Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-22 / 267. (2784.) szám
10 Szövetruhák — Vasárnapi divattevéi — Párig az ötletek városa, Béce a praktikus kivi- vitelé. E szabály klasszikus megerősítését szolgálják ez éven a szövetruhák. Ezért a szövetruhák divatjáról Becsből küldeni tudósítást, nagyon hálás feladat Bócs volt mindig e minőségű ruháknak a városa. i\lig máshol a selymek és a selyemkreppek ezer változata vezetett, — addig a praktikus bécsi nők,'akiknek típusához jól áll a deeens egyszerűség, — hűségesen kitartottak a kis szövetruhák mellett, amelynek, mint helyi különlegesség é^ szükséglet fejlődlek tovább, — a nagy világ érdeklődésétől nem kisérve. Ez éven Páris elejtette a selymet és a szövet felé fordult, s ezzel a szövetruhák egy csapásra inter- nacionálisan divatosak lettek. A természetes fejlődés azt eredményezte, hogy a szövetruhákban csinosság, kivitel, ötlet és praktikusság terén Béctí sok esetben jobbat produkál, mint Páris. A mostani viszonyok a divatra is szordinót tettek, ennek a hatása alatt divatba jött az egyszerűség és praktikusság és sokszor ennek látszatát keltik még ott is, ahol arra szükség nem volna. Természetesen a kikiáltott egyszerű kis ruháknál is vannak oly változatok, amelyekről még a nem szakértő is láthatja, hogy mennyire komplikált a leíomp’tottságuk. A jersey- és krepp-szerüen szövött anyagok vezetnek, alig látható, elmosódott beszövésekkel. A szövet'ru- hák anyaggal és előállítással együtt talán ugyanannyiba kerülnek, mint a selyem, de jobban kihasználható és hosszabb ideig viselhető az utóbbinál. A kabát vagy bunda alá délelőtt ugyanazt a kis szövetruhát viselhetjük, mint amelyben, egy kis fehér garnitúra, virágtüzék vagy egy divatos brosstűvel élénkítve, délutáni látogatásainkat végezzük. A szoknya alja egyöntetűen kerek, bevarrás- eal vagy harang részekkel mérsékelten bővülő. A földtől 27—30 cm.-nyi magassággig érhet- A felső rész kissé bluzosan esik, csak a katonai uniformisra emlékeztető, fényes fémgombokkal díszített felső részek testhez simulok. Az öv nagy szerepet játszik nemcsak a bőrből vagy prémbő! készítettek, de a többszínű szalagból és posztóból fonottak is, minden szélességben, eredeti csattokka! ellátva. A nehezebb szövetekből készüli modelleknél az övét a derékban j apró bevarrások helyettesiek, de ez a változat csak nagyon karosnak számára ajánlatos. A szövetruhák ujját is előszeretettel díszítik. Apró húzások, kettős vagy ,.puffoe“ ujjak, prém- csikok, kis és nagy manzsetták, átgombolások, kétféle szövetnek, „prém“-imitációnak az összedolgozása minden variációban váltakozik. Á díszítések is. nagyon v£J.tozat-Qfca.k.. Színes szöveteket saját, anyagból készült szalíagszerü átkötések díszítik, vagy prémcsikok, lakkifozott zsinórdiszitések, másszinü rádolgozások. A fehér csipkék, a batiezt-, a pikké-, a posztó- és a glasz- szégarniturák hasonlóan kedveltek. Különösen sok, elütő szinü bolerókabátkát vagy mellényt viselnek. Ez a szövetruhát változatossá teszi, egy-két különböző kabátka és vele összhangban levő garnitúra más-más jelleget kölcsönöz. így egv zöld szövetruhához, amelyen fekete karakül utánzatból készült gallér, kézelő és öv van, hasonló anyagból előállított nyitott kis bóléról viselhetünk. Viszont ugyanez a ruha másként hat egy zöld alapon préselt, skótmintás, nagy gombokkal díszített mellénnyel. A két különböző anyagú és szabású kabát, más-más jelleget ad a ruhának, amely ezáltal nem változik hamar meg- untíá a viselőnője számára. Az alak vonalaihoz simuló szövetruhák mellé feltámadt a fűző is. Nem is olyan régen volt, hogy a fiús stílus folytatta feltartózhatatlannak