Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-04 / 277. (2794.) szám

december 4, péntek. ^RX<^MAfikAR.HlRL&g Dobránszky János képviselőházi beszédében az egyenlő elbánás elvét követeli Szloventzkó számára A Irtva lásos iskolákra vonatkozólag a holland rendszer vezetendő be A lelkész! kar sérelmei Prdg®, december 3. A képviselő ház plénu- máuau, a költségvetési vita folyamán L)ob- ránszky János országos keretsztényszociaiLsta párti képviselő is felszólalt és figyelemre­méltó beszédben foglalkozott a belpolitikai kérdésekkel. Beszédének elején a tisztviselő- fizetések redukcióját és a jövedelmi adó ér­zékeny felemelését kritizálta. — Igen furcsának találom ezt a redukciót a nyomorult exisztenciák rovására — mon­dotta — még furcsábbnak az adóemelést az adófizetők tökéletes tönkretételére. A húro­kat tovább feszíteni nem lehet A végrehaj­tások sokhelyütt meddoek. A mi periférián­kon és a szegény fa'usi kunyhóinkban hihe­tetlen redukció megy végbe. A katasztrófá­iig termés még a jó vidékek gazdaközönségét is kikezdte, náíuDk, a egyes vidéken még nagyobb a nyomor. Amig az exisztenclális mérleget egyensúlyba nem hozzuk az állam- háztartáson kívül az egyedeknél is és amig a közterhek könnyebbitése helyett újabb e’vi- selbetetlen terheket rakunk roskadozó vál­lalókra. addig orvoslást és gyógyirt nem nyújthatunk. — fűivel az élet és a rossz gazdasági poli­tika majd minden gazda, munkás, kisiparos, k -eskedő és más magánszemély jödedelmét nébo' ötven százalékig is redukálta, az á'lami alkalmazottakkal szemben felvetett redukciót elvben szintén magunkévá kell tennünk. De ez a restrinkció ne érje a kisebb fizetésű ál­lam’ alkalmazottakat. Beszédének további folyamán a szónok ki­fogásolta. hogy a károsultakat pártszempon­tok alapján részesítik állam? segélyekben és hogv a meliorációt is leginkább ott vezet­ték keresztül, ahol az adminisztratív közevek tömeges agrárpárti választók fölött rendel­keznek. Ezután behatóan foglalkozott az iskolai és az egyházi kérdésekkel. A jogvédelmet és a szabadságot biztosítani kell az egvházi java­dalmak, szervezetek és hitvallásos isko’ák számára is. A hívek tömegei meghozták az ál­dozatot, mig csak az iskolaügyi kormányzat az iskolafejlesztési törvénnyel olyan tervet nem követelt az iskolák fenntartóitól, amelyet mai nyomorúságos helyzetükben egyáltalában nem tudnak vállalni A hollandi rendszert kell bevezetnil A* egyforma teherviselés ellen rao a* az Alapot, hogy még a hitvallásos iskolák fenn­tartói nagy áldozatokat hoznak saját iskoláik érdekében, ugyanakkor a közadózás folytán teljes mértékben fenntartói a nem hitvaülá- sos iskoláknak is. Ezért követeljük, hogy a ííouandi szisztéma szerint az áVam vállalja magára a hitvallásos iskoí’íák fenntartási költségeit, de érintetlenül hagyja az iskolák hitvallásos jellegét és autonóm jogait. Kö­veteljük azt is. hogy ahol uj iskolák felállt­jának szüksége fennforog, ott az iskola­szervezést ezen princípium alapján vigyék keresztül. Az iskola ügyi kormányzat újabban tulteszá magái azon kötelezettségein, amelyeket egyes iskolák átvételekor szerződésileg magára vál­lalt. Ahol az államosított iskolák további fej­lesztéséről van szó, a kétoldalú szerződések ellenére az összes költségeket áthárítja a la­kosságra. fl cenzurag^akorlat Ezután éiesen bírálja a cenzúra gyakorlatát és a kővetkezőket mondja: — Csak a múlt héten kobozták el Kassán az országos keresztényszocialista párt 1932. évi naptárát Szüllő Géza pártelnök beköszön­tőjének következő nehány sora miatt: „Kát amikor én mint egy ellenzéki pártnak a veze­tője. végignézem a mai kormányzatot, ez a példa nagyon sokszor eszembejut, s nem tu­dom, hogy uj esztendőre mit kívánjak ma­gunknak? Kormányválságot-e, vagy megmara­dását ennek a kormányzatnak? Efölött töp­rengve kívánok mindnyájuknak: Boldog uj- esztendőt." Továbbá Grosschmid Géza dr. szenátor cikkének következő sorait is inkri­minálták: „Az előttünk élt, bizonyéra boldo­gabb nemzedékek jobbjai törekvéseinek iránytűje volt, — ma. nekünk, tört remények­ből vággyá alakult sóhajunk, — a felnövekvő uj nemzedéknek pedig, hol keserű, számon- lcérő követelése, hol imaszerü fohásza: jobb magyar jövő. Talán soha egy nép sem szen­vedett annyit, mint a magyar és a magyar sem többet soha, mint manapság, tehát: meg- bünhödte már e nép a múltat s jövendőt!" A kongruáils sérelmek Ezután a kongruális sérelmeket említette meg. A kongnia megállapítása sokhelyütt nem a tényleges állapot alapján, hanem politikai kvalifikáció szerint történik. Ilyenmódon az egész lelkészi kart megfosztották anyagi és er­kölcsi függetlenségétől, hogy a mindent Iáiéi- zalai akaró kormányzatnak vazallusává vál­jék. Nagy anomáliák történtek a kánlántar­tási visszafizetések körül is, mert a káplán tar­tási járulékokat1 sok esetben, az állam saját i magának tartotta vissza. Ezeken az anomáliákon csak ugv lehetne segíteni, ha az összes kongruális járuléké- ! kaf az egyházi hatóságoknak utalnák ki. i Foglalkozott ezután a/lelkészek állemoolgár- ! sám kérdésével is. sérelmesnek minősíti, ho^y sok lelkészt, akik csak újabban tudták el­nyerni az állampolgárságok kezdő káplánok­ként kezdő alapfizetéssel alkalmazzák. Ezek •érdekében követeli, hogy országos hivatal olyan bongruái és olyan nyugdijat állapítson meg nekik, amilyenre a megfelelő szolgálati évekkel bíró más lel­készek jogosultak. Beszéde végén perhoreszikálta a polgári isko­lák reformja terén életbelépte tett helytelen intézkedéseket. Követeli a kisebbségi iskolák terén elkö­vetett számtalan sérelem orvoslását, köve­teli a szlovenszkói technikai főisko’a és a* erdészeti meg bányászat? főiskola feláll fá­sát. követeli & szakoktatás rendszerének ki­építését, a pozsonyi egyetem dotációjának emelését és egyáltalában a költségvetésnek Szlovenszkó szempontjából való igazságot megosztását .. Hangsúlyozza, hogy ellenzéki pártjaink mind- 1 addig nincsenek bizalommal a kormányzat iránt, mig követeléseinket száz százalékig nem teljesítik. Brüsszel, december 3. A Brüsszel-antverpcni vonalon tegnap rendkívül súlyos vonatkaram- boŰ történt, amelynek részleteiről meg nem érkeztek jelentések. Mindössze egyetlen szűk­szavú híradás számol be arról, hogy a bécsi gyorsvonat összeütközött egy Brüsszelből jövő vonattal és hogy a karambol az utasok között nagy pusztítást vitt véghez. A szerencsétlenségnek öt halottja, tizenhét súlyos és nyolcvan könnyebb sebesiOtje van, M»hosszabb tják a nemzetközi f ze'ések bán tla és a jegy­bankok áltat Magyarországnak nyújtott kölcsön határidejét Zürich, december 3. December közepén lejár az a kölesön, amelyet a nemzetközi fizetések bankja és a jegybankok adtak Ma­gyarországnak. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi fizetések bankjának december 14-re kitűzött igazgatósági ülését január közepére halasztották, a nemzetközi fizeté­sek bankja Írásbeli utón akar hozzájárulást kérni a jegybankoktól, hogy hosszabbítsák meg Magyarországnak ezt a hitelét, a nem­zetközi bank januári igazgatósági ülésén pedig formálisan is helyben hagynák ezt a hozzájárulást. — Megnyitották a balassagyarmati múzeu­mot Budapestről jelentik: Ba!a* eagyarmaton vasárnap ünnepélyéé keretek között nyitotta meg é*< adta át a közhasználatnak a nógrádváT- megyci Nagy Iván múzeumot Soldoe Béla dr. főispán. A múzeumot Nagy Iván, a híres geo iógus alapította. Budapest, december 3. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Károlyi Gyu­la gróf miniszterelnök a keresztény gazdasági párt szerdai ülésén bizalmi kérdéssé tette a nyugdíjcsökkentésről szóló rendelet elfoga­dását A reggeli sajtó értesülése szerint a párt ennek ellenére sem hajlandó hozzájárul­ni a rendelethez. Csütörtökön a keresztény gazdasági párt újabb értekezletet tartott, amelyen kimondották, hogy a párt nem megy ugyan eBenzékbe, de a nyugdíjcsökkentés tervét a leghatározottabban ellenzi. Budapest, december 3. (Budapesti szerkeez 'ő^égiink telefonjelentéise.) A képvise’őház ma: ülésén Kray István báró keresztény gazdasági párti képviselő hangoztatta, hogy a régi monar­chia nem a Habsburgok nagyhatalmi törekvő seinek volt bázisa, hanem gazdasági egység volt, amely gazdasági egységet, elsősorban az osztrák—magyar vámuniót újra meg kel! valósítani. Ez épp úgy érdeke a nagyhatal­maknak, elsősorban Franciaországnak, mint Ausztriának és Magyarországnak is. Trianon revízióját Í6 csak francia támogatás révén érhetjük el. Ennek útját egyengetné az osztrák—magyar közeledés. Peyer szociálde mokrata képviselő megállapítja, hogy ha de­mokratikus kormánya lett volna Magyarország nak. ma az ország Francia ország után követ kezhetne gazdasági téren. A múlt kormány bű­nei az egységes párt bűnei és nincs joguk az egységespártiaknak itt ülni becstelen mandátu­maik alapján. Hatalmas zaj é# padcsapkodás fogadja Peyer eme kijelentését, az egységespártiak „am- nesztiások^ kiáltással illetik a szociáldemok­ratákat, mire Peyer ezt kiáltja vissza: •— Igen, amnesztiások is vannak köztünk, akiknek úgynevezett politikai bűnökért adtak amnesztiát, de csak azért, hogy amnesztiát ad­hassanak egyúttal az önök oldalán rablóknak és gyilkosoknak te­Erre óriási vihar tör ki a Ház minden olda­lán. Az elnök Peyert a mentelmi bizottság elé utalja. v Ezután Simon András egységespárti veszélyesnek tartja egyes baloldali politiku­sok ama kijelentéseit, hogy Magyarország demokratikus kormánnyal életképes volna. Ez Benes álláspontja, mig Borah, Mussolini és MacDonald és a világ számos nagy politikusa belátta, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem az egész világnak létkérdése a békediktátumok megváltoztatása. Benes álláspontjából nem kérünk. Ezután Friedricb István keresztény ellenzéki képviselő szólalt, föl, aki kijelenti, hogy nemzeti egység csak úgy létesülhet, ha a kormány is megadja a politikai jogokat, elsősorban a titkos választó- logot és a gyülekezési szabadságot-. Élesen bí­rálja a kormány külpolitikáját. Benes csehszlovák külügyminiszter — úgy­mond — kijelentette, hogy szívesen együtt­működne a magyar kormánnyal. Erre a ma­gyar kormány még semmilyen választ sem a»!ott. Ghica herceg román külügyminiszter Genfbeu Apponyi Albert gróffal tárgyalt és a külügy­miniszter a román kamarában sajnálattal ál’a- pitotta meg. hogy amig Apponyi gróf a közele­dés mellett nyilatkozott, addig Károlyi minisz­terelnök semmit sem mondott ez ügyben. Proponálja, hogy a népszövetség épHze alatt hívjanak össze középeurópai konferenciái az Összes problémák rendezésére. — Székesfehérvár u? polgármestere Székes- fehérvárról jelenük: A város törvényhatósági bizottsága Csitáry G. Emil dr. főjegyzőt vá­lasztotta meg polgármesternek. Csitáry mint újságíró kezdte pályafutását. ffe|L 4 ajándék fP|f^'kazetta^ köztbiztosan w ) elidaj ka.zettak < '--------------------------------------------------------­3 rn nssB Benes külügyminiszternek a Magyarországhoz való kőzetedéiről hangoztatott álláspontja a magyar képviselőház vitájában Viharos Jelenetet váltott ki Peyer Károly felszólalása A bécsi gyorsvonatot végzetes katasztrófa érte a brusszet-antverpeni vonalon A gyorsvonat összeütközött egy Brüsszelből fövő vonattal — Bt halottja, tizenkét súlyos és nyolcvan könnyebb sebesülje van a szerencsétlenségnek javarészt munkások és tisztviselők. A vasút! Eddig sem a katasztrófa közelebbi előidéző pá’yatest annyira megrongálódott, hogy az il- okáról, géni "a halottak és sebesültek neveiről letekes vasútigazgatóságok azonnal beszüntet- nem adtak ki jelentést s minthogy a karam- fcék a forgalmat, amelyet Lierte-én át vezet- bol fél nappal ezelőtt történt, kissé a miszti- nek. fikáéió gyanúját kelti a hiányos hírszolgálat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom