Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-08 / 255. (2772.) szám

H&rhirmb mai szánwa t képes héttel 28 oum Ara 2 korona X. évf. 255. (2772) szám i Vasárnap 1931 november 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyed- évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 430, félévre 236, negyedévre 114, havonta 38 Ke. A képes melléklettel havonként 2^0 K£-vai több Egyes szám ára 1.30 Ki, vasárnap 2.-KÍ. A szlovenszkói és ruszinszkóí ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő mURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága I!., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖfiYCIM: HÍRLAP, PRAHA RÁDIÓÜZENET POZSONYBA Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ A készülő banktörvény fokozza a bankok ellenőrzését A kormány tájékoztatót adott ki a banknovella főbb rendelkezéseiről — Növelik a bankfunkcionáriusok magánjogi és büntetőjogi felelősségét Prága, november 7. Tegnap este minisz­tertanács vált, amely adminisztratív és gaz­dasági kérdéseiket tárgyalt. Ezek között sze­repelt az Ausztriával kötött szociális biztosi- tási nemzetközi egyezmény. A kormány tu­domásul vette a gazdasági és politikai bi­zottságnak az aktuális kérdéseikben végzett tárgyalásairól szóló jelentését, továbbá jóvá­hagyását adta ahhoz, hogy a gabouabehoza- talt engedélyező bizottságba újabb négy szakértőt nevezzenek ki és ez a bizottság kiegészíthesse ügyviteli szabályzatát. A kormány politikai kollégiuma ugyan­csak tegnap ülésezett és megállapodott a legközelebbi jövő gazdasági programjába®. Végül elhatározta a kormány, hogy a ké­szülőbe® : levő banktör vény a)laip elveit vasár­nap nyilvánosságra hozza. A félhivatalos csehszlovák távirati iroda jeleníti: Az uj banktörvény tervezete, ame­lyet a pénzügyminisztérium kidolgozott s amellyel a kormány jelenleg foglalkozik, lé­nyegében nem más, mint az 1924. évi 237-es 238-as és 239-es számú régi banktörvények kov ellátás a. Ennek a tervezetnek legfőbb rendelkező pontjai azt célozzak? hogy a be­téteiselk védelmét fokozzák a takarékköny­vekre szóló betétüzlet feltételednek ponto­sabb szabályozása, a bankfunkcionáriusok magánjogi és büntetőjogi felelősségének nö­velése utján — amit a bankvagyon fölötti gazdálkodásnál való pártatlanságuk garantá­lása révé® akarnak elérni — nemkülönben a bankrevizió tökéletesbitése révén. A tör­vényjavaslat továbbá olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek az a céljuk, hogy a bankok személyi rezsiköltségeit leszállítsák és a funkcionáriusok javadalmazását, vala­mint mellékjövedelmét a felügyelő bizottság ellenőrzése alá helyezzék. Az idézett törvé­ny eiknek a különleges alapról és az általá­nos alapról szóló egyes rendelkezései novel- lálása mindenekelőtt lehetővé kell hogy te­gye a szanált intézetek üzletmenetének be­hatóbb ellenőrzését, hogy az ezeknél fel­használt közvagyont ilyenformán az egyete­mes nemzetgazdaság számára biztosítsák. A törvénytervezet végül egész sor inkább for­mális jellegű rendelkezést tartalmaz, ame­lyeknek az a céljuk, hogy az idézett törvé­nyek eredeti szövegezését a végrehajtás so­rán tapasztalt praktikus eredmények alap­ján tökéletesítsék. A pozsonyi primáspalota tükör termében nmr szerelik a mikrofont, amelyen keresztül holnap — ritka alkalom — selyembe öltözte­tik a csehszlovákiai kulturélet hamupipőké­jét, a magyar tudományt, irodalmat és mű­vészetet. A rádió hullámai a szélrózsa minden irányába továbbítani fogják a kiesztergályo- zott, megfésült és talán meg is cenzúrázott ovációkat, miniszterek kötnek szalagot az el­hanyagolt leányzó hajába, díszes ünnepség lesz. Mi sem akarunk ünneprootók lenni. Nem kivárnunk zavaró mellékzörejeket belevinni a jóelőre kivasalt hullámokba, de szútlanok sem maradhatunk, mert a hallgatásunk lenne ün­neprontás. A magyar lelkiismeret leadógán elküldjük hát Pozssonyba üzenetünket. A magyar hálás nemzet 3 ezért első sza­vunk a hála szava a Hradzsin tisztelet remélté agg lakójához, Mnsaryik Tamáshoz, aki milliós adományával példaadó módon juttatta kifeje­zésre megbecsülését a kisebbségi magyar kul­túrával szemben. Uj, tiszta fényt gyűjtött, amelynek el kellene űznie a kulturális téren is fölkisértő bosszú és gyűlölködés árnyait. A nagy humanista csak tanításához marad hü, amikor egy nemzet kultunléllegzése számára megnyitotta a tisztult levegő ablakát s a fej­lődés méltó lehetőségeinek távlatát. Nagy emberek sorsa, hogy szellemünk nagy talen­tumait apró hasznokat hozó kispénzekre igye­keznek fölváltani a politikai met léik célokkal terhelt, urukhoz föl nem érő végrehajtók. Aligha történt az alapitó intenciói szerint, hogy amikor a Csehszlovákiai Magyar Tudo­mányos Irodalmi és Művészeti Társaság reali­zálásának első etapjaképen a kultuszminiszter egy előkészítő bizottságot kreált, a csehszlo­vák sajtó azon kapott hajba, hogy ez az elő­lié szí tő bizottság összetételében nem kedvez-e az agráriusok rovására a szociáldemokraták­nak. A drskusszióban kirívókig csak pártha- talrni szempontok érvényesültek, tehát nyíl­tan előtérbe rukkolt a rejteni sem próbált hátsógondolat, hogy Masaryik elnök alapításán keresztül a magyar tömegekre aspiráló cseh­szlovák centralista pártok politikai profithoz akartak jutni. És ez a disíkusszió föltárta az akadémia súlyos gyerekbetegségét is, hogy tudniillik a szervezés munkájával kapcsolat­ban •— más néven nem nevezhetjük — egy­két politikai ágens került előtérbe, akiknek sem a magyar tudományhoz, sem a magyar irodalomhoz, sem a magyar művészethez az egv világon semmi közük, sőt a magyar nap­tömegekkel sincsenek komoly vonatkozásaik. Nemcsak szépséghiba volt ez, hanem alapvető eltévelyedés, mert ezek a csehszlovák pár (ex­ponensek váltak főintézőivé az alakuló társa­ságnak, sűrűn koptatva a miniszteri kilincse­ket és oly módon keverve a kártyát, ami csak az alapítás magasabbrendő céljainak diszkre- ditálasára lehetett alkalmas. Megindult egy bizonyos kiválasztási folyamat, amelynek crediményeképen a társaság organizálása és funkcionáriusainak kijelölése valósággal poli­tikai megbízhatósági verseny ismérvét mu­tatta. Holott ennek a társaságnak a keretei al­kalmasak lettek volna, hogy egy bizo­nyos kulturautonómia szellemét hívják életre, de ezeket a törekvéseket már csirá­jukban megfojtotta a politika. Ma már idejétmúlt dolog lenne arról be­szélni, hogy a szervezés munkájában a tiszta szempontok érvényesítése mellett helyesebb és célravezetőbb lett volna a lassú építés, egy l'ogszabb érlelés* folyamat, a különböző ágak, osztályok és szákok tanácskozásaival és an­kétjeivel, ami föltétlenül teljesebb és meg­nyugtatóbb eredményt hozott volna. Bár egészen teljes, egészen megnyugtató és egészen harmonikus ebben az esetiben sem lehetett volna az eredmény. Ennek már mé- 1 yenfekvő kultúrpolitikai okai vannak, ami­ről teljes nyíltsággal kell szólnunk. Musaryk elnök ideális cél tűzése fonák hely­zetbe került a kormány kisebbségi kultúrpo­litikája következtében. Egy ilyen tudományos, irodalmi és művészeti társaság ugyanis olyan kultúrpolitikát tételezne föl, amely egészsé­ges és gondosain megmivelt talajt adjon egy átfogó és magasabbrendű fculturorganizmus gyökérzete számára. Csakhogy ez az a’M-épit- mény hiányzik, amire az akadémia fölül-ép it- ményét természetesen ,és harmoniiikíusan rá leh etne' helyezni. Hogyan akarhatnak a Csehszlovákiai Ma­gyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Tár­saságiból egy abszolút tekintélyű európai kul­túrintézményt növelni, amikor a tudományos pályának nekiinduló magyar iskólásfiu sok­szor még a magyar helyesírást sem kapja ut- ravakjuh^ífiekcsennyél iir, de nemcsak nyelvé­nek köntös©,, hanem lelke is eltorzul az iskola padijaiban. Meg azután a magyar nyelven tör­ténő tudományos képzés,. még ha oly hibás is, a középiskola nyolcadik osztályával meg­szűnik, magyar egyetem, magyar fakultás nincsen, bár a magyarságnak ebhez való igé­nyét még a nem a mi javunkra elfogult Sco- tus Vlator is elösmeri. A magyar ifjú szá­mára tehát nincs megadva, hogy a maga nyelvén szerezze meg tudományos kiképzését, ha pedig magyarországi egyetemre megy, diplomáját nem neszt ni fikái ják s hiába ér el a tudományosságban bárminő magas rangfo­kozatút, tudományával nem léphet ki az élet­be1 s munkásságát legfeljebb saját dolgozó- szobájára korlátozhatja. Ugyanez áll arra az estre is, ha a magyar főiskolás külföldi egye­temre megy, éppen a napokban járt Prágá­ban egy Nobel-dijas német professzor első asszisztense, áld a Nobel-dij megszerzésében erősen közremunkált s most holmi nosztriíi- kációs vizsgákkal kell bíbelődnie. A hivatalos kisebbségi kultúrpolitika tehát a leghalványabb formában sem épített alapo­kat Masaryk magyar társasága számára. Hol van egyetlen komoly tudományos, iro­dalmi vagy művészeti ösztöndíj, amit magyar ember kapott volna, vagy kaphatna. Az álla­mi dijakból az uralkodó nemzetbelieken kívül jut a németeknek, de a magyaroknak semmi. Klasszikus példaképpen hozhatjuk föl a ko­máromi származású prágai medikus esetét, aki a Carnegie-alapitványból Csehszlovákiá­nak járó egy éves munkahelyet súlyos hen­dikepje dacára elnyerte ugyan, de saját ál­lama kormányától nem kapott semmit. Már szimptomatikussá, vált, hogy a magyarok csak jelentéktelen dugsegélyekhez juthatnak, aminek többnyire megvan a politikai mellék­ize. Keserű sors, hogy a magyar főiskolások részére egyetemi ösztöndíjak sincsenek, menzasegélyhez is csak akkor juthatnak, ha szlovákra vagy csehszlovákra mázolják át magukat. De a tudományos pályán való meg­segítés mellett annál sűrűbben veti ki rá­juk hálóját a különböző osztálypolitika. Továbbmenve a kulturális hézagok során, megállapíthatjuk, hogy a szlovenszkói ma­gyarságnak m cm csak egyetemi katedrái nincsenek, nemcsak a felsőfokú tudományos képzés hiányzik, de a magyar tannyelvű gimnáziumok ötvennégy tanári katedrája is lassan elvesz a magyarság számára, mert — a kormánypolitika intenciói szerint — elfog­lalják az odadirigált magyarul is tudó szlo­vákok. De alig van adva a magyarok számára a tudományos önképzés lehetősége is. Itt a magyar könyvtárak padlásratakaritása után nagyon gyérek az eszközök, sőt a kulturális határzár következtében a Magyarországon megjelenő tudományos könyvek és folyóira­tok sem kerülhetnek be. Hiányzanak a ma­gyar főiskolás ifjúság számára a modern egyetemes központi könyvtárak. A pozsonyi egyetemi könyvtár mellett számottevő eb­ben a nemben a kassai régi jogakadémiának a város tulajdonába átment könyvtára, amely egyfelől nincs megfelelő helyen, másfelől pedig fejlesztésére sem mutatkozik megfelelő ál­dozatkészség. Mindezekből leszűrhető a szomorú igazság, hogy a hivatalos kultúrpolitika nincs össz­hangban Masaryk elnök intencióival s a most megalakuló társaság néskülözi azt a bá­zist, amely létét komolyan alátámaszthatná és munkássága számára az egészséges fejlő­dés lehetőségét biztosítaná. Jellemző, hogy a kormánypolitika szelleme már. a tagság elemi föltételeiben is kifejezés­re jut. A társaság alapszabályai ugyanis kire­kesztik azokat, akik az állampolgárság kál­váriáját járják. Nem, ezeknek még a tudo­mány, irodalom és művészet hivatalos cs a Út­jaiban sem lehet megpihenniük. Lehetnek bár elöismert, komoly valőrök, Masaryk magyar társaságában nincsen helyük, holott magától értetődnék, hogy ez a testület bürokrata skru- pulus nélkül megnyissa kapuját minden ma­gyar előtt, aki itt 1918 óta kiemelkedő ma­gyar kulturmunkát végez. Az alkotó munkához tehát mindenképpen hiányzik a megfelelő légkör, de nemcsak a szellemi fedezet hiányzik, hanem — sajnos — nem találjuk a költségvetésben a méltó s az eredményes munka lehetőségeit megnyitó anyagi fedezetet sem. S ha a csehszlovák kul­túrpolitika egyetemes irányát tekintve azt kell látni, hogy a cseh akadémia számára mindössze évi 800.000 koronát állítottak be, még az optimistáknak is megcsappanhat a re­ményük. Almikor ezeket a tiszta igazság és számadás- tétel szándékával elmondottuk, nem a min­denáron való gánesoskodás szelleme vezetett, hanem a becsületes kritikában kifejezésre jutó konstruk ti vitás. Nem vagyunk bizalmat­lanok, csak józanok, akiket látszat vagy rész­leges eredmények nem téveszthetnek meg a nemzeti élet teljességére való törekvésben. Mi szívesen el fogunk ösínemi a társaság munkájában minden komoly eredményt, ha lesz ilyen eredmény, de jó lelkim meret. bel őr­ködni is fogunk a társaság által vállalt ma­gyar knlUirérdekek fölött. IQp" Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül “Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom