Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-08 / 255. (2772.) szám

10

^RVGAT-Ma&^AR-HIRIiAK

1981 noyetmbter 8, vasár nap.

Győry Dezső: Hol a költő? .

Reményi József: Élni kell!

Szombathy Viktor: Én kedves népem:

az uj Kazinczy-könyvek

Asszonyoknak íródott, ritka, badar könyvecske

1796-ból

K#fjuiihá!y, november 7. A Lándai-Jéle könyvei boltban e napokban adogaták el az első rtagymihá- lyi kölesünkönyvtár szegény köteteit, potom pénteken. A kölopönkönyvtárat a oég alapító tulajdonosa, Landesmann B. a múlt század kilencvenes éveiben alapította, és két és öt krajcárokért adta ki olvasásra a köteteket, egy-egy hétre, a könyv- éhes embereknek. Ebben az időben ez volt az egyetlen intézmény e zempléni városkában, amely hivatva volt a műveltség szintjét emelni. Több mint tíz esztendeje, az öreg Lmideemaon halála óta, nem jártak ki többé a könyvek az emberek közzé, az ■üzlet padlásán hevertek poros, és dohos ládákban- -Jobbára német könyvék voltak, de akadt köztük magyar, nagyon sok magyar is. Ennek a kölcsön- könyvtárnak kiárusítása úgy ha tátt, mint a magyar kultyra egyik végvárának feladása. Lassanként kivesznek innen á magyar könyvek, melyeik közkézen foroghattak. A volt magyar állatni elemi iskola könyvtárát a prevrat első napjaiban máglyára tették. Ma csak a keresztény-szocialista párt és a •zsidó leányegylet 2—300 kötetes magyar nyelvű könyvtára nyújthat szellemi táplálékot a magyar Olvasóknak.

A Len desmann-féle kölcsönkönyvtárbán a német klasszikusok, Götihe, Lessing, Schiller, Herder, Köraer Zrínyije és csomó értéktelen német ponyva mellett, — amelyeknek nívója nem haladja meg a „Szivek harca" magaslatait, — ott voltak Jósika báró, Vas Gereben, Eötvös báró, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Petőfi, Csokonay, Arany, Reviczky, Szigligeti Ede müvei. Ezek miatt a magyar könyvek miatt, de különösén egyetilen-egynék kedvéért, amely könyvritkaságnak számit, adok hirt ennek a kölcsönkönyvtámak, pókháló®, megdohosodott, elsárgult köteteiről, amelyek egy már-már letűnt nemzedék szellemi igényeinek voltak kielégítői.

Az a ki6. furcsa könyvecske, amelyről bővebben kívánok szólni, nem magyar munka, németből fordító fák, de azért több szempontból tarthat igényt az érdeklődésre. Sajnos, a címlapja nincs meg, igy a oimre, valamint szerzőjének és fordítójának neve is homályban marad és t'óliofil értéke sem lehet tulmagas. Szerencsére azonban az „Elől-Járó-Be- széd“-ből. amelyet a fordító toldott a műhöz, megtudjuk, hogy a könyvet 1796-ik esztendőben Debrecenben nyomták. Ez a virágos „Elől-Járó-Beszéd“ hangban é6 stílusban igen élvezetes kis remekmű, fellelhetők benne a nyelvújítás kezdetének nyomai, ReSenyei György idejének nyűgöktől, nehézkességtől lassan-lassan felszabaduló, itt-ott bátor szárny- nyál csapongó-nyelvére bukkanunk. . ......

A fordító ez előszóban az asszonyoknak ajánlja a könyvet. Huszonhárom oldalon keresztül • kör ül- hizeigi, bókolja őket mézes szavakkal és végig dicséri mindazokat az asszonyokat, akik a történelem színpadán valamilyen jogcímmel szerepeltek. Perikies tudós Aspasiáját, Semiramist, az angol Erzsébetet. a római Lukréciát, II. Katáim cáruőt, Mária Teréziát, Lórándfi Zsuzsannát. Nézzük mint ir a magyar asszonyokról:

„Lórándfi Susanna a multt századnak elején élt, nagy kegyességű és szép tudományai fejedelefm- Asszony vala, a ki nem tsak mások’ munkáikat bo- tsátolta a világra, de irt maga is illy titulus alatt: Mózes és a próféták: Petrcczi Katalin a Liliomokat; Dániel Polikséna amaz Erdélyi Fénix még ifjú korában sok féle nyelveket magáévá tett s könyveket fordított: Bethlen Katalin Asszonyságnak sok Télé hasznos könyvekkel rakott könyves háza is volt ezen folyó században: ez irta a‘ Bujdosóénak emlékezet kövét és a Védelmező paist. Élete pedig mások előtt példa és tükör volt; udvara mint jól ren- dellt Klastrom."

Még egy verssel is ékeskedik az előszó. !mdd írok ide belőle két jellemző szakaszt:

Az Asszony népnek iö vagyon Minervája;

Van Musák nyelvével beszélhető szája;

Vólt kezében, van-is villogó sablája,

Élet ‘s báléit hozó Királyi páltzája.

Mi szebb mint az Asszony szűz magánossággal?

Ném ember, de Angyal talpig valósággal:

Férjével-is szép az, 's páros tisztasággal,

Szép házi kormányon ülő okossággal.

És igy fejezi be: “...ezen kis könyvetekét, az illy jó Asszonyságoknak számokra, német nyelvből magyarra a* végre fordítottam, hogy ebből, ha tsak valami tűs, házi dolgaiknak tsinoságára és tisztaságára szedegethessenek; a‘ magyarság a‘ mellyel nrtám, szokásom szerént igen együgyű és világos: mert az illy kitsiny könyvhez, a‘ magassan járó és bujkálkodó beszéd nem-is illet. Ha miben ezzel a Közönségnek, de kivált az Asszonyságoknak szolgálhattam az a‘ 1 észen amit szeremisemnek fogok tartani: Ígérvén magamat arra: hogy ha az Ur akarandja és élek: rövid idő múlva, A‘ Jó Gazda nevezetű könyvnek fordítósávd-is Nemes Hazám- ' nak szolgálni kész leszek."

Neh-éz volna elmondani, mi minden van összehordva ebben a könyvben, nehéz volna pontosan és szabatosan meghatározni a tartalmát. Amolyan álbölcs tanácsadó, mulattató tanácsokkal, de nagy- komolyan elmondva, nem tudni hol vannak a komolyságnak és a humornak határai. Pillanatra úgy hat, mintha gunyirat volna a szakács- és receptkönyvek ellen, mai szemmel nézve, nem lehet elhinni, hogy valaha valaki is komolyan vette volna ezeket a tanácsokat. Műfajra nézve, szakácskönyv, álmoskönyv, titkos szerelmi levelező, orvosságom könyv, no meg kertészeti könyv. Elmondja mi jó a férgek, bolhák. poloskák ellen, mf az egerek irtására. meg guta Ütés ellen. De a szépségápolás szabályai sem hiányzanak, megtudjuk, hogyan kell elPrága, november 7. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet könyvkiadói működése hatalmas lépésekkel halad előre. A szlovén* szkói magyar irodalom erős szervezetévé építette ki rövid hónapok alatt a közönség széleskörű érdeklődése. Meg lehet állapítani, hogy a Kazinczy Szövetkezet könyvkiadása komoly utakra terelte a szlovenszkőd magyar irodalmi életet s az indulás nehézségeit komoly céltudatossággal és értékes programmal már legyőzte,

Egy hónapon belül megint uj könyveket bocsát ki a kiadóvállalat s ezek a könyvek emelkedő vonalban mutatják éppen a kadói program jól elképzelt és szlovenszkói voltát:

Vécsey Zoltán: A siró város c. óriási érdeklődéssel várt hatalmas, 3 kötetes regényes riportját az államügyészség lefoglaltatta s az elkobzás érzékenyen érintette a Kazinczy Szövetkezet 1931. évi programját. Az ,-A síró város" három kötete tette volna teljessé a Könyvbarátok Társaságának 1931. évi sorozatát is, amelynek összeállítása a Vécsey Zoltán könyvének elkobzása után kényszerű, de olyan változást szenved, amely teljes megnyugvással töltheti el a könyveket nagy érdeklődéssel és türelmetlenül váró olvasóközönséget csakúgy, mint az izmosodó irodalmi élet összes érdekeltségeit s általában a magyar kulturközösséget.

Vécsey Zoltán 3 kötetes regényes riportja helyett Reményi József; Élni kell cimü 2 köteles regényét és Sz-ombathy Viktor: Én kedves népem c. könyvét adja ki a vállalat és ezt a két könyvet három kötetben kapják meg a könyvbarátok is Vécáey Zoltán könyve helyett.

Reményi József; Élni kell c. 2 kötetes regénye az Amerikában élő pozsonyi származású kiváló író irodalmi munkásságának csúcsteljesítménye, optimisztikus életszemlélettel irt, leszűrt élettapasztalatok után bölcs józansággal és etikus letisztultsággal megalkotott szép munka, amely megnyugtató, vigasztaló olvasmánynak is elsőrangú. Az Amerikában

tüntetni a szeplőket és a szemölcsöket, mitől tűnnek el a tyúkszemek, mitől lesz szép ez arcbőr, fényes a haj, puha a kéz, hogyan kell levendula vizet csinálni. A virágok gondozására és ápolására számos utasítást találunk, arra is akad tanács, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Kitűnik továbbá, hegy a toríá'ba akkortájt vereshagymát is aprítottak. De hiszen minden kornak megvoltak az ínyencei és lehet, hogy az akkoriaknak éppen vereshagymás tortára volt gusztusuk. Az ostobaságnak, a naivitásnak. a knruzslásnak, babonának, ráolvasásnak és a derűnek olyan elképesztő egyvelege ez, hogy az ember szeme-száj,, eláll a csodálkozástól. De azért el lehet képzelni, hogy valamikor eféléket olvastak öz asszonyok, mert hiszen itt a hétköznapi, testi élet minden megmozdulására, jelenségére magyarázatot kaptak, eligazodhattak úgy-ahogy az élet útvesztőjén, csak az a kétséges, hogy ezek a receptek beváltak-e. Megáll az ész, hogy mire használták ebben az időben Gulenberg még aránylag fiatal, drága betűit, miket szedtek ki Magyarország első könyvnyomdáinak egyikében, az Urnák 1796-ik esztendejében Debrecenben, mit kótyvasztottak össze Németországban a tudós szerzők majdnem ugyanakkor, amikor Goethe a Faust isteni verse, ze tóért fenn járt az Olyunpuszon.

Az olvasók épülésére és mulatta fására közlök néhány szemelvényt:

*

„Damaszt, pántlikát, selyem botost vagy harisnyát, tsipkét és egyéb e‘ félékét meg-tisztitani.

Végy essö, vagy hó vizet és e‘ közé felényi ökör epét és ugyan annyi közönséges szappant, ezzel mosd ki az említett matériákat: az után végy egy kalán mézet és egy tojásnak a fejérjét, kenjed meg vele; az után mángorold inog jól; meg-lészen élőbbem fényessége és színe."

*

„A himlőt az ortzáról el-üzui.

Mossad gyakorta az ortzádat sertés tejjel, gyenge bőröd lészen és minden motsoktól tisztán marad." *

„Válogatott eszköz az artza ráutzaii ellen, nem küldőben annak motskai és szeplői ellen.

Főzd meg a porrá tört és friss tojással össze- vertt vagy habart! timeőt egy tsuporban, szüntelen kavarván egy fa-lapobzkáva!l, mig mintegy képétié válik, Ezzel dörgöld be az ortzádat reggel és est ve: fogod hasznát látni."

„A szemnek jó gondját viselni (Praeser valiva).

Vágd le egy fekete ma tékának o fejét, tedd egy uj fazékba, fedd be jól, égesd porrá; óbból a porból fuvj a szembe: sokat segít, még a homályos szemen i®.“

élő magyarig is nagy érdeklődéssel várja a sorsát ti$röző müvet.

Szombathy Viktor: Én kedves népem címmel többnyire humoros, derűs beállítású, jóízű paraszttörtérieteit gyűjtötte össze, amelyet a Kazinczy Szövetkezét december első napjaiban bocsát forgalomba. Szombathy Viktor könyve a szlovenszkói magyar irodalom egyik értékes színét fogja megmutatni s köny- nyedébb műfaja dacára teljesen beleillik a könyvkiadás irodalmi életet teremtő munkájába.

Ilyenképpen a Köuyvbarátok Társaságának 1931* évi sorozata a következő könyvekből áll:

í. Járná József: Magyar miniatűrök.

2. Báliint Aladár: MUI>r. UarvaL

3. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlo- venszkón.

4. és 5. Reményi József: Élűi kell (2 kötetben).

6. Szombathy Viktor: Én kedves népem.

A karácsonyi könyvásár alkalmával már a teljes sorozat átvehető lesz fűzve 120 koronáért, körte 150 koronáért.

*

A Könyvtarát-*orozaton kívül a közeljövőben a Kazinczy Szövetkezet még kiterjedtebb könyvkiadói programot szándékozik megvalősitani. Az évi 6 könyvbarát-könyvön kívül is meg fog jelentetni olyan könyveket, amelyek értékükkel és jelentőségüknél fogva az olvasóközönség érdeklődésére Számíthatnak. Ezeket a könyveket szabad irodalomban fogják terjeszteni, de nemcsak a könyv- kereskedőknél lesznek beszerezhetők, hanem megrendelhétők egyenesen a Szövetkezetnél is.

Ezeknek a kiadványoknak a sorát értéke és jelentősége (révéin egyaránt kimagasló

Végy egy botot, vagy darab páltra forma fát, kend meg azt róka vágj- tövissé® disznónak a zsírjával: ezt tedd íe egy helyre a házban, arra a bolhák mind rágyülnek: kapd fel azt a botot *6 vessd a tűzbe."

♦

„Hogy e lábad télen meg-ne fázzon.

Mossad a lábaidat minden reggel jó erős égett borban: a kaptzádon alól papirossal takard bó a' lábaidat; tölthetsz a tsizmádba is valamelly kevés égett-bort: nagyon elveszi a hideget és annak

erejét."

*

„Fog fájásról jó házi orvosság.

Vágd apróra az egész sáfráoh vagdalj a'hoz egy fejér hajú veres hagymát: ezt a két félét elegyítsd össze jól és kösd egy gyenge rulhátékába: és ha a fog-fájás bal félő vagyon, kössd azt a jobb karodon lévő ér-verésre, vagy pulsusra: ha pedig jobb felől, tehát a baT karodon lévőre, ‘s hadd ott állani 24 óráig, fogod hasznát tapasztalni."

át

„Előre megoltalmazó orvosság a guta-ütés ellen.

Törj meg egy is igát, melJynek a haja még bé- zárolva vagyon és meg-ds tisztítva és ugyan egy szeretően diót, hat szeg-füvei együtt, ebből aztán minden 24 órában, két kis ruha közzé tégy fel egyszer."

♦

„A hajat vagy szőrt valamelly helyről elveszteni.

Égess porrá egy nadályt és azzal a porral kend azt a helyet, a‘ mellyből a hajat vagy szőrt ekeka- rod vészén i: soha sem nő ki többé.

Vagy:

Kend meg az ollyan helyet szárnyas egérnek vérével, de a szőrt vagy a hajat először nyird le."

*

„Levelet úgy írni, hogy a betűk ne láttassanak és hogy kell elolvasni:

Víziben hadd olvadjón el a gálitz kő és azzal írj, az-ulán az írást tedd ollyan vízbe, melyben a gallest áztattak, el-olvashotod."

*

,,Nadrág-kötő vagy nadrág-szij: ez-is tészta-műk

neme.

Tudnál] tésztát két tojássá! két ni árok lisztből, nád-mézből és rózsa vízilói: nyutsd ki azt és metéld el tésztához való karika tokával egy ujjnyi szélesen és amiilyen hosszam akarod pántlikák formára: azután süssd meg vajban, vagy zsírban és tégy egy kevés nád mézet rá."

. *

„A nagyon sós ételen segíteni:

Hints egy kevés sót egy kis vékony gyenge rukönywel nyitja meg a Kazinczy Szövetkezei 1931 karácsonyára megjelenteti

Győry Dezső

uj verseinek teljes gyűjteményét, amely ezt a címet viseli:

Hot a kől'ő?

Győry Dzső, az évek óta hallgató költő, a kisebbségi magyar sorsköltészet elismert zászlóvivője, ebben a könyvében zengő zsoltárokban nyújtja mai életünket. Uj verseiben kemény ötvénybe kovácsolta mondanivalóit, újra a kötött versek szigorúbb formáiba, amelyek azonban most már esztétikai szempontból is a magára talált költő vaskeménységü, csillogó formakészségéről is bizonságot tesznek. Tartalmuk szerint a „Hol a köítő“ versei magukba ölelik a kisebbségi magyarság promlémakomplexumát.

Győry Dezső: Hol a költő?

c. könyve már megrendelhető, ára előjegyzésben (a könyvbarátok Társaságának tagjai számára állandóan) fűzve 20 korona, kötve 25 korona, mig megjelenés után fűzve 2o korona, kötve 30 korona lesz a könyv ára.

Megrendelni a Kázinczv Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetnél (Kogice-Kassa, Éder-u. 9.) lehet, ugyanott szerezhetők be előjegyzési ivek is.

(d. i.)

— Mégis úszónadrágban ment Gandhi az angol királyhoz. Amint már jelentettük, a londoni Buk- kinghani-palotában csütörtök délután ünnepi fogadtatás volt az indiai kerekasztabkonferencia résztvevőinek tiszteletére. György király ötszáz vendéget hívott meg a fogadtatásra, közöttük Mahátma Gandhit is. Gandhi eleget tett a megárt ás nak és eljött a királyi palotába. Szokásos, indiai öltözéke^ volt rajta.: rövid fehér nadrág, szandál és fehér- - lepel. A többi.vendég az élöirásoe.öltözékben meg. György királyt néni zavarta'Gandhi ruházata" és őt is épp úgy üdvözölte, mint a többi vendégét. Közel öt percig beszélt1 vele'és a királynénak is bemutatta.

hára, feszítsd ki azt az étel felett, ihelly sós: ez áltál az a‘ só, melly felettébb az ételben vagyon e" hez a ruhában lévő sóhoz szívódik és annyira sós nem lészen a sós étel."

*

Nincs módomban Szabó Károly „Régi magyar könyvtár" cimü munkáját átnézni és felkutatni a könyv címét, szerzőjének és fordítójának nevét, felteszem, hogy ott említés esik róla. így azt sem tudhatom, hogy mennyire ritka és fellelhető-e még valahol. Valószínűnek tartom, hogy széf epei Széli Farkas híres, többezer kötetes gyűjteményében, amelyet — mint ismeretes — veje. Kubelik, a világhírű hegedűs, a prágai Ktementinumnak adott, el. Széli Farkas tudvalevőleg sokáig volt. Debreceniben táblabiró és könyvritkaságai közt ott vannak csaknem az összes Debrecenben megjelent egykorú könyvek és nyomtatványok.

Érdekes, hogy a másik elpusztult, nagymihályi könyvtárból is maradt, rám egy könyvritkaság, a könyvtár kivül-belül leg'rtékesebb darabja, Madách: „Az ember tragédiája", melyet az iskola építtetője és alapítója, az 1926-ban elhunyt Sulyov- szky István, néhai Audrássy Dénes gróf jószágigazgatója ajándékozott volt. a könyvtárnak. A könyv azon száz számozott példány közül való, amelyet a milleniumi ünnepségek alkalmából adtak ki, Zichy Mihály illusztrációi díszít,ik és fedele is külön szépségű, bibliofil szempontból komoly érték. Kis'iskolásleány voltam, mikor kölcsön kaptam és sohasem felejtem el azt a gyönyörűséges pillanatot. Súlyos, nehéz volt a könyv, alig cipeltem haza, súlyos mint a mondatai, amelyek úgy dübörögtek át telkemen, mint mirrhával s alannyal megrakott szekerek. Ez 1914-ben lehetett, azután nagy felfordulás jött, oroszok elől való menekülés, sok zavaros év, o könyvtárat bezárták és a könyv nálam maradt. Elkerültem Nagymihályból s mire visszajöttem, már nem magyarul tanítottak az iskolában. A könyvtár eltűnt. Tiszta öröm volt, hogy átmenthettem Az ember tragédiáját. De ha már nem juttathattam vissza a könyvié ha, Sulyovszky Istvánnak akartam visszaadni. Egyszer elő is hozakodtam ezzel a könyvese ti el. Sulyovszkyt meglepte a dolog és azt mondta:

— Tartsa meg kérem, örülök, hogy ilyen jó kezekbe került a könyv, egy magyar költönő kezébe."

Most meg ez a bolond kis könyvecske, amellyel az öfeg köl csőnkön yv t á roe unokája, Láodaá Hajnalka lepett meg. így különös véletlen folytán én,. a hetük alázatos szolgája, örökig eljegyzett híve, őrzöm a nagymihályi eltűnt magyar könyvtárak utolsó két, megmaradt, mindenképp ritka példányát.

teljes Ere<i.

bolhák ellen.