Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-11 / 257. (2774.) szám

''je'^-Tk'SJtAiví * A* A JrcLtol*r? is>o| iiuv*»mi>t*r Ü, i»*t>r«ia. Aurél állapított meg, hogy a politikában miként használják fel a statisztikát. Azt mondotta ugyanis, hogy például Magyaror­szágon van két millió kutya és Magyaror­szágon csinálnak négy millió csizmát, tehát minden kutyára jut két pár csizma. Azon­ban az kétségtelen, hogy a statisztikai adatok dobálásáral akarták megtéveszteni a közvéleményt. Erre klasszikus példát hozok föl. Az agrár­párt egyik diszmagyar exponense, Stunda képviselő ur arról számolt be például, hogy a szépéi járásban a keresztényiszocialista pánt kereken vagy 2000 szavazatot kapott most, holott azelőtt itt 8000 szavazata volt. Ennek következtében a veszteség itt 6000 szavazat. Azonban a képviselő ur elfelejtet­te sziámbavenni azt, hogy a szepsi választó­kerületnek háromnegyed része ebben az évben nem választ, hanem csak 1932-ben fog választani. Ez fafláció. A Masaryk-akadémia alapvető hibája Mi itt politikai gyülekezet vagyunk és ezért szükségesnek látom, hogy két eml­aenter politikai kérdéssel már most foglal­kozzam, mielőtt ezekről a képviselőházban megtenném reflexióimat. Az egyik az, hogy a köztársaságnak nagynevű elnöke a magyarok kultúrájának az emelését han­goztatta és erre jubileuma alkalmával a ré­szére adott alapból egy millió cseh koronát adományozott. A köztársasági elnök urnák ezt a gesztusát mi magyar politikai pártok lojálisán megköszöntük és az alapítás in­tenciójában nem kételkedünk, aminek bi­zonyítéka az, hogy kul tu nreferensü n k nek meghívását az akadémiában jóváhagytuk és megengedtük. Azonban én éles különbséget teszek, hogy mit je­leni az, hogy valamely intézmény ma­gyar, vagy hogy abban csak magyarul beszélnek, mert például nagy különbség az, hogy egy sajtótermék magyar sajtó­termék-e, vagy csak magyarul megirt sajtótermék-e, hiszem erre nekünk nem kell példákat felhoznunk, ezt tudjuk mi jól. Ennél az úgynevezett Masaryk- akadémia felállításánál máris egy alap­vető hibát Iátok. És pedig: több ebben az akadémiában a politikum, mint a tu- j damány és az elhangzott szavak, valamint az akadé­mia tagjai közé beválasztottak neve, múlt­ja, működési köre azt a látszatot keltik, hogy itt az akadémia nem a magyar tudo­mányos, a magyar államban tömörült ma­gyarsággal karöltve járni akaró együttes kulturális erők kifejlesztését célozza, ha­nem ez az akadémia politikai célt szolgál. Ez a politikai cél kettős: a küllőidnek megmutatni, hogy a republika a magyar kultúrát emelni akarja, befelé pedig az ittlévő magyarságot a magyar államban tömörült magyarságtól kulturálisan is el­választani akarja. Neon foglalkozom most azzal, hogy hogyan fejlődhetik ki a magyar tudomány ott, ahol a diákok helytelen magyarsággal megirt tan­könyvekből tanulnak, ahol magyar egyetem sincs és ahol veeztegzár van a tudományos magyar Írásokon, de rámutatok arra, hogy nem véletlen, hogy az ittlévő régi magyar szervezetek vezetőségük utján nem hivattak be az akadémia tagjai közé és nem vélet­len az, hogy a balfelé orientálódott irók mind behívattak, mig a régi magyar tudo­mányosság eminens emberei kimaradtak. Kijelentem tehát azt, hogy mi jóhiszemmel jóin szemet feltételezve, objektíve nézzük az akadémia megalakulását, azonban ha az aka­démiában nem tudományos öncélt, de esz­közt fogunk látni a magyarság öntudatának meggyengítésére, akkor lesz bennünk bátor­ság, hogy fellépjünk vele szemben. Ellentmondás Benes és Qsusky megnyilatkozása közt A jóhiszem ebben a respublikában kény­telen kételkedővé lenni, azt mi sem igazolja jobban, mint az a másik politikai momen­tum, amelyre itt rövidesen ki akarok térni. Az egész kérdés lényegét a parlament kül­ügyi bizottságában és a parlament plénumá­ban fogom és fogjuk megvitatni, de már most reflektálok reá. Ugyanis mig Benes miniszter ur a parlament kül­ügyi bizottságában tirádát mondott a ma­gyarokkal való megegyezésről, addig Osusky párisi követ ur egy beszédet mondott, mely beszédének a hangja, intenciója szöges el­lentétben áiS főnökének, Benes miniszter urnák nemrég elhangzott szavaival. Benes miniszter ur a magyar önérzetet meg akar­ta tisztelni, Osusky követ ur a magyar ön­érzet arcába vágott. Én jó keresztény vagyok és tudom, hogy az keresztény pricipium, ha. a jobb kéz nem tud­ja, hogy mit csinál a bal. Ha azonban egy hivatalos bürokráciában ez az eset, akkor ez a kezdődő paralizisnek a jele. Osusky miniszter ur úgy állította be a 25 esz­tendővel ezelőtti Magyarországot, mintha itt raíbszolgasri jakkal, kan csukával verték volna a szlovákokat, mintha itt például Pozsony­ban nem lett volna más építhető© ornansa a szlovákoknak mint: buta tót. Én nagyon ré­gen vagyok képviselő, 3 X-nél régebben já­rok a parlamenti utakon és mindig nemzeti­ségi kerületeket képviseltem. Hát vi: - -tgsitom ezt az álUtást. Itt csak leszö­gezem azt, hogy én sohasem mondtam azt, hogy „buta tót4*, de hogy egy diplomata, egy fizetett államhivatalnok, aki a mi adónkból nyeri fizetését, igy merjen be­szélni, az igazság arculcsapásával, a respub­lika egyik legerősebb fajtájáról, a magyar­ról, s a csehszlovák respublika egyik szom­széd államáról, Magyarországról, hát ez megerősíti bennem azt a tudatot, hogy azt mondhassam, hogy a követ ur nem „okos szlovák44. lefokozott Igényekkel, cJ2 felfokozott munkával De ezzel a kérdéssel tovább nem foglalko­zom, hanem röviden rá a korok világítani mai gazdasági helyzetünkre, amely szomorú. A világ civilizációjának és kultúrájának tel­jességében 1931 -ben odajutottunk, ahol a legprimitívebb korban volt az emberiség, hogy a cserekereskedelem útjait járjuk. Az egyik búzáért ad cipőt, a másik gépekért ad vasat, de a pénz, mint értékmérő, megszűnt fénylő lenni, az arany — amely arra való, hojrr ‘-.rmékenyitsem. thezaurálás alá ke­rülvén, uj Midas királyokat kreáíL Ennek a gazdasági válságos helyzetnek azonban meg- érezzük mi iis szomorú következményeit A népnek jóléte, a földbirtokos osztálynak jövedelmi ereje egyenes arányban ált a mi pártunk energiájával, mert az ittlévő alkotmány szerint a lista sze­rinti szavazás szisztémája olyan anyagi ter­heket jelent minden pártra, hogy pénz nél­kül nem tudja a maga kereteit fenntartani. Mi nem korrumpálhatunk pénzzel, ahogy azt a köztársaság elnöke sok hivatalnokról elnöki székéről megállapította. Éppen ezért, mert meggyöngült választóinknak gazdasági ere­je, nekünk is meggyöngült anyagi erőnk, s azon kell törekednünk, hogy lefokozott igé­nyekkel, de felfokozott munkával pótoiijjuk azt, amit a konjuktura mitőlünk elvett. Ne­künk politikai missziónk változatlan, mint azelőtt volt. Politikai energiánk is változat­lan, sőt erősebb, mint talán bármikor is volt. Ezt nem szabad nekünk sohasem elfelejte­nünk. Hiába hirdették azalatt, amiig én be­teg voltam, hogy iskola betegségben szenved­tem, mert nem akarom, hogy a keresztény- szocialista párt továbbra is ellenzékben ma­radjon, hiába hirdették azt, hogy a népnek, az ittlévő magyarságnak és őslakosságnak a tömegei nem akarnak egyebet, mint behó­dolni a cseh pártok hatalmának. Ezekkel a híresztelésekkel szemben itt nyilvánosan le­szögezem azt, hogy az állammal szemben való lojalitás melISctt sem a magyarság, som a szlovákság nem akar becsehelni, hanem meg akarja tartani teljes nemzeti és kulturális függetlenségét, s nem akar lemondani arról a lehetőségről, ami meg van adva minden és minden fajnak, hogyha ki tudja fejleszteni azokat a qualitá- sokat, amelyek benne meg vannak, akikor törekedjék a teljes, Önálló, független nem­zeti egyéniségének a kiépítésére. 70 mitlió ember nyomorog Paris, november 10. A szakszervezetek általános szövetsége legújabb kiadványá­ban azt a véleményét szögezi le, hogy lé­nyegében nem a túltermelés válságát, ha­nem az elégtelen fogyasztás válságát szen­vedjük. Az egész világon több mint 20 mil­lió munkanélküli van, vagyis több mint 70 millió ember elégtelen ellátásban részesül. A szak szervezetek szövetsége a franciaor­szági munkanélküliek számát félmillióra, az elégtelenül tápláltak számát másfél millió­ra becsűik Emelet akarják a márka vásárlóerejét Újabb akciók a német krízis leküzdésére Veszedelemben az aranyfedezet? Berlin, november 10. A birodalmi kabinet ma délelőtt ülést tart, hogy számos olyan problémával foglalkozzon, amelynek eldön­tése belpolitikai szempontból óriási jelentő­ségű a birodalomban. Elsősorban a márka vásárlóértékének növeléséről van szó. Né­metországban a bankjegyforgalom az utolsó hónapokban rendkívül csökkent és ennek megfelelően a márka vásárlóértékét növelni kell. Az előző években a bankjegyforgalom 6.75 milliárd márka volt, amely összeg negy­venszázalékos aranyfedezettel rendelkezett, mig ma összesen 4 5 milliárd értékű bankjegy van forgalomban 30 százalékos fedezettel. Az ország közgazdaságát föltétlenül hozzá kell idomítani a bankjegyek összegének csökken téséhez. A helyzet kritikus s épp ezért a bi­rodalmi kormány számos olyan tervet dolgo­zott ki, amellyel a gazdasági életet újból ak­tívabbá lehet tenni. Elsősorban a hitelt akar­ják olesóbbitani, majd megváltoztatni a vá­mokat és mesterségesen lenyomni a márka- értékek árát. Francois-Poncet Pártiban Pária, november 10. Francois-Poncet ber­lini francia nagykövet vasárnap délután Pá­riába érkezett, ahol azonnal érintkezésbe lé­pett a belügyminiszterrel és a miniszterel­nökkel. A nagykövet előreláthatólag két-há- rom napig marad Párisban. Ma nagy konfe­rencia van Laval, Briand és Plandiu között. A párisi lapok egyöntetű értesülése szerint Francois-Poncet nagyjelentőségű terveket dolgozott ki a Young-terv vitás kérdésének szabályozására és a rövidlejáratu kölcsönök konszolidálására. , isifkovies diktátor „győzőimé** Mást mond Zsifkovics, mást az ellenzék — A Právo Lidu szer.nt a jugoszláv választást még névles sem lehet választásnak nevezni Beígrád, november 10. Zsifkovícs, minisz­terelnök a sajtó képviselőinek rendkívül op­timista hangú nyilatkozatot adott. Mig a ma­gánforrásokból származó hírek szerint a sza­vazóknak alig harminc-negyven százaléka szavzaott le Jugoszláviában, a miniszterel­nök hetven-nyolcvan százalékos részvételről beszélt. Kijelentette, hogy összesen 2,325.245 szavazó szavazott az egységes kormánylistá­ra, azaz több mint amennyi szavazatot 1927- ben valamennyi párt kapott. Zsifkovics a va- sárnapot Jugoszlávia szempontjából történel­mi nevezetességű napnak tartja, mert meg­mutatta, hogy a nép a kormány mögött van- Ellenzéki körökben azt hangoztatják, hogy a hivatalos jelentés nem felel meg a való­ságnak, mert a választók ötven százaléka nem szavazott le és azok is csak kényszer­ből tették. Elviselhetetlen nyomást gyako­roltak ugyanis mindazokra, akik a legki­sebb mértékben is függőitek a hatóságok­tól. A kisebbségek közül csupán két kép­viselő jutott be a szkupstinába. Az egyik Szántó Gábor dr. magyar képviselő, akivel azonban a magyar kisebbség semmi közös­séget nem vállal, a másik Kralt dr. német kisebbségi képviselő, akit a kulai kerület­ben választottak meg. A németek ezenkívül még öt jelöltet, állítot­tak, de valamennyi kibukott. A Právo Udy véleménye Prága, november. 10, A cs-eh lapok a ju­goszláv választásról úgy Írnak, mint a de­mokrácia diadaláról. Természetesen ezt tisztán a szövetséges állam kormánya iránti túlzott udvariasságból s bizonyára a kül­ügyi körök kívánságára teszik. Egyedül a kormányban levő szociáldemokraták lapja, a Právo Lidu kockáztat önálló véleményt, de ez aztán annál őszintébb és legsujtóbb. A Právo Lidu ugyanis az „egyhangú"* válasz­tásról a következőket inja: — Titok marad, hogy a választókat egy­általában mért hivták az urnákhoz. Hiszen sem politikai, sem gazdasági problémák fö­lött nem történt döntés, nem szavaztak egyik vagy másik politikai irány mellett, hanem csak a kormány jelöltekre lehetőit szavazni. Exért a vasárnapi jugoszláv vá­lasztásra egyáltalában nem alkalmazható a „választás44 elnevezése. A jugoszláv koir- mánysajtó a választást úgy igyekezett íöl- tiintetni, mint valami népszavazást arra nézve, hogy a nép egyetért-© a nemzeti egység gondolatával és rendszerével. Ha azonban tekintetbe vesszük azokat a körül­ményeket, melyek a választást megelőzték, továbbá az uj választási rendszer alapel- vcit, akkor egészen tisztán kiderül, hogy ezt a „népszavazást4' miképpen hajtották végre. Különben a választások nyílt jellege is egyik oka volt a koinuánj jelölések „si­kerének44. Ezért teljesen fölösleges volt a választást megcsinálni, amely igy neun volt egyéb, mint szemtörlés a külföldi közvéle­mény számára, hogy most azt mondhassák, hogy a nép egyetért a parlamenttel leple­zett diktatúra politikájával — fejezi be kri­tikáját a Právo Lidu. Meglepő ez az őszin­teség. A jugoszláv nyilt diktatúra első nap­jaiban a szociáldemokrata orgánumnak nem volt ilyen önálló véleménye. Igaz, hogy később a Venko-v* leleplezte ennek ru­góit. amikor kipattan tóttá, hogy a külügy­minisztérium az akkor ellenzékben levő szocialista lapokat is „tájékoztatta*4, hogyan pertm Utálják a jugoszláv diktatúra csiny- je-it. Ma, amikor a szocialisták a kormány­ban vannak, a szövetséges kormány „alkot­mányos" allűrjeit illetően már nem műkö­dik oly jól a „tájékoztatás"? Újabb nyugtalanságok Németországban Bremen, november 10. Az elmúlt éjszaka súlyos összeütközésre került a sor a nemzeti szocialisták és a Reichsbanner-szövetség köz- társasági érzelmű tagjai között. Mindkét részen többen megsebesültek, közöttük néhányan sú­lyosan. Wilhelm Decker nemzeti szocialistát szíven szúrták és nyomban meghalt. A rendőr­ség többórás munkával véget vetett a viszály- kodásnak. Hatvan verekedőt letartóztattak. Ellentétek a francia kormány és a parlament között Páris, november 10. A Palais Bourbonban tegnap megtartották a főpróbát a parlament ujraösszeüló- eére. A kamara pénzügyi bizottsága első ülését tartotta, amelyen Fiandin miniszter és munkotársai jelentést tettek a kormány uj három milliárdos úgynevezett krizisprogram'áról. A parlament és a kormány közötti első érinlkezésbplépé6 rendkívül viharoson folyt !e. Az első összeütközés akkor tá­madt. amikor néhány képviselő kifejezte ama gya­núját. hogy a kormány a közmunkák programjába nemcsak invesztíciós, hanem más kiadásokat is bele- csempésett. A vita az egyes kereskedelmi, vagy pénzügyi szervezetek fin -zirozásának kérdésekor tört ki. A kormány ezen a téren teljesen szabad kezet kért, mert az erre a célra fordított összege­ket uj kölcsönökkel akarja megszerpzni. A tul- messzemenő követelések heves kritikát provokál­tak. A vita akkor mérgesedett el. amikor Mandel képviselő, Clemecenu egykori szárnysegédje in­diszkrét és csökönyös kérdéseivel killényszerileíte a pénzügyminisztertől, hogy bevallja, hogy állami pénzekből eddig csaknem másfélmilliárd frank elő­leget folyósított számos sziikségbeiutott magángaz- dasági csoport, igy elsősorban a Bonque Nationale de Creditnek és az Elzászlotharingiai Banknak tá­mogatására. A bizottsági ülés rendkívül izgatott hangnemben folyt le és bevégződött anélkül, hogy az ellentétek tisztázódtak ölne. _ Lord Kylsant belenyugszik büntetésébe. Londonból jelentik: A Royal Mail hajózási tröszt, volt elnöke. Lord Kylsant, akit a londoni másodfokú bíróság 12 havi fogházra, Ítélt a tár­saság anyagi helyzetéről kiadott tőzsdei pros­pektus meghamisításáért, tegnap közölte védő­jével, hogy a másodfokú Ítélet ellen nem kíván föllebbezéet benyújtani, hanem megnyugszik az ítéletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom