Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-13 / 233. (2750.) szám
4 tra:gaiA\wAarh!rlab 1981 gktdfoeír 18, kedd. Hatalmas tömegek részvételével és fényes keretek között nyílott meg a XXII-ik magyar katolikus nagygyűlés Apponyi a házasság válságárál beszélt — Serédi: A súlyos problémákat nem a moszkvai véres ember, hanem az Istenember fogja megoldani győz© Ilimet arathassunk azokon, akik különféle álarccal egy közös háttérből tárnáénak roei plébániatemplomban. Utána a Vigadó nagyBudapest, október 12. A magyarországi XXII. országos katolikus nagygyűlést szombat délután ünnepi Veni Sánc tóival nyitották meg az Egyetemi te mplomiban. Az érkező élőké tőségeket Zi32'm:bery István ügyvezető atelnöík és Fekete Márton főtitkár vezetésével a katolikus nagygyűlést rendező Országos Katolikus Szövetség titkárai fogadták. Ott voltaik: József királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony, Erzsébet királyi hercegnő, Ernszt Sándor miniszter, Radirai Farkas c. érsek. Rótt Nándor, Hanauer A. István ,-me- gyé.'spiüspökök, Hász István tábori püspök, Székely Gyula apostoli kormányzó, Kelemen Krizosztom bencés főapát! koadjutor, Horváth Győző és Kriston Endre segédpüspökök, Ziohy János gróf, Karácsonyi Jenő gróf máltai követ és mások. Angelo Rótta pápai nuncius Casari József ozervitarendi tartoíiiányfőuök és Kalrlewev Umberto nunctatiurai ügyhallgató, Serédi Jusztinián biboros-heroegprimájs Hamvas Endre primási titkár kíséret ében érkezett. A nunoiust és a hercegprímást a központi szeminárium elöljárói fogadták, élükön Tóth Tihamér apát, szemináriumi rektorral. A nuncius Internálta a Veni Sauctet, az ünnepi szenibeszédet Sírcmmer Viktória budapesti bencés ház'főnök mondotta. — Ezekben a rettenetes időkben •— hangoztatta beszéde során — a katolicizmusnak nem beszédekre, hanem cselekedetekre van szüksége. Van probléma, féladat, küzdelem, amelyet meg kell oldani és ebbe a megoldásba bele kell vinni teljes szivünket, lelkünket és bele kell vinni erszényünket Is, hogy győzzön Krisztus, győzzön az egyház, virágozzák a katolicizmus. Ehhez várunk célkitűzéseket, gyakorlati útmutatásokat, tanácsokat a katolikus nagygyűlésen. Szentibeeuéd után szentségikibétel és áldás volt, majd a pápai himnusz hangzott fed. Emlékezés Rakovszky Istvánra Este a Vigadóban a Katolikus Népszövetség 'tartotta díszközgyűlését. Az elnöki pódiumon foglalt helyet Serédi Jusztinián bibe re&-hercsg(pri!más e az elnöklő Rótt Nándor veszprémi püspök. Rótt Nándor megnyitó beszédében arról szólott, hogy milyen fontos a mai viszonyok között a nép bizalmát megnyerni, s erre a Katolikus Népszövetség van hivatva. Ernszt Sándor kultuszminiszter tartotta meg ezután eml élőbeszédét Rakovszky Istvánról, aki a Katolikus Népszövetség életében ás vezető szerepet játszott. Megrajzolta Rakovszky Istvánnak mint a „nagy embernek típusát, aki egész éleiében sokat jártkelt, hogy tapasztalatokat gyűjtsön és ezt hazája javára kamatoztassa. Rendkívül sokat tanult a történelemből. Világosan látó, rendkívüli tehetség, nagy lélek, nagy szellem volt, aki mindenre késznek nyilatkozott az eszményekért való harcban. Valóságos apostola volt Rakovszky István az eszményeknek. Sokat lendített az ő nagy szellemével a Katolikus 'Népszövetségen, amelynek még ma is éltető ereje Rakovszky István lendülete. Vázolta Raikovszkynak mint politikusnak az egyéniségét, majd élete utolsó éveiről szólott. Petrováoz Gyula országgyűlési képviselő foglalkozott ezután a Katolikus Népszövetség célkitűzéseinek és a községi politikának egymás ráutaltságával. Mihalovios Zsigmond c. kanonok a mai kor szociális problémáiról beszélt. Csepela Lajos mezőkövesdi apát- plébános a Katolikus Népszövetség munlkás- ságiát ism er be t te. Serédi Jusztinián biboros-hehebgprümás mondotta el ezután záróbeszédét. A Katolikus Népszövetség épp úgy, mint. az anyia- szentegyház, maga is nemcsak az emberek leikével, hanem testi javaival Is törődik, — (Síkra szállóink — mondta — a katolikus erkölcsi törvények érvényesiléséért, a katolikus a n y a ízen légy ház tanításaiért, berendezéseiért és egyúttal harcolunk a katolicizmus szociális elveiért, a katolikusok testvériségéért, hogy «zembe tudjunk szállni és ellenünk. 4 Pázmány Egyesület irodalmi estje A katolikus nagygyűlés alkalmából a katolikus irök és hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete szombaton délután megkoszo- rnzta Pázmány Péternek Apiponyi-téri szobrát. A koszorút Béry László helyezte el a szobron, beszéd kíséretében. Majd az egyesület a Középponti Katolikus Kör fehér térimében 'irodaim! estet rendezett. Hindy Zoltán alelnök megnyitója után p. Dassonvil- le S. J. (Pánis) tartotta meg előadását, melyben a francia közélet több olyan egyéniségét mutatta be, akik úttörők voltak szociális téren. A nagy tetszéssel fogadott 'előadáshoz P. Rangba Béla S. J. fűzött érdekes reflexiókat. Majd Lendvai István adott élő költeményei bői. Ezt követte Gerevioh Tibor egyetemi tanár veti tettképes előadása az uij egyházulüvészetről. Az estet Tóth László főtitkár zárta be. 4 vasárnapi diszgyütss Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Vasárnap főpapi szentmise vezette be a katolikus nagygyűlés eseményéit. A szentmisét Rótt Nándor veszprémi püspök pontifikálta fényéé papi segédlettel a bélváBudapest, október 12. Werkmann Károly báró, aki boldogult Károly király titkára volt, érdekes könyvet irt. A könyv cinre: „(Németország, mint szövetséges, Károly császár harca a békéért**. A vaskos kötetben sok olyan részlet van, amely eddig még nem jutott nyilvánosságra. így példának okáért mindenkit érdekelni fog, miképpen gondolkoztak legfelső helyen a háború elvesztéséről és a hadsereg fölbomlásáról. Werkmann kezén keresztülmentek az egyes hadseregparancsnokságok hivatalos jelentései. Ezekből a jelentésekből formálta meg a véleményét. Szerinte nagy hatást gyakoroltak a hadseregre a monarchia különböző nemzetiségeinek mozgalmai. De ezek még nem idézték volna elő az összeomlást. — Ezeknek a mozgalmaknak hatását — Írja — még sokáig paralizálni lehetett volna, ha- csak a hadsereg gazdasági helyzete jobb lett volna. 1918 nyarán egy frontharcos napi eledele a következőkből állott: Reggelire és estére üres feketekávét kapott. Kenyeret semmit. Délre az örökös szárazfőzeléket adták. Ennek a főzeléknek semmiféle táplálóértéke nem volt. A főzelékre sajt, vagy tök került. Amilyen rossz volt az élelem, éppen olyan rossz volt a ruházkodás is. Az a katona, akinek fehérneműje volt, már gazdagemberszámba ment. Senkisera ütödött meg azon a látványon, ha egy katonán csak félnadrág volt, a felsőtestét pedig olyan ing födte, amelynek a háta és ujjai hiányoztak. Erős lázban fekvő maláriabetegeknék meztelenül kellett várakozniok, amíg a kimosott ruhájuk megszáradt. Október végén egy vezérkari törzstiszt az Ásol ónén egy szakasz gyalogost talált, akin csak fehérnemű volt. A gyalogosok egy kavernában tartózkodtak. Kint tombolt a csata, rettentő hideg volt. A parancsnok azzal magyarázta emberei állapotát, hogy készültségben van s hogy csak a kint harcoló embereknek van felsőruhájuk. Egy másik vezérkari törzstiszt jelentette, hogy a tábori őrség egy része nadrág nélkül, csak köpönyegben teljesít szolgálatot. A szörnyű nélkülözések, amelyeket címek a hadseregnek el kellett szenvednie, természetszerűen megbénította testi és erkölcsi erejét. Az ellenség természetesen pontosan ismerte az osztrák-magyar hadsereg « borzasztó állapotát. termében gyűlt össze a nagygyűlés közönsége. Az emelvény közepén Apponyi Albert gróf ült, mellette jobbról és balról Serédi Jusztinián bibo- ros-hercegprimás, Angelo Rótta prágai nuncius, Horthy Miklósné. a kormányzó felesége, Auguszta és Magdolna főhercegasszony, Ernszt Sándor, Ivády Béla, Zsitvay Tibor és Mayer János miniszterek foglaltak helyet. A Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A pápai himnusz el éneklése után Apponyi Albert gróf mondott elnöki megnyitót. Megemlékezett a múlt évi fényes Szent Imxé-ünnepségek- ről, majd a családi életet és házasságot fenyegető veszedelmekről beszélt. Az elválás és az újból való nősülés annyira mindennapivá vált, hogy ott, ahol férjhez- adandó leányok vannak, a nős férfit majdnem épp úgy partinak tekintik, mint a nőtlent. Olyan hangokat is hallunk, amelyek ebben a végzetes folyamatban a fejlődés törvényének érvényesülését akarják látni. Ne vezessenek félre senkit, mert az evolúció törvénye egyenesen megköveteli a fix pontoknak, az örök szellemi értékeknek fennmaradását. A nyomor elleni küzdelemre hívta még fel Apponyi a hallgatóságot. Ezután Angelo Rótta pápai nuncius, a pápa apostoli áldását tolmácsolta, majd Ernszt Sándor kultuszminiszter beszélt. Mindenki isméri. mondotta, Európa nemzeteinek vívódását, a nemzetek nyomorúságát és azt a gondot, ami ezzel jár. Óriási idegesség jelentkezik mindenfelé. A leg- izgatóbb, a legnagyobb kérdés ma a föld kereHiezen éppen erre építette pusztító terveit. Az olaszok és szövetségesei céltudatos propagandát űztek lövészárkainkban. E propagandában a cseh és a délszláv légiók nagy szerepet játszottak. Károlyi JVfihátyné sir Werkmann báró Budapesten tartózkodott 1918 október havában, amikor az összeomlás jelei már mutatkoztak. Elmondja, hogy a forradalomnak tulajdonképpen már október 26-án kellett volna kitörnie. — Károlyi Mihály felesége volt az — írja —, aki megakadályozta, hogy már nem október 26-án támadtak föl a királyi hatalom ellen. Ezen a napon Andrássy Gyula grófnak Becsbe kellett utaznia, hogy átvegye a külügyminisztériumot. Este Windischgraetz herceg társaságában a keleti pályaudvaron várta a vonatot. Egyszer csak megjelenik a leánya, aki Károlyi Mihálynak a felesége. Zokogva és dobogó szívvel könyörgött az apjának, hogy ne menjen el Budapestről. Ha elmegy, mindennek vége. Károlyi Mihály ugyanis erre az éjszakára tervezte, hogy a lázadás fáklyáját a tömegbe dobja. Andrássy nem mondhatott le az utazásról. De megbízta Windi&chgraetzet, hogy maradjon Budapesten '8 azonnal lépjen érintkezésbe a kormánnyal. Windischgraetz a királyi várba sietett, ahol Hunyady gróf főudvarmesterrel tanácskozott. Mind a ketten a miniszterelnökségi palotába rohantak. Wekerle és miniszterkollégái, akik már akkor lemondtak, nem érezték magúkat elég erősnek, hogy rendkívüli intézkedéseket tegyenek. Lukachich báró volt az, aki vállalkozott ozekT nek a.z intézkedéseknek a megtételére. Károly király október 25-én és 26-án mindent megtett, hogy az uj kabinetet megalakítsa. A politikusok egész sorát hallgatta meg: — Az óliberális és konzervatív politikumok bizonyos joggal hárították el a király hivását. Azzal okolták az aktív politikától való távol- maradásukat, hogy nincs befolyásuk a KárólVi- mozgósította töm egekre. A fiatalabb radikálisok és demokraták vlszóut azzal argumentáltak, hogy az ő programjukat néhány nap múlva egy még radikálisabb program fogja felölelni. kén a tulajdonjog kérdése. A pápa arra figyelmeztet bennünket, hogy a tulojdonjog nem mindig ugyanaz, nem abszolút és nem korlátlan, de nem ig evakuálható és nem semmithető meg. A pénz ma mint hatalom a morál felett áll. Ez az a rabbilincs, amit érzünk magunkon. Pedig ha azok a pénzügyi és gazdasági összeköttetések, amelyek felette vannak az államnak, állandókká és uralkodókká válnának, vége vd- na a nemzeti államnak és minden nagyságnak, ami ebből fakad. Az eucharisztikus körmenet Vasárnap délután három órakor eucharisztikus körmenet volt Serédi Jusztinián biboros- hercégprimáe vezetésével és közel ötvenezer főnyi tömeg vett részt a Bazilikától az Országházig terjedő útvonalon elvonuló menetben. A körmenet elején fehérruhás lányok haladtak, majd egy rendőrdisz-század következett, utána egyesületek és iskolák, katonai disz-ezázad és katonai zenekar, szerzetesek csoportja, majd Serédi bíboros hercegprímás, Angelo Rótta pápai nuncius, a baldachin alatt pedig Glattfelder Gyula Csanádi püspök haladt az Oltáriszentséggel. Bangha páter az Országház előtt szentbeszédet mondott, amely után a hérceirprimás osztott áldást az Oltáriszentséggel. Zeneszóval oszlott szét ezután a hatalmas tömeg. Hétfőn délelőtt a katolikus tanügyi tanács éé a ferencesek harmadik rendje tartott országos ülést. Tíz órakor az Örökimádás templomában tartották meg az eucharisztikus diszgyülést. Serédi bíboros hercegprímás elnöki megnyitójában vázolta Krisztus hatását az összes nemzetekre. Ugv látom, — mondotta a 'hercegprímás, — hogy most két véres ember áll egymással szemben, az egyik a moszkvai, akinek más vérétől p'ros az arca, mert másokat áldozott fel, vele szemben áll a golgota! véres Ember, aki önmagát áldozta fel mindannyiunkért. A mostani súlyos gazdasági problémákat nem a moszkvai véres ember, hanem az Istenember fogja megoldani. Ezután Mészáros János érseki helytartó tartott emlékbeszódet a nemrégiben elhunyt Izabella főhercegasszonyról. Majdnem az összes politikusok kivétel nélkül azt ajánlották Károly királynak, hogy Károlyi Mihályt kell a kabinetalákitással megbízni. Nem szabad elfelejteni, hogy október 26-án délután még a szabadelvű és konzervatív vezérek is meg voltak róla győződve, hogy ha Károlyi Mihályt bízzák meg a kabinetalakitással, akkor visszatér a nyugalom Magyarországon. 4 király maradjon Magyarországon A király csak nehezen tudta magát erre rászánni. Ö legszívesebben Bárczy Istvánt, vagy Hadik Jánost nevezte volna ki. De ezt a kombinációt nem üthették nyélbe. Végre rászánta magát tehát, hogy Károlyival fog tárgyalni. De közben Becsbe kellett utaznia, hogy a megalakult Lamma&ch• minisztériumot föleskettesse. Károlyiék ellenezték a király elutazását. — Károlyiék azért ellenezték ezt, mert minél gyorsabban akarták megalakítani a független Magyarországot, amelynek semmi köze sincsen többé az osztrák uralkodóhoz. Ezt pédig úgy gondolták legkönnyebben elérni, ha a király közelükben van. De a konzervatív elemek is azt kívánták, hogy a király Magyarországon maradjon. Az uralkodó a feleségével tanácsko- kozott. Abban állapodtak meg, hogy ők elutaznak este és gyermekeik Itt maradnak Gödöllőn — kezesekül, hogy ők vissza fognak térni. A királyi pár vacsorája igazán szomorú volt. Állandóan megzavarták különböző jelentésekkel, Károlyi Mihály akart minduntalan valamit, Ludendorff megbukott Németországban és a harctérről hióbhirek érkeztek. Amikor a kifály a vonatba szállt, Károlyi Mihály már ott volt. Mielőtt beszélni kezdtek volna vele, a királyi palotából telefonáltak. Hunyady gróf telefonált. Arra kérte az uralkodót, hogy ne adja Károlyi kezébe a hatalmat— Késő, vagy majdnem késő, — telefonálta vissza a király. Az események egymásra tornyosodtak Becsben éppen ugv, tmlut Budapesten. A király azt mondotta Károlyi Mihálynak, hogy egyezzék meg elöefcör Andrássy Gyulával. Károlyi Mihály áronban nem akart Andráesyval tanáeaIV. károly titkárának érdekes visszaemlékezései a világháború izgalmas napjairól Miért bomlott fel az osztrák-magyar hadsereg? - kik ajánlották károlyi Mihályt miniszterelnöknek? — Részletek Werkmann károly báró könyvéből
