Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-06 / 253. (2770.) szám

1931 november 6, péntek.

Éleshangu ellenzéki beszédben ostorozta Törköly képviselő a kormányzati rendszert

A magyar nemzeti sárt országos elnökének füissála'ása a belügyi és Igazságügyi koilségvsJés ffőlOttJ bizottsági vitában - Törköly útból követeli a rimaszombati kormánybiztosi rezsim megszüntetését

Prága, november 5. Jelentettük röviden, hogy Törköly József dr., a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője a költségvetési bizottság tegnapi ülésén nagyszabású beszédben tette kritika tárgyává a kormány kisebbségpolitikai ténykedéseit. Nagyterjedel- mü, közérdekű beszédéből kiemeljük az alábbiakat:

— A belügyminiszter, illetve a belügyminisztérium egyáltalában nem szolgált és nem szolgál arra rá, — kezdte beszédét a képviselő —, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői szavazatukkal hozzájáruljanak ahhoz, hegy a kormányzati eszközök rendelkezésükre bocsáttassanak.

A be3iigymi?;:sz?ériuni kritikája

Ez a minisztérium az elncmzetlenitő politika előkészítője, ez irányban más minisztériumnak a segítője és saját hatáskörében végrehajtója- Az asszimilációt minden eszközzel, erőszakkal, ravaszsággal, telekvásárlással szolgálja és egész kétségtelen, hogy minden cselekedetét a vad sovinizmus inspirálja. Jogtisztelet és joguralom nélkül jogállamot akar besúgókkal, gumibottaí, rendőri üldözéssel és kormányozható juriszáikcióval. Az erőszak mindenhatóságát emeli oltárra a nemzeti állam fikciója érdekében, az eszköz minden megválogatása nélkül.

Ebbe a keretbe beleillik a nemzeti kisebbségek jogainak konfiskálása, a kisebbségek elnyomása, az élet és szabadság tökéletes, abszolút védelmének hatálytalanítása, meghiúsítása annak, hogy mindenki szabadon vallhassa magát oly nemzetiségűnek, amilyennek akarja, a hontalanság embertelen állapotának megteremtése és kegyetlen kiépítése, az a látszafcpolitika, amely homokot szór az objektivitás szemébe, hogy ne lehessed meglátni a csehszlovák specialitást: a demo^ kratikus önkényuralmat.

Ez a minisztérium minden skrupulus nélkül visszaél a hatalmával és a polgári jogok és a szabadság egyetlen biztosítékát, az önkormányzati jogot teljesen megerőtleníti álön- kormányzatok megteremtésével, abúzusokkal, furlanggal és a helyi önkormányzatok erőszakos feloszlatásával. Ez a hatalmi visszaélés végeredményében a népszuverénitást fojtja meg és a parlamentet elsőbbségének leigázásával akaratnélküli szolgájává teszi. És ez a belügyi igazgatás bir diszkrecionális jogokkal, amelyekkel sokszor és korlátlanul él és ezzel a jog uralmát száműzi.

A közéleti tisztaság kérdését cinikus köny- nyelmiiséggel kezeli, a közigazgatási visszaéléseket, erkölcsi eltévelyedéseket kész elkendőzni, a népek nyelvhasználati jogát érintő számarányát mesterséges machinációkkal megváltoztatni.

Közönséges koríespolitikáí üz, a lélekvá- sárlás eszközétől sem riad vissza, sőt az emberiség nyomorúság- és inségállapotát is kihasználja, hogy a hatalmi politika híveit szaporítsa és a végrehajtó hatalom hatalmi tul- tengését fokozza. Megingatja a törvényben, a jogban való hitet, amikor a törvényt kétféleképpen magyarázza és alkalmazza, aszerint, kogy a kormány táborába tartozik-e valaki, vgy nem. A hivatali, erkölcsi tekintélyt lejáratja akkor, amikor napról-napra tényekkel bizonyítja, hogy még a miniszter szavára sem lehet adni. A legfelső közigazgatási bíróság döntését szabotálja és tűri, hogy azt az alsó- foku közigazgatási hatóságok semmibe se vegyék.

ö* SőlüsSeges mmisziSmim Takarékosságot prédikálnak, de a szükségtelen minisztériumokat nem szüntetik meg. Az unifikációs minisztériumot be kellene olvasztani az igazságügyibe, a posta- és vasut- iigyi minisztériumot a kereskedelemügyibe, az egészségügyit a belügy ibe, a közélelmezésit a népjólétibe, öt miniszteri állás lenne igy fölösleges és a személyi és dologi kiadásokat alaposan meg lehetne csökkenteni.

A miniszternek ma úgyszólván nincs joga és hatásköre, mert azt elveszi tőle a minisztérium. Ha a miniszter csak figura és másé a hatalom, akkor az in praxi a miniszteri felelősség alól való kibúvásra vezethet.

bosszabbittatott. Tavaly az örök ígérgető Slá- vik miniszter 1930 őszére Ígérte a törvényjavaslat beterjesztését, természetes tehát, hogy még ma sincs az beterjesztve.

Hiába mondta meg Scotus Viator, hogy az már embertelenség, amit az állampolgárság kérdésében véghezvisznek, nem használt semmit.

Az asszimiláció a fontos.

A 23 száralé&os kSrSS

A közigazgatási járások beosztása legkiválóbb eszköze az elnemzetlenitésnek.

A rimaszombati közigazgatási járásban 20 százalékon fölül volt a magyarság. Hozzáadtak a nagyrőcei, illetve a ratkói járásból vagy tíz szlovák községet, a feledi járásból elvettek két szinmagyar községet és három szlovák községet hozzáadtak a losonci járásból és így lefokozták a magyarság arányszámát. Ellenben a Balogvölgyét, ahol több, mint 6000 magyar lakik és akiknek, ha Feledre, járásuk székhelyére akarnak menni, Rimaszombaton keresztül kell menniük és Rimaszombatból még 15 kilométert kell tenni, nem sorozták a rimaszombati járáshoz, mert akkor a 20 százalék a rimaszombati járáshoz csatolt szlovák községek dacára is meg volna.

Az önkormányzati jogot megreformálták, mert a kinevezett tagokkal a többség fölötti uralmat, az országos képviselőtestületet a kormánypártok. illetve a kormány kezébe juttatták. A helyi önkormányzatokban az önkormányzat ügyeit in praxi az állami jegyzőnek a kezébe látszották és a büdzsé jogot sokhelyütt

annak a határozatnak érvénye csak akkor fog kezdődni, hogyha ez a politikai tanács azt fölülbírálja. Ha ez a politikai tanács vétói mond, akkor a határozat soha érvényre nem 'jut.

Hát mi ez, mint nyílt beismerés abban a tekintetben, hogy az országos hivatal kezében lévő belügyi igazgatás tisztán é6 merő politikum. • Beadványok vannak, amelyek három évig is feküsznek, mert hiszen a legkényelmesebb elintézés az ügynek hidegretétele. Hiába sürgeti bárki is, elintézést nem lehet kapni. Hasonló a helyzet fegyelmi eljárások esetében, mert soha nem értesítik a fegyelmit kérőt, hogy mi történt, de még azokat a képviselőket sem értesítik, akik az ilyen ügyben interpelláltak.

Hanss fegyelmi esete

Konkrét például Hanes Emil járási főnök ese7 tét hozom föl, akinek ügyében a belügyminiszter kijelentette, hogy a fegyelmi vizsgálatot elrendelte, mert Hanes Emil az ágostai evangélikus püspök választása alkalmával a választásba közigazgatási hatalmával belefolyt, visszaélt és ezzel az úgynevezett egyházi autonómiát megsértette. A belügyminiszter ezt a választ több, mint másfél éve adta meg, azonban nyoma sincs még ma sem annak, hogy a fegyelmi eljárás tényleg lefolytattatott-e. Pedig ez nagyon egyszerű lett volna, mert arról volt >zó, hogy Háncs Emil járási főnök az összes .jegyzőket fölhívta, utalva a belügyminiszternek erre vonatkozó utasítására, hogy igenis járjanak el. folyjanak bele az egyházi választásba és ott természetesen a belügyminiszter ur jelöltjére szavazzanak.

az államsegély nyújtásával elvették és igy az önkormányzatot valójában lényegétől fosztották meg.

Az ersgigss hivatal „poliSíkai tanács®**

Nem lehet- eleit]a-ni amellett a. tény mellett sem, hogy Szlovenszkón az országos hivatalban egy politikai tanács van, amely az országos elnökből és a két álelnökből áll és hogyha valami egyszerű közigazgatási ügyet, amelyik a harmadik, vagy második fórumon az országos hivatal elé kerül, és a referens, vasrv az illetékesek egy határozattal elintézik, akkor

1 rimaszombati kormánybiztosi rendszer

itt nagyon egyszerű lett volna a vizsgálat, meri csak azt kell bizonyítani, hogy a kérdéses levelet irta-e Hanes Emil, vagy sem. Ennek a levélnek egy példánya véletlenül másnak a kezébe került, de kétségtelen, Hanes Emilnek sajátkezű aláírásával

és ez azt a félelmet gerjesztheti a belügyminiszter urban, hogy tényleg rá fog bizonyulni az ő közegére és rá fog bizonyulni magára a belüsry- miniszterre, hogy beleavatkoztak az egyházi életbe hivatalos hatalmukba! és hogy hivatalos hatalmukkal visszaéltek.

A szónok a továbbiakban a kormányzat diszkrecionális jogának alkalmazását teszi kritika tárgyává és a rimaszombati községi ön- kormányzat felfüggesztését kifooásolja. Hivatkozik arra, hogy a történelmi országokban a fölosztásra vonatkozólag világosan ki van mondva, hogy a kormánybiztos, illetve az ügyivő csak a folyóügyek intézésére bir haHoi az áiíam&ialgáirsági törvény?

Az állampolgárság kérdése a legpregnánsabb igazolása annak, hogy a törvényhozó hatalmat, a nép akaratát a belügyminisztérium és általában a végrehajtó hatalom semmibe se veszi. Még 1926-ban, a lex Dérer megalkotásakor a nemzetgyűlés mindkét háza egy rezolucioban kimondotta, hogy a belügyminiszter, illetve a kormány tartozik az állampolgársági jogot a modern államjog kívánalmai szerint szabályozó törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni. A lex Dérer hatálya lejárt, mert az öt óv eltelt és az meg nem

táskörrel és a feloszlatástól számított hat hét alatt a minisztérium tartozik az uj választást kiirni és azt végrehajtani. A szónok kifogásolja, hogy a belügyminiszter nem terjeszt be javaslatot, amely a kormánybiztosok hatáskörét körvonalazná. Ezekből a tényekből lehet következtetni azt — folytatja a szónok — hogy itt a feloszlatási jog tulajdonképpen hatalmi eszközként kezeltetik és szerepel és a kormánybiztost azért küldik, hogy törvényellenességek és jogtalan intézkedések révén a hatalmi politika kívánságai keresztülhajtassanak, ami önkormányzati utón, a képvselő- testülettel nem vihető keresztül. A szóló fölhozza a rimaszombati kormánybiztos esetét, aki a szónok szerint oly kijelentéseket tett, hogy „ő még nem végzett el mindent, az ő kormánybzltossága még sok ideig fog tartani és a törvény parancsa ellenére sem lesz választás kiirva Rimaszombatban, mert őneki még feladatai vannak, ő mindent el akar végezni." Ezen „minden" alatt — folytatja Törköly — Rimaszombat elnemzetlenitése értendő. Hát ez nem az önkormányzati jog konfiskálása, amikor az 1919. évi községi választási törvényben meg van Írva, hogy minden négy év elteltével kiírandó az uj községi választás? Hát lehet ettől eltérni azért, mert a községi képviselőtestület fel volt oszlatva? Hiszen ilyen kivétel nincs a törvényben. Innen is kérdem és interpolációban is megkérdezzük a miniszter urat, hogy hajlandó-e Rimaszombatban a községi választásokat a törvénynek megfelelően még ebben az évben kiirni és végrehajtani?

Azt mondja a törvény, hogy az ideiglenes intézkedés a folyó ügyek intézését képezi és ez voltaképpen a kormánybiztosságnak a hatásköre -Ezt a birodalmi törvény i« megállapítja. Nohát csak azt kérdezem, hogy amikor Rimaszombat város tulajdonát képező városi villanytelepet a kormánybiztos negyven évre bérbeadja, lehet-e ezt „ideiglenes" intézkedésnek minősíteni? A szónok szóvá teszi a városi restrinkció egyik furcsa esetét, melyet a kormánybiztos rendelt el, de amit az országos hivatal megsemmisített. De ez mindhiábavaló volt, mert a vége az lett, hogy a kormánybiztos most a járási hivatalhoz fordult és annak, mint a pénzügyi bizottságnak helyettese, javaslatot tett a restrikcióra.

A járási főnök a kérdést a járási választmányhoz terjesztette, holott a járási választmány nem képezi a restrikciós törvény értelmében a kívánt önkormányzati ügyek felettes hatóságát. A felettes hatóság a járási hivatal lett volna, de ennek dacára a járási bizottság a járási hivatal előterjesztésére kimondotta az iktató és kiadó, a városi titkár és a városi gazda állásának restrikcióját és nem szüntette meg a városi titkári hivatalt, nem szüntette meg a kiadó-iktató hivatalát és a városi gazda állását sem, hanem egyszerűen más tisztviselőkkel töltötte be. Ez a törvénytelen álláspont a fegyelmi eljárás nélküli elbocsátást jelentő önkényuralom! Ezt csak jogi képzettséggel nem biró járási főnök segítségével lehet végrehajtani!

A kormánybiztos intencióira vet nagyon szép világot, hogy amikor kutattuk, hogy a városi gazdát miért bocsátotta el, hiszen az egy diplomás ember, minden követelménynek megfelel és csak 700 korona fizetést húz, akkor a kutatás azt az információt adta, hogy meg vannak ugyan vele minden tekintetben elégdve, mert

tisztességesen, becsületesvn végzi funkcióját, ellenben mert Törköly József dr.-nak

unokaöccse, el kell állásából bocsátani.

Hát igy dolgozik a belügyi közigazgatás Szlovenszkón!

A szónok ezután elmondja, hogy a kormánybiztos 40 évre bérbeadta a város lakosságának kifejezett akarata ellenére a városi villamostelepet Ambros mérnök szakvéleménye alapján, aki azt állította, hogy a Diesel- motor-gépek olyan állapotban vannak, hogy azoknak működése életveszedelmet jelent és hogy a hálózat a városban olyan rossz állapotban van, hogy a vastraverzek, amelyek az áram hálózatát tartják, a földön hevernek é« a faoszlopok mind korhadtak, kidőlnek.

iái Pdais Tiiéatre Alhambra

Prága

Beiépüdij nincs — Elsőrendű mu’afó Szenzációs ínSemac oná- !is világvárosi program Két zenekar K t zenekar

Elégtételt M&tt a Dsnnik

Tarján idisinsiü

Pctzsany, november 5. (Pozsonyi szer- kosz tőségünk telefon jelentése.) A Siovensky Donnik 1930 április elseji számában cikk jelent meg „Tarján gyáros Magyarországra megy" címmel, amely cikk tartalmát Tarján Ödön vezérigazgató magára nézve sértőnek találta és Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd alján feljelentéssel élt a lap felelős ■ .idője ellen. A sajtóper most azzal : v élűd a pozsonyi kerületi bíróság elölt, Légy a Slovensky Dennik elégtételt adott Tarján Ödönnek és november 5-iki számában a következő nyilatkozatot jelentette meg:

„Nyilatkozat. 1930 április els-eji számunkban leközöltünk a Léván megjelenő „Ga- ramvidék" cimü hajiból egy hírt „Tarján gyáros Magyarországra megy" címmel, amely cikkel Tarján Ödön mérnök ur becsületében sértve érezte magát. Amint meggyőződtünk, ezen közlésünk téves információkon alapult. Sajnáljuk, hogy azt megjelentettük és azt egész terjedelmében visszavonjuk. A szerkesztőség."

Hát kérem — folytatja Törköly — ezt a vé‘ leményt még műit. esztendő decemberében adta a mérnök és mit tesz Isten, azóta egyetlen egy fatraverz sincs elhajolva, egy se fekszik a földön, pedig a Stredo nem javított rajtuk semmit, ma is ott áll mindegyik, úgy mint decemberben, mikor a kormánybiztos a bérbeadást elrendelte, pedig a Stredoslovenská elektrárna a nagyfeszültségű áram bevezetése végett még több hálózattal, dróttal terhelte meg az egyes traverzeket és még ekkor sem görbült meg egyik sem.

A két Diesel-motort életveszélyeeségének megállapítása dacára is egy félévig használta, a Stredoslovenská változatlanul és most a vő- röskő—margitfalvai vasútépítéshez bérbeadta évi 28.000 koronáért!

Ez ellen a mérnök ellen, aki az országos hivatal kiküldötteként tudatosan valótlan tényeket vesz föl véleményébe, föltétlenül és azonnal elrendelendő a fegyelmi eljárás, mert az olyan hivatalnok, aki a hatóságokat félrevezeti, aki álokokat ad, az voltaképpen már a fegyelmi vétség keretét túllépő cselekedetet követett el.

Követelem a belügyminiszter úrtól itt ezen a helyen, hogy Ambros mérnök ur ellen, aki az országos hivatal alkalmazottja és a Dél- szlovenszkói közhasznú viIlatvo«társacág igazgatósági tagja, a fegyelmi eljárást haladéktalanul inditsa meg.

A kormánybiztos azonban tudott arról, hogy a szakvélemény adatai valótlanságok, hiszen mindennap látja az álló vastraverzeket s tudott róla. hogv egy félévig a Stredo minden vá’toz- tatás nélkül tovább dolgozott- az ..életveszélyes" gépekkel! Kötelessége lett volna a mea cülpa. A minisztérium a saját hatáskörében még ma is helyrehozhatja a sok törvénytelenséget és a végzéseket hatálytalaníthatja.

Egy ilyen igazságos eljárás helyénvaló repará- ció lenne. De mit várunk Slávik dr. belügyminisztertől, aki kézadással megerősített ígéretét nem tartotta meg és a községi választást hat. hó múlva, de még ma sem irta ki Rimaszombatban.

Rá kell még mutatnom arra, hogy az ínség kérdésében a hivatalos hatalmat arra használták föl, hogy a kormánypártok érdekében a kortesnolitlkát jól alátámogassák, mert megmondották, hogy csak az kap búzát csak az kap vetőmagot, aki a cseh agrárpártba lén be, vagy arra szavaz a községi választásoknál.

Hogy az egyesülési és gyülekezési io^eal hogyan él a belügyminisztérium, azt hiszem, arra sem kell sok időt vesztegetni, mert azt tudiuk, hogyha alakul egy egyesület és benyúlták annak alapszabályai jóváhagyás végett, úgy két-három esztendő múlva meg- kanla reá a választ, hogy az i betű fölött a pont hiányzik és ezért nem lehet jóváhagyni az alapszabályokat.

A Iegséreknesebb azonban az, hogy az egyesületi jog úgy kezeltetik, hogy még az alkotmány parancsa sem imponál a beWvm’P.'^z- tériumnak. mert az alkotmánynak 114. szakasza azt. mondta, hogy a. munkás és gazdasági viszonyok védelmét és támogatását célzó egyesülés? iog biztosittatik. A valósában azonban nem biztosittatik. mert hiába kérdik a gazTa- sáérdekké'Pviseletmnk alapszabályainak jóváhagyását. nem kantok azt meg.

A szónok a továbbiakban a nénszámká^s és az igazságügy hibáit vette bon "Vég alá. Fejtegetéseire legközelebb visszatérünk.

3