Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-07 / 228. (2745.) szám

1931 október 7, szerda. el, amelyeken a termés már megérett az aratás­ra, e a termés teljesen megsemmisült. Az éhínség, amelynek méretei példátlanok a világtörténelemben és amelyhez képest az oroszországi inségpusztitás csekélység számba megy, elkerülhetetlen, Amerika megfullad buzatöbbletéfoen, Kínában az emberek hekatombái halnak meg éhségben. A Yang-Cse szennyes hullámai mellől egekig ható segélykiáltások hallatszanak, amelyek kenyeret és kenyeret kérnek. Az éhséghalál áldozatai után, akiknek száma előreláthatólag több milliót fog meghaladni, a kiütéses tífusz és egyéb jár­ványok fogják majd pusztítani a kiéhezett, le­gyöngült és ruházatától megfosztott lakossá­got. A nagy szerencsétlenség azonban nemcsak a Yang-Cse völgy lakosságát sújtotta a porba, ha­nem a Hoang-Ho is kitöTt medreiből. A Sárga folyó partján egész csomó város, köztük San- tung tartomány fővárosa, Csinanfu ifi víz alatt I áll. Mi okozta ezt az óriási katasztrófát, amely 1 példátlanul áll az emberiség történetében? A tu- j domány feladata, hogy errre a kérdésre feleletet j adjon- Természetes, hogy az áradás a szokatlanul nagy esőtömegekkel van kapcsolatban, amelyek a tibeti határterületen és a magas hegy­ségekben aláhullottak. A forrásvidéken kívül a nyár folyamán a Yang-Cse egész folyamvidékén igen nagy volt az esőzés. A hegyoldalakról a mellékvizek borzalmas viztömegeket. görgettek alá Kína fő vízi erébe, amely a birodalom köze­pén folyik végig. Annyi bizonyos, hogy a kínai áradás teljesen példátlanul áll a természeti ka­tasztrófák történetében. AutóliuszszereiKsétíenség lét halottal, négy halálos s 11 könnyebb sebesülttel Fölkerült sgy futballistákat szállító autóbusz Prága, október 6. Súlyos autóbusz-szeren­csétlenség történt vasárnap a Svatá Katarina és Ukliste közötti országúton. Egy tizenhét- tagu futballistacsoport Brodból autóbuszon ment a közeli Nyuskóba futballmérkőzésre. A két falu között igen lejtős az országút s amikor a kocsi erre a veszélyes szakaszra ; x ért, fékjei hirtelen felmondták a szolgálatot, j úgyhogy az autóbusz az árokba zuhant, ahol zzé fölfordult. A szerencsétlenség következményei tragi­kusak voltak. Mind a tizenhét futballista meg- i sebesült. Böhnde András 22 éves fiatalember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy ke­véssel rá a helyszínén kiszenvedett. Veged Viktor a kórházbaszálitása után halt meg s i további négy sebesült állapota olyan súlyon, hogy felépülésükhöz kevés reményt fűznek. A többiek sérülése könnyebb természetű. — “Megnyílt a prágai magyar menza. A j prágai magyar menza hétfőn megnyílt a Gharitas (P r a li a II, Kártevő nám.) szuterén j helyiségében. Mindazok, akik segélyért fo- | lyamodfak, kérvényeiket átvehetik ugyanolt mindennap 12-éől 1 óráig Beülök Sándornál, a menza ifjúsági vezetőjénél. Emlékmű, melyet megettek — a libák. A ko- burgi Leutendorf helység közelében érdekes, kőbe­vésett emlékmű emelkedik. Eredetét különös ha­gyomány magyarázza