Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-08 / 255. (2772.) szám

10 ^RVGAT-Ma&^AR-HIRIiAK 1981 noyetmbter 8, vasár nap. Győry Dezső: Hol a költő? . Reményi József: Élni kell! Szombathy Viktor: Én kedves népem: az uj Kazinczy-könyvek Asszonyoknak íródott, ritka, badar könyvecske 1796-ból K#fjuiihá!y, november 7. A Lándai-Jéle könyvei boltban e napokban adogaták el az első rtagymihá- lyi kölesünkönyvtár szegény köteteit, potom pén­teken. A kölopönkönyvtárat a oég alapító tulajdo­nosa, Landesmann B. a múlt század kilencvenes éveiben alapította, és két és öt krajcárokért adta ki olvasásra a köteteket, egy-egy hétre, a könyv- éhes embereknek. Ebben az időben ez volt az egyet­len intézmény e zempléni városkában, amely hivat­va volt a műveltség szintjét emelni. Több mint tíz esztendeje, az öreg Lmideemaon halála óta, nem jártak ki többé a könyvek az emberek közzé, az ■üzlet padlásán hevertek poros, és dohos ládákban- -Jobbára német könyvék voltak, de akadt köztük magyar, nagyon sok magyar is. Ennek a kölcsön- könyvtárnak kiárusítása úgy ha tátt, mint a magyar kultyra egyik végvárának feladása. Lassanként ki­vesznek innen á magyar könyvek, melyeik közké­zen foroghattak. A volt magyar állatni elemi isko­la könyvtárát a prevrat első napjaiban máglyára tették. Ma csak a keresztény-szocialista párt és a •zsidó leányegylet 2—300 kötetes magyar nyelvű könyvtára nyújthat szellemi táplálékot a magyar Olvasóknak. A Len desmann-féle kölcsönkönyvtárbán a német klasszikusok, Götihe, Lessing, Schiller, Herder, Köraer Zrínyije és csomó értéktelen német pony­va mellett, — amelyeknek nívója nem haladja meg a „Szivek harca" magaslatait, — ott voltak Jósika báró, Vas Gereben, Eötvös báró, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Petőfi, Csokonay, Arany, Reviczky, Szig­ligeti Ede müvei. Ezek miatt a magyar könyvek miatt, de különösén egyetilen-egynék kedvéért, amely könyvritkaságnak számit, adok hirt ennek a kölcsönkönyvtámak, pókháló®, megdohosodott, el­sárgult köteteiről, amelyek egy már-már letűnt nemzedék szellemi igényeinek voltak kielégítői. Az a ki6. furcsa könyvecske, amelyről bővebben kívánok szólni, nem magyar munka, németből for­dító fák, de azért több szempontból tarthat igényt az érdeklődésre. Sajnos, a címlapja nincs meg, igy a oimre, valamint szerzőjének és fordítójának neve is homályban marad és t'óliofil értéke sem lehet tulmagas. Szerencsére azonban az „Elől-Járó-Be- széd“-ből. amelyet a fordító toldott a műhöz, meg­tudjuk, hogy a könyvet 1796-ik esztendőben Deb­recenben nyomták. Ez a virágos „Elől-Járó-Beszéd“ hangban é6 stílusban igen élvezetes kis remekmű, fellelhetők benne a nyelvújítás kezdetének nyomai, ReSenyei György idejének nyűgöktől, nehézkesség­től lassan-lassan felszabaduló, itt-ott bátor szárny- nyál csapongó-nyelvére bukkanunk. . ...... A fordító ez előszóban az asszonyoknak ajánlja a könyvet. Huszonhárom oldalon keresztül • kör ül- hizeigi, bókolja őket mézes szavakkal és végig di­cséri mindazokat az asszonyokat, akik a történelem színpadán valamilyen jogcímmel szerepeltek. Pe­rikies tudós Aspasiáját, Semiramist, az angol Er­zsébetet. a római Lukréciát, II. Katáim cáruőt, Má­ria Teréziát, Lórándfi Zsuzsannát. Nézzük mint ir a magyar asszonyokról: „Lórándfi Susanna a multt századnak elején élt, nagy kegyességű és szép tudományai fejedelefm- Asszony vala, a ki nem tsak mások’ munkáikat bo- tsátolta a világra, de irt maga is illy titulus alatt: Mózes és a próféták: Petrcczi Katalin a Liliomokat; Dániel Polikséna amaz Erdélyi Fénix még ifjú ko­rában sok féle nyelveket magáévá tett s könyveket fordított: Bethlen Katalin Asszonyságnak sok Télé hasznos könyvekkel rakott könyves háza is volt ezen folyó században: ez irta a‘ Bujdosóénak emlé­kezet kövét és a Védelmező paist. Élete pedig má­sok előtt példa és tükör volt; udvara mint jól ren- dellt Klastrom." Még egy verssel is ékeskedik az előszó. !mdd írok ide belőle két jellemző szakaszt: Az Asszony népnek iö vagyon Minervája; Van Musák nyelvével beszélhető szája; Vólt kezében, van-is villogó sablája, Élet ‘s báléit hozó Királyi páltzája. Mi szebb mint az Asszony szűz magánossággal? Ném ember, de Angyal talpig valósággal: Férjével-is szép az, 's páros tisztasággal, Szép házi kormányon ülő okossággal. És igy fejezi be: “...ezen kis könyvetekét, az illy jó Asszonyságoknak számokra, német nyelvből magyarra a* végre fordítottam, hogy ebből, ha tsak valami tűs, házi dolgaiknak tsinoságára és tiszta­ságára szedegethessenek; a‘ magyarság a‘ mellyel nrtám, szokásom szerént igen együgyű és világos: mert az illy kitsiny könyvhez, a‘ magassan járó és bujkálkodó beszéd nem-is illet. Ha miben ezzel a Közönségnek, de kivált az Asszonyságoknak szol­gálhattam az a‘ 1 észen amit szeremisemnek fogok tartani: Ígérvén magamat arra: hogy ha az Ur akarandja és élek: rövid idő múlva, A‘ Jó Gazda nevezetű könyvnek fordítósávd-is Nemes Hazám- ' nak szolgálni kész leszek." Neh-éz volna elmondani, mi minden van össze­hordva ebben a könyvben, nehéz volna pontosan és szabatosan meghatározni a tartalmát. Amolyan álbölcs tanácsadó, mulattató tanácsokkal, de nagy- komolyan elmondva, nem tudni hol vannak a ko­molyságnak és a humornak határai. Pillanatra úgy hat, mintha gunyirat volna a szakács- és recept­könyvek ellen, mai szemmel nézve, nem lehet el­hinni, hogy valaha valaki is komolyan vette volna ezeket a tanácsokat. Műfajra nézve, szakácskönyv, álmoskönyv, titkos szerelmi levelező, orvosságom könyv, no meg kertészeti könyv. Elmondja mi jó a férgek, bolhák. poloskák ellen, mf az egerek ir­tására. meg guta Ütés ellen. De a szépségápolás sza­bályai sem hiányzanak, megtudjuk, hogyan kell el­Prága, november 7. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet könyvkiadói működése hatalmas lépésekkel halad előre. A szlovén* szkói magyar irodalom erős szervezetévé épí­tette ki rövid hónapok alatt a közönség szé­leskörű érdeklődése. Meg lehet állapítani, hogy a Kazinczy Szövetkezet könyvkiadása komoly utakra terelte a szlovenszkőd ma­gyar irodalmi életet s az indulás nehézségeit komoly céltudatossággal és értékes program­mal már legyőzte, Egy hónapon belül megint uj könyveket bo­csát ki a kiadóvállalat s ezek a könyvek emelkedő vonalban mutatják éppen a kadói program jól elképzelt és szlovenszkói voltát: Vécsey Zoltán: A siró város c. óriási ér­deklődéssel várt hatalmas, 3 kötetes regényes riportját az államügyészség lefoglaltatta s az elkobzás érzékenyen érintette a Kazinczy Szövetkezet 1931. évi programját. Az ,-A síró város" három kötete tette volna teljessé a Könyvbarátok Társaságának 1931. évi soro­zatát is, amelynek összeállítása a Vécsey Zol­tán könyvének elkobzása után kényszerű, de olyan változást szenved, amely teljes meg­nyugvással töltheti el a könyveket nagy ér­deklődéssel és türelmetlenül váró olvasókö­zönséget csakúgy, mint az izmosodó irodalmi élet összes érdekeltségeit s általában a ma­gyar kulturközösséget. Vécsey Zoltán 3 kötetes regényes riportja helyett Reményi József; Élni kell cimü 2 kö­teles regényét és Sz-ombathy Viktor: Én ked­ves népem c. könyvét adja ki a vállalat és ezt a két könyvet három kötetben kapják meg a könyvbarátok is Vécáey Zoltán könyve he­lyett. Reményi József; Élni kell c. 2 kötetes re­génye az Amerikában élő pozsonyi származá­sú kiváló író irodalmi munkásságának csúcs­teljesítménye, optimisztikus életszemlélettel irt, leszűrt élettapasztalatok után bölcs józan­sággal és etikus letisztultsággal megalkotott szép munka, amely megnyugtató, vigasztaló olvasmánynak is elsőrangú. Az Amerikában tüntetni a szeplőket és a szemölcsöket, mitől tűn­nek el a tyúkszemek, mitől lesz szép ez arcbőr, fényes a haj, puha a kéz, hogyan kell levendula vizet csinálni. A virágok gondozására és ápolására számos utasítást találunk, arra is akad tanács, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Kitűnik továbbá, hegy a toríá'ba akkortájt vereshagymát is aprítottak. De hiszen minden kornak megvoltak az ínyencei és lehet, hogy az akkoriaknak éppen vereshagymás tortára volt gusztusuk. Az ostobaságnak, a naivi­tásnak. a knruzslásnak, babonának, ráolvasásnak és a derűnek olyan elképesztő egyvelege ez, hogy az ember szeme-száj,, eláll a csodálkozástól. De azért el lehet képzelni, hogy valamikor eféléket ol­vastak öz asszonyok, mert hiszen itt a hétköznapi, testi élet minden megmozdulására, jelenségére ma­gyarázatot kaptak, eligazodhattak úgy-ahogy az élet útvesztőjén, csak az a kétséges, hogy ezek a receptek beváltak-e. Megáll az ész, hogy mire hasz­nálták ebben az időben Gulenberg még aránylag fiatal, drága betűit, miket szedtek ki Magyarország első könyvnyomdáinak egyikében, az Urnák 1796-ik esztendejében Debrecenben, mit kótyvasztottak össze Németországban a tudós szerzők majdnem ugyanakkor, amikor Goethe a Faust isteni verse, ze tóért fenn járt az Olyunpuszon. Az olvasók épülésére és mulatta fására közlök néhány szemelvényt: * „Damaszt, pántlikát, selyem botost vagy haris­nyát, tsipkét és egyéb e‘ félékét meg-tisztitani. Végy essö, vagy hó vizet és e‘ közé felényi ökör epét és ugyan annyi közönséges szappant, ezzel mosd ki az említett matériákat: az után végy egy kalán mézet és egy tojásnak a fejérjét, kenjed meg vele; az után mángorold inog jól; meg-lészen élőb­bem fényessége és színe." * „A himlőt az ortzáról el-üzui. Mossad gyakorta az ortzádat sertés tejjel, gyenge bőröd lészen és minden motsoktól tisztán marad." * „Válogatott eszköz az artza ráutzaii ellen, nem küldőben annak motskai és szeplői ellen. Főzd meg a porrá tört és friss tojással össze- vertt vagy habart! timeőt egy tsuporban, szüntelen kavarván egy fa-lapobzkáva!l, mig mintegy képétié válik, Ezzel dörgöld be az ortzádat reggel és est ve: fogod hasznát látni." „A szemnek jó gondját viselni (Praeser valiva). Vágd le egy fekete ma tékának o fejét, tedd egy uj fazékba, fedd be jól, égesd porrá; óbból a por­ból fuvj a szembe: sokat segít, még a homályos sze­men i®.“ élő magyarig is nagy érdeklődéssel várja a sorsát ti$röző müvet. Szombathy Viktor: Én kedves népem cím­mel többnyire humoros, derűs beállítású, jó­ízű paraszttörtérieteit gyűjtötte össze, ame­lyet a Kazinczy Szövetkezét december első napjaiban bocsát forgalomba. Szombathy Vik­tor könyve a szlovenszkói magyar irodalom egyik értékes színét fogja megmutatni s köny- nyedébb műfaja dacára teljesen beleillik a könyvkiadás irodalmi életet teremtő munká­jába. Ilyenképpen a Köuyvbarátok Társaságának 1931* évi sorozata a következő könyvekből áll: í. Járná József: Magyar miniatűrök. 2. Báliint Aladár: MUI>r. UarvaL 3. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlo- venszkón. 4. és 5. Reményi József: Élűi kell (2 kö­tetben). 6. Szombathy Viktor: Én kedves népem. A karácsonyi könyvásár alkalmával már a teljes sorozat átvehető lesz fűzve 120 koro­náért, körte 150 koronáért. * A Könyvtarát-*orozaton kívül a közeljö­vőben a Kazinczy Szövetkezet még kiterjed­tebb könyvkiadói programot szándékozik megvalősitani. Az évi 6 könyvbarát-könyvön kívül is meg fog jelentetni olyan könyveket, amelyek értékükkel és jelentőségüknél fog­va az olvasóközönség érdeklődésére Számít­hatnak. Ezeket a könyveket szabad irodalom­ban fogják terjeszteni, de nemcsak a könyv- kereskedőknél lesznek beszerezhetők, hanem megrendelhétők egyenesen a Szövetkezetnél is. Ezeknek a kiadványoknak a sorát értéke és jelentősége (révéin egyaránt kimagasló Végy egy botot, vagy darab páltra forma fát, kend meg azt róka vágj- tövissé® disznónak a zsír­jával: ezt tedd íe egy helyre a házban, arra a bol­hák mind rágyülnek: kapd fel azt a botot *6 vessd a tűzbe." ♦ „Hogy e lábad télen meg-ne fázzon. Mossad a lábaidat minden reggel jó erős égett borban: a kaptzádon alól papirossal takard bó a' lábaidat; tölthetsz a tsizmádba is valamelly kevés égett-bort: nagyon elveszi a hideget és annak erejét." * „Fog fájásról jó házi orvosság. Vágd apróra az egész sáfráoh vagdalj a'hoz egy fejér hajú veres hagymát: ezt a két félét elegyítsd össze jól és kösd egy gyenge rulhátékába: és ha a fog-fájás bal félő vagyon, kössd azt a jobb karodon lévő ér-verésre, vagy pulsusra: ha pedig jobb felől, tehát a baT karodon lévőre, ‘s hadd ott állani 24 óráig, fogod hasznát tapasztalni." át „Előre megoltalmazó orvosság a guta-ütés ellen. Törj meg egy is igát, melJynek a haja még bé- zárolva vagyon és meg-ds tisztítva és ugyan egy szeretően diót, hat szeg-füvei együtt, ebből aztán minden 24 órában, két kis ruha közzé tégy fel egyszer." ♦ „A hajat vagy szőrt valamelly helyről elveszteni. Égess porrá egy nadályt és azzal a porral kend azt a helyet, a‘ mellyből a hajat vagy szőrt ekeka- rod vészén i: soha sem nő ki többé. Vagy: Kend meg az ollyan helyet szárnyas egérnek vérével, de a szőrt vagy a hajat először nyird le." * „Levelet úgy írni, hogy a betűk ne láttassanak és hogy kell elolvasni: Víziben hadd olvadjón el a gálitz kő és azzal írj, az-ulán az írást tedd ollyan vízbe, melyben a gallest áztattak, el-olvashotod." * ,,Nadrág-kötő vagy nadrág-szij: ez-is tészta-műk neme. Tudnál] tésztát két tojássá! két ni árok lisztből, nád-mézből és rózsa vízilói: nyutsd ki azt és me­téld el tésztához való karika tokával egy ujjnyi szé­lesen és amiilyen hosszam akarod pántlikák formá­ra: azután süssd meg vajban, vagy zsírban és tégy egy kevés nád mézet rá." . * „A nagyon sós ételen segíteni: Hints egy kevés sót egy kis vékony gyenge ru­könywel nyitja meg a Kazinczy Szövetkezei 1931 karácsonyára megjelenteti Győry Dezső uj verseinek teljes gyűjteményét, amely ezt a címet viseli: Hot a kől'ő? Győry Dzső, az évek óta hallgató költő, a kisebbségi magyar sorsköltészet elismert zászlóvivője, ebben a könyvében zengő zsol­tárokban nyújtja mai életünket. Uj verseiben kemény ötvénybe kovácsolta mondanivalóit, újra a kötött versek szigorúbb formáiba, ame­lyek azonban most már esztétikai szempont­ból is a magára talált költő vaskeménységü, csillogó formakészségéről is bizonságot tesz­nek. Tartalmuk szerint a „Hol a köítő“ ver­sei magukba ölelik a kisebbségi magyarság promlémakomplexumát. Győry Dezső: Hol a költő? c. könyve már megrendelhető, ára előjegy­zésben (a könyvbarátok Társaságának tagjai számára állandóan) fűzve 20 korona, kötve 25 korona, mig megjelenés után fűzve 2o ko­rona, kötve 30 korona lesz a könyv ára. Megrendelni a Kázinczv Könyv- és Lapki­adó Szövetkezetnél (Kogice-Kassa, Éder-u. 9.) lehet, ugyanott szerezhetők be előjegyzési ivek is. (d. i.) — Mégis úszónadrágban ment Gandhi az angol királyhoz. Amint már jelentettük, a londoni Buk- kinghani-palotában csütörtök délután ünnepi fogad­tatás volt az indiai kerekasztabkonferencia részt­vevőinek tiszteletére. György király ötszáz vendé­get hívott meg a fogadtatásra, közöttük Mahátma Gandhit is. Gandhi eleget tett a megárt ás nak és eljött a királyi palotába. Szokásos, indiai öltözéke^ volt rajta.: rövid fehér nadrág, szandál és fehér- - lepel. A többi.vendég az élöirásoe.öltözékben meg. György királyt néni zavarta'Gandhi ruházata" és őt is épp úgy üdvözölte, mint a többi vendégét. Közel öt percig beszélt1 vele'és a királynénak is bemutatta. hára, feszítsd ki azt az étel felett, ihelly sós: ez áltál az a‘ só, melly felettébb az ételben vagyon e" hez a ruhában lévő sóhoz szívódik és annyira sós nem lészen a sós étel." * Nincs módomban Szabó Károly „Régi magyar könyvtár" cimü munkáját átnézni és felkutatni a könyv címét, szerzőjének és fordítójának nevét, fel­teszem, hogy ott említés esik róla. így azt sem tud­hatom, hogy mennyire ritka és fellelhető-e még va­lahol. Valószínűnek tartom, hogy széf epei Széli Farkas híres, többezer kötetes gyűjteményében, amelyet — mint ismeretes — veje. Kubelik, a vi­lághírű hegedűs, a prágai Ktementinumnak adott, el. Széli Farkas tudvalevőleg sokáig volt. Debre­ceniben táblabiró és könyvritkaságai közt ott vannak csaknem az összes Debrecenben megjelent egykorú könyvek és nyomtatványok. Érdekes, hogy a másik elpusztult, nagymihályi könyvtárból is maradt, rám egy könyvritkaság, a könyvtár kivül-belül leg'rtékesebb darabja, Ma­dách: „Az ember tragédiája", melyet az iskola építtetője és alapítója, az 1926-ban elhunyt Sulyov- szky István, néhai Audrássy Dénes gróf jószág­igazgatója ajándékozott volt. a könyvtárnak. A könyv azon száz számozott példány közül való, amelyet a milleniumi ünnepségek alkalmából ad­tak ki, Zichy Mihály illusztrációi díszít,ik és fedele is külön szépségű, bibliofil szempontból komoly ér­ték. Kis'iskolásleány voltam, mikor kölcsön kaptam és sohasem felejtem el azt a gyönyörűséges pilla­natot. Súlyos, nehéz volt a könyv, alig cipeltem haza, súlyos mint a mondatai, amelyek úgy dübö­rögtek át telkemen, mint mirrhával s alannyal meg­rakott szekerek. Ez 1914-ben lehetett, azután nagy felfordulás jött, oroszok elől való menekülés, sok zavaros év, o könyvtárat bezárták és a könyv ná­lam maradt. Elkerültem Nagymihályból s mire visszajöttem, már nem magyarul tanítottak az isko­lában. A könyvtár eltűnt. Tiszta öröm volt, hogy át­menthettem Az ember tragédiáját. De ha már nem juttathattam vissza a könyvié ha, Sulyovszky Ist­vánnak akartam visszaadni. Egyszer elő is hoza­kodtam ezzel a könyvese ti el. Sulyovszkyt meglepte a dolog és azt mondta: — Tartsa meg kérem, örülök, hogy ilyen jó ke­zekbe került a könyv, egy magyar költönő kezébe." Most meg ez a bolond kis könyvecske, amellyel az öfeg köl csőnkön yv t á roe unokája, Láodaá Hajnalka lepett meg. így különös véletlen folytán én,. a hetük alázatos szolgája, örökig eljegyzett híve, őr­zöm a nagymihályi eltűnt magyar könyvtárak utol­só két, megmaradt, mindenképp ritka példányát. teljes Ere<i. bolhák ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom