Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-01 / 1. (2814.) szám

WUKÜA1-J v lAUVAK'HlUXlAS! ■c Az indiai alhiráty figyelmezteii ííiííé London, december 31. Lord Wellington in­diai aOki-rály a boonibayi európai társaságiban beszédet mondott és állást foglalt a legújabb indiai eseményekhez. Kijelentette, hogy a kormány a hindu radikálisok szaíbotázsmoz* galmát le fogja törni és a lehelő legnagyobb éréi!yel jár él a rendzavárók ellen. Nem tör­heti to'váibb, hogy a hivatásos bajcsinálók az angol kormány megnyugtató mainkáját lehe­tetlenné tegyék. A kormány intézkedései el­sősorban azolk ellen a szervezetek ellen irá­nyulnak, amelyek céltudatosan a káosz elő­idézésén fáradoznak és meggátolják India gazda-sági fellendülését. Ugyanakkor az al- király Gandhit is fegyel meztette, hogy az. utolsó órában vessen véget pártja veszedel­mes agitáció jánaik és teremtse meg a néilkü- lőídhetetien együttműködés bázisait. bán bír jelentőséggel. Már pedig Németor- *tóg gazdasága nem gyógyulhat meg magá­ban, mert belekapcsolódik á világ gazdasági életébe s csak a külkereskedelem ereibe ve­zetett gyógyszer segíthetne rajta. Ki ne ismer­né a valuta szabályozás és kivi teli-beviteli korlátozások kedvezőtlen hatását a gazdasági életre. Ezek a védelmi intézkedések nem jelen­tik a megoldást. Sporadikusak, egyoldalúak, ériéktelenek azért, mert ha előnyöket je­lentenek az egyik államra,' hátrányosak a másikra. Valaki nyer, akkor biztosain vészit egy másik. Világos, hogy ez a nyereség csak konjunkturális jellegű, nem az, amire szükség volna, Nem az a mód, amivel az ál­landóságot követelő gazdasági élet fellendí­tését elérni lehet. A nemzetközi pénzpiac öeszebogözédásában csak egyféle megoldás lehetséges és csak egy. mód Van a kivezető útra. Minden európai' állam pénzügyeinek rendezése és minden állam fizetéképeseégé- nek helyreállítása a magángazdaság értékes munkájának helyreállításával. Hiába volna a pusztuló gazdasági élet közepén egy vi­rágzó sziget, magával rántaná a pusztulás azt is. Olyan törvény ez, amelyet megdönte- ni nem lehet. Régi bűnök és e lap hasábjain száimtalam- szor ősi orozott politika juttatta idáig a né­peket. Az a politika, melyet a mi kormány­pártjaink is folytatnak és amely a különféle nemzeti agresszivitásban és türelmetlenség­ben élte ki magát és amelyik az állami presztízs álláspontján állott akkor is, ami­kor például Szlövenszkó gyárkéményei egy­másután aludtak ki, és helyeselt, amikor nagy ipari központjaink gépeit leszerelték, azt mondva: a dezindusztrializálódásra szükség van. Európa gazdasági válságának előterében még mindig a francia-német kérdés áll, fog-e a német birodalom, fizetni? Ez a kér­dés a világ előtt, nem kérdés többé, A jóvá­tételnek nevezett fizetéseket a német nép el nem bárja és csak rövid idő kérdése, hogy azt a birodalom be is jelentse és a fizetést megtagadja. A világ (feszes vezető állauiifénfiai meg vannak erről győződve, még a franciák ie igy tudják belül, de nem lehet nyíl tan kimondani. A presztízs miatt, amely. odaköti őket az erőszak és gyűlölet hatása .alatt , létrejött . .szerződésekhez. Ó3 amelynek a szellemében . ól a francia nép egy jó része több mint egy évtizede b ame­lyik még mindig el tudja képzelni, hogy a jóvátétel beszedése, ha másképp nem lehet, a német birodalom katonai megszállása ut­ján lehetséges. Franciaország és egy-két függvénye még ma is a sérthetetlennek mi­nősített szerződések alapján áll. Az egész világ azonban más véleményen van. Nem háború, nem erőszak, de becsületes és nyílt tárgyalás. Európa összes népeinek együiles akarata a Zöld asztalnál hozhatja meg a megoldást. Nincsenek háborús veszedel­mek. Nincs jogcím fenntartására a mai vál­ságos helyzetnek. Ha csak nem várunk tő­lünk idegen szélsőségek diadalára. Két es­hetőség van. Vagy a kommunizmus, illetve a hitlerizmus mellé fognak állni a népek és polgárháborúba döntik a világ államait, — vagy pedig megértik és meg merik monda­ni Európa hatalmasai: reparálni kell a hi­bákat és a gyökerénél kell megkeresni a gyógyítást. Ma, az uijéV reggelén bíznunk kell. Most nem a politikai bölcsesség és előrelátás, de a kényszer diktál. El kellett jutnunk idáig, azért, hogy vég­re komoly bizakodással nézhessünk a jövő­be, amelyik meg fogja hozni az igazságos békét. 1932 végén szoimválasztát Rmzinnkóban? Benes, Slávik, Déréi, Meissner és Srámek dolgozza ki az autonómiáról szóló kormányjavaslatot Prága, december 31. A Deu tsche Presse jelenti: Udrnswl miniszterelnök közlése, aun elvről annakidején irtunk, hogy a kor­mány Ruszánsztké autonómiájának előkészí­tése céljából külön miniszteri bizottságot küldeti ki, a ruszin lakosság körében nagy visszhangot vert föl. A Ruszkij Visztnüí, Kurtyák képviselő sajtóorgánuma, részlete­sen foglalkozik ezzel a kérdéssel. A bizott­ság tagjai: Retnes, Slávik, Dérer, Medisenetr és Srámek, mindnyájan olyan pártok kép­viselői, amielyelk a* autonómiát tizenkét év óta csak azért késleltetik, 'hogy saját hatal­mukat és a csehszlovák rezsimet megerő- sitséik Rusziiriszkóban. A lap megbízható for­rásból úgy értesül, hogy a Ruszinsdró autó nómMjjáról szóló kormányjavaslat márciusig elkészül, úgy hogy a parlament a javaslatot 1932 végéig elfogadhatja s az autonóm ru­szin szojmba a választás óikat a® év végén ki is Írhatják. A ruszin közvélemény attól tart, hogy a javaslatot a ruszinok előzetes megkérdeBéee ée hozzájárulás nélkül dol­gozzák ki és nyújtják be a parlamientnek. A ruszinok ilyen oktrojt elutasítanának. Aj autonómiáról szóló törvényt a parlamenten kiivül a ruszin országgyiiiésneik 1« el kell fogadnia. Ha a kormány a ruszin politiku­sok bevonását elutasítja,1 úgy azok jogaikat nemzetközi fórum elé viszik. Az autonomis­Igyék | _____ pezsgőt! ta ruszinok azt javasolják, hogy hívják egy­be a mázán országgyűlést (ssojmot) — feje­zd be jelentését a Deutsche PreSee. Elhangzottak Strlbrny és a védék beszédei Is o SfrlSirity beszéde után ki kellett Orittetni a tárgyalási termet Személten réssel hirdeti ki a bíróság ítéletét Prága, december ,31. A Stribrny-pör tegnap délutáni folytatólagos tárgyalásán a védők be­széltek s utolsó szó jogán felszólalt Stribrny György is. Svchrovsfcir védője Jcsitfko dr., Sychroivsky védője beszéde ele­jén annak az óhajának adott kifejezést, hogy! az ügyet tisztára jogi szempontból bírálják el, nem pedig politikai szempontból, noha az eset a bel- és külföldön rendkívül érdeklődést kel­tett, főképpen azért, mert „október 28-áaifc férfid“-rál, a csehszlovák történelem egy alakjáról van sző. Az esetet csak abból a szempontból kell elbí­rálni, vájjon a vádlottak tényleg elkövették-e a hamis tanuzás, bűntettét. Fontosnak tartója annak a kiemelését, hogy az inkriminált ta­núvallomások olyan időpontban hangzottak el, amikor ezen embpiek ellen már megin­dították a bűnvádi eljárást A védő ezután a vád jogi részével foglal­kozik alaki szempontból » hangsúlyozza, hogy már a pör elején kijelentette, hogy a Sychrovsky elleni vád <&apjd1>'*n semmis. Azt várta, hogy’' az áliamügyész vádbessédé­ben vissza fog vonni egyes vádpontokat Syóh- rovsky ellen, legalább is azokat, amelyek Sychrovskynak a parlamenti vizsgálóbizott­ságban elhangzott vallomására vonatkoznak. Rámutat arra, hogy véleménye szerint Stribrnyt és Sychrovskyt ugyanabban az ügyben gyanú silónként és tompként hall­gatták ki egyidejűleg. Ez jogilag lehetetlen. A fennálló gyakorlat értelmében kizárt dolog, hogy valakit hamis tanuzás miatt perbefogjanak akkor, amikor gyanúsítottnak is érezheti magát. A védő azután kitér a vizsgálóbizottság munkájára és Stránsky dr., valamint Koudelka képviselők bíróság előtti vallomását semmisnek rrvond­ja. Stránskyt mint a vizsgálóbizottság vádlóját és tagját és Koudelkát mint előadót tanúként hallgatták ki a bíróság előtt. Hasonló jogon minden más pörben terhelő tanúként lehelne kihallgatni a viszgálóbirót és az óMamügyészl is. Majd védencével foglalkozik s rámutat ar­ra, hogy minden büntető cselekedtnél az ár­tó szándékot is ki kell mutatni s fetegeté- seivel igyekszik bebizonyítani, hogy véden­cénél ez nem áll fenn. Sísri&w Mm.&\ Délután öt órakor Strlbrny beszélt. Beszé­de elején az államügyésznek és Svoboda ók­nak, a magánvádlő Dyma szerkesztő jogi képviselőjének beszédére reflektált. Kijelen­ti, hogy nem érthet egyet az áilamügyész- szel, aki szerint ez a pör nem politikai pör, rrmrt szerinte ezt a port a vizsgálóbizottságban konstruálták. A bíróságnak magának is alkalma volt bete­kintést nyerni abba, ami ott zárt ajtók mö­gött végbement s az nem volt bíróság, hanem inkvizíció A tanuk bezáratásával kezdődött, őt is be kellett volna zárni, nem bírói pa­rancsra, hanem a politikai miniszterek ren­deletére. Csákom valamennyi tanú, aki a vizsgálóbizottság előtt vallott, megváltoztatta vallomását. Még Englis dr. íg szembefordult a gyorsírás; jegyzetekkel. Az egyetlen személy, aki kitartott a vizsgáló- bizottság előtt tett vallomása mellett, Sych- rovsky volt. A vizsgálób iz ot/tság előtt kihallgatott tanuk kö­zül csak'egyetlen eggyel ezembeisitették s hiába sürgette, engedjék betekinteni a hivatalos ak­tákba. Ezért nem csodálni való, hogy nem te­kinthette bíróságnak a vizsgálóbizottságot, amelyben a koalíciós fegyelem diktált. Pergler és Gajda mandátumfosztása után az ő mandátumára törnek s hálás az ügyésznek, hogy ért.‘itt nyíltan kife­jezésre juttatta. Ezután rátér az 1920-i állapotokra t rámutat arra, hogy * \ az 1920. év a gazdasági káosz és a forrada­lom ekbója volt. Az államot a legfontosabb kellékéj!: nélkül épí­tették föl. Amikor poetamínieiter' volt, nettP volt drót, telei og stto. Mindent Ibo fcélett n*e~ rezari. Es a-z ónban nem ment egynwerü vjságtür- detés utján, mim utón kellett mindent boné- reztri e nem volt szórványos eset, ha Udrzsa! ladügy- mlníszter ur Sychrovsky óráshoz fordult, sze­rezzen fegyvereket a külföldről. Ebben az időben nem lehetett miadent legális utón beszerezni. így a vagonokat is ktlTöklön kellett venni s amellett rendkívül óva.osan, hogy más államoknak erre ne hívják föl a fi­gyelmét. Nem volt más mód az égető kérdés megoldására. Majd rámutat arra, hogy szerinte 1920-ban igenis volt politikai krízis. Azután A vagon-;rák­kal foglalkozik s rámutat arra, ihqgy a vagon­vétel révén miután a kocsikat a cukoripar rendelkezésére bocsátották — nagy haszon háramlóit az áHamra. Majd a bankgaranciával foglalkozik s azt Luftig Hugó üzletének deklarálja. Végül hangsúlyoz za^hogy nem ő irta alá a vagonszállitásl szerződtet, amelyet szerinte Burger dr. irt alá. Rámutat arra, hogy a külföldi tanuk voltak Toá nézve a legveszélyesebbek, de például Sofrff -tanú nem is jelent meg a bíróság előtt. Ami azt illeti, ismerte-e Sychrovskyt, kijelenti, hogy »z nem áll meg s kritika alá veszi az* erre vonat­kozó tanúvallomásokat, hangsúlyozva, bőg­ném lehet egy ismeretséget eltitkolni, ha vala­kinek minden lépését figyelik. Majd kijelenti, hogy éveken keresztül skanda lizálták személyét. „Eretneke voltam mindenféle legendáknak és rendszeres támadások célpontja lettem, amelyek meg akartak semmísiteni." Beszédét ezekkel a szavakkal zárta: „Amit tettem, tiszta cselekedet volt. Nincs milliós vagyonom. Annak ellenére, hamis ta­nuzás büntette miatt itt vádolva vagyok. Re­mélem, hogy a pör második etappja lehetővé teszi számomra, hogy esküdtbiróság előtt föl- göngyölitsem a szénüzletek ügyét. Nem haj­lóm a szentimentalizmusra. De sohasem hit­tem volna, hogy mindazért, amit Csehszlová­kiáért tettem, egy 64 oldalas vádiratot ka­pok. Fiamnak nem hagyok vagyont, de becsü­letet és a 64 oldalas vádiratot, mint a , cseh­szlovák köztársaságért teljesitett munkámért járó hála dokumentumát." »a.injri*«wrTOTnMrir-«i«wmiKKgjg.i«ma»urw^nBBUBiTtw.wwunij ..cwpnfi m i m ■wiitwpwiiw' I Elsőrangú, tütate arlszabóság Neu Bertalan Budapest V. kér. Bálvámy ucca 3 | Ant. telefon: 833-55. Amikor Stribrny befejezte beszédét, a haffb gatóság demonstratív tapsban tört ki, mire az elnök többszöri sikertelen rendreutasí­tás után kiürittette a termet. A tárgyalás újbóli megnyitása után Stri­brny védője, Rasin László dr. tartotta me-g vé- dőbe&zédét. Hasin dr. beszéde ennyire a közvéleményt. Nem kíván -különösebb előzékenységet védencével szemben, non a ez négyszer volt miniszter és egyizben mintéztéé- elnökhelyettes. Ha azonban ovin valamit a bí­róságtól, akkor az az, hogy a törvény és az igazságosság az 0 kliensére is épp úgy vonatkozzék, mint minden más polgárra, A,.yédő .ezután ..rátér, a vagonőriéire * kijelenti, méri nem veézf tdÖntethé azokat k: mbméotu- ''üeffipSt 4 ‘,t€aEkjttw-'Wé*irér előnyösek. Strfbroy szerinte eleget tett minden törvényei követelménynek. Végül arra kért a bíróságot, hogy Strlbrny vott miniszter fejtegetéseit épp oly objektivitással mérlegelje, mint Englis dr. volt miniszter szaavlt. Beszédét azzal zárja, hogy Strfbroy elítélése szégyene lenne a csehszlovák igazságszolgálta­tásnak. Az -elnök ezután kihirdette, hogy a tárgya­lást szombat reggel kilenc órára elhalasztja, amikor is a bíróság kihirdeti Ítéletét. 1 Pesi-Cluh szózata a vilii valamennyi kormányához London, d-eoemlber 31, A Fen-Club a vi­lág valamennyi kormányéihoz a következő szózatot intézte: Mi, alulírottak, tagjai vagy tiszteletibeli tagijai a P. E. N. nevű politika- mentes irói világszövetségnek, amely szö­vetség harmincöt különböző nemzetből mintegy négyezer írót képvisel, tisztelettel felhívjuk valamennyi kormány figyelmét a következőkre: Időről-időre megdöbbenti és felzaklatija a világ Mkiismeretét, hogy egyikjmásik országban olyan embereket sa­nyargatnak, akiket politikai vagy valíási okéból vetettek börtönre. Szabadjon megje­gyezni, 1 hogy ilyen esetekben a kormányok (különösen kőteletek ügyelni arra, b*gy ai emberiesség törvényein sérelem n5 essék. iEgyíben nyomatékosan felfhivjiuk 1 kormé.- lyok fiigyeimét'arra, hogy semm1 sem kelt világon olyan ellen-érzést egy' országgal illemben, mintha tudómba jut, hogy ott sanyargatják a politikai vagy vallási foglyo­kat s hogy az ilyen sanyargatások nap­jainkban előbb-utóbb világszerte közismer­tekké válnak. . n " —~———1 ■' ■ ;*— Angol és Hollland érdekeltségek wagyaror- szád villamos hálózatok kiépítésére tettek Ajánla­tot. B.udopesti szerkesztőségünk -telefonálja: Az Est ért-feiflé-se süerint a kereskedelmi niiusriéri-uni egy angp-l: és. egy holland érdekeltségtől nagyszabású ajánlatot kapott néhány villamoshálózat kiépíté­sére A. lap szerint Kenés kereskedelmi miniszter ez ilinyban már tárgyal és a döntés a legrövidebb időn, belül várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom