Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-10 / 256. (2773.) szám

1931 november 10, kedd. ^IWCMtA^AO^ARHIKLag Magyarország egyéves moratóriumot kap rövidlejáratu tartozásainak visszafizetésére? A hétfői sajtó értesülése szerint Korányi báró Sesz az ui pénzügyminiszter Budapest, november 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telelonjelentése.) Korányi Fri­gyes báró és Tyler, a népszövetség magyar- országi tanácsadójának bevonásával a pénz­ügyminisztériumban tegnap is folytatták az úgynevezett magyar „Stillhalten“ tárgyaláso­kat A hétfői Reggeli Újság megbízható hely­ről úgy értesül, hogy a külföldi hitelezők jó­indulatú megértése folytán Magyarország egyéves moratóriumra számíthat a rövidlejá­ratu tartozásokat illetőleg. A hétfői reggeli sajtó különben konkrét formában ad hirt arról, hogy Korányi Frigyes bárónak pénzügyminiszterré való kinevezése a közeli napokban megtörténik. London, november 9. A Financlel News értesülése szerint a Nemzetközi Fizetések Bankja bázeli igazgatói értekezletén foglal­kozni fog a Magyar Nemzeti Banknak nyúj­tott hitel megújításával, amelynek húsz szá­zalékát Magyarország szeptemberben már Nagyon o!csón @ Kellemesen Hygienikusan Lt „Z E P H I szabadalmazott folytonégö kályhával füt. ü© kg- fái használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket XÁMPFMER és MAYER cégtől RRATISLAVA, Kórház-ucca 18 I ismeretes — a Magyar Nemzeti Bank mellé | tanácsadónak küldtek ki. Megalakult Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság Dérét iskolaügyi miniszter beszéde a díszközgyűlésen — Orbán Gábor szék­foglalójában állást foglalt az Hiúság anarchiája elten — A tagok és a tisztikar megválasztása — Az ünnepi bankett — A S. U. M. kiállításán Pozsony, november 9- (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) A Csehszlovákiai Magyar Tudo­mányos, Irodalmi és Művészeti Társaság, me­lyet Masaryk elnök egymillió koronás ado­mányával hozott létre, vasárnap formailag is megalakult Pozsonyban a primáspalota tü­kör termében- A megalakulást követő díszköz­gyűlésen megjeleni Dérer Iván dr. iskola­ügyi miniszter, aki nagyobbszabásu magyar­nyelvű beszédet mondott. A primáspalota tükörtermét ez alkalomból féldiszitelték, mikrofont állítottak fel az el­nöki dobogó elé, hogy az elhangzott beszéde­ket rádión is továbbíthassák. A Társaság dél­előtt 9 órakor tartotta tulajdonképpeni ala­kutó közgyűlését, amelyen megválasztották a Társaság, valamint az egyes szakosztályok el­nökeit. A tisztikar megválasztása A zárt alakuló ülésen csak a társaságban meghívott rendes tagok vehettek részt. Mind ismeretes, a kilenctagú előkészítő bizottság több hónapos munkával összeállította a meghí­vásra érdemesnek vélt tagok névsorát. A meg­hívottak nagy része reggel fél kilenckor meg­jelent a Primás-palota tökörtermóben, ahol a leigazoltatás után azonnal megkezdődött az ülés. Az előkészítő bizottság nevében Orbán Gábor elnök ismertette a helyzetet, majd be­mutatta az alapszabályokat, amelyeket a tggok ismertnek jelentetlek ki és elfogadtak. Ekkor jelölőbizottságot küldött ki a közgyűlés, amely felállította a társaság tisztikarának névsorát. A jelölő bizottság indítványa alapján a ta­gok elfogadták a jelölőbizottság listáját, amely szerint a társaság elnöke Orbán Gá­bor lett, ügyvezetője Szercnyi Ferdinánd, föpénztárosa Kadosa Pál, iőszámvizsgáló Sziklay Ferenc dr., Surányi Géza és Angyal Géza, a becsiiíetbiróság tagjai Maiéter Ist­ván, Sas Andor, Györy Dezső, Darvas Já­nos, Gwerk Ödön, Halász-Hradil Elemér. A társaság tisztikarának megválasztása után a közgyűlés megejtette az egyes szak­osztályok tisztikarának választását. A tudo­mányos szakosztály elnöke Flórián Károly dr. lett, titkára Farkas Gyula, az irodalmi szakosztály elnöke Antal Sándor, titkára Szalatnai Rezső, a művészeti szakosztály el­nöke Jánoska Tivadar, titkára Rrogyányi Kálmán. A tudományos osztály számvizs­gálóinak Hatvány Jánost és Baranyai Józse­fet választották, az irodalmi osztályba Sán­dor Ernőt és Darkó Istvánt, a művészeti osztályba Szalatnai Artúrt és Schubert Gyulát. Orbán Gábor elnök megköszönte az egyhangú bizalmat. Ezzel e zárt ülés fél tíz óra u'án véget ért. Itt közöljük a társaság úgynevezett alapító tag­jainak a névsorát ia: TUDOMÁNYOS SZAKOSZTÁLY: Balogh Elemér Pozsony, B. Tóth Pál Komárom, Baranyai József Komárom, Benyovszky Károly Po­zsony, Danninger József dr. Pozsony, Farkas Gyula Somorja, Flórián Károly dr. Eperjes, Galambos Z. Komárom, Hatvani J. Pozsony, Hornyáns®ky Ala­dár dr. Pozsony, Kadosa Pál Pozsony, Keller Imre Kassa, Kenessey Károly ógyalla, Khiu Antal So­morja, Krámer Jenő dr. Érsekújvár, Limbaoher Re­zső dr. Pozsony, Maiéter J. Eperjes, Mitterhauser Riohárd dr. Pozsony, Orbán Gábor dr. Pozsony, Oöválh Gyula dr. Pozsony, RédJer István Pozsony, Sass Andor Munkács. Sclierer Lajos Losonc, Surányi Géza Pozsony, Szántó Hugó Pozsony, Szerényt Fer­dinánd dr. Pozsony, Várady Aladár Prága, Zichy István Dívány, Jö-nkó Zoltán Pozsony. MŰVÉSZETI SZAKOSZTÁLY: Albrecht Sándor Pozsony, Angyal Géza Körmöc­bánya, Antalffy Vilmos Pozsony, Bernát Andor Po­zsony, Brogyányi Kálmán Pozsony, Erdélyi Béla Ungvár, • Fleischmanu Artúr ’r. Pozsony, Gwerk Ödön Besztercebánya, Halász Hradil Kassa, Harmoe Károly Komárom, Hermélyi Viktor Körmöcbánya, Kálix Jenő Prága, Jánoska Tivadar Pozsony, Kö- 6zeghy E. Lőcse, Nagy Márton Komárom, Proihászka István Somorja, Reiohental Ferenc Pozsony, Schu­bert Gyula Pozsony, Stern Ármin Pozsony, Szőnyi Endre Pozsony. Tiohy Kálmán Rozsnyó, Weinwurm Frigyes Pozsony. IRODALMI SZAKOSZTÁLY: Antal Sándor Pozsony, Darvas János Prága, Dar­kó István Prága, Egry Viktor Nagyszombat, Farkas István Ipolyság. Győry Dezső Rimaszombat, Her- czeg Gábor Pozsony, Horváth Dani Pozsony, Jarno József Pozsony, Juhász Árpád Kassa, Lányi Meny­hért Kassa, Morvey Gyula Pered, Sándor Imre Kassa, Sándor Ernő Pozsony, Sebessy Ernő dr. Eperjes, Szalatnay Rezső Pozsony, Szenes Erzsi Nagymihály, Sziklay Ferenc dr. Kassa, Szombathy Viktor Komárom, Szvatkó Pál Prága, Tamás Mihály Beregszász, Vozáry Dezső Prága. A díszközgyűlés Pontosan tizenegy órakor éríkezett a terem­be Dé*rer Iván dr. iskola ügyi miniszter Or- szágh József országos elnökkel, Eleiének An­tal volt iskolaügyi miniszterrel, Bellái Jó­zsef kormánytanácsossal, Kraus Ferenc dT. atpolgázmesterrel, Pozsony város képviselő­jével, Jesensky dr. országos alelnökikel, Bera­kó István áll. főjegyzővel, Stunda István kép­viselővel, Kolár Ferenc dr. sajtóreferenssel és több egyetemi tanárral- A terem földszintje ekkor már megtelt a meghívott vendégekkel, pozsonyi és vidéki egyesületek kiküldöt­teivel. Az elnöki emelvényen di szemlék irat feküdt, amelyet a Társaság minden egyes tagja aláirt. A di szemlék iratot Masaryk el­nökhöz, az adományozóhoz juttatják el. Szö­vege csak magyar nyelvű és a következő.: „Emlőikirat, amely hirdetni fogja a késői nemzedékeknek is, hogy ma 1931. novem­ber 8-án Bratistavában, a primáspalota tü- körtermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művé­szeti Társaság, hogy fenntartója, fejlesztője Jegyen a magyar tudomány, a magyar told, a magyar művészet alkotó géniuszának s hogy kőnél is maradandóbban hirdesse bá­lánkat Masaryk G. Tamás dr., köztársasá­gunk elnök ura iránt, akinek milliós ado­mányából megszülethetett Társaságunk. Magyar szellemi életünk az uj élettavaszába tel© reménységgel és alkotó vággyal indul, szivünk szeretető lesz a lélek termelő ere­jének melege. V ivat, oresoat, floreat !“ Orbán elnök székfoglaló beszéde Orbán Gábor tanár, a társaság elnöke nyi­totta meg a díszközgyűlést székfoglaló be­szédével, ameiyben a társaság programját adta: Beszédét szlovák üdvözlőszavakkal kezdte*, majd magyarul folytatta: — Szeretettel köszöntöm a magyar váro­sok képviselőit — mondotta többek között — de különösen városunk tanácsát, amely a leg- inségesebb időikben is megmutatta, hogy a kultúrára áldozni hajlandó. Ezért volt © vá­ros mindenkor a kultúra egyik középpontja. — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, ál­matlanságnál, általános roeszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvlzet. A belorvosi klini­kákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magár bán. A „Ferenc József“-ke$erüviz gyógyszertá­rakban, drogériákban és füszerüzletekben kap­ható. BIgHMMMMBMJIIIWIMIIMMIMIWri'M ............................ A mi városunk falai között már 100 évvél Galilei elölt hirdet lék a Föld forgását, itt létesült az első magyar tudós társaság, az Akadémia Islropolitana. Itt lesz a mi Társa­ságunk székhelye is, innét árasztja szét vi­lágosságát köztársaságunk minden részébe a magyar tudomány, a magyar irodalom és mű­vészet innét fogja kisugározni termelő mele­gét — Akik művelődési életünk vergődését lát­ták, akik a tétlenségre ítélt magyar tehetsé­gek sorvadását fájlalták, már régtől fogva ta­nakodtak rajta, hogyan lehetne az erőiket egyesíteni, hogyan lehetne egy mindent át­fogó hatalmas magyar kulturközzéppontot lé­tesíteni. Azonban a jó szándéknál tovább nem tudtak jutni. Mikor a múlt év őszén el­nök urunk Szlovénszkó déli városait meglá­togatta s megkoszorúzta az Ember Tragédiája halhatatlan szerzőjének a sírját, egy nála tisz­telgő magyar küldöttségnek kijelentette azt. a szándékát, hogy ezt a magyar kulturközép- porvtot megteremti. Kijelentését csakhamar valóra váltotta s egymillió koronát adomá­nyozott ennek az intézménynek a létesíté­sére. Elnök urunk e nemes szándékának a végrehajtásával megbízta Dérer Iván. dr. is­kolaügyi miniszter urat, aki az előzetes mun­kálatok elvégzésére egy kilenctagú bizottsá­got nevezett ki. — Az előkészítő bizottság munkáját be­fejezvén, a Társaság ma tartatta meg ala­kuló ülését 8 ezen a Társaság elnökévé en­gem, a tudományos osztály elnökévé Flórián Károly dr. volt jogakadémiai tanárt, az irodalmi osztály elnökévé Antal Sándor Írót, a művészeti osztály elnökévé Jánoska Tivadar festőművészt, Társaságunk ügyve­zetőjévé pedig Szörényi Ferdinánd dr. igaz­gatót választották meg. Egy lelikes gárda indul a munkába, Társasá­gunk megkezdi alap szabály szerű működését. A megalakulás előzményei — Tisztában vagyunk azzal, minő értéket jelent, Masaryk nagylelkűsége köztársaságunk magyarságának egesz jövőjére nézve; tiszte­letreméltó és jelentős az adomány összege is, páratlanok a maga nemében az adomány kö­rülményei, de sokkal fontosabb ránk nézve az adomány morális jelentősége. Jelentős ma­ga az összeg is: nagy dolgokat lehet vele kezr deni, de egy több százezres nemzet kulturá­lis vágyainak kielégítésére nem elegendő. Ezért bizalmunk Dérer dr. miniszter feré for­dul. Kérem a miniszter urat, tekintse a mi társaságunkat a maga szülöttének, gondosko­dását a jövőben se vonja meg tőlünk. — Az adomány körülményei is egyedülál­lók. Elnök Urunk megkoszorúzza Madách sír­ját, a csehszlovák államfő magyar költő sír­ján áldozik a kegyeletnek! De megbecsülhe­tetlen az adomány morális értéke is. Mi ta­gadás benne, magyar sorsunk átkát sokáig bélyegként hordoztuk félő homlokunkon; for­radalomból született a csehszlovák állam 9 a forradalom villámai sokszor sújtottak ben- nünketj tombolt a vihar, a fanatizmus. A gyauusitgalás sötét árnyéka kísérte azokat Is, akik a magyar kultúra munkásaivá akartak szegődni. De lassanként tisztult az ég, derül­ni kezdett s Masaryk szelleme elűzte fejünk­ről a gyanusilgatások sötét felhőit. — Minő programot adhatunk? Kivánjuk, hogy a magyar tehetségek előtt is megnyílja­nak az érvényesülés kapui; az álláskeresők­től ne azt kérdezzék, magyar iskolában vé­gezték-e tanulmányaikat, hanem a rátermett­ség és tudás legyen a kiválasztás alapja az egyetemi katedrán épp úgy, mint a szolgai állásoknál. — Békét, nyugalmat, építő munkát hirde­tünk; idült sebeket kell gyógyítanunk. Tudo­mányos és népszerű munkákban művelni akarjuk a magyar nyelvtudományt. Az Hiúság problémáin — Egyik legfontosabb problémánk a ma­gyar reménységnek, a magyar jövőnek, a ma­gyar ifjúságnak a felkarolása. Az ifjúság már természeténél fogva szilaj. De nein is baj, ha az ifjúság féktelen, ha forradalmi, ha színes vágyai vannak, ha délibábot fost a jövőjébe, de baj, ha ez az ifjúság szembefordul apáival, ha nem isme­ri el maga felett az ész jogát, a tapasztaltak vezérségét. A természet rendje szerint a szülő neveli fel szülöttjét, az erős a gyen­gét, — nálunk azonban a háború okozta lelki betegség folyományaképpen a saját gyermekeik lettek apáik nevelői, diktáto­rai. A tudománynak csak a 9zinét Ízlelitek meg, de megittasodtak tőle. Meg nem ér­tett, félszeg eszmék a szélsőségekbe sodor­ták őket, mivel mindenük megvan, semmi­vel sincsenek megelégedve. A költészetben és a művészetben a törvénytelenséget tet­ték törvénnyé, anarchiát okoztak az iroda­lomban. Mivel sokan vannak és elég hango­sak is, övék a közvélemény, övék az egész dilletáns világ, Övék az ország, a hatalom és a dicsőség. — A nevelés anarchiájával együtt ennek a kulturanarchiának is meg kell szűnnie és társaságunk munkaprogramjának egyik fontos részét éppen abban látom, hogy iro­dalmi és művészeti életűnk fejlődésében egészséges irányokat jelöl meg, támogatja a tehetséget s megérteti az ifjúsággal, hogy az a hivatása, hogy tanuljon s nem az, hogy apái, tanítómesterei nyakára tanítóul tola­kodjék föl. — Nem szeretném, ha valaki félreértene. Nein azt kivánom, hogy a szellemet gúzsba kössék, nem akarnám a szabadság bármiféle visszafizette. Az értekezlet meg fogja erősí­teni Henry Bruce kinevezését is, akit — mint 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom