Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-10 / 256. (2773.) szám

1931 november 10, kedd. Az O D O L-f ogpaszfáf a fogadat alaposan tisztítja, éz a fogzománcot mégsem támadja. ják elűzni a kínai negyedben garázdálkodó banditákat, akik éjfél tájban csaknem telje* sen hatalmukba kerítették a kínai negye­det. Később a japán katonák kivonultak a koncessziókból és megtámadták a kínaia­kat. A kínai negyedben több mint negyven japán bomba robbant föl. Négy kínai meg­halt, többen megsebesültek. Az elesettek­nél állítólag japán pénzt találtak, ami azt jelenti, hogy a japánok megvesztegették őket. A japán nagykövetség hivatalos jelentése szerint a nyugtalanságot a kinai hadsereg elbocsátott katonái kezdték, akik ki akar­ták fosztani a várost. Mivel a japán hely­őrség veszedelembe került, kénytelen volt akcióba lépni és a banditákat elűzni. Peking, november 9. Az elmúlt izgalmas éjszaka után Tiencsinben helyreállott a rend és a nyugalom. A kínai lakosság kö­rében ugyan nagy az izgalom, de újabb ki­lengésekre nem került sor. Sok ezer kivi a külföldi koncessziók területén keresett menedéket. Orosz hatoltak! London, november 9. A háromnapos non- ni csatában legyőzött kínai csapatok hét mérföld nyíre Anganositól délre ismét ösz- szegyültek. Létszámukat a japánok 12 ezer főre becsülik. A kínaiak Charbinból újabb erősítéseket kaptak. Jólinformált körök szerint a közeljövőben újabb fegyveres ösz- szöüiközésre kerülhet a sor. Tokiói Veté­sek úgy tudják, hogy a Nönni-telyó mentén elesett kinai katonák között sok orosz em­bert találtak. A tiencsini nyugtalanság hírére a fran­cia, az olasz és az amerikai csapatok átvet­ték az idegen negyedek védelmét. A japán kormány kijelenti, hogy a jelenlegi körül­mények között gondolni sem lehet arra, hogy a japánok eleget tegyenek a kínaiak kívánságának és csapataikat visszavonják a veszélyeztetett vasúti zónából. Bal Paiais Tiiéatre Alhambra Prága Selípüdsi nincs — Elsőrendű mulató Szenzációs internacicaá- lis világvárosi program Két zenekar Ktt zenekar __________________________________ 73 .58 százalék s ebbe még nincsenek beszá­mítva az újonnan épített polgári Iskolák, úgy hogy a szlovenszkói százalékszátn még maga­sabb. A szülői értekezletek rendszere nagyon jól bevált. A minsizter intézkedett azirány- ban, hogy, az össze* Sziovenszkón végett tanár]elölitek Szloven-Szkón kapjanak állást, még hogyha idősebb nem szlovenszkói tanárjelöltek w rendelkezésre állnának. iskolaügyi panaszait és követelései Az iskolaügyi miniszter a költségvetési bizottság előtt kevesen védekezik az ellen a vád ellen, hogy tárcájában protekcionizmus uralkodna — Sziovenszkón rohamosan emelkedik a polgári iskolások és középiskolai diákok száma Prága, november 9. Dérer dr. iskolaügyi miniszter tárcájának bizottságbeli tárgyalása folyamán szombaton délben terjedelmes expo­zét mondott, amelyet a parlamenti levelező iroda csak ma adott ki. A terjedelmes minisz­teri beszédet alább ismertetjük. A miniszter mindenek előtt megállapította, hogy az 1932. évi iskolaügyi költségvetés az Ínség idejének jeleit viseli magán. Bár az is­kolaügyi költségvetésben az ideivel szemben némi plusz mutatkozik, ez nem jelent hala­dást, mert a plusz tisztára személyi kiadások emeléséből állott elő s ezzel szemben a dologi kiadásokat fájdalmasan csökkenteni, kellett. A jövő év kilátásai olyanok, hogy a nemzet- gyűlés által elfogadott tételeket igazán maxi­mumnak kell tekinteni, más kivezető ut azon­ban nincs és számolni kell azzal, hogy a jövő év folyamán az engedélyezett tételeket sem •zabad etetieg kimeríteni, ellenkezőleg, ex engedélyezett tételeken megtakarításokat kell majd elérni A vita folyamán elhangzott az a vélemény, hogy a köztársaság a kultúrára nem áldoz ele­get és hogy az európai államok között viszony­lagosan a tizenharmadik helyen áll a csehszlo­vákiai iskolai költségvetés. Ez a szemreányás indokolatlan — mondotta a miniszter —- mert az állami költségvetésen felül a kultúráról más tételek is gondosokodnak, így a pénz­ügyminisztérium tárcájában van a nemállami tanítók fizetésének nemcsekély tétele, ezen kívül a tartományok, járások és általában az önkormányzatok is jelentős összegeket áldoz­nak kultúrára. Érvényesül a pártpolitika Több szónok kifogálta az hkólaüQyben s ál­talában az állami közigazgatásban érvénye­sülő protekciós rendszert. A miniszter szerint a személyi protekcioniz­mus ma távolról sem olyan veszedelmes, minrt amilyen a háború előtt volt, A csehszlovák alkotmánytörvény természe­téből s a politikai viszonyainkból kifolyó­lag a pártpolitikai szemponto kerösen ér­vényesülnek. Ez nem eQy pártnak a befolyá­sa, hanem valamennyié (?). A pártpolitikai befolyásokat ki kelt küszöbölni, bár úgy lát­szik, hogy a poétikai élet természetére való figyelemmel ez teljesen sohasem sikerül. A miniszter a továbbiakban az iskolaügyi mi­nisztériumban állítólag észlelhető protekcio­nizmus vádja ellen védekezik s ennek igzolá- saképpen a szónokok konkrét panaszairól azt hozza fel, hogy a pozsonyi és ungvári Ifi-kola- flgyi referátuehoz a caját pártjához tartozó főnököket helyezhetett volna el, ő azopban ezt nem tette, bár a saját pártjabeli jelölteknek is megvolt a kellő képesítésük, hanem Inkább más párthoz tartozó jelölteket nevezett ki. Ezt igazolandó a miniszter számos példát hoz fel a cseh és német középiskolai igazgatók ée ta­nárok legújabb kinevezéseiből Is ée, beszédé­nek eme szakaszát azzal zárta, hogy a szóno­kok a Jövőben konkrét példákat hozzanak fel pausál állításaik igazolására, mert a mi­niszter a bizottság bármely tagjának hajlan­dó bemutatni a kinevezések listáját, amelyért fi egyénileg kés* viselni a felelősséget. Iskolai asrtanóüiia ? Dérer dr. a továbbiakban az úgynevezett iskolaügyi autonómia kérdésével foglalko­zott!. Á minisztérium must dolgozik ama tör­vény javaslatán, amely a köztársaság egész iskolaügy ét teljesen uj » egységes alapokra fekteti. Természetes — mondot­ta a miniszter — hogy ez a javaslat fogja szabályozni a polgárságnak az iskola- ügyeik intézésében való önálló részvételét is, A miniszter az © tárgyra vonatkozó előadói javaslat melbírálására külön szak- bizottságot nevezett ki, amely a legköze­lebbi időben ül össze b ha ez befejezte munkáját, akkor a minissíérmm a javas­latát nyilvánosságra hozza. Kisebbségi IskolaOgy Ha a Iriaefobaégl JjÉkoIattgyef vizsgálni akarjuk, úgy azt nem szabad kiragadnunk az egész iskolarendszerből, bánom az egész állami iák olajügy struktúrájának szemszög é- ből kell azt mérlegelni, mert csak úgy álla­pi th a tjük meg, hogy a kisebbségi iskolák tá­madó jellegűek vagy nem. A miniszter emez állításának igazolására a cseh és né­met iskolák, illetve osztályok látogatottságá­nak statisztikáját idézi s kimutatja azt, hogy a német iskolákon kedvezőbbek a viszo­nyok. A miniszter szerint az egyik nép kulturá­lis törekvéseit nem lehet elválasztani ma­tematikai pontossággal a másik nép mű­velődési törekvéseitől, ami kitűnik abból le, hogy a német főiskolákon 26 idegien állampolgársággal biró professzor műkö­dik, míg a cseh főiskolákon csak hat ilyen idegen állampolgárságú professzor van. Tény az — állapította meg a miniszter — hogy az egyik oldalon a kisebbségi iskolák ellen a németek részéről panaszok merül­nek föl. viszont a másik oldalon, cseh rész­ről amiatt panaszkodnak, hogy cseh gyer­mekek még mindig német iskolába kényte­lenek járni A magyar Iskolaügy A magyar iskolaügy kérdésében a mi­niszter és as iskolaügyi igazgatás úgy igyekszik eljárni (?), hogy a magyar lakos­ság jogosult kívánságai teljosittogsonck. Ez- idén a gálán tai polgári iskolán párhuzamos osztályokat létesítettek. A pozsonyi magyar tanítóképző intézet most van átszervezés alatt. Nem helyes (?) az az állítás, hogy a magyaroknak nincs elég szakiskolájuk, mert egyes iskolákon magyar ruduizamos osztályok vannak. A középiskola! reform A vita szónokai a közelmúltban megvalósí­tott középiskolai reform ellen azt hozták fel, hogy a reform okozta a középiskolai tanulóif­júság számának megszaporodását, mert a re form egységes típusra törekedett. A minisz­ter szerint a statisztika ezt az állítást sem iga­zolja. Igaz ugyan, hogy 1921 szeptemberében például 21.79' diák iratkozott be a középis­kolák első osztályára, ezldéh pedig 25.392, A ssisvenszkOI fsko’áfc és a csehesifés A továbbiakban a miniszter ama vád ellen tiltakozik, hogy a szloveh- •sjkói iskolákat csehesitenék. A szlovenszkói elemi és középiskolákon a szlovák nyelv az oktatás nyelve. Csehellö- nes tendenciát abban sem lehet látni, hogy még sok a cseh tankönyv, ami azért van, mert ezeket a tankönyveket javarészt cseh tanárok írták. A szlovenszkói iskolaügy legfájdalmasabb problémája az iskolaépületek emelése. Tárgyilagos számítások szerint Szloven- szkón annyi épület kell, hogy abban nyolcezer osztályt lehessen elhelyezni. A miniszter a helyiséginsóg legyőzésére tér vezetet dolgozott ki. Erre * óéira nyolcasáé millió kellene, amiből u Állam két*xái milliót, M oraság ugyanennyit e a községek le ennyit fe­deznének. A hiányzó 200 milliót ki kell kölcsönözni ax állam jótállása mellett. A nagy pénzügyi nehézségek ellenére ar 1932-ee költségvetés 20 milliót engedélye* uj iskolák építésére, de a beruházási költ­ségvetésben erre a célra még külön össze* gek vannak előirányozva s ilyképpen Szlo­vén szkó és Ruszinszkó összesen 26 milliót kap iskolák építésére. Ugyancsak égető kérdés a szlovenszkói é® Tuszinszkói tanszem él yzet ügye is: hiány van képesített tanítókban. A miniszter számítása szerint a legköze­lebbi öt évben mintegy 5000 fiatal tanitó hagyja el a tanítóképző intézeteket A ruszlnszkől iskolák nyelvkérdése Ruszinszkó nyelvkérdése a miniszter véle menye szerint már nagyon égető. Az iskola­ügyi igazgatásnak erre a kérdésre vonatkozó véleménye az, hogy Prágából nem lehet diktálni art, hogy Ru- szinszkóban milyen nyelv legyen ax irodal­mi nyelv és az iskolai oktatás nyelve. Ezt a kérdést csakis maga a nép döntheti el. Ruszinszkó számára az alkotmánytörvény autonómiát biztosított a nyelvkérdésben cs mihelyt az autonómia megvalósul, akkor a népnek módja lesz ezt a kérdést eldönteni. vagyis a növekedés 3426 diák, azonban ez a növekedés igy oszlik meg: Csehországban 816, Morvaországban 327, Sziléziában a növe­kedés 49, Sziovenszkón azonban 2072 s Ru- szinszköban 296. Az elsőosztályos tanulók szá­mának növekedése tehát nem a reform kö­vetkezménye, hanem az a természetes jelen­ség, hogy Szlovenszkóban és Ruszlnszkóban nagyobb figyelmet kezdenek szentelni a kö­zépiskolának, mint régebben. NépszerflsCdRek a polgári Iskoláit Mig a növendékek számának a növekedése a középiskolák első osztályában az előző tan­évvel szemben 31.5 százalék, addig a polgári iskolákban az emelkedés 38-3 százalék, tehát a polgári iskolákban nagyobb a növendékek szamának az emelkedése, mint a középisko­lákban- A csehországi polgári iskolákban 35.11 százalék az emelkedés, a német isko- ’íV;h"n 17.90 százalék,- Morvaországban -és SzL !■’ ■ i11 23.7 százalék, Sr.lovertsz.kón pedig Ezt az intézkedést azért tette, hogy a szloven­szkói középiskoláknak, amennyire csak lehet­séges, szlovenszkói tanárai kell, hogy legyen. A tanítóképzés A tanítók továbbképzése érdekében állami pedagógiai intézeteket állítottak íei Prágában, Brünnben éa Pozsonyban, ezek azonban még nem végleges intézetek, mert csak a tapaszta­latok alapján fogják azokat teljesen kiépíteni. A továbbképző tanonciskolák kérdése ez év­ben ugyanolyan stádiumban van, mint tavaly. Az erre vonatkozó törvényjavaslat ugyan tel­jesen elkészült, de pénzügyi okok lehetetlen­né teszik ennek parlamenti lelárgyalásáL A törvényjavaslat a tanonciskolák és iparisko­lák államosításának elvén épül fel, aminek megvalósítása 28 millió koronát igényelne. A füfslcoláiccn: takarékosság A főiskolák költségvetésében is lényeges megtakarítások történtek. Sok uj főiskolai épület már elkészült, igy tehát a tárgyi kiadá­sokat csökkenteni lehetett. A jövőben be kell szüntetni az egyetemeken az extenziv tanítást és újabb katedrák létesítése helyett egyes tan­székeket össze kell majd vonni. Ezután a miniszter foglalkozott a prágai egye­temen tartott ismeretes előadással, amelyen megjelent egy egyenruás rendőrtisztviselő is- Nem akar véleményt mondani arról, hogy jo­gában áll-e a rendőrségnek az egyetem falain belül hivatalos ténykedést kifejteni, vagy sem, mert ex igen vitatott kórdós, de as egyelem szabadsága már régi tradíció, amit netyxrktdlnl kell, különösen íúyan r«Wf egyetemnél, amilyen a prágai Károly-ogye- iem. Válságban a szfnbárügy A színházak a köztársaságban vdlsgba jutot­tak. Az államfordulat után a színházak száma aránytalanul megnőtt. Természetesen hatással van a színházra a gazdasági válság is. A meg­takarítások ennél a tételnél elsősorban is a prágai nemzeti színházra vonatkoznak. A po­zsonyi nemzeti színházat átszervezték. Az egész szinházügyet egyszerűsítették Szioven­szkón, amit a történelmi országokban ia utá­nozni lehetne. Az egyetlen kulturális vállal­kozás, amely veszteség nélkül gazdálkodik, az állami könyvkiadó vállalat, amely nem üzleti alapon működik, olcsó könyveket állít elő, sőt ingyen könyveket oszt ki a könyvtárak számá- ra. így például 1930-ban 2,400.000 kötet könyvet a]Adako­zott a diákság számára. Végül a miniszter köszönetét mond azért a tárgyilagos vitáért, amely úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki szónokok felszólalásaiban megnyilvánult és azon a véleményen van, hogy ez az együttműködés a parlamentben csak elősegítheti azt a törekvést, hogy az is­kolaügyi minisztériumot érintő vitás kérdése­ket minél, gyorsabban ós teljes objektivitás­sal lehessen elintézni. Korlátozni fogják az arany- forgalmat Magyarországon? Budapest, november 9. (Budaipesti szer­keszt ő«ségünk telefon jelentése.) A „Magyar- ország" úgy értesül, hogy az aranyfongalimat Magyarországon rövidesen korlátozni fog­ják, hogy gátat vessenek minden spekulá­ciós üzletnek. A lap úgy értesül, hogy újabb rendelettel kötelezővé teszik a még jtuiiua 15-1 ke előtt vásárolt külföldi részvények és egyéb értékek beszolgáltatását Az eddigi rendelet szerint ugyanis csak a június 15-ike után vásárolt külföldi értékpapírokat kelteit beszolgáltatni a Nemzeti Banknál. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom