Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-31 / 296. (2813.) szám

1981 dacombér 81, osHt^Ttdlf. Washingtont meggyőzik arról, hogy áldoza­taik a háborús adósságok megfelelő redu­kálását követelik meg. Pária, december 30. A Petit Párisién lon­doni tudósítója a francia-angol szakértők kii szöbön álló tárgyalásaival kapcsolatban azt az értesülést közli, hogy az angol kormány' körök újabban méltányolják azt a francia té­zist, amely szerint a Young-terv keretében végrehajtott provizórikus szabályozás a jelen­legi helyzet követelményeinek teljességgel megfelel. Úgy látszik, hogy az utóbbi időben enyhülitek azok az ellen­tétek, amelyek nemrégiben London és Pá­rás között felmerültek és amelyek főleg a körül a kérdés körül mu­tatkoztak, vájjon a magánadósságokat előny­ben kell-e részesíteni a politikai adósságok­kal, vagyis a reparációkkal szemben. A bá­zeli jelentés közlése után a prioritás kérdése sokat vesztett jelentőségéből és most azon a véleményen vannak, hogy ez a szempont a Németországnak biztosítandó uj moratórium miatt teljesen háttérbe fog szorulni. Berlin, december 30. Von Hoesdh párisi német követ ma Párisiből Berlinbe érkezett. Páris. december 30. A Havas-iroda Was­hingtonból jelenti: Ámbár Mills kincstári al- államtítkár elhatározottan kijelentette, hogy az Egyesült Államok a reparáriós konfe­rencián még abban az esetben sem vesz részt, ha arra meghívást kap, mindazonáltal feltételezik, hogy az európai államférfiak ennek a konferenciának a prog­ramjára mindazokat a kérdéseket kitűzik, amelyek Amerikát rábírhatják arra, hogy a konferencián részt vegyen. Az amerikai kor­mánykörök egyáltalán nem fognak meglepőd­ni azon, ha az európai államok vezető szemé­lyiségei ebben az értelemben direkit közvet­len felszólítást intéznek hozzájuk. Nem hiszik azonban, hogy az ilyen kísérleteknek ered­ményük lehetne. Hoover elnök ebben a kér­désben ezidőiszerint egyáltalán nem tesz nyi­latkozatot. ügy hiszik, hogy Hoover elnök elégedetlen amiatt, hogy Európa a moratóriumot éis ennek jó olda­lait nem használja ki olyan mértékben, amint ő azt elképzelte. London, december 30. A Reuter-iroda hi­vatalos körökből uigy értesült, hogy az angol kormány a különböző 'államok fő­városaiban diplomáciai képviselők utján • azt az indítványt tette, hogy a reparációs konferencia január 20-án üljön össze Lau- wtnnéban, A csehszlovák kormány 1932. évi munkaprogramja Prága, december 30. Az iskolaügyi minisz­térium 1032-ben rendezni akarja az elemi és polgári iskolák vizsgarendjét. Állami kurzu­sokat rendez a pedagógiai akadémiáknál a tanitók továbbnevelése céljából. Esetleg sor kerül az építészeti iskolák reorganizálására s ugyancsak folytatni .fogja a főiskolai tanul­mányok reformjának előkészítését. Módosíta­ni kívánja a fogorvosokról és fogtechnikusok­ról szóló törvényt. A pozsonyi egyetemen foly­tatni foglyák a szükséges építkezéseket. A jö­vő év folyamán be akarja nyújtani az uj mü- em lék törvén y ja vaslatot:, rendezni akarja az állami dijak elosztását, a színházak szubven­cióját, résztvesz az uj színházi törvén javaslat előkészítésében. A minisztérium 1932-ben néprajzi kiállítást rendez Turócszentmárton- ban. A nemzetvédelmi minisztérium 1932-ben folytatni fogja úgy a tüzérség szervezését, mint az adminisztráció egyszerűsítését. Taka­rékossági okokból az egészségügyi segédszol­gálatnál a gyakorlatot négy hétről megrövi­díti bárom hétre. A Sokol-kongresszuson kü­lön programmal fog fellépni és egyúttal ka­tonai versenyeket is fog rendezni. A postaügyi minisztérium törekedni fog a postaforgalom meggyorsítására. A légiforga­lomnál tervbeveszi azt is, hogy repülőgépen, fog szállítani értékleveleket és csomagokat, telefonforgalomban uj telefonrendet készít elő, a jövő évben telefonkábelt épít többek között a prága—zürichi, prága<—müncheni, jrárga—berlini és prága—budapesti vonalon- Közvetlen vonal lesz Prága és Bukarest között is. A levéltávirati forgalmat vezeti be több külföldi állammal. (Folytatjuk.) Gandhi tárgyain! akar az indiai aüsrsSIyal London, december 30. Gandhi India ail- királyához, Wellington lordhoz táviratot in­tézett, amelyben kihallgatást kér. A cteh néppárt lapja támadja Slávíkot budapesti nyilatkozata miatt A Lidové Listy „engedékenynek**, „puhának" találja Slávíkot Prága, december 30. A cseh sajtó legna­gyobb része kommeintáir nélkül közli Slávik belügyminiszter interjúját, amelyet a Pesti Napló munkatársának adott. Csupán a cseh néppárti Lidové Listy kifogásolja a nyilatko­zat „őszinteségét" s többek között ezeket Írja: ' — Magyar részről a kölcsönös baráti vi­szony szükségességéről őszintén csupán nem­hivatalos személyek nyilatkoztak, mintegy a szolgálaton kívüli politikusok, mint például Hantos. Hivatalos személyek., a magyar állam aktiv miniszterei azonban nagyon fukarak a barátságos szavakban és tartózkodóak az együttműködés lehetőségére vonatkozó néze­teikben. Ma Bethlen nincs is Magyarország kormányának az élén 'és szabadabban beszél­hetne, mindannak dacára nagyon zárkózottam beszélt olyan feltételekről, amelyeknek telje­sítését a csehszlovák közvélemény nem tűr­hetné el. Slávik miniszter a magyar lapban azonban túl puhán beszélt, említést tett „az ezernyi szálakról", amelyek összekötik a két államot és kijelentette, hogy államunk és Ma­gyarország közeledése Európa érdekében szükséges. Hallottunk valaha magyar aktiv minisztertől ilyen őszinte szót? Soha. Nyíltan megjegyezzük, hogy Slávik miniszter túlságosan engedékeny szavai nem tetszenek nekünk, mert nemcsak a magyaroknál, hanem más nemzeteknél is azt a téves hitet kelthetik, mintha Csehszlovákia egy Magyarországgal való megegyezés nélkül nem tudna meglenni, azaz mintha mii lennénk a gyengébbek és nem a magyarok. Felelős politikusainknak tudniok kell azt, hogy nemcsak a mi közvé­leményünkhöz beszélnek, hanem a magyar, francia stib. közvéleményhez is és a hangjuk­ban kifejezett bármilynemü bizonytalanság bennünket érzékenyen megkárosíthat. Ehhez még tudni kell azt is, hogy a magyar -közvéle­mény hangulata erősen csehszlovák-ellenes és a mi .polgáraink személyes szabadsága nem biztos Magyar országon, hogy az ottani nép fe­lekeze tre, szociális és társadalmi osztályra való tekintet nélkül a régi magyar állaim visszaállitásának reményiéiben van nevelve és a fejükbe azt verik, hogy Csehszlovákia gyen­gébb állaim és a cseh nemzet -nem olyan erős, hogy a magyaroknak félniük kellene tőle. S most előáll Slávik miniszter s azt mondja, hogy a -magyarokkal meg kell egyeznünk. Mit gondolnak majd rólunk? Ezért szükséges, hogy aktív politikusaink a magy,árokkal na­gyon óvatosan beszéljenek, mert .különben nyilatkozataikkal a magyar propaganda esz­közévé válnak (?) a világ előtt. S ezt ők ma­guk — fejezi -be a Lidové Listy — bizonyára nem akarják. m 1 magyar kormáén? a nyílta is halaidé ült minden elfogadható gamasÉSÉ megiifiiisre68 A francia sajtó csodálkozik a Venkov elutasító álláspontja fölött Budapest, december 30. Bethlen István gróf volt miniszterelnök karácsonyi nyilatkozatai­nak az a r-észe, amelyben Magyarországnak egyes szomszédos államokkal, igy Csehszlo­vákiával való kopcsoiataival foglalkozott, élénk figyelmet keltett a külföldön. A külföl­di visszhanggal kapcsolatban az egységes párthoz közel álló Budapesti Hírlap -most a következőket állapítja meg: — Megitélésünk szerint Bethlen István gróf nyilatkozata újságot, vagy meglepetést bárki számára is csak annyiban tartalmazhatott, amennyiben annak egyes mondatai, az egész­nek gondolatmenetéből kiszakítva, félremagya­rázták. Nem uj keletű és miben sem válto­zott az az álláspont, hogy a magyar kormány hajlandó és töreke­dett is mindem elfogadható gazdasági megegyezésre, amely nem alkar egy más álltaimnak egyoldalim előnyöket biztosítani és amely nem keresztezi Magyarországnak azokat a jogos politikai követeléseit, amelye­ket ma már az egész vilá-g ismer. A karácso­nyi nyilatkozatok bán nem volt semmi, ami ettől a többször hangoztatott prinoipiumtól el­tért volna. — Maga Bethlen kormányzása idején több Ízben kijelentette, hogy Magyarország gazda­sági együttműködésre bármikor készen áll és ezt a hajlandóságukat tényekkel is igazol­ta, nevezetesen a bukaresti agrárkonferencia kezdeményezésével, melyet később a varsói, szinajai, majd genfi gazdasági konferenciák követtek. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ugyancsak ezt az álláspontot képviselte úgy az egységespárti beköszöntő beszédében, melyben a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés kérdését is megemlítette, mint no­vemberben, a képvis-előház összeülésekor el­hangzott felszólalásában. Ezzel szemben vi­szont nem lehet ügyeimen kívül hagyni azt ,a tényt, hegy a Csehszlovákia általi felmon­dott kereskedelmi szerződést sem sikerült eddig megkötni, továbbá, hogy csehszlo­vák kormán y körökhöz közel állá lapok rniost is a gazdasági kooperáció* ellen fog­lalnak állást. A Venkov párisi visszhangja A RépuMiique az Excefeior, a Quotidien é-s a Poipulaiire közük a prágai Venkov cik­két, amely állást foglal Magyarország, Ausz­tria és Cseh Szlovákia gazdasági közeledésé­nek terve ellen. Kiemelik, hogy a Venkov a miniszterelnök félhivatalosa éis hogy cik­két nyilvánvalóan sugalmazták. A tudósítás szerint a cikk annál nagyobb feltűnést kel­tett, mert közvetlenül azután jelent meg, hogy Graitz Gusztáv volt magyar kiiliigymi- niszSer hosszabb megbeszélést folytatott Be- nes kiiliigyimi iiíszteirrieil Csehszlovákia és Magyarország szorosabb gazdasági megegye­zése tárgyában. Ama beszámoló után, ame­lyet Gratz dr. a Pester Lloyd hasábjain e beszélgetésről közzétett, senki sem számí­tott arra, hogy a csehszlovák miniszterelnök félhivatalos lapja olyan visszautasitó állás­pontra helyezkedik. Négy spanyol tartományban kiújultak a zavargások Madrid, december 30. Az elmúlt éjjel 12 órakor Badajoz váróéban és provinciában megkezdődött a 48 órára hirdetett általános sztrájk. Ez alkalommal jelentős tény, hogy a szocialista vezérek is a tiltakozó sztrájk mel­lett döntöttek. Estremadurábaji különösen nagy az ínség, amiért gyakran keriil sor kisebb-nagyobb nyugtalanságra és összeütközésekre. A csend­őrség ilyen alkalmakkor igen erélyesen jár el és az általános sztrájk tulajdonképpen til­takozás a csendőrség eljárása ellen. A ható­ságok kijelentették, hogy passzív szemlélői lesznek az eseményeknek mindaddig, amíg a sztrájk békés körülmények között zajlik le. Páris, december 30. Amint a Petit Párisién Madridiból értesül, a spanyol kormány lő pol­gári kormányzót felmentett hivatalától. A belügyminiszter azt kifogásolta ezeknél, hegy nem szálltak eléggé erélyesen szembe as anarchisták és a szakszervezetek üzelmeivel szembe. A kormány elhatározott arra, hogy akár a fegyveres erő felhasználásával is fenn­tartja a belső békét. Amerillaban, Zaragossá- ban, Jaonban és Badajozban sztrájkok van­nak készülőben. A kormány mindenütt meg­tette a szükséges intézkedéseket. — Becsben les* a világibékekoogressras. Bécsiből táviratozzék: A nemzetközi béke- iroda direktóriuma elhatározta, hogy a 29.-ik viiágbékekongressizust szeptember 5. és 9. között Béesben rendezi meg. A város és a társadalom vállvetve harcol az eperjesi munkanélküliek nyomorának enyhítésére Szükségmunkált, népkonyha, tejakció a nyomorelleni küzdelem szolgálatában Eperjes, december 30. (Saját tudósi tónk­tól.) A munkanélkül maradt és nyomorgó lakosság segélyezése sorompóba állította Eperjes városát, a járást és a társadalmi egyesületeket is, amelyék összefogva együt­tes erővel láttak hozzá az ínség enyhítésé­hez. Az akció nemrégen megindult és ered­ménye máris számottevő. A folyamatban lévő többirányú segélyakció­ról Matherny Gusztáv városi tanácsos tájé­koztatta lapunkat a következőkben: — Már a tél elején megkezdte Eperjes városa a nyomorgók segélyezését, amit a járás közreműködésével és az Maim segít­ségével állandóan bővítenék. A városi népkonyhán eddig 125 rászoruló ember kapott teljes ellátást, december elsejével felemelték az ellátandók szá­mát, január elsejével pedig már 300 sze­gény ember élelmezését kezditek meg. Egyediül ,a népkonyha fenntartása havonta 74.000 koronájába kerül a városnak, de be­lekapcsolódott Eperjes az ínséget szenvedő gyermekek tejjel valló ellátása mozgalmába is és a tanács 3000 koronát szavazott meg segítségül. A segélyezendőik névsorát az is­koláik és társadalmi egyesületek előterjesz­tése alapjára fogják összeállitani. A város h úsze ze r koro nát ad olt száz sze- génysorsu gyermek teljes felruházására s ezt a jelentős összeget a jótékony egye­sületek gyűjtéséből egészítették ki. Ez évben azonban szükség lesz a mimika nél­küliek felruházására is és a ruhaneműi jár nuár 3-án fogják kiosztani egy előzetes gyűjtési akció anyagi eredményéből. Városi tisztviselők fognak házról-házra járni és ve­szik ál. a jószivü lakosság ajándékaiI. Hogy a gyűjtés mennél eredményesebb és gyor­sabb legyen, a várost kerületekre osztották fel, amelyekben a katonaság állal rendelke­zésre bocsátóit szekereken végzik majd a gyűjtést. Mindezeken kívül a város e hó végén 360 köbméter fát és mintegy nyolcvan szekér tüzelésre alkalmas gallyait fog szétosztani. Az erdőből való fuvarozást készséggel vállalták a katonai hatóságok, amelyek tizenhat pár lovat, húsz szekeret és 82 embert bocsátottak a város rendelke­zésére. Külön vágányon futott a karácso­nyi segélyezés, amely részben az állami se­gélyalapból történt. Ezer darab tizkoronás utalványt osztottak kj? majd százhúsz darab 20 koronás és harminc darab 30 koronás szelvényt. Amit itt felsoroltunk, az még csak egyik része az akciónak, a másik nem kevésbé fon­tos része: a munkaalkalmak teremtése. E téren a város valóiban megtett mindeu tőle telhetőt, húszkoronás napibér mellett három hé­ten át ötven embert dolgoztatott a városi erdőiben. Január közepe Iáján a munkaügyi minisztérium újból nagyobb 'összeget utalt ki erre a célra s a szükség­munkák az egész vonalon tovább folynak. A társadalom is mindent megtesz a hatékony segítés érdekében. Egyes cégek, például a Svojpomoc, a Sima rövidé ruház, jelentős természetbeni adományokkal járultak hozzá a nyomor enyhítés élhez, miért külön is elis­merést érdemelnek. Általában azonbau a város polgárságának minden tagja megteszi kötelességét és még a vagyonnal nem ren­delkező polgárok is aránylag tekintélyes összegeket áldoznak a nyomorgók javára. Remélni lehet, hogy a szükségmunkák, a nagyszabású nyomorenyhitő akciók s a tár­sadalom példaadó segítése révén Eperjes és a járás munkanélkül tengődő lakói vala­hogyan kihúzzák ezt a telet és tavasszal ta­lán csak megjavul a gazdasági helyzet. 2 KavescusraBmmmmmmemmmmmmmmmmmmmmmmmm Jgye* oo-it0'016 pezsgői! gacaa————————lm hím n 11 ■ n ,hi \

Next

/
Oldalképek
Tartalom