Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-08 / 255. (2772.) szám
1881 november 8, yasárniaip. Az ungi Dobóruszkán van Dobó István, az egri hős sírja és síremléke Hogy kerüli a síremlék fedőlapja Egerbe? — Indítsunk mozgalmai a sir- emlék helyreállításáral — Miéri nem viselheti ősi nevei Dobó faluba? Dobóruszká, november 7, A PMH október 27-iki száma általános érdeklődést és figyelmet keltő cikkben emlékezett meg a törökverő egri hősnek, rusz- kai Dobé Istvánnak végrendeleitéről, amelyet ez év Július 16-én fedeztek fel Olasz- liszka község levéltárában s amelyet Metz- ner Tibor dr., a magyarországi Zemplén vármegye főlevéltárosa sok fáradozással ki- betüzött és magyarra fordított. A rendkívül becses történelmi ereklyével kapcsolatiban azt is megemlíti a cikk írója, hogy ezen okmányom kívül Eger hős kapitányáról egyetlen történelmi emlék az a vörös márvany- szarkóiMig, amely Dobó Istvánnak relief- szobrával az egri vár bejáratában, az u. n. Sédét kapunál foglal helyet. Úgy látszik, a cikk..írójának' figyelmét elkerülte, s általában- a magyar ...közönség körében kevesen duónak arról, hogy a híres magyar vitéznek van itt Szlovén szkon, Dobóruszká községiben egy igen értékes és nevezetes emléke: Dobó Istvánnak vörösmárvány-síremléke a hősnek sírja felett a dobóruszkai templomban s azt sem tudják sokan, hogy az egri várkápolnában felállított emléklap a dobóruszkai síremlék nek csak egyik alkatrésze. Úgy gondolom, azért nem végzek fölösleges munkát, ha a magyar közönség s az egész szlovén szikéi őslakosság figyelmét erre a páratlan értékű történelmi emlékműre ; irányítom s annak múltjára vonatkozó adatokkal elmondom azt is, hogy került a síremlék fedőlapja Eger várába. 1572-ben halt meg szerednyei várában (Ungvár és Munkács között) Eger várának hős kapitánya s a hősi harcokban kifáradt hült tetemét családi birtokán. Dobóruszkán, a templom alatti sírboltban helyezték nyugalomra. Az Ősrégi község (plébániája már 1333-ban a pápai tizedfizetők lajstromában szerepel) Ungi megye déli határán a Pánik nemzetségéből származó Dobó-család tulajdona volt. e községtől kapta a család a „ni$zkai“ előnevet, a község pedig a nagy hős nyugvöhelyőtöl a Dobóruszká elnevezést. Amint a feljegyzések bizonyítják, a vörösmárvány-siremiéket, amely eredetileg négyszögletes tanba, vagyis ravatalalaku volt, 1601-ben emeltette a nagynevű hős sírja fölé az ő fia és örököse, Dobó Ferenc, úgy, amint az a síremléken ma is olvasható: Franciscoié Dobó filius et haeres hoc monumentum — Optime merítő publieo luc- tu s fa tűit. A lumbának mind a négy oldalán márványba vésett felírások és művésziesen faragott díszítések láthatók. Egyik oldalon, a síremlék főhomlokzatán, a következő felírás olvasható: Hoc tumiulo Stopbanum dauserunt íaita Dobó nem Qui quoiidam Turcas a vestris Agria muris — Reppulit, iiisignem- qu© Tereiig ex Iioste triumplnim — Extrémem ungaricis eladom procul egit ab oris. Magyarra fordítva: Itt Fedi sir ja Dobó Istvánt, lei az egri falaktól — Visszaveri hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, - S ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat - Véle Magyartan vég- V*> szedőimét messze elűzte. A másik oldal felírása, amelyet kissé már megviselt és lekoptatott az idő vasfoga, de még mindig elég világosan kiolvadható, igy szól: Dada nuuc éti a in tanító se praeside eas- seun. — Deltet et immensiim praedicat aegire vmim — Invicíum semper, dum saeva calunm'a morisu — Vincére eoma- tur - vincitur ipsa suö„ kutatás folytatását jobb időkre halasztották. De a nemzetek szörnyű tusájában is tovább tartott a mozgalom, amely Dobó István síremlékének helyreállítását kívánta megvaló- ; sitani. Dobóruszká kérésére Ung vármegye I bizottsága felterjesztést intézett Heves vár- I megyéhez, Eger városához s az egri érsek- | hez, erélyesen követelve a Dobó-siremiék fedőlapjának visszaadását. Egerben meglehetős izgatottságot szült Dobóruszká követelése. Erős hírlapi viták indultak meg a kén dés körül. Tiltakozások haugzottak el a vád 'ellen, hogy az érsek jogtalanul vitette volna el az emléket. Sőt Eger városa,, hogy a vitát más mederbe terelje, Dobó István hamvait is- Eger részére követelte Dobóruszká teli. A mozgalomnak egyelőre véget vetett, a -hagy-- világkatasztrófa" is a- rákövetkező-• szomorú korszak. De azt hiszem, nekünk nem szabad engednünk, hogy ez a nevezetes történelmi emlékmű feledésbe menjen. Nekünk ■a nagy idők daliás bőse iránt szent kötelességünk, hogy az ő emlékét, dicsőségét hirdető, drága alkotás az utókor részére sértetlenül fennmaradjon. Most már semmi akadály nincs annak útjában, hogy az egri hős koporsóját a dobóEz a Felírás valószínűleg arra a meghurcoltatásra, felségsértési por re, fogságra vonatkozik, amelyet az egri hős hűséges életpárjával, Sulyok Sárával Izabella erdélyi fejedelemasszony részéről elviselt s amelytől később megszabadulva hősünk teljes elégtételt-. kapott, -. .... ^ V; A tanba 'egyik keskenyebb oldalán ;-a Dobó-családnak nagy címere van márványba faragva; mig a negyedik, ezzel szemben fekvő oldalon a hálás fiúnak, Ferencnek, már említett dedikációja. Az egész tunibát mint fedőlap egy négyszögletes márványtábla takarta' Dobó Istvánnak életű agy ságu relief szobrával. Ez a fedőlap az, amely most. az egri vár kazamatáinak bejáratánál látható, mérhetetlen kárára a megcsonkított, szőjjátszedett dobó- ruszfcai sir emlék nek. De hogyan, mikor került a fedőlap Dobóruszkáról Egerbe? A d-obóruszkai templom és plébánia história domus-a elbeszéli, hogy Pyrker egri érsek, ami kör az egri várkápolnát rest au ráitatta, 1833-ban valami Dobó-emléket szeretett volna ott felállítani. Egyik kanonok ja, aki előbb Dobóruszká szomszédságában volt plébános, megemlítette a dobóruszkai síremléket s az érsek, akinek fönhatósága alá tartozott akkor Dobóruszká, egyszerű parancsszóval elvétette a fedőlapot s a mostani helyére állíttatta. A tanba itt maradt 4 oldalrészéből pedig, amelyeken a felírások vannak, a Dobó sirkápolnának két mellékoltára készült. A hagyomány szerint Dobó- ruszika község azonnal tiltakozott a kegye- letsértő el tulajdonit ás ellen s azóta is többször, de eredménytelenül követelte vissza jogos tulajdonát. Legutóbb 1914-ben. indult meg nagyobb- szabásu mozgalom ezirányban. Az Ungme- gyel Közművelődési Egyesület ez évben, a templom bővítési munkálataival kapcsolatban, azt az eszmét vetette fel, hogy Dobó István hamvait a régi templom főoltára alatti nyugvóhelyéből kiemeljék s fölötte a síremléket eredeti alakjában rekonstruálják. A plébánia történetének feljegyzései szerint már egy Ízben történt ilyen kiemelés, az 1790-es években, amikor a hősnek ólomkoporsójából különböző drágaságok, fegyverek, ékszerek kerültek ki, amelyekből templomi szereket készítettek s később a francia háborúk költségeire fordítottak. 1914 julius 21-én leutazott Dobórusizkára Varjú Elemér dr., a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója Gasparetz Géza dr. archeológus kíséret ében. Megjelentek a helyszínén Tahy Ábris főesperes (most apostoli kormányzó) a szatmári püspök képviseletében, Kende Péter országgyűlési képviselő, Lóri nczy Jenő vármegyei alispán sllb. Több napom át tartott az ásatás, kutatás, de mielőtt még befejezési nyert volna a munka, púnk szakadt a világháború isten i léddé s a ru szárai teimplom alatt felkutassuk s azt, aki az egész nemzet tiszteletére igazán méltó, maradandó emlékkel megörökítsük. Ha Egertől nem is kaphatjuk vissza a síremlék fedőlapját, művészeink megcsinálhatják annak mását s a síremléket eredeti formájában rekonstruálhatják. Varjú Elemér d,r., a Magyar Nemzeti Muzeum nagynevű igazgatója, dobóruszkai időzése alatt kijelentette, hogy a dobóruszkai siremlék egyike a volt Magyarország legértékesebb emlékműveinek, művészi szempontból is felbecsülhetetlen érték, amelynek megmentése nemzeti és kulturális érdek. A szlovenszkói műemlékek bizottsága s az itteni közművelődési egyesületek vegyék az ügyet pártfogásukba. És végül még egy dolgot ezzel kapcsolatban. Az álíamfordulat után az uj államhatalom képviselőinek legelső dolga volt, hogy a régi idők minden emléke feledésbe menjen, Dobóruszká nevét is megváltoztatni is belőle a Dobó nevét kitörölni. Ma hivatalosan csak Ruszka a községünk neve, bár ilyen nevű község igen sok van Szlovénszkő és Ruiszinszkő területén s az azonos név nagyon sok postai és vasúti zavarnak a forrása. De hasztalan minden kérelmünk, tiltakozásunk, a történelmi hangzású és emlékű nevet Dobó István falujának nem szabad használnia. Kérdem, miért? -Vájjon a törökverő magyar hős nem védelmezte-e Csehországot, Szlovén szkot is a török hadak pusztításaitól? Miért nem szabad Dobó nevét viselnie az ő hamvait, síremlékét hálás kegyelettel őrző ősi birtokának? A kérdésre csak a sevón elfogultság tudna válaszolni. Pásztor Ferenc, dobóruszkai r, k. plébános. Meghosszabbítják a Magyar- országnak nyújtott külföldi hiteleket Budapest, november 7. A Nemzetközi Fizetések Bankja a Magyarországnak nyujtott hiteleket a prágai devizaértekezleten elhangzott indítvány alapján — Az Est értesülése szerint — okvetlenül meghosszabbítja, Ausztria pedig hatvanmilliósillinges kölcsönt fog kapni, amit a Francia Bank bocsátott a Nemzetközi Fizetések Bankjának rendelkezésére. I cseh néppárt az ifjúság kötelező katonai előképzése ellen A Praisky Veiernik elutasítja a nemzetvédelmi miniszter uj törvénytervezetét Prága, november 7. Az utóbbi időben úgy a sajtóban, mint a parlamentben is egyre komolyabban foglalkoznak az úgynevezett kötelező testnevelés tervével. A nemzetvédelmi minisztérium a katonai előképzés gondolatáról még mindig nem mondott le és az erre vonatkozó törvényjavaslat tervezete, amelyet lapunkban már ismertettünk, elkészült. A cseh néppárti Prazsky Vecernik erről a kérdésről a következőket írja: — A katonai előképzéssel a nemzetvédelmi minisztérium már régebben is előjött, de mindig elutasították. Úgy látszik, hogy most annak megvalósítását újból meg akarja kísérelni. Az említett, javaslat szerint az ifjúság katonai előképzésben részesülne éspedig a férfiak 6-tól 24 éves életkorig, a nők pedig 21 éves korig. Másutt a. fiuknak papirkatonákat vásároltak, kivágták azokat, összeragasztották, sorjába rakták őket és igy „harcoltak41. Most valóságosan katonai előképzést akarnak a fiuknak adni. Menetelésre, lövészetre tanítják őket, megismertetik velük a fegyvert és annak részeit, egy szóval mindent, amire szükségük lesz, ha majd katonák lesznek. Fiuk és leányok ... A leányok papirkatonák kivágásával sohasem foglalkoztak s a „rakott szoknya44 sokkal vonzóbb volt a leányok számára, mint a katonásdi. Most a mi leányainkból is harcias amazonokat csinálunk és bevezetjük őket a ,hadművészetbe44. Csodálatos, hogy a katonai előképzés tervével olyan időben jönnek, amikor minden oldalon a békemozgalom kezd íölülkerekedm. Jövő év februárjában végre sor kerül a gondosan előkészített lefegyverzési konferenciára és szinte dacból éppen most akarják nálunk megkezdeni a fiatalság militarizálását. A katonaiilletve, ahogy ártatlanul nevezik: a testnevelési előképzés kérdésében a nemzetvédelmi minisztériummal együtt fog működni az egészségügyi és népjóléti minisztérium, ezeken kívül egyes testnevelő szervezetek, elsősorban természetesen a Sokol. Ezzel a Sokolt talpraállítanák, mert az utóbbi években jelentősége lényegesen csökkent s különösen az ifjúság elfordult tök. Azt hisszük, hogy ez jámbor óhaj marad. A béketörekvések idejében nem szabad az ifjúságé, a katonáskodás örvényébe sodorni, fiatal kortól katonáediva-l megmérgezni. Ha egy tizenhét-, vagy tizennyoloéves ifjú a katonáskodásra, vágyik és erre önként vállalkozik, legyen a kedve szerint. Hogy azonban a. katonai előkénz'.’st hatéves leánykákra is kiterjesszék, azt mégsem fogjuk megengedni, — fejezi be a Prazsky \ e cernik. ______________ 9
