Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-10 / 256. (2773.) szám
1931 november 10, kedd. ^IWCMtA^AO^ARHIKLag Magyarország egyéves moratóriumot kap rövidlejáratu tartozásainak visszafizetésére? A hétfői sajtó értesülése szerint Korányi báró Sesz az ui pénzügyminiszter Budapest, november 9. (Budapesti szerkesztőségünk telelonjelentése.) Korányi Frigyes báró és Tyler, a népszövetség magyar- országi tanácsadójának bevonásával a pénzügyminisztériumban tegnap is folytatták az úgynevezett magyar „Stillhalten“ tárgyalásokat A hétfői Reggeli Újság megbízható helyről úgy értesül, hogy a külföldi hitelezők jóindulatú megértése folytán Magyarország egyéves moratóriumra számíthat a rövidlejáratu tartozásokat illetőleg. A hétfői reggeli sajtó különben konkrét formában ad hirt arról, hogy Korányi Frigyes bárónak pénzügyminiszterré való kinevezése a közeli napokban megtörténik. London, november 9. A Financlel News értesülése szerint a Nemzetközi Fizetések Bankja bázeli igazgatói értekezletén foglalkozni fog a Magyar Nemzeti Banknak nyújtott hitel megújításával, amelynek húsz százalékát Magyarország szeptemberben már Nagyon o!csón @ Kellemesen Hygienikusan Lt „Z E P H I szabadalmazott folytonégö kályhával füt. ü© kg- fái használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket XÁMPFMER és MAYER cégtől RRATISLAVA, Kórház-ucca 18 I ismeretes — a Magyar Nemzeti Bank mellé | tanácsadónak küldtek ki. Megalakult Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság Dérét iskolaügyi miniszter beszéde a díszközgyűlésen — Orbán Gábor székfoglalójában állást foglalt az Hiúság anarchiája elten — A tagok és a tisztikar megválasztása — Az ünnepi bankett — A S. U. M. kiállításán Pozsony, november 9- (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, melyet Masaryk elnök egymillió koronás adományával hozott létre, vasárnap formailag is megalakult Pozsonyban a primáspalota tükör termében- A megalakulást követő díszközgyűlésen megjeleni Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter, aki nagyobbszabásu magyarnyelvű beszédet mondott. A primáspalota tükörtermét ez alkalomból féldiszitelték, mikrofont állítottak fel az elnöki dobogó elé, hogy az elhangzott beszédeket rádión is továbbíthassák. A Társaság délelőtt 9 órakor tartotta tulajdonképpeni alakutó közgyűlését, amelyen megválasztották a Társaság, valamint az egyes szakosztályok elnökeit. A tisztikar megválasztása A zárt alakuló ülésen csak a társaságban meghívott rendes tagok vehettek részt. Mind ismeretes, a kilenctagú előkészítő bizottság több hónapos munkával összeállította a meghívásra érdemesnek vélt tagok névsorát. A meghívottak nagy része reggel fél kilenckor megjelent a Primás-palota tökörtermóben, ahol a leigazoltatás után azonnal megkezdődött az ülés. Az előkészítő bizottság nevében Orbán Gábor elnök ismertette a helyzetet, majd bemutatta az alapszabályokat, amelyeket a tggok ismertnek jelentetlek ki és elfogadtak. Ekkor jelölőbizottságot küldött ki a közgyűlés, amely felállította a társaság tisztikarának névsorát. A jelölő bizottság indítványa alapján a tagok elfogadták a jelölőbizottság listáját, amely szerint a társaság elnöke Orbán Gábor lett, ügyvezetője Szercnyi Ferdinánd, föpénztárosa Kadosa Pál, iőszámvizsgáló Sziklay Ferenc dr., Surányi Géza és Angyal Géza, a becsiiíetbiróság tagjai Maiéter István, Sas Andor, Györy Dezső, Darvas János, Gwerk Ödön, Halász-Hradil Elemér. A társaság tisztikarának megválasztása után a közgyűlés megejtette az egyes szakosztályok tisztikarának választását. A tudományos szakosztály elnöke Flórián Károly dr. lett, titkára Farkas Gyula, az irodalmi szakosztály elnöke Antal Sándor, titkára Szalatnai Rezső, a művészeti szakosztály elnöke Jánoska Tivadar, titkára Rrogyányi Kálmán. A tudományos osztály számvizsgálóinak Hatvány Jánost és Baranyai Józsefet választották, az irodalmi osztályba Sándor Ernőt és Darkó Istvánt, a művészeti osztályba Szalatnai Artúrt és Schubert Gyulát. Orbán Gábor elnök megköszönte az egyhangú bizalmat. Ezzel e zárt ülés fél tíz óra u'án véget ért. Itt közöljük a társaság úgynevezett alapító tagjainak a névsorát ia: TUDOMÁNYOS SZAKOSZTÁLY: Balogh Elemér Pozsony, B. Tóth Pál Komárom, Baranyai József Komárom, Benyovszky Károly Pozsony, Danninger József dr. Pozsony, Farkas Gyula Somorja, Flórián Károly dr. Eperjes, Galambos Z. Komárom, Hatvani J. Pozsony, Hornyáns®ky Aladár dr. Pozsony, Kadosa Pál Pozsony, Keller Imre Kassa, Kenessey Károly ógyalla, Khiu Antal Somorja, Krámer Jenő dr. Érsekújvár, Limbaoher Rezső dr. Pozsony, Maiéter J. Eperjes, Mitterhauser Riohárd dr. Pozsony, Orbán Gábor dr. Pozsony, Oöválh Gyula dr. Pozsony, RédJer István Pozsony, Sass Andor Munkács. Sclierer Lajos Losonc, Surányi Géza Pozsony, Szántó Hugó Pozsony, Szerényt Ferdinánd dr. Pozsony, Várady Aladár Prága, Zichy István Dívány, Jö-nkó Zoltán Pozsony. MŰVÉSZETI SZAKOSZTÁLY: Albrecht Sándor Pozsony, Angyal Géza Körmöcbánya, Antalffy Vilmos Pozsony, Bernát Andor Pozsony, Brogyányi Kálmán Pozsony, Erdélyi Béla Ungvár, • Fleischmanu Artúr ’r. Pozsony, Gwerk Ödön Besztercebánya, Halász Hradil Kassa, Harmoe Károly Komárom, Hermélyi Viktor Körmöcbánya, Kálix Jenő Prága, Jánoska Tivadar Pozsony, Kö- 6zeghy E. Lőcse, Nagy Márton Komárom, Proihászka István Somorja, Reiohental Ferenc Pozsony, Schubert Gyula Pozsony, Stern Ármin Pozsony, Szőnyi Endre Pozsony. Tiohy Kálmán Rozsnyó, Weinwurm Frigyes Pozsony. IRODALMI SZAKOSZTÁLY: Antal Sándor Pozsony, Darvas János Prága, Darkó István Prága, Egry Viktor Nagyszombat, Farkas István Ipolyság. Győry Dezső Rimaszombat, Her- czeg Gábor Pozsony, Horváth Dani Pozsony, Jarno József Pozsony, Juhász Árpád Kassa, Lányi Menyhért Kassa, Morvey Gyula Pered, Sándor Imre Kassa, Sándor Ernő Pozsony, Sebessy Ernő dr. Eperjes, Szalatnay Rezső Pozsony, Szenes Erzsi Nagymihály, Sziklay Ferenc dr. Kassa, Szombathy Viktor Komárom, Szvatkó Pál Prága, Tamás Mihály Beregszász, Vozáry Dezső Prága. A díszközgyűlés Pontosan tizenegy órakor éríkezett a terembe Dé*rer Iván dr. iskola ügyi miniszter Or- szágh József országos elnökkel, Eleiének Antal volt iskolaügyi miniszterrel, Bellái József kormánytanácsossal, Kraus Ferenc dT. atpolgázmesterrel, Pozsony város képviselőjével, Jesensky dr. országos alelnökikel, Berakó István áll. főjegyzővel, Stunda István képviselővel, Kolár Ferenc dr. sajtóreferenssel és több egyetemi tanárral- A terem földszintje ekkor már megtelt a meghívott vendégekkel, pozsonyi és vidéki egyesületek kiküldötteivel. Az elnöki emelvényen di szemlék irat feküdt, amelyet a Társaság minden egyes tagja aláirt. A di szemlék iratot Masaryk elnökhöz, az adományozóhoz juttatják el. Szövege csak magyar nyelvű és a következő.: „Emlőikirat, amely hirdetni fogja a késői nemzedékeknek is, hogy ma 1931. november 8-án Bratistavában, a primáspalota tü- körtermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, hogy fenntartója, fejlesztője Jegyen a magyar tudomány, a magyar told, a magyar művészet alkotó géniuszának s hogy kőnél is maradandóbban hirdesse bálánkat Masaryk G. Tamás dr., köztársaságunk elnök ura iránt, akinek milliós adományából megszülethetett Társaságunk. Magyar szellemi életünk az uj élettavaszába tel© reménységgel és alkotó vággyal indul, szivünk szeretető lesz a lélek termelő erejének melege. V ivat, oresoat, floreat !“ Orbán elnök székfoglaló beszéde Orbán Gábor tanár, a társaság elnöke nyitotta meg a díszközgyűlést székfoglaló beszédével, ameiyben a társaság programját adta: Beszédét szlovák üdvözlőszavakkal kezdte*, majd magyarul folytatta: — Szeretettel köszöntöm a magyar városok képviselőit — mondotta többek között — de különösen városunk tanácsát, amely a leg- inségesebb időikben is megmutatta, hogy a kultúrára áldozni hajlandó. Ezért volt © város mindenkor a kultúra egyik középpontja. — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános roeszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvlzet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magár bán. A „Ferenc József“-ke$erüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. BIgHMMMMBMJIIIWIMIIMMIMIWri'M ............................ A mi városunk falai között már 100 évvél Galilei elölt hirdet lék a Föld forgását, itt létesült az első magyar tudós társaság, az Akadémia Islropolitana. Itt lesz a mi Társaságunk székhelye is, innét árasztja szét világosságát köztársaságunk minden részébe a magyar tudomány, a magyar irodalom és művészet innét fogja kisugározni termelő melegét — Akik művelődési életünk vergődését látták, akik a tétlenségre ítélt magyar tehetségek sorvadását fájlalták, már régtől fogva tanakodtak rajta, hogyan lehetne az erőiket egyesíteni, hogyan lehetne egy mindent átfogó hatalmas magyar kulturközzéppontot létesíteni. Azonban a jó szándéknál tovább nem tudtak jutni. Mikor a múlt év őszén elnök urunk Szlovénszkó déli városait meglátogatta s megkoszorúzta az Ember Tragédiája halhatatlan szerzőjének a sírját, egy nála tisztelgő magyar küldöttségnek kijelentette azt. a szándékát, hogy ezt a magyar kulturközép- porvtot megteremti. Kijelentését csakhamar valóra váltotta s egymillió koronát adományozott ennek az intézménynek a létesítésére. Elnök urunk e nemes szándékának a végrehajtásával megbízta Dérer Iván. dr. iskolaügyi miniszter urat, aki az előzetes munkálatok elvégzésére egy kilenctagú bizottságot nevezett ki. — Az előkészítő bizottság munkáját befejezvén, a Társaság ma tartatta meg alakuló ülését 8 ezen a Társaság elnökévé engem, a tudományos osztály elnökévé Flórián Károly dr. volt jogakadémiai tanárt, az irodalmi osztály elnökévé Antal Sándor Írót, a művészeti osztály elnökévé Jánoska Tivadar festőművészt, Társaságunk ügyvezetőjévé pedig Szörényi Ferdinánd dr. igazgatót választották meg. Egy lelikes gárda indul a munkába, Társaságunk megkezdi alap szabály szerű működését. A megalakulás előzményei — Tisztában vagyunk azzal, minő értéket jelent, Masaryk nagylelkűsége köztársaságunk magyarságának egesz jövőjére nézve; tiszteletreméltó és jelentős az adomány összege is, páratlanok a maga nemében az adomány körülményei, de sokkal fontosabb ránk nézve az adomány morális jelentősége. Jelentős maga az összeg is: nagy dolgokat lehet vele kezr deni, de egy több százezres nemzet kulturális vágyainak kielégítésére nem elegendő. Ezért bizalmunk Dérer dr. miniszter feré fordul. Kérem a miniszter urat, tekintse a mi társaságunkat a maga szülöttének, gondoskodását a jövőben se vonja meg tőlünk. — Az adomány körülményei is egyedülállók. Elnök Urunk megkoszorúzza Madách sírját, a csehszlovák államfő magyar költő sírján áldozik a kegyeletnek! De megbecsülhetetlen az adomány morális értéke is. Mi tagadás benne, magyar sorsunk átkát sokáig bélyegként hordoztuk félő homlokunkon; forradalomból született a csehszlovák állam 9 a forradalom villámai sokszor sújtottak ben- nünketj tombolt a vihar, a fanatizmus. A gyauusitgalás sötét árnyéka kísérte azokat Is, akik a magyar kultúra munkásaivá akartak szegődni. De lassanként tisztult az ég, derülni kezdett s Masaryk szelleme elűzte fejünkről a gyanusilgatások sötét felhőit. — Minő programot adhatunk? Kivánjuk, hogy a magyar tehetségek előtt is megnyíljanak az érvényesülés kapui; az álláskeresőktől ne azt kérdezzék, magyar iskolában végezték-e tanulmányaikat, hanem a rátermettség és tudás legyen a kiválasztás alapja az egyetemi katedrán épp úgy, mint a szolgai állásoknál. — Békét, nyugalmat, építő munkát hirdetünk; idült sebeket kell gyógyítanunk. Tudományos és népszerű munkákban művelni akarjuk a magyar nyelvtudományt. Az Hiúság problémáin — Egyik legfontosabb problémánk a magyar reménységnek, a magyar jövőnek, a magyar ifjúságnak a felkarolása. Az ifjúság már természeténél fogva szilaj. De nein is baj, ha az ifjúság féktelen, ha forradalmi, ha színes vágyai vannak, ha délibábot fost a jövőjébe, de baj, ha ez az ifjúság szembefordul apáival, ha nem ismeri el maga felett az ész jogát, a tapasztaltak vezérségét. A természet rendje szerint a szülő neveli fel szülöttjét, az erős a gyengét, — nálunk azonban a háború okozta lelki betegség folyományaképpen a saját gyermekeik lettek apáik nevelői, diktátorai. A tudománynak csak a 9zinét Ízlelitek meg, de megittasodtak tőle. Meg nem értett, félszeg eszmék a szélsőségekbe sodorták őket, mivel mindenük megvan, semmivel sincsenek megelégedve. A költészetben és a művészetben a törvénytelenséget tették törvénnyé, anarchiát okoztak az irodalomban. Mivel sokan vannak és elég hangosak is, övék a közvélemény, övék az egész dilletáns világ, Övék az ország, a hatalom és a dicsőség. — A nevelés anarchiájával együtt ennek a kulturanarchiának is meg kell szűnnie és társaságunk munkaprogramjának egyik fontos részét éppen abban látom, hogy irodalmi és művészeti életűnk fejlődésében egészséges irányokat jelöl meg, támogatja a tehetséget s megérteti az ifjúsággal, hogy az a hivatása, hogy tanuljon s nem az, hogy apái, tanítómesterei nyakára tanítóul tolakodjék föl. — Nem szeretném, ha valaki félreértene. Nein azt kivánom, hogy a szellemet gúzsba kössék, nem akarnám a szabadság bármiféle visszafizette. Az értekezlet meg fogja erősíteni Henry Bruce kinevezését is, akit — mint 3