Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-16 / 286. (2803.) szám
3 1931 december 16, szerda. —WIIIIIIBIIMUnilMWHH !!■!■■ ■H—HHUHI .. IIIIMMIIMI A szenátus megkezdte a koltsegvetesfi vitat Grosschmid és B6hm szenátor sz első nap magyar szénakai — Buday szlovák néppárti szenátor az autonómista mozgalom előnyomulásáról Prága, december 15. A szenátus ma délelőtt megkezdte a költségvetési vitát, amely péntek estig fog tartani. Soukup elnök délelőtt féltiz órakor nyitotta meg az ülést- A szenátus elutasította Hikgenreiner szenátor amaz indít ványát, hogy a költségvetési vitát későbbre halásszák el, majd elhatározta, hogy egységes vitát indít a költségvetés felett, amelyet négy részre osztanak: politikai, kulturális és szociális, gazdasági és végül pénzügyi vitára. Ezután Stodoia Kornél főelőadó beszélt. Rámutatott arra, hogy a takarékossági intézkedéseken kívül még igen fontos feladatokkal kell megküzdenie a kormánynak, ilyen egyrészt a munkanélküliség, másrészt a pénzügyi helyzet rendezése. A banktörvényt már benyújtotta a kormány s ennek főihivatása az, hogy a legális kereskedelem keretében a pénzintézetek élvezhessék a lakosság bizalmát. A csehszlovák valuta és a bankok itt egészen más alapokon nyugszanak, mint a külföldön. A stabilizált valuta és a jegybank céltudatos politikája ügy a magángazdálkodás, mint a közgazdaság számára nagy értéket jene a viszonyt a csehek és a szlovákok közt. A költségvetést nem fogadja el. * A képviselőhöz munkása Prága, december 15. Ma délelőtt a képviselőház több bizottsága ülésezett. A költségvetési és a közélelmezési bizottság elfogadta a lisztkeverési törvény hatálytalanításáról szól'ó kormány javas ’atot. A költségvetési bizottság azonkívül elfogadta a gyufaadó emeléséről szóló javaslatot, a mezőgazdasági bizottság ülésén felszólalt Bradács földművelési miniszter, aki részletes expozét mondott a mezőgazdasági termelésről és ezzel kapcsolatban az általános gazdasági válságról. Beszédét sokszorosítva kiosztják a bizottság tagjai között és az expozé felett később indul meg a vita. A kereste delmi és ipari bizottság elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében karácsony estéjén az egész országban délután öt órakor beli zárni az üzleteket. A képviselőház mai ülése folytatta az elemi károk elleni biztosításról szóló törvényjavaslat vitáját. A kulisszák mögött még mindig folynak a tárgyalások egyrészt a lakók védelméről szóló törvényt illetőleg, miután ebben a kérdésben még a mai napig sem sikerült 'megegyezni, azonkívül igen nehezen haladnak előre a tárgyalások a banktörvény tárgyában. A parlament folyosóin oly hangok is hallatszanak, hogy a banktörvényt még a nemzeti demokraták akarata ellenére is karáncsony előtt feltétlenül tető alá akarja hozni a többség. A képviselőt)áz ülését Stivin elnök délután 3 órakor nyitotta meg. Az elemi károk biztosi& E T Ul MODELL Allegro, egy készü ékben egyesíti a fenökövet és a fe- nősz jat. Minden egy és kétélű pengét élesít. ^kifogástalan borotválkozást lebetőv éteszi Meglepően egyszerűi Á fenő forog — kő és szij v Hámgyorsan kiese- ^ V Nilckel,„„ relnetok. A* Ke 120.Fekete Ke 9f>.Minden szakQzletben beszerezhető 8 napi próbaidőre is kapható a vezérképviseletnél D. ENGEL cégnél, Bratislava, Masaryk-tér 6. sz. Praha, Zatecká 8. fásáról szóló törvényjavaslat vitájában felszólaltak Leibl német szociáldemokrata, Knotek cseh néppárti és WinSrsch német agiárius képviselők. Az ülés lapunk zártakor tart. lent. A belföldi bankok nincsenek úgy eladósodva, mint a külföldi bankok és nem kell félni attól, hogy a szomszédos államokban történt analóg esetekre sor kerülhetne. Az 1931. évi zárszámadás szerint az adó és illetékhátralékok 1931 vérén 4.720 millió koronát tettek ki, a valóságban azonban ezek a hátralékok még mindegy két milliárd koronával magasabbak, mivel az 1931. évi adót, csak 1931-ben írják elő. Az adó és iüe- tékvóta, mint a költségvetés bevételi forrása, csökkenést mutat, A tanúkihallgatások első napja a StHbrvtf-pörben Hem találták a vsgsiisséüifási szerződés}, csak egy németnyelvű ira4 másodlatát — Egy ezüst őrá reparációja amíg az adó és illetékbevételek 1927-ben az á’lam összbevételének 60.65 százalékát, addig 1932-ben már csak 52.5 százalékát tették ki. Stodoia ezután részletesen foglalkozott Szlo- venszkó kérdés-évei is. Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka Jesser német nemzeti szocialista volt, aki polémiába bocsátkozik Hantos volt magyar államtitkár dunai konföderációs lervével és azt állítja, hogy nem egy régi osztrák-magyar, vagy osztrák-magyar-csehszlovák konföderációt kell létesíteni, hanem a középeurópai államok szoros gazdasági együttműködését kell megteremteni Németországgal, mert ezt sem Olaszországgal, sem Franciaországgal nem lehet keresztülvinni. Navratil cseh nemzeti demokrata az állami tisztviselők kérdésével foglalkozott. Szlcvák panaszok Az elnök utólag rendreutasitja Budayt, mert meg nem engedett módon vádolta meg a csehszlovák bíróságot és az iskolaügyi minisztériumot. A vitában résztvettek még Jokl német szo- sziáldemókrata, Haken kommunista, Bacinsky agrárpárti, aki főleg Raszinszkó helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy Ruszinszkón rohamosan esik a szarvas- marha ára s az Ínséget nagyban fokozza a tarifarendszer is, úgy hogy lehetetlen a ru- szinszkói szarvasmarhát a történelmi országokba szállítani. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az ottani földművesek kénytelenek lovaikat 30 —40 koronáért eladni. Felszólallak még Dundr cseh szociáldemokrata, Thor cseh iparospárti. A mai vitában pártjaink törvényhozói részéről résztvesznek még Grosschmid GKza dr. és Böbm Rudolf országos keresztényszocialista párti szenátorok is. Lapunk zártakor az ülés tart. Buday dr. szlovák néppárti felfogása szerint minden beszéd hiábavaló, mert hiszen a költségvetésen semmit sem lehet változtatni. Hangoztatja, hogy egy erős szláv Oroszország nélkül a többi szláv országok sem tarthatják fenn magukat. Részletesen foglalkozik ezután a csehszlovák állam alapításával és a pitteburgi szerződései. Szóvá teszi a szlovák sajtó sorsát.. Majd kifogásolja a törvények unifikálásának a módját. Panaszt emel az ellen, hogy miért nem egységesítik a vasúti tarifát és miért nem állítják fel Szlovenszkón az országos iskolatanácsot. Az autonomista gondolat Szlovenszkón eddig kizárólag a szlovák nemzet katolikus részében vert gyökeret, most azonban győzelmesen utat tör magának az evangélikusok között is. A szónok szerint ezt a körülményt a kormánynak is figyelembe kell venni, azonban nem kell félni az autonómiától, mert ezzel rendezni lebttPrága, december 15, A Stribrny volt miniszter és ^Sichrovsky kereskedő ellen hamis tanu- zás címén indított pör tegnap délutáni folytatólagos tárgyalásán Stribrny Györgyöt hallgatták ki. Föltűnt, hogy az elnök nem intézte hozzá a szokásos kérdést, vájjon bűnösnek érzi-© magát és megmarad-e állításai mellett. Stribrny nyugodtan és világosan vallott, sok kérdésnél azonban arra mutatott rá, hogy 11 év múltán nem tud már részletekre visszaemlékezni. Strbrny vallomása Először a vagonszállitás ügye kerül vallomásában szőnyegre. Stribrny kijelenti, hogy az akkoriban szükségelt vagonokat Csehszlovákiában akarta megvásárolni, de egyetlen egy gyár sem tudta oly gyorsan szállítani, mint ahogy arra szükség volt. Stribrny tagadja, hogy az egész vagonszállitáei ügyet egyetlen minisztertanácson beszélték volna meg, mint ahogy azt a vádirat állítja. Hogy milyen sűrűn és mikor foglalkozott az üggyel a minisztertanács, 11 év múltán már nem igen tudja. Nem tud pontosat mondani Burger dr. referátumáról a vagonszállitásról sem. Csak arra emlékszik, hogy Burger memoriter beszélt. Az elnök ezután kérdést intéz Stribrnyhez a Hampl által hozzá vezetett deputáció ügyében. Stribrny azt válaszolja, hogy a demokrácia kezdetén ilyen depuiációkat a legjelentéktelenebb csekélységek miatt is vezettek. Annyi deputá- ciót fogadott, hogy már semmire sem tud visz- szaernlékezni. Már nem tudja, hogy hányszor volt nála deputáció Hampl vezetése alatt. Arra emlékszik, hogy a deputáció arról beszélt, hogy a külföldön történő vagonvásárlások révén nem szabad az itteni munkásságot megkárosítani. Hogy mit válaszolt, azt már nem tudja. Az elnök azután kérdési intéz az Englis pénzügyminiszterrel a vagonügyben folytatott tárgyalásokra vonatkozólag. Stribrnynek erre vonatkozó állításait a vádirat valótlanoknak jelenti ki. Stribrny azt állítja, hogy előirás szerint minden nagyobb vásárlásnál a pénzügyminisztériummal érintkezésbe kell lépni. Akkoriban ö sem a pénzügyminiszterrel, sem a. minisztérium valamelyik tisztviselőjével nem bszélt ebben az ügyben. Tudja azonban azt, hogy ezeket az előkészítő lépéseket Burger tette meg. Az elnök ezután rámutat arra, hogy az aktákból kitűnik, hogy a minisztertanácsnak a vagonvásárlás ügyében 1920 julius 27-én történt határozata csak julius 30-án futott be a vasutügyi minisztériumba, a szerződést ellenben már julius 28-án készítették el. Stribrny ezt azzal magyarázza, hogy ő már 28-án délelőtt a vasutügyi resszortot illető kérdésekről Burgert a minisztertanácsban tájékoztatta és Burger a szerződést mindjárt kidolgozta. Ezután Stribrnynek a Dyma szerkesztő elleni pör’oen tett vallomása kerül tárgyalás alá. Stribrny ennek a pörnek folyamán kijelentette, hogy a vagonokat Németországból a csehszlovákiai ár egy negyedéért offe- rálták. Stribrny most erre vonatkozólag kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy most, miután az államügyészség bebizonyította, hogy Csehszlovákiában egy vagon 108.000, Németország 98.000 koronába kerül; most a vád legerősebb pontját képezi ez és mégis nyugodt lelkiismerettel állítja, hogy szubjektive az igazat mondta. Akkoriban arról volt sző, hogy egy márkahitel és az infláció révén a vagonokat az érték egy negyedével lehet megfizetni. Heidler Gusztáv cukorgyárossal is tárgyalt, hogy miképpen lehetne a vagonokat a cukorkampány befejeztével a Legjobban értékesíteni. Fontolóra vették egy részvénytársaság alapítását, amelyben az állam is részt vállalna. Az állam a vagonokat apportként használta volna föl és Heidler akkoriban ezen vagonok vételárával és értékesítésükkel összefüggésben említette az ominózus negyedet. Ez a két körülmény volt az oka annak, hogy benyomásuk alatt tanúként olyan árát mondotta a vagonoknak. Azonban szubjektive bűn nem terheli. Elnök: Közölték önnel julius 20-én, hogy egy Zamazal nevű vasúti föl ügyelő egy nappal előbb önnel közölni akarta, hogy a vagonokat belföldön olcsóbban lehet kapni? Stribrny: Nem. Az ominózus szerződés eltűnt Stribrny ezután kijelenti, hogy az Arons és Walter berlini cég létezéséről sejtelme sem volt és csak Vycpálek dr. vizsgálóbírótól hallott róla. Amikor azután az elnök szóbahozza a vagon- szállitáei szerződést, amely Stribrny aláírását viselte magán és amely elveszett, a vádlott kijelenti, hogy nem hiszi, hogy a szerződést ő irta volna alá, mert a vasutügyi miniszterek rendszerint nem szerződéseket, hanem fogalmazványokat, szoktak aláírni. Mivel azonban minden oldalról azt állítják, hogy a szerződésen az ő aláirása van, nem zárja ki ennek a lehetőségét A szerződés eltűnése azt a benyomást teszi rá, mintha őt a szerződés látszólagos eltüntetésé- vei hamis tanuzásra akarták volna csábítani, — Azt gyanítom — mondja Stribrny —, hogy a szerződés a parlamenti vizsgálóbizottságban tűnt el. Tagadom, mintha bármilyen in- gerenciám lett volna a szerződés eltüntetésére. Amikor az elnök megkérdezi, vájjon emlékszik-e még Englis pénzügyminiszterrel a minisztertanácsban történt összekapá’sára, Stribrny azt válaszolja, hogy részletekre nem emlékszik, csak annyit tud, hogy ismételten került sor összeütközésekre a pénzügyminiszterrel, mihelyt a pénzügyminisztertől rendkívüli kiadásokat kértek. A vádirattal szemben Stribrny azt állítja, hogy a kritikus időben, 1920 nyarán, az akkori kormányválság erősen igénybe vette. Akkoriban a cseh pártok megoszlása és a szociáldemokrácia szétesése majdnem fölidézett egy kormányválságot, ezek az események háttérbe szorították a vagonvásárlás jelentőségét és ez a magyarázata, hogy miért nem tud már olyan pontosan visszaemlékezni. Stribrny megmarad azon állítása mellett, hogy Sichrovskyt nem ismerte és tagadja az ezzel homlokegyenest ellenkezőt, állító vádirat egyes pontjait. Kétségbevonja Lustig Hugó tanúnak hit el térd emlőségét, aki őt a Hotel de Saxe egyik külön, úgynevezett Stejskal szobájában Siohrovskyval együtt látta. Szerinte Lustig egyszer vallotta, hogy Stribrny Siohrovskyval és Stejskallal kártyázott, másodszor pedig azt. hogy Stribrny a fai mellett állt. Kijelenti Stribrny, hogy 1920-ban a Hotel de Saxe-t egyáltalában nem látogatta. Csak azóta jár oda, mióta jelenlegi tulajdonosa, Pley vette meg. Arra, hogy Sichrovsky őt a Wilson-pálva- udvar éttermében köszöntötte volna, amit ő barátságosan fogadott, már csak azért sem tud visszaemlékezni, mert Sichrovskyt nem ismerte. Amennyiben azonban Sichrovsky őt köszöntötte volna, minden bizonnyal udvariasan megköszönte, mert szokása ez. MII mondanak a tanuk? A mai tárgyalás elején kevés volt a hallgató, ami arra vezethető vissza, hogy mint minden nagy pörnél, most is csupán belépti jegyek ellenében lehet bejutni s a jegytulajdonosok a tárgyalás során szokták helyüket elfoglalni, Az ügyvédek érdeklődése ma is igen nagy. Érdekes adatot szolgáltat ennek a pörnek a méreteihez, ami a költségeket illeti, hogy a gyorsíró honoráriuma 200 korona egy órára, de tekintetbe kell venni, hogy egy órai gyorsírás körülbelül négyórai diktátumot jelent, úgyhogy a honorárium tulajdonképpen öt órára szól. Amennyiben őt, vagy hat napig tartana a tárgyalás, a három egymást fölváltó gyorsíró költsége húszezer korona lesz. A tárgyalás megnyitása után az elnök több kérdést intézett Sichrovskyhoz és Stribrnyhez. £§y ezüst óra ingyen javítása Stribrny állítólag kijelentette valamikor, hogy Sichrovsky egy óra javításáért semmit.sem számított. Az elnöknek erre az epizódra vonatkozó kérdésére kijelenti ma Stribrny. hogy részletekre már nem tud visszaemlékezni, de úgy véli, hogy megjegyzését tréfásan tette meg. Fiának, amikor nyolcéves volt, ezüstórát ajándékozott, de a fia egy héten belül elrontotta, az órát. és