tetsző d’adalutját. Amikor a mozgás-szabadság voit a jelszó és valószinütlenii! kevés anyagból előállított ruhák voltak a szépek, gúnyos nevetéssel. a higiénia nevében helyezték el a fűzőt a középkori inkviziciós emlékek múzeumába. De meglepő gyorsasággal tért vissza a való életbe! Úgy az etonfrizurás nők, mint a divatot irányitó nagyhatalmak csakhamar rájöttek arra az igazságra: a nő maradjon meg — nőnek! A leegyszerűsített és nagyon megrövidített ruha túlsókat mutat a test realitásából. Kezdték érezni a hosszú ruha minden, érzést indító dekorációjának hiányát, hogy csak a sejtelmes fodrok, a csipkék misztikus felhője, a földigérő derékban karcsú ruhák adják vissza a régi, teljes női varázst, amelyre pedig még a 20. század leánya is sokat ad. A girlből rövidesen „dame“ lett, aki diszkréten mosolyog a füzőprobléma felett. Nem kell megijedni, nem a régi halcsontos szörnyetegről van szó! 11 faut souffrir pour étre béllé — és újra aktuális. A divatmellékletünk első modellje egy barna csíkos anyagból készült szövetruhát ábrázol, karakter’sztikus ellentétben összedolgozott csíkozással. A kettős kihajtó felső része narancsszínű posztó, az ujja egybeszabott és könyökben egy szűk alsórész fogja össze. A második modell zöld színben tartott, érdekes díszítést mutat, amely fekete prémből vagy prémimitációból készül. A harmadik szövetruha-modell a divatos gomhdiszités egyik kedvelt variációját mutatja. Á felső rósz teljesen testhez simuló, mint az un’formis kabátoknál, csak az ujja bő raglán- szabású. A negyedik modell fekete-zöld anyagból kombinál!:, drapirozott, kivágással, rövid épau- lette nyakkal, oldalt zsebbel. Az utolsó rnod*TI apró:mobi/ boleróanyagból készül, fekete kaia- kül-idánzüi' gallérra! ó# övvel. Úgy a blúz része, mint az alj, mély berakásokkal bővül. Radványi M^gda,, 1931 november 32, vasárnap. Halló!... Halló!... Ili a bűnügyi rendőrség! ¥ * ¥ Emberhús-mészárosok, ian'omok a békés polgár mezében Nemes kimondott bűnöző Siziógnómia Prága, nov. 21. Azok az érdekes visszaemlékezések között, amelyekben egy német író | és bűnügyi riporter kriminalisztikai tapasztalatairól számol be, nagyon érdekes fejezet foglalkozik a tömeggyilkosok szörnyű típusával. Megrázóaik a következő fejezetek. Aki véréuhhen szenvedett 1915 nyarának egyik estére hajló délutánján egy nyers, zárkózott arcú, durva csontu íérfi lepett ki a sziléziai pályaudvarról Berlin uccáira, egy ideig gyanakodva, vizsgálva tekint minden irányban körül, azután megindul, hogy a házak nagy zűrzavarában lakást keressen. Tekintete, járása, -beszédmódéra bizonyos ingadozást, gátlást árul el, amelyet fellépésének mesterkélt erőszakossága sem tud eltüntetni. Régimódi, kinőtt ruhái úgy függenek az ötvenéves férfi testén, mint a?; utolsó gyermekruha a bérmálkozőnak már kiduzzadó tagjain. Az egész ember különös benyomást tesz, mintha egyrész állandóan tartana valamitől, másrészt azonban ősi brutalitás rejtőzik benne. A szolgálattevő rendőr szeme ezért figyelmesebben is követi őt, mint a többi járókelőt, felismeri benne a {egyházból éppen most szabadultat. Egy bérkaszárnya harmadik emeletén, amely szorosan hozzásimul a pályaudvar egyik épületéhez, egy J. nevűi gyermekben gazdag családnál felfogadják albérletbe. Szállása egy tágas konyhahelyiség, amelynek külön bejárata van. Ezt a szobát azután a következő hetekben, úgy ahogy berendezi- Az uj bérlő szóm kar és goromba. De pontosan fizet. így szemet hunynak afelett, hogy senkit, gazdáját sem bocsátja he lakóhelyiségébe, még szóba sem áll senkivel, zárköz ottan jár a maga utján. Ám éjszakánként gyakran hoz magával nőszemélyeket, kis idő múlva egy másik ágyat is beszerez, persze egy nyomorúságos vaságyat elmálott matracokkal. A háziasszonynak az a kísérlete, hogy az uj ágy beszerzése alkalmával emelje a bért, merev és durva visszautasításra talál. Ám a jólfizető bérlőt-nem akarja elvesző feni. Van valami pénzecskéje és látszólag nem is keres rosszul, még szombati kertecs- két is bérel. Hogy tulajdonképpen mivel foglalkozik, senki sem tudja. Valószínűleg házal is, mert ha munkája akad, elhordott ruhákat, ad el. A háború megkezdődik, de ő nem vesz részt benne. Amikor a húsnak szűkében vannak, hentesekkel folytat siberüzléíeket. De akármivel is foglalkozik, sohasem ütközik Össze a törvénnyel. Nyolc évig lakik a nyomorúságos konyhában — s minden komoly ok nélkül mind ellenségesebb és ellenségesebb viszonyba kerül a J. családdal. Különben sem szíveli senki a nagy bérházbau. De a rendőrséggel soha sincs konfliktusa. Papirosai rendben vannak, a legkisebb kihágást sem lehet ráfogni, ami annál különösebb, mert ez az ember úgy van nyilvántartva, hogy huszonötször büntették, három Ízben kiskorúak ellen elkövetett mlyos erkölcstelen merényletért. Az egyik eset halálos kimenetelű volt. Annál jobb, hogy a duvad megszelídült benne. 1921 augusztus 21-én este 11 órakor, J., akinek bérlője nőlá tóga tói mindinkább terhére vannak, fellármázza a rendőrséget. A szomszédban hangos kiáltásokat, majd fájdalmas sóhajokat hallott. — Első ízben? — Igen, most először. Erőszakkal kell feltörni a konyha ájtaját. Ott találják meztelenül az embert, tetőtől- talpig vér borítja. A nyomorúságos tábori ágyon ott fekszik egy vérrel borított női test, hátához kötött kezekkel, egy leány, — halott, de a teste meg meleg. Lábai fenn és a térdhajlatban vékony zsineggel vannak összekötözve- Miért? Hogy a hulla szétvagdosásánál túl sok vér ne ömöljön. Mert Grossmann nem elégedett meg azzal, hogy áldozatait, — többnyire szerencsétlen uc- cai nőket — szerelmi mámorában meggyilkolja, hanem azután szabályosan lelvag- dosta őket. A kolbász-hurkakészitők abban az időben jó pénzt fizettek a tilosán levágott állatért. De nem lehet minden testrészt eladni- Karok, csontok, mell, kezek, ezeket mind egyenként kell eltüntetni, a csatornába hájigáim, amit nem lehet a tűzhelyen elégetni. A rendőrség a konyhakályhában egy félig elégelt női mellét, női kezeket, ujjakát talál. Két levágott női kéz még az ágy alatt hever. A Ideiekből a rendőrség meg tudja állapít: r' hogy Grossmann a három JcgúhUsó bélen h*g alább három nőt mészárolt le Hogy hányán estek áldozatul az embermészárosnak nyolc esztendő folyamán, azt oeak megbecsülni lehet. Grossmann nem tett vallomást, már másnap reggel felakasztotta magát cellájának ajtajára. De á számos nem rekognoszkálható hullarészekből, amelyeket ezalatt a nyolc esztendő alatt Berlinben találtak, mind arra lehet következtetni, hogy Grossmann áldozatai voltak. És jelentkeznek tanuk, akik elmondják, hogy láttak leányokat eltűnni Grossmann nyári k-ertjónék bejárójában, hallottak kiáltásokat, segélyhívást. Mások viszont arról beszéltek, hogy láttak egy gyanús embert, amint Berlin csatornái körül nagyobb csomagokkal járkál fel és alá. A szomszédok most egyszerre különös illatokról, véres folyadékkal megtelt édéuyekföl beszélitek, de — csak akkor, amikor már a szörnyeteg nyolc esztendőn keresztül pusztított és tucatszámra mészárolta le a nőket... Ebben az esetben is ott élt a borzalmas szörnyeteg a békés polgár mezében, egy metropolis kellős közepén... A kegyes ember sötét bűnei A német hivatalos statisztika szerint a háború befejezése óta Németországban évenként átlag 1£0 ember tűnik él, akikről aztán később senki sem tud hirt adni. Ha azonban egy kis vidéki városban, amelynek mindösz- sze 8000 lakosa van, három óv lefolyása alatt nem kevesebb, mint 30 ember tűnik el, akkor itt már történik valami rejtélyes, amit feltétlenül fél kell deríteni. A Bréslau melletti Munsterbergben lakik egy ember, akit általánosan tisztelnek, becsülnek, nagyon szép kis birtoka van és az egyházban is szerény méltóságot visel, amelyet érdemei jutalmazásául kapott. Ő viszi a témelések alkalmával a keresztet. Csöndes, szerény agglegény, visszavonultan él villájában, bérlőivel, a 11 tagú Vogt tani ló-családdal és a kéttagú Gábriél-családdal. Bérlőivel a legjobb viszonyban van. Háztartását maga Denke látja el, senki sem segít neki, mert spórolós és nincsenek igényei1924 karácsonyának előestéjén egy borzalmas hír remegted meg a városka lakosságát. Senki sem ad hilelt az első pillanatban. De igazi a karácsonyi öröm, sok szívben egyszerre megfagy és sok emberen szalad végig a borzalom, ha arra gondol, hogy ő is vásárolt abból a dugáruból, abból a húsból, amit Den- ke kínált neki. Ez történt: Gábriel kocsis, aki szüleit a karácsonyi szünidő alatt meglátogatja, Denke parterre-1 a kásából hangos segély kiáltásokat, majd lezuhanó székek zaját hallja. Felszalad a lépcsőkön és látja, hogy a háziúr, Denke, vad harcot viv egy kis vándorlegénnyel, akinek arcán tátongó sebekből ömlik a vér. A kocsis és az elősiető Vogt tanító elválasztják a küzdőket. Denke azt állítja, hogy a „kölyök46 megtámadta, a vérző idegen azt mondja, hogy Denke agyon akarta ütni a baltával, a mély valóbn a földön fekszik. A vérző vándorgyereket a kórházba viszik, Vogt tanító értesíti a rendőrséget és Denkét két óra múlva letartóztatják. A házkutatás alkalmával «ók bádogedényt találnak, amelybe hús van gyömöszölve, találnak egy nagy iádat, amely tele van csontokkal, zsírral telt edényékkel, több edényt sózott hússal az egyik szekrényben. Az orvos csak rövid ideig vizsgálja a húst: emberhús. A zsir: emberzsir. Két hus- darabon világosan fel lehet ismerni egy férfi mellbimbóit. Denke szalmazsákjában 12 vándorlegény igazoló papírjait találják, azután a szekrényekben nagyon sok szvetter, spaka, nadrág, kabát van. A legfontosabb lelet azonban a tömeggvi!kos ,.üzjeti“ könyve, amelyben Denke Icirja áldozatainak — nem kevesebb, mint 30 volt — nevét, a lemészárlás dátumát és a nyert hús súlyát. Három éven belül harminc férfit és nőt. többnyire vándorokat, gyilkolt meg a szörnyeteg, aki még letartóztatása estéjén felakasztottá magát cellájában. Az „üzleti14 könyvben talált dátumok pontosan egyeznek a nappal, amelyen az eltűnést bejelentették. Gaztettei jellemző módon az 1917 éhségesztendőben a leggyakoriábbak. Mindez égy olyan házban történt, amelyben Denke 13 bérlővel lakott. Gábriel asz- szony ugyan gyakran" érez te a konyhából kiáradó ódéskés bűzt, de az udvaron kiteregetett friss kutyabőrökből azt gondolta, hogy Denke kutyasültet készít magának. Gyakran látta azt is. hogy a gazda edényeket cipel ki i és be, amelyben hús ván, hogy gyakran ön’ j ki véri az udvaron, de sohasem fogott gyauüi j Hivatásos em be mészáros — a gondolat any- nyirá abszurdum, hogy józan emberben • sóm merülhet. A rendőrségi vizsgálat sze rint ennek a szörnyetegnek előélete kifogástalan volt. A Fantom Égy Raj na-vidéki nagyvárosban ragadozó farkas garázdálkodik. Bakfisok, cselédlányok, asszonyok, gyermekek esnek a szörnyeteg áldozataiul, aki ott leselkedik rájuk a sötét uc- oasarkokon és megöli őket egy félreeső kertben, erdő szélén, elhagyott réten. A szörny fantasztikus képe nő és amikor már rettegett nimbusza van, leveleket kezd írni a rendőrségnek. S amikor követik a levél utasitásait és a földből kiássák egy leány holttestét, ekkor egy kellemes külsejű, barna havelokos ember a holttest felett udvarias vitába kezd a rendőríisztviselővel a gyilkos pszichopatológiai tulajdonságairól, amelyeket bizonyára ő ismer a legjobban, mert ő Kürtén Péter, akit három hónap múlva szexuális gyilkosságaiért kilencszeres halálra ítélnek. A bűnösök Siziognómiá(a Mit mondott a szakértő a tárgyaláson? „Kürmn tulajdonképpen egész ne a emberé*. — Ez a reaeiie.es! ivem voKak-e mindnyájan „nett” emberek? Haarmamn, Beke, Gross- inaon? Némely gyilkosról tudjuk, hogy végtelenül jó volt a gyermekekhez és áLa tokhoz és a fogházban nagy gyöngédséggel e.e.ett madarakat. Hát hol van tulajdonképpen az emberi-erkölcsi határvonal a bűnöző ember és a többiek között? Az a prirnitiv és általánosan elterjedt nézet, hogy az emberiséget nagyon könnyen fel lehet osztani a jó és a rossz ember kategóriájába, a bűnözők és az emberiség hasznos tagjainak csoportjába, éppen olyan farvizeik us és rövidlátó, mint amennyire hamis. A gyilkos., általában a hilnös nem él a társadalomnak jól elhatárolt, elszigetelt külön rétegében, hanem áthatolja a társadalom összes rétégéit, nincs lehetőség a bűnnel és a bűnösökkel szemben teljesen izolálódnunk. A bűn mindig és mindenkor jelen van, mindnyájunkkal állandóan fenyeget, láthatatlanul ugyan, de annál veszedelmesebben. De egy bűnöst mégis csak meg kell ismerni zilált külsejéről, egész magatartásáról, 11- ziognómiájárói, véled. Dilettáns hit. Csak egész kivételes eset, hogy egy-egy rablógyilkos arcvonásaiban kifejeződik lényének brutalitása. Nézd csak meg jól a kivégzett gyilkosok fotográfiáit és tedd fel a kérdést lelkiismeretesén, vájjon gyilkosoknak tartanád-e őket, ha nem tudnáx róluk szörnyű bűnüket? Nézd meg a rendőrségi albumban őrzött fényképe^ két, profilban, en face és féiprofilban a bar; füllel mutatják be a gonosztevőket. Ülj le be magad, ültesd le íe.eségedet, rokonodat ír rendőrségi fényképész székébe, közben oltsa magadra az elkeseredett dac, az ellenérzés arckifejezését, keverd össze ezeket a fotográfiákat bűnözők fényképeivel, mutasd meg ezt a kollekciót egy érdektelen harmadiknak, hogy válogassa ki közülük a bűnözőket és a társadalom hasznos tagjait. Nem lehetetlen, hogy először éppen rád hibáz! Évtizedek óta megszerveződött a metropolisokban a hivatásos bűnözök, gonosztevők gárdája. Ezt megfelelő szervezetiéi a bűnügyi rendőrség ellenőrizni tudja, mert ismeri ösz- szetételét, munkamelódusai't, szokásait. A nagy meglepetések, a na— veszedelmek azonban az ellenőrizheteílen outsiderek, a Matuska Szilveszterek részéről következnek be. Ezeknek a bűnöknek megelőzése és elkövetésük felderítése a legnehezebb feladatok közé tartozik. Gyakran érik vádak a bűnügyi rendőrséget, hogy nem végez jó munkát, amikor ilyen outsiderek ál tói elkövetett bűntényeket kell felderítenie. Ám a rendőrségnek sincs varázsszemüvege, amellyel a bűnösöket környezetükből olyan biztonsággal ki tudná választani, mint ahogy a biológus a mikroszkóp lencséje alatt felismeri a veszedelmes baciilusokát. Éppen ezért a rendőrség a bűnösök világával állandó, szívós, szakadatlanul elkeseredett harcol viv, amelynek részleteiről a nagyközönség csak igen keveset tud. Csupán a tévedéseket regisztrálják behatóan, c«ak ezeken vitatkoznak, gúnyolódnak, de nem ismerik ennek a kemény harcnak lényegét és eszközeit. Ennek a harcnak lefolyásából mutat be néhány érdekes fejezetet a német író cikksorozata. Magyar gép író női (vagv gépírót) ideiglenes munkára azonnal íöivesz n Prágai Magyar Hírlap prágai szerkesztősége . ,y,.
