem. Sőt ellenkezőleg, majd meghal egy kis szenzációért, legyen az bármiféle is. De természetesen a legeslegjobbam a felvonulá­sokat szereti. Évszázadok óta ez jellemzi a belgát, de elsősorban is Brüsszel városát. Minden esemény, minden évforduló ürügy arra, hogy egy-egy tes­tület, egy-egy baráti kör egyenruhában és zene­szóval masírozzon végig a városon. Nem is beszél­ve arról, amikor az egész város társadalma meg­mozdul a nagy cél érdekében, mint ez például ta­valy nyáron történt, amikor az ország százéves év­fordulóját ünnepelendők: négy hónapig egyebet sem csináltak, mint felvonultak a szőnyegekkel éa virágokkal kidiszitett ablaksorok alatt. Ilyesmire azután természetesen nagyon büszkék, mint egyáltalában igen megelégedettek úgy saját magukkal, mint honfitársaikkal. Szilárd meggyő­ződésük, hogy a belga a világ legelső nepe, ami mindenesetre részükről érthető túlzás, de az ide­gennek sem szabad kicsinylően mosolyognia, ha már megismerkedett irodalmukkal, művészetükkel vagy szellemi életükkel. A modern belga festészet, szobrászat például olyan, hogy arról többet kellene tudni, mint ahogy abban általában még amatőr müólvezők is tájékozottak. Több dologban könnyen volnának a svájciakhoz hasoniithatók. így például elsősorban is liberaliz­musukban. Hiszen hosszú évszázadok óta Belgium, vagy legalább is a mai Belgium területe volt a li­berális gondolkodás éltető központja. Ez még ma is fellelhető, azért is olyan vegyes teszem azt Brüsszelnek külföldi társasága. Mert a belga nem bánt senkit és semmit, csak fizesse meg a házbérét, a tartozását és ne zuditson semminemű kellemet­lenséget a nyakába. (Ebben egészen a svájcira hasonlít!) Egyébként lehet fasiszta vagy antifa­siszta, kommunista, vagy anarchista, hitiarista vagy szabadkőműves: csak ne kémkedjék. Termé­szetes ezek után, hogy Belgium, de elsősorban is Brüsszel tele van antifasisztákkal, kommunisták­kal — mindkét mozgalom európai gócpontja Briiez- szel —, mindenféle felforgatókkal, sőt meg kémek­kel is. De erről nem tudnak a hatóságok. Talán ebből magyarázható, hogy az itten! jó- táreaságbeli körök olyan módfelett bizalmatlanok é« tartózkodóak, hogy uccákon, nyüvános helyeken alig láthatók és nagyon keveseknek sikerül belttl- kerülni a lezárt kapukon a keskeny, magas be'ga házakba, a meleg, kedves kandallók mellé, hol az igazi Brüsszel éli igen magas kultúrájú és igen exkluzív szellemi életét. n. m. — Százezer koronás sikkasztás a kam enni­cai fogyasztási szövetkezetben. Kassai szer­kesztőségünk telefonálja: A hoinonnai já­rásban lévő K amién ica községben a csendőr- sóg nagyarányú sikkasztásra jött rá. A köz­ség fogyasztási szövetkezetében revíziót tartottak és megállapították, hogy a pénz­tárból több mint százezer korona hiányzik. Az ügyet áttették a csendőrségre, amely be­vezette a vizsgálatot, de még eddig nem ál­lapították meg, hogy ki követte el ezt a nagyarányú sikkasztást. Az ügyben a vizs­gálat folyik tovább. — A keresztény szocialista párt országos központjának hivatalos órái. Az országos keresztényszocialista párt központja (Brati- slava-Pozsony, Ventur-ucca 9) közli, bogy hivatalos óráit naponta délelőtt 9-től 2-ig tartja. % JL MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*— K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom