Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-10 / 256. (2773.) szám
X. évf. 256. (2773) szám * KGCld 1931 november 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 190, negyed* évre 76, hevonta 26 Ké; külföldre: évente 490, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. fl képes meTTékleltel havonként 2.90 Ké-val több E{ye« szám ára 1.20 K£, vasárnap 2,-Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja }ELEL0S SZERKESZTŐ VZZJRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCU GÉZA Szerkesztőség: Prága IU Panská uüce 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili. emelet Telefon: 34184. 8QRQÖHYC1M: HÍRLAP, PRRHfl Prágában folytatják a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat Budapest, november 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nickl AHréd dr. meg. hatalmazott mlnlszer a kereskedelmi és földmű- ▼etésügyi minisztérium képviselőinek kíséretében ma reggel Prágába utazott, hogy fo’ytassa a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Beavatott helyen azt remélik, hogy a tárgyalások már ezen a héten be is fejeződnek és ezzel megszűnik a csehszlovák—magyar vámháborn. A Baseli Nemzetközi Bank gondjai Basel, november 9. A baseli nemzetközi bank vezetősége ma délelőtt tiz órakor ülést tartott. Az ülésen Sir Charles Addiis elnökölt. Elsősorban a bank üzleti jelentését vizsgálták felül és megállapították, hogy az üzletmenet az utóbbi hónapokban rendkívül összezsugorodott, majd az osztrák és a magyar hitelügyletekről volt szó és a prágai devizakonferencia eredményeiről. Tegnap az európai jegy intézetek vezetői tartottak ülést Bőseiben. A tanácskozásokon a nemzetközi hitel- és valutapolitikai élet legfontosabb problémáiról volt szó, különösen a moratórmniszerződés- ről. amely február 28-án lejár. A jegyintézetek vezetői egyöntetűen megáll api tolták, bogy a moratóriumot föilét.'euüJ meg kell hosszabbáitaní. A hatvanmillió siHiiiges osztrák '-ölesön ügyében rendkívül ólénk eszmecsere támadt anélkül, hogy egyelőre pontos határozatok keletkeztek volna. Gandhit visszahívták Londonból Bombay, november 9. A hindu kongr&sz- íxusi páj-t munkaügyi bizottsága négy órás rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy Gandhit visszahívja a Jondoni kerek asztal koniercnciá járói. A történtek után ugyanis Gandhi londoni tartózkodása fölöslegessé válik, A párt táviratot intézett Gandhihoz, amelyben fölhívja figyelmét a napról- napra rosszabbá váló bengáliai helyzetre. Gandhi azonnali visszatérése kívánatos és helytelen volna, ha a hindu vezér hosszabb j utazásokat végezne az európai kontinensen, i Gandhi a hirt Oxfordban kapta, ahová barátaival vasárnap kirándult Katolikus tüntetések Soanyo’országban Madrid, november 9. A katolikus nép Valenciában nagy tomeggyülést rendezett, amely az első láncszemét jelenti annak a nagy katolikus akciónak, amely az alkotmány ellen irányuk A nép és a radikális elemek között több helyütt súlyos összeütközésre került a sor. Sok ember megsebesült, két autót a tömeg elégetett. Számos fiatalembert letartóztattak, mert lőfegyvereiket találtak náluk. Burgosban ugyancsak tüntetésre került a sor, majd a csendőrök kénytelenek voltait a tömeg közé lőni, amikor föl akarták gyújtani a jezsuita kolostort. Tizenkét ember megsebesült:, egy asszony meghalt. Antiszemita zavargások Varsóban Varsó, november 9. A varsói diákok napok öt a antiszemita tűnte léseket rendeznek. Tegnap a zsidó negyedben újabb zavargásokra került a sor, amikor a diákok megtámadták ft békés járóiké]őket és a zsidó munkásokat. A rendőrség kellő energiával szembehelyezkedett a tüntetőkkel. 150 jobboldali radikális diákot letartóztattak. Az egyetem és a technikai főiskola zárva maradt. Az egyetem rektora a diákok magatartását szégyenletesnek bélyegezte. Jugoszlávia „választott*4 Egyetlen lista volt az egész országban — A hivata os jelentések szerint az ország legnagyobb része (?) leszavazott - Zágráb szavazóinak csak negyvenegy százaléka szavazott B e 1 g r á d, november 9. Jugoszlávia vasárnap megválasztotta parlamentjét. Mint ismeretes, szavazni csak egyetlen listára lehetett, arra, amelyet a kormány állított föl. Az ellenzék tevékenység és propagandája meg volt kötve, úgyhogy a politikai pártok csupán arra szólították föl a népet, bogy tartózkodjanak a szavazástól. A hivatalos jelentés szerint a választás az egész országban nyugodtan telt el. A félhivatalos sajtó arról ir, hogy a lakosság nagy százalékban vett részt a szavazásban, de adatai egyelőre ellenőrizhetetlenek. Az aktív miniszterek nagy részét újra megválasztották, így Belgrádban Maxi- movics közoktatásügyi minisztert, Kumamidi kereskedelemügyi minisztert és Sztanojevi- cset, az iparkamara elnökét. Belgrádban a 32.000 választó közül 31.000 szavazott, Zágrábban 56.000 választó közül 23.000. Zágrábban iöemetrovics volt kereskedelemügyi minisztert választották meg, Spalatóban Angeli- ncvicsot. A félhivatalos jelentés szerint az országban átlag az arra jogosultak 70—75 százaléka szavazott le, Horvátországban 60—70 százalék. Az eddigi jelentések szerint a Zsif- kovics tábornok miniszterelnök listáján szereplő hat hivatalos német jelölt közül egyet sem választottak meg. A belgrádi diákok a dikfafura ellen B e 1 g r á d, november 9. A jugoszláv főváros diáksága napok óta tüntet a kormány és a választási rendszer ellen. Tegnap súlyos kihágásokra került a sor, de a hatóságok kerülték az összeütközést a diákokkal. Csupán egy fecskendőt vonultatott föl és igyekeztek a tüntetőket erős vizsugarakkal szétzavarni. A diáktüntetések vasárnap folytatódtak. A diákok irsternátusaikra jugoszláv zászlót tűztek ki, éltették a királyt és a szabadságot és lehurrogták a miniszterelnököt és a kormányt. A diákok vezérei kormányellenes beszédeket mondottak, majd a tömeg hazafias énekeket énekelt. A rendőrség megelégedett azzal, hogy a diákinternátusokat körülkerítette és elzárta a külvilágtól. Relgrád, november 9. A választásokon, mivel tudvalevőleg csak a kormánypártra lehetett szavazni, tehát csak kormánypárti jelölteket választottak meg. Belgrádban 31 ezer 765 szavazatot adtak le, tehát az ösz- szes szavazatok 60 százalékát, Zágrábban 48 százalék, * Laibachban 82 százalék szavazott le a hivatalos jelentés szerint. Magánjelentések viszont hangsúlyozzák, hogy a szavazásra jogosultaknak csupán 40 százaléka szavazott le. Egyre bonyolultabbá váhh Ispán agitátorok kikiáltották Mandzsúria függetlenségét Merénylet a kínai excsászár ellen — Briand és a japán nagykőét súlyos összecsapása — Forradalom Tiencsinben — Uj harcok a Menni folytnál Páris, november 9. Joshizawa párisi japán nagykövet megjelent Briand francia külügyminiszternél, hogy megmagyarázza cs igazolja a japán kormány álifeispontját a mandzsu riai kérdésben a Non ni folyó mellett történt véréé ütközettel kapcsolatban. A párisi lapok egyhangú jelentése szerint Briand és Joshizawa tanácskozása rendkívül viharos volt. Briand izgatottan szemére vetette a japán diplomatának, hogy a tokiói kormány ép akkor kezdi meg a Nonni folyó melletti csatát, amikor a népszövetség a japán kormányhoz jegyzéket intézett és arra kéri, hogy elégedjék meg a Kínától fölajánlott garanciákkal. Briand szerint a mandzsuriai események fejlődése egyáltalán nem vezet a kibékülés felé és nem féltei meg a népszövetség kívánságának. A japán nagykövet válaszában kifejtette, hogy Japánnak nem szándéka Kínával ellenséges viszonyban élni. Mindazonáltal a japán csapatok szempontjából rendkívül nehéz a mandzsuriai vasút biztonságát garantálni anclMil, hogy néha-néha ne lépjen ki a tulkeskeny védelmi vonalból és ne kényszerítse a kínaiakat a szerződések betartására. Briand fölemlítette, hogy a Nonni folyó melletti küzdelem hatszáz kiteméter távolságban van a japán védelmi zónától, mire Joshizawa azt válaszolta, hogy a Nonni-i vasútvonal ugyan kínai tulajdon, de japán pénzen építették, viszont Kina nem törleszti a köőesönt és nem fizeti annak kamatait. Ennek következtében Japánnak joga van ahhoz, hogy a vasútvonalat zálognak tekintse és megszállja. Azt sem engedheti meg, hogy a vasútvonal hidait felrobbantsák. Japán eredetileg csak kétszáz katonát küldött a Nonni folyóhoz, hogy a felrobbantott hidat újra fölépítsék, de a japán katonákat a kínaiak nap-nap után megtámadták, úgyhogy a tokiói kormány kény télén volJt erősítéseket kiküldeni. A japán csapatok azonnal visszavonulnak, amint a hid elkészült. A javítási munkálatok még tizennégy napot vesznek igénybe. Párisi politikai és diplomata körökben nagy aggodalommal tekintenek a mandzsuriai események fejlődése elé. Az általános vélemény szerint a japán csapatok tovább folytatják az előnyomulást észak felé, aminek következtében a szovjet érdekszférájába kerülnek és kiprovokálják Oroszország katonai intervencióját. A „független" Mandzsúria Sanghaj, november 9. Mukden megszállása után a japánok Mandzsúria fövárosábaa fölszólították a kínaiakat, hogy alakítsanak egy komitét a közbiztonság védelmére. Ez a bizottság megalakult és japán védelem alatt megkezdte működését. Most proklamácíót adott ki, amelyben kihirdeti Mandzsúria függetlenségét és bejelenti, hogy a kínai birodalom északi része végleg clvá’Jik Nankingtól. Egyelőre nem tudni, vájjon az autonomista nyilatkozat japán nyomás alatt készült-e, vagy pedig tényleg mcgfclel-e a mandzsuriai nép kívánságainak. Merénylet a japánok védence el'en London, november 9. Pepingi jelentések szerint Ki na volt császára ellen a tiencsini japán ker sszió területén, ahol a fiatal excsászár lakik bombamerényletet követtek el. Egy küOdönc virággal és gyümölccsel telt kosarat adott át a császárnak. Amikor a kosarat megvizsgálták, egy bombát találtak benne, amely szerencsére nem robbant föl. Általános vélemény szerint a küldeményt azok a kínaiak küldték, akik napok óta a francia koncesszió egyik szállójában kktak és most váratlanul eltűntek. A merényletnek politikai okai vannak, amennyiben a japánok Mandzsúriát cl akarják szakítani Kínálói és a mandzsuriai császárságot felkínálták az excsászár- nak, aki természetesen Japán protekciója alatt uraJÜkodna országában. Japán-kínai harc Tiencsinben Poking, november 9. Tiencsin kínai kerületében, amely közvetlenül a japán koncesszió határán fekszik, Csangszuliang marsall főhadiszállásának jelentése szerint súlyos zavargások támadtak. Az ezer-kétezer főből álló tömeg tegnap este megtámadta a. kínai rendőrségeket, a kormányzó palotáját cs a vasúti állomást. Éjfél után elkeseredett gépíegyverharcra került a sor a felkelők és a kormánycsapatok között. A marsall Pekingböl egy páncélvonatot küldött Tiencsinbe. Az idegou negyedekben azonnal mozgósították a csapatokat. Egy bomba állítólag megölt egy japán katonát. Eddig ellenőrizhetetlen kínai jelentések szerint a csőcseléket a japánok fegyverezték föl és vezették. Kínai körökben attól tartanak, hogy a japánok fölhasználják az alkalmat és megszállják Ticncsint. Peking, november 9. A tiencsini japán koncesszió katonasága ina reggel bombázni kezdte a kínai várost. A japánok igy akar*
