Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-11 / 257. (2774.) szám
1931 november 11, szerda. 'PX^GMtMA.GtAR-HIRLAS Ötödik György elmondotta trönbeszédét A Felsőház ünnepélyes megnyitása — Béke és együttműködés A nép teljhatalmat adott a kormánynak London, november 10. A legutóbbi időben rendkívül ritkán látnak az európai népek egy valódi királyt, aki koronával és a királyi méltóság valamennyi látható jeliével földiszitve gyakorolja hivatását. Az angol felsőház mai megnyitásán V. György angol király királyi díszének teljes méltóságában jelent meg. A híres arany fogatot nyolc l'ó húzta és a király néhány perccel tizenegy óra után megérkezett a Buckingham palotából a felsőházba. Amikor a küszöböt átlépte, 41 ágyulövés jelezte a nagy pillanatot. A tegnapról mára virradó éjjel a koronát és a koronagyémántokat a To- werbőű a királyi palotába vitték, majd onnét lordok házába, ahol ünnepélyesen a király fejére tették a koronát. A rövid trónbeszédet a király a felső,házban tartotta meg, mert az alsóházba tilos belépnie. Az alsóház képviselői a terem küszöbén állüva figyelték a király szavait. A megnyitó ünnepség délben egy órakor véget ért. A király a trónbeszédben többek között a következőket mondotta: Prága, novembert 10. A képviseiexház költségvetési bizottsága ma folytatta a gazdasági tételek feletti vitát, amelyben pártjaink törvényhozói részéről resztvettek Nitsch Andor és Hokky Károly nemzetgyűlési képviselők is. A mai délelőtti ülés utolsó szónoka Nitisdh Andor szepesi némeőpárti képviselő volt, akinek szakszerű beszédlét az alábbiakban ismertetjük. A képviselő fejtegetéseit annak a megállapításával kezdte, hogy a mai gazdasági krízis idején, amelyet már nem lehet gazdasági depressziónak nevezni, mert hiszen már a hitelkirizis is elérte a tetőpontját, amikor az egész közgazdaság a termelési' költségek csökkentésére vár, azt kell tapasztalnunk, hogy az állami költségvetésben nem követték a kiadások lényeges csökkentésének elvét. Hivatalosan ugyan rámutatnak arra, hogy az 1932. évi kiadásokat 519 millióval csökkentették az 1931. évi kiadásokkal szemben, azonban a kiadásoknak ez a csökkentése, ha a lakosság teherviselési képességét tekintjük, teljesen minimális. Az állam maga tud ja'a legjobban, hogy a gazdasági vállalkozások a mai viszonyok között miijen keveset hoznak, hogy jövedelmük mennyire megcsökkent, mert hiszen a dohányjövedékeit kivéve az állami vállalkozás ok és üzemek passzívak és nagyobb hitelekre van szükségük, kvgy invesztíciókat eszközölhessenek. A képviselő annak a véleményének adott kifejezést, hogy az állami üzemeket túlságos mértékben vették az állampénztár javára igénybe. Hifglpslitilsa as állami üzemek beruházási céljaira Hogy ezeket az állampénztárba leszállított összegeket fedezni lehessen, ezért beruházási célokra szolgáló kölcsönök felvé telét engedélyezték a részükre. Az állami üzemektől, amelyek 1932-ben 1530 millió tiszta jövedelemmel vannak a költségvetésbe beállítva, tehát csupán 32 millióval kisebb tétellel, mint a sokkal jobb kenjünk- túrája; 1930-as évben, 1479 milliót igényel az állampénztár az 1930-ban igénybe vett 1201 millióval szemben. Az állami üzemek beruházásaira 1930-ban 1212 milliót engedélyeztek, amiből ezek az üzemek 574 mii — A küldföldhöz való viszonyom, úgy mint a múltban, most is mindenütt barátságos. Kormányom továbbra is a békét és a megegyezést akarja előmozdítani és praktikusan részt akar venni a népszövetség munkájában. Kormányom különösen a lefegyverzési konferencia előkészítésére fordít nagy figyelmet és meg van arról győződve, hogy ennek a konferenciának sikere az egész világ számára nagyjelentőségű lesz. A világ komoly pénzügyi és gazdasági helyzete nagy gondot okoz kormányomnak, amely mindent meg fog tenni, hogy a többi kormánnyal karöltve megtalálja a kibontakozás módjait. A kerek asztal melletti hindu konferencia folytatja munkáját és a birmai konferencia is csakhamar megnyílik. Leghöbb vágyam, hogy ennek a két konferenciának munkáját siker koronázza. Domíniumaim képviselőinek adott Ígéretem szerint a parlament az 1926-os és 1930-as birodalmi konferencia több döntésének törvényes alapot fog adni. A domíniumok parlamentjeinek hatásköre és viszonya végleg tiszliót saját bevételeikből, 301 milliót pedig hitelekből fedeztek. 1932-ben az állami üzemeknek sakkal rosszabb üzleti kilátóink ellenére 1133 milliót szabad beruházásokra forditaniok, amiből csupán 270 milliót fedeznek a saját bevételeikből, míg 763 milliót kölcsönoperáeiók utján fedeznek. 1930-ban az állami vállalatok még invesztícióiknak 50. százalékát tudiák saját bevételeikből fedezni, 1931-ben már csak 25 és 1932-fben csupán 20 százalékot. Az állítólag megtakarított 529 milliót meghaladják a hitelek Mindebből az tűnik ki, hogy az egyes •-esszortoknál elért állítólagos 520 milliós megtakarítást azzal egészítik ki, hogy az állami vállalatok számára kétszáznegyven millióval többet, 763 milliót vesznek fel hiteloperációk utján állítólag beruházási célokra. A különböző felhatalmazások révén a pénzügyminiszternek még további hitelek igénybevételére is joga van, mindez pedig azt, bizonyltja, hogy amíg az egyik oldalon csökkentik az államháztartás kiadási tételeit, addig a másik oldalon sokkal nagyobb hitelösszegek igénybevételével sokszorosan emelik. Véleményem szerint az előirányzott bevételi tételek tulmaga- Sak. Az sddhátrálékok fele behajthatatlan A pénzügyminiszter ur nem számol a rossz gazdasági helyzettel és a lényegesen megcsökkent konjunktúrával, azt azonban reméli, hogy az előirányzott adóösszegek, amelyek tulmaga- sak és optimisztikus számítás eredményei, be fognak folyni. Azonban kiérzik a pénzügyminiszter ur aggodalma is, mert az uj adóinspektorok beállításával drakonikus intézkedéseket helyez kilátásba. Az 1932. évre beállított adóbevételek összegéhez a költségvetés egybeállításánál az 1930. évet vették alapul, elfelejtik azonban, hogy azóta a legtöbb adóhátralék már befolyt az állampénztárba. A helyzet ma az, hogy ha most ö&zeállitanák az állam likvidációs mérlegét és a kinnlevőségeit felbecsülnék, akkor a 4719 millió adóhátraléknak a felét nyugodtan behajthatatlannak nyilváníthatnák. Az 1932-re szóló adóköltség- vetéet idejének előtte állították össze és nem vették figyelembe az őszi hónapok kalászt rófális gazdasági viszonyait, amelyeket pedig feltétlenül figyelembe kellene venni, tázódik. Kormányom elfogadta a kanadai kormánynak azt a javaslatát, hogy az 1930-ban elnapolt brit gazdasági konferenciát minél előbb Ottawába egybehívják. A belpolitikai kérdésekre áttérve a király a következőket mondotta-: — A nemzet az általános választásokon támogatta azokat az intézkedéseket, amelyeket a takarékosság és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében foganatosítottunk. A két utóbbi intézkedés a gazdasági és a p'^zagyi problémák megoldásának utján az első lépéseket jelentette. A miniszterek fölszólították a nemzetet, hogy adjon nekik teljhatalmat a pénzügyi stabilitásukba vetett bizalom helyreállítására és a kedvező kereske- del^? mérleg biztosítására. Minisztereink kezében most tiszta és pozitív mandátum van. A problémákat a kormány máris behatóan vizsgálja és a legközelebbi jövőben fontos határozatok fognak megszületni. A parlament kellő időben minden javaslatról részletesen értesülni fog. mert hiszen ezek a hónapok lényegesen csökkentették az állam adóbevételi lehetőségeit is. Mi még ma ie az inflációs időknek megfelelő államháztartással dolgozunk, holott az állami költségvetés lényeges csökkentése nélkül nem számíthatunk a gazdasági élet javulására. Abban a mértékben, amilyenben a gazdasági konjunktúra rosszabbodik, kellene az állam kiadásait is leszállítani. A szomszédos államok rossz helyzetének hatása reánk A köztársaság vezető államférfiai — folytatja Nitsch képviselő — telve vannak a mi gazdasági viszonyainknak és valutánk abszolút stabilitásának a dicséretével. Tény az, hogy a csehszlovák korona magasan áll, de gazdasági életünk a hiíelkrizist már nem bírja ki, mert a pénzpiacon ma az a helyzet, hogy gazdasági faktoraink még a legszükségesebb hiteleket se tudják megszerezni. A nemzeti bank igen nagy mértékben nehezíti meg a bankok és pénzintézetek számára a hitelek likvidálását és a szomszédos államok rossz gazdasági és financiális helyzete bennünket is teljesen tönkretesz. Az a merev rendszer, amely ma a pénzpiacot uralja, kétségbeesésbe kergeti gazdasági tényezőinket. Számtalan közgazdász és teoretikus töri a fejét a segítés módozatain, államférfiak utaznak az egyik országbói a másikba, egyik világrészből a másikba, hogy a helyzetről tanácskozzanak. Elutazásuk előtt mindig nagy reményekkel néz a világ a megbeszélések eredménye elé, visszatér tűkkor azonban mindenkor csak csalódásban van részük, mert hiszen teljesen lehetetlen, hogy egyes államok a pénz értékmérőjét: az aranyat felhalmozzák, más országok gazdasági élete pedig rövidiejáratu kölcsönökkel, hatalmas kamatokkal és jóvátétel! terhekkel vannak lekötve. Becsületes tőkeállapotot! A gazdasági helyzet megoldása csakis a népek közötti egyetértés és valódi békeállapot helyreállítása utján volna lehetséges. Olyan bé- keállaptot kell teremteni, amely nem ismer győzőt és legyőzötíet, nem ismer hadisarcot, de nem ismer katonai készülődést sem. Mert a hadísarcok és a győzők egyéb gazdasági előnyei révén felhalmozott aranymennyiségt k, ha azokat nem használják fel közgazdasági munkálkodásra és nem osztják fel igazságosan, végül ig élettelen fémmé válnak. Az aranyat nem lehet elvonni a gazdasági élettől, mert az arany, mint értékmérő és mint gazdasági faktor, munkát, és életet jelent. A gazdasági élet további ' visszaesése pedig Bal Palais Tbéatre Aihambra Prága Belépüdij nincs — Elsőrendű mulató Szenzációs internacloná- lis világvárosi program Két zenekar Kit zenekar nyomorúságot és munkanélküliséget jelent, már pedig kétséges, hogy az egyes államok meddig birják még a munkanélküliek segélyezésének nagy financiális megterhelését. A mi államunk ebben a költségvetési évben 375 milliót fordít erre a célra. Ez a hatalmas kiadás mementó, amely a vezető államférfiakat arra a belátásra kell bírja, hogy nem lehet tovább a szavakkal játszani, hanem olyan politikát kell követni, amely becsületes békét és munkalehetőséget hoz. A külügyminiszter ur egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy nem lehet a számunkra közömbös a szomszédos államok sorsa. Ebben feltétlenül igaza van, mert ha szomszédainknak rosszul megy a sora, akkor ezt igen nagy mértékben megérezzük mi is és nekünk se mehet jók A külügyminiszter urnák ebből a kijelentéséből arra következtethetünk, hogy a köztársaság gazdasági életét, ma már más szemmel nézi, mint még egy félesztendővel ezelőtt. UJ adókat ás adóemelést nem hit el a lakosság A legnagyobb hatórozottoággal keü óvást emelnem az ellen, hogy az ál'lamházt'artás egyensúlyát uj adók bevezetésével, vagy a meglévő adók felemelésével biztosítsák. Senki ma már újabb megterhelést magára venni és elviselni nem tud, akármennyi adóinspéktort, revizort és végrehajtót küldjenek is az adófizetőik nyakára, mert a gazdasági élet és a lakosság terhervise- lési képessége teljesen ki van merítve és a pénzügyminiszter urnák további csökkentéseket kell az államháztartásban keresztül vinnie. Vannak állami intézményeink, melyeknél sok-sok milliót takaríthatnánk meg. Olyan nagy hivatalnoki karral dolgozunk, mint a hatalmas Anglia, annyi minisztériumunk van, hogy közülük takarékossági Sízempomtbál néhányat nyugodtan megszüntethetünk, a hadseregre szánt óriási kiadásokat holott a mai viszonyok között egy katona ellátása olcsóbb, mint eddigelé, még nem csökkentették. Ha a pén zügy mi nuiszter ur el tudná magát szánni arra, hogy ezen az utón hozza az államháztartást egyensúlyba, akkor ez helyes pénzügyi politika lenne, azonban uj adók bevezetése és adófelemelés, anélkül, hogy egyúttal a lakosság teherbiróképességét is emelnék, ez nem pénzügyi politika, hanem lehetetlen gazdálkodás. Évmilliárd veszteség a helytelen kereskedelempolitika miatt Nitsch Andor képviselő ezután áttért a mezőgazdasági büdzsé kritikájára. Rámutatott arra, hogy az^vnál a resszoríoknál, amelyek közel állanak a szociáldemokratákhoz, sokszorosan emelték a büdzsét, mig a mezőgazdaságnál leszállító t tóik, hol ott minden fillér, amit a mezőgazdaságra fordítanak, produktív befektetést jelent. Rámutatott aTra, hogy a mezőgazdaság évek óta tartó krízisén még mindig nem segítettek, hogy még azok a részintézkedések is, amelyek történtek, rendszerint elkésve jöttek. Hangsúlyozta, hogy a válság első idejében tett ama javaslatát, hogy a kontingentál ás rendszerére alapozzák kereskedelempolitikánkat, annakidején nem fogadták el, pedig azóta az európai államok már áttértek a koníin- geníálás rendszerére és ezen az alapon kötik meg kereskedelmi szerződéseiket. Hét áldozlak a gazdasági fcésanSanSárU Majd áttért a kereskedelmi szerződések kérdésére és kijelentette, hogy a legnagyobb hiba, amelyet az agrárpártok elkövettek, a magyar kereskedelmi szerződés felmondása volt. A felmondás idején a külügyminiszter politikájának szempontjából fontos külpolitikai momentumok voltak irányfcadók, meg akarták teremteni a gazdasági kisálltán tót. Es mi lett belőle? Az agrárpártok közrendi ködösével megkötötték Romániával és Jugoszláviával a kereskedelmi szerződést, amely mezőgazdaságunk súlyos károsítását jelentette. 1930. július 1-től 1931. június 30-ig, tehát az uj szerződés első évében Románia 488 millió értékű árut hozott be, 380.000 tonnát, tehál 100.000 tonnával többet, mint az előző esztendőben. Ebből a mennyiségből 200.000 ton- í Nem takarékosság az államháztartás 520 mllllás csökkentése Nitsch Andor képvselő részletes kritikája a büdzsé felett — Majdnem egy m’üíárdda! károsodott a csehszlovák közgazdaság a román és jugoszláv kereskedelmi szerződés rendelkezései és a magyar szerződés felbontása m.ati - Uj adók kivetését és adőfelemelést a gazdasági élet nem tud elviselni 3
