Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-20 / 290. (2807.) szám

ltoldeeember 20, vasárnap. ^RKCAI-MAJStARHIRLAP ammramvsüreáanimmama Budapesti hangversenyek Budapest, december 19. A ül. filharmóniai hangverseny Schumann B-dur szimfóniájában nyújtotta a legkiválóbbat. Tavaszi derít, májusi illat árad szerte ebből a fiatalos boldogságban fogant remekműből. Mennyire rácáfol arra a sokszor hangoztatott esztétikai megállapításra, hogy hangszerelése fátyolozott s erőtlen! Ha talán témái zongora- szerűek s a kidolgozás sem igazi orkesztrális hevületből pattant ki, mégis csupa költői frázis és grácia ölelkezik itt a nagy mester sajáton tüzű ábrándozásaival, halk sóhajaival, német, kedélyének meleg színeivel. A tavaszi életnek, rügyfakadáenak micsoda pompás ritmusa hajtja az I. tételt s párját a Scherzot. Ellentétül a lassú tétel férfias zengésű vallomást halljuk, befejezésül pedig a szerelmi boldogság varázs­kertjének csodálatos illusztrációját. Dohnányi egyénisége egybeforrt ezzel a romantikus poé- zissel s ma kevesen tudják ezt ily őszintén, ennyi lendülettel tolmácsolni. A vezénylő kar­mester legfinomabb intuícióit is tökéletesen át­értette a zenekar, amely a virtuozitás s hang­zóé szépség csúcspontjára érkezett. Nem ugyan a műsor sorrendjében, de az interpretáció tö­kélye miatt iktatjuk ide Guglielmetti asszony többször méltatott ragyogó énekét, aki ezúttal is Mozart Exultate, jubilate kezdetű motettájá­val állt ki a pódiumra s valósággal elbűvölte hallgatóságát. Nem .tudjuk, vájjon az embert, vagy a művészt bámuljuk-e elsősorban, amidőn a mozarti Haliéinját oly bensöséggel zengi a magasságok felé? Schmidt Ferencnek, a bécsi állami zeneakadémia magyar származású tudós igazgatójának „Változatok egy huszárdalra“ című kompozíciója inkább zenekari tanulmány- sorozat, mint magávalragadó muzsika. Tulhosz- szura nyújtott s cikornyás. Magyar hangulat­foszlányok mellett a motívumok legtöbbször a német romantika ismert köntösében csendülnek meg. A nagyigényti darabra pazarolt fáradság nem áll arányban a mü értékével. Casella Itá­liája a modern olasz zene egyik vezető egyénisé­gének fiatalkori müve. Erőtől duzzadó, ragyo­góan hangszerelt témák vonulnak föl előttünk s érzékeltetik a déli ország napsugarasságát. Közhelyekért s lapo-sabb epizódokért csak a grandiózus zárórész dinamikája kárpótol A rá­dió műsorából már ismert alkotás helyett a szerző friss optiszainak bemutatóját várnék a Filharmóniai Társulattól. A ma Casellája le­szűrt hangjával és egyéni ezinezetű lírájával megérdemelné, hogy inkább vele foglalkozza­nak. mint első szárnypróbálgatásaival. Kivételes képességű gordonkást ismertünk meg az olasz Benedetto Mazzacuratlban, aki hazájában elismert művész és pedagógus, ügy látszik, az olaszok nemcsak kiváló énekesekkel árasztják el a világot, hanem hanszeres művé­szetük ápolására is gondot forditanak. Mazza- curati ideálisan kiegyenlített tónusu, technikai­lag csillogó, ezé letek ál áj u előadó, aki közönsé­gével meleg egyéniségén keresztül már az első darabban szoros kapcsolatot teremt. Szinte el­ringat ez a kamarazenei produkció, finoman ki- csipkézett s mégsem szalonszerü. Vonóvezetése s balkézvirtuózitása tévedhetetlenül biztos, hi­bátlan. Külön dicséret illeti érdekes műsoráért, amelyből a kissé szegényes csellóirodalom mi­felénk is föl voina frissíthető. Valentin! neme­sen klasszikus Sonatája vezette be a műsort. Respighi Adagiója úgy hatott utána, mint an­nak fölhigitása. Archaizáló témák, ugyanilyen harmóniai ruházatban, de a szólóhangszer hálás szerephez jutott.. Castelnuovo—Tedesco I not- tambuli című hangfestő költeménye rendkívül színes, hangulatokban gazdag, a gordonkát raf- fináltan kiaknázó kompozíció. A szabályos for­mába öntött tétel hangzási eredetiségében s a művész nagyszerű játékában valóban lebilin­cselt. Mazzacurati néhány átirata s kisebb mü­ve az invenciózus és ízléses muzsikust mutatta. Különösen Alfano egyik Alettájának bájos me- lodikája tetszett a hatásos parafrázisban. Ros- 6ellini és Certani újdonságai szerényebb igé­nyűek. Saint Saens lendületes Allegro appassio- nató'a zárta be az élvezetes estét, amelynek publikuma zajos tapsaival egész sor ráadást is kapott a rokonszenves művésztől Zongorakisé- rője, Anna Messen sok igyekezettel alkalmaz­kodott a szólistához, de tulszerény volt. Stefániái Imre, a Zeneművészeti főiskola zon­goratanára Lisztnek szentelte teljes program­ját. Vérbeli virtuóz, jó muzsikus és kivételes fizikumú művész vállalhatja csak el azt a ha­talmas föladatot, amelyet az .,Ad nos, ad salu- tarem undas“ fantázia, korái és fuga e a h-moll szonáta jelent az előadónak. Imponáló memó­ria, amely két ilyen nagyszabású, majd egyórás müvet zavar nélkül túri fölépíteni. A hallgató­ságnak sem könnyű a liszti' gondolatmenet kö­vetése s teljes dicséretére mondhatjuk a mű­vésznek. hogy tiszta képet adott az alkotó fan­tázia szárnyalásáról. Stefániái eleme a virtuózi- tás, akkordok, oktávák dübörgésében otthonos, de pássá go ok, trillák elosztásában is örömét leli, csak eggyel marad adósunk: a kantilénák fényével, a íirai szépségek kiaknázásával. Kissé tartózkodó a művész, nem engedi szive dobba­nását meghallanunk, pedig mély átérzés és me­leg kedély nélkül Liszt melléktémái el sem kép­zelhetők. A fantázia pathosa emelkedett volt © igen szépen sikerült a korái expozíciója, sajnos, a fuga ritmusa elmosó dórira nagy tempóban. A szonáta után még egy sorozat kisebb opusz kö- vezte.kezett, befejezésül pedig egy tüneményes fantázia ,.A portiéi nérna“ témáira. Casals Pablö a jelenkor legnagyobb muzsi­kusa, akinek gyönyörű hangszere csak eszköz a legkristályosabb zenei elképzelések életrekel­tésére. A müveikben elmerülő, azoktól átszelle­mült művész a lelkűnk igaz gyönyörűségére ujjáteremti a hangokból formált épületet 6 cso­dálatos vonójával még simit ott, ahol szüksége mutatkozik. Casals személytelenül eltűnik s gordonkája mögött Bachot, vagy Brahmsot érezzük, amint az alkotás lázában monologizál- nak. ő maga csak szerény közvetítőnek mondja magát, pedig páratlan egyéniségével valójában a nagyok kongeniáiis értelmezője, segítőtársa. B^ohja a templom ájtatos csöndjében az orgo- na.pad mellett dolgozó mester Istenhez vágyó­dását szólaltatja meg. A Brahms e-moll szonáta a leggyöngédebb elégiává emelkedett az eszmé­nyi előadásban Schulhof Ottó tüneményes zon- goraezólamávai, amelynél hozzásimulóbbat még nem hallottunk. A szezon legnagyobb hangver- eenyélményét a telt Vigadó közönsége szívta magába S sorozta be legszebb emlékei közé. A magyar királyi Operaháznak kevés olyan népszerű énekesnője van, mint Szabó Lujza. Csütörtöki ária- és dalestjén ismét beigazolta rendkívüli tehetségét: elsősorban tökéletes mu­zikalitását, amellyel minden frázist gondosan kicsiszol és jelentőségének megfelelően illeszt be a darab összhangulatába és ritka hangkultú­ráját, amely játszi könnyedséggel oldja meg a legsúlyosabb technikai föladatokat. A hangma- teria talán nem a legnemesebb, de melegen öm­lő és regisztereiben teljesen kiegyenlített. Fé­nye és csillogása különösen a magas kvintben szembeötlő. Csak egy képzett és kifinomult he-, gedüs, mint Szabó Lujza, tud ilyen kristály- tisztán intonálni és valóságos hangszeres effek-( tusokat hangszálain megválóéi tani. Énekelő­adása közvetlenségével rögtön megtalálja a hallgatók szivéhez vezető utat, külön élmény zamatos dalinterpretációja s magával ragadó magyarossága. Nagyigényü műsorán egyformán adott a közönségnek s a zenésznek való cseme­gét. Minden számát lelkesen tapsolták. Följegy­zésre méltó férjének, Unger Érnőnek Bravúr- variációk című magyar motívumokból szőtt vir­tuóz koloraturája, pompásan hangzó müve, me­lyet csak ilyen tüneményes énekművészet ké­pes egységes formába kovácsolni. Igen jóizti volt Kodály ,,A rossz feleség" cimü dala. mely­ben a megindító és léha tónusok (gyermek és anya párbeszéde) szembeállítása drámai erejű volt. A Bánk bán Melindájára emlékeztünk benne. Ofélia áriája mellett az Ah perfido Beethoven hangversenyáriát kell még megem­lítenünk, utóbbiban egy valóságos drámai szop­rán tömörségével zengte szólamát. A hangver­seny közreműködője, Wacktel László hegedűs- ígéret, a Mozart-verseny utolsó tételével a hi­vatottak közé számit. A két szólista kiváló zon- gorakisérője, Unger Ernő, zenekart pótolt szí­neivel és temperamentumával Wehner Géza, a Zeneművészeti főiskola ta­nára, elismert név a magyar orgonamüvészek sorában. Elmélyülő muzsikus, akinek mondani­valója mindig értékes, hangulatokban gazdag és tiszta stilnsu. A nagy formákat az avatott mester tudásával épiti föl és bennük minden epizódot: az árnyalatok pompázó színeivel éke­sít. Technikája kiforrott,, regiszterkezelése min­dig Ízléses. Műsorából a klasszikus számok után Pikétby Tibor váci székesegyházi karnagy ko­moly kontrapunktikus invencióval fölépített há­romtételes újdonságát emeljük ki. A hangverse­nyen egy szóphangu koloraturával ismerked­tünk meg, névé Moór Júlia, a m. kir. Operaház tagja. Szárnyaló hangját igazi muzsikus tehet­ség hajtja. Kellemes meglepetésül a múlt héten egy női kamaraegyüttest Í6 hallottunk, amelynek ké­pességeire már az első hangok után fölfigyel­tünk. A Szathmáry—Nagy—Puky—Kötsky vo­nósnégyes a kitűnő Ragyóczy Jolán zongora­művésznővel társult és sikeres külföldi szerep­lésük után itthon is bemutatta uj programját. A kamarazene Iránti rajongó szeretet a társa­ság közös jellemvonása. Egyenkint jó muzsiku­sok, kicsiszolt technikával, akik gondos mun­kával megalapozott kifogástalan összjáték.kal örvendeztettek meg: A zongoraötösökben a zon­gorista bizonyult a legkiválóbbnak, pompás rit­musa és szinérzéke van, mindig beletalál a mü­vek szivébe-. Amellett mértékletes és jól alkal­mazkodott vonósaihoz, akiknek biztos támasza volt. A műsort Zanella d-moll zongorakvintett­jével kezdték. Szinhatáeokra épített, rövidlé- legzetü motívumokkal teletűzdelt mü. amely formailag szétesik. Zenekari és operás beállítá­sok veszik el a szélső tételek kamarazenei izét. csupán a lassú részben csendült meg egy per­zselő dallam melegebb hangulat-keretben. Egy stílusos és kicizellált Baydn-négyes után még Goldmark kipróbált, a Sába királynője kolorit- jával tündöklő B-dur zongoraötösét interpretál­ta a rokonszenves kamaratársaság zajos siker­rel Szombaton este a zsúfolt Vigadó jelezte, hogy ott jelentős zenei esemény készül. Milstein •■Nátháméi,- az alig néhány esztendeje föltűnt hegedüsztár vonzotta magához Budapestnek azt az exkluzív közönségét, amelyet oly ritkán lát­ni. Szinte egy kezünkön olvashatjuk össze azt a pár világnevet, akinek kedvéért kivonulnak ragyogó ékszerekkel és toalettekkel. Milstein tehát a szerencsés kegyelt, akit feszült várako­zás előzött meg. Valóban kevesen szolgálnak rá annyira a rendkívüli érdeklődésre, mint Ő. Sze­rénysége és fiatalsága már a megjelenésnél hó­ditó. Hegedümüvészet-e pedig a Parnasszuson álló, egyetlen és hasonlithatatlan. Játékában minden ösztönös megérzésből fakad, Csupa köl­tészet, nemesen szárnyaló melódiaiv az ő Vivaldi szonátája, olyan vonótechnikával páro­sulva. amely a sziporkázó hangok özönét szór­ja a hallgatók felé. Beethoven G-dur szonátájá­nak igazi alaphangját a zongorakisérő Gimpel Jakab adta meg, a hegedűs ehelyütt még fiata­los szertelenséggel tépte szét szólamának finom szövetét. Tempói lélegzetelállítók voltak e en­nek dacára kristálytiszta s érthető a frazeálás. Az igazi szenzáció Csajkovszky hegedűverse­nyében következett. Ezt a szédületes nehézségű müvet tökéletesebben aligha játszotta hegedűs. A virtuozitás és előadóművészét csúcsteljesít­ménye. A kantilénák szépsége kábitó 6 talán még a futamok, skálák szineit is elhomályosítja. A Canzonetta férfias őszinteségü vallomás, men­ten a szokott szentimentális íztől A műsor to­vábbi számai is mindannyi élmény, külön ki­emeljük a lengyel Szlmanovszky bravúros Ta­rantelláját, amelyet Kodály szellemes Valsette-t je követett többszöri ismétléssel. Forró, ragyo­gó este volt. A művész iinopléséből méltán kér­het részt Gimpel Jakab zongoraművész, aki . eszményi finomsággal alkalmazkodott a mai kor legnagyóbb hegedüfcnőménjéhez. Sauerwald Géza. < .SpOR'T­Ke íetsztovenszhó atlétikai élete — Az év legfőbb eredményei — Az 1951 évben különösen Kassán voltak szép és két valóban értékes nemzetközi Versenyt, akkor emlékezetes versenyek. Szeptember 23-án a KAC által rendezett nemzetközi versenyen nyolc magyar válogatott atléta vett részt (Darányi dr., Bansi, Kóemárky, Madarász, Nagy. Horváth, Kelen, Gyenes), valamint két csehszlovák válogatott atléta: Koscsák ós Schindler. — A már külföldön Í6 ismert október 28-iki marathoni bajnokságon pedig a legjobb magyar, csehszlovák, és jeles né­met futók mellett az igazi szenzációt az argentínai Zabala indulása adta meg, akinek startjáról a világlapok i« megemlékeztek. A ezezónt a KAC egyórás futóversenye zárta be. E számban is Zabale volt a főatrakció. A 20 éves argentínai Úgy a ma­rathoni távot (2 óra 93 perc 19 m.p), mint az egy­órás futóversenyt (18.670 méter) kolosszális telje­sítményekkel nyerte. Érdekes megemlíteni, hogy mindkét nagyszabású verseny iránt az érdeklődés óriási volt, ami azt bizonyítja, hogy neves és is­mert atlétákkal rendezett versenyt a kassai publi­kum is pártolja. — Eperjes ez'dén bonyolitotta le a három város Debrecen—Kassa—Eperjes közti atlétikai viadalt szintén nagy érdeklődés mellett. Jövőre fel kellene njitani a miskolci kerülettel Is a találkozást, mindegyik nagy klub rendezzen egy­Két testvér hasonlít egy másra, az egyik szép. « má- 5 rut. a szén Mory kré­? \ met használt, a-cáról min l ' 1 ij! den kiütés májfolt szpplő 'tíffi tüMP* eltűnt, arca fiatalos üde k #/ 4' lett ön is használjon Marv 5 \ fg' krémet. Mary • púdert j .'.v»;7 \ -xjí\ Mary-szappant ■ Vegyen \ egy egész garnitúrát Ké í Cl'íiXjf szitője- Dr. lad Fóliák ” lokárnik v I’ieSfanoch. fognak, az itteni atléták is fejlődni és lesz publi­kum is, mely a meetingeket látogatja. Az 1931 évben megtartott versenyek alapján a kassai szövetség összeállította az év legjobb ered­ményeit, melyeket alant közlünk; 100 m.: Préusz (KAC) 11.2 mp., 2. Buksán (CsSK) 11.4 mp., 3. Baracs (KAC) 11.5 mp. 200 m.: Préusz (KAC) 23.8 mp., kér. rekord, 2. Buksán (CsSK) 24.1 mp., 3. Baracs (KAC) 245 mp. 400 m.: Préusz (KAC) 53.7 mp., 2. Tucsek (CsSK) 56.2 mp., 3. Gyurosán (KAC) 57.9 mp. 800 m.: Gyurcsán (KAC) 2.09 mp., 2. Stibrinyi (ETVE) 2.13.1 mp.. 3. Prokop (CsSK) 2.19.2 mp. 1500 m.: Szolicsinszky (KSC) 4.19.2 mp. kér. rekord. 2. Gyurcsán (KAC) 4.30.2 mp., 3. Nyigos- C6ik (KAC) 4.33.2 mp. 30(0 m.: Nyigcscslk (KAC) 9.39 mp.. kér. rek., 2. Caic8ery (KSC) 950 mp., 3. Burza (KAC) 10.18 mp. 5000 m.: Nyigoscsik (KAC) 16.52 mp., 2. Cápák (KAC) 19.08 mp., 3. Reítman (KAC) 19.24 mp. 10.000 m.: Nyigoscsik (KAC) 35.59.5 mp., kér. rekord. 15.000 mi: Nyigoscsik (KAC) 52.40.3 mp., orszá­gos rekord. Maradion: Ilalla (KAC) 3 óra 05.09 mp.. 2. Nyi­goscsik (KAC) 3.14.27 mp., 3. Deutsah (KAC) 3.34.55 mp. 1 órás: Nyigoscsik (KAC) 17.026.36 m. kér. rek, 2. Gyurcsán (KAC) 15.944.90 m., 3. Halla (KAC) 15.534.96 m. „ 20.000 m.: Nyigoscsik (KAC), országos rekord. 1 óra 11.32 mp. Magasugrás; Sztaniszlay (ETVE) 182 cm., 2. Tremba (KAC) IBI cm., 3. Gresoh (ETVE) 163 cm. 15 Rúdugrás; Krucsay (ETVE) 3.27 cm.. 2. Tremba (KAC) 3.11 cm., 3. Dresser (KAC) 2.85 cm. Távolugrás: Dobó (ETVE) 613 cm., 2. Baéhó (ETVE) 6.09 cm., 3. DIabola (CsSK) 609 cm. Hármasugrás; DIabola (CsSK) 11.73 cm., 2. Lin- bardt (CsSK) 11.62 cm., 3. Ferenc (ETVE) 11.30 m, Sulydobás; Baracs (KAC) 13.03.5 cm., 2. Liesz- kovszky (ETVE) 12.80 cm., 3. Titok ó (KAC) 12.00.5 cm. Diszkoszvetés; Farkö6 (KSC) 39.75 cm., 2. Ba­racs (KAC) 36.72 cm., 3. Linliardt (CsSK) 31.90 cm. Gerelyvetés; Sedivy László (KAC) 44.20 m., 2. Farkas (KSC) 43.30 m., 3. Linhardt (CsSK) 43.12 m. 4X100 m.: CsSK 47.2 mp., KAC 47.8 mp: 4X200 m.: CsSK Kassa, 1.38.9 kér. rekord. * A kerületi atlétikai élet fenntartása és tovább­fejlődése az önzetlen sportba-rátoknak és vezetők­nek köszönhető. Ilyenek Kassán Braun Béla mér­nök, Gerhard mérnök. Csasztek Jenő, Littmann János, Sikora Emil, Várnay Ernő, Farkas, stb. — Eperjesen Hlrsclifeld dr„ Görög Arthur, Sebes, Stern, Krucsay, Sztaniszlay stb. — akik útmutatá­sokkal, áldozatkészséggel, tanítással csinál nak propagandát az atlétikának. G. F. Beszámoló a nagyszombati Rapid i93Ues nagysikerű és eredményteljes működéséről Nagyszombat, december 19. (Saját tudósí­tónktól.) A nagyszombati Rapid befejezte ez- itíei nagysikerű és eredmény teljes évadját és ez a körülmény alkalmat nyújt nekünk, hogy a nyugatszlaveaiszkói zsupa egyik legjobb és legszimpatikusabb csapatának az elmúlt évi működéséről beszámoljunk. A nagyszombati Rapid első csapata 42 já­tékot bonyolított le 170:61 gólaránnyal, mely­ből 33 játék győzelemmel, 5 eldöntetlenül és 4 játék vereséggel végződött. A 42 lejátszott mérkőzés 13 nemzetközi, 10 bajnoki és 19 ba­rátságos jelleggel bírt. A Rapid nagyszerű együttese a lejátszott 13 nemzetközi mérkőzés alkalmával a külföld prominens profi csapa­tait látta vendégül és ezekkel szemben az el­ért eredményei minden dicséretet megérde­melnek. A legérdekesebb eredményeket: a nagy- szombati Rapid a következő csapatokkal szemben érte el: Kispest (Budapest) 6:4, FAC Wien 4:1, ETO Győr 5:3, III- kér. Buda­pest 3:2, Attila Miskolc 4:2. Sturm Graz 6:2 ós 3:1, Crickett 2:1, SK Bratislava 1:0, Kor- neuburg 4:0, TrenCsén 1:0 és 1:2, SK Ziliua 2:2 és (Zsolnán) 2:1, Mór. Slávia 6:2, Simrae- ring Wie»n 7t:3, SK Trnava 5:1 és 4:0, S. C. Waoker 3:3, Ligeti 1:1 és P. T. E. 1:1. Vesz­tett a Rapid Hakoaih ellen 4:0, Ferencváros ellen 4:0, KFC Komárom ellen 3:2 és Tiren- csén ellen 2:1 arányban. x _ A bajnoki mérkőzéseket a Rapid mind meg­nyert© és dacára annak, hogy a nyugatszlo- venszkói zsupa büntető-bizottsága a pozsonyi Slávia ellen elért 9:l-es eredményt megsem­misítette, a Rapid a kerület őszi bajnokságá­nak első helyezettje. A 42 lejátszott mérkőzés alkalmával a Ra­pid a következő játékosokat szerepeltette: Obeda, Skultéty, Kurpas, Mihalik, Kozma, Braun, Hadrapa, Bunta, Hollánder, Meliska, Masairovits, Zsiigárdi. Tomecsek, Sebetovsky, Fisobi, Kozma J., Rysavy és Szuohy, Az egész szezon alatt legeredményesebb játékot Tome­csek mutatta, aki a kapust kivéve minden poszton játszott. A csapat többi részének min­den egyes játékosa az összes mérkőzések al­kalmával tudásuknak legjavát nyújtották. A Rauid csapatának az elért szenzációs eredményei kialakulásában az agilis vezető­ségnek is n,a,gymértékű rész© van, mert a já­tékosok felől való gondoskodás ezeknek a sportembereknek kezeibe van letéve, a veze­tőség úgy a játékosokat, mint a nagyszámú sportközönséget a tavaszi szezon alkalmával, aréna kinézésű és a CsAF méreteinek meg­felelő tükörsimára átépített pályával lepi meg, amelynek munkálatait az egyesület munkanélküli tagijai Fischer Károlv mérnök­nek szakavatott vezetése alatt végzi. A jövő szezonban a Rámának két első osztá­lyú csanata fog működni, amelyek közül az egyik Nagyszombatiban, míg a másik állan- dóari a vidéken fog játszani. Ferhivás a CsAF-MLSz egyesületek tápjaihoz, a bírók­hoz és a sportközönséghez! Az 1982. év tavaszán a CeAF-MLSz és a Bírák Testületé tizéves jubileuma alkalmával a futball- jálék iránt érdeklődők rét. éré nélkülözhetetlen, nagyszabású évkönyv jelenik meg. Az évkönyv tar­talomjegyzékét itt közöljük: I. rész Elősző. A Magyar Testnevelő Szövetség alakulása és tör­ténete a vezetőség névsorával. A CsAF-MLSz tízéves története. A kassai, losonci és ungvári kerületek története. A CsAF Magyar Futball Bírák Testületé tizéves működése. Aktuális cikkek- (Kopper Spielberger. Kohut. Lányi stb. stb.) II. rész. • A labdarugójátélc szabályai, magyarázatokkal. A CsAF lefordított és hitelesített szabályai. A CsAF-MLSz alap-, általános rend-, bajnoki- és kerületi szabályai 1 A B. T. alap-, fegyelmi, kerületi ügyrendi szabály-

Next

/
Oldalképek
Tartalom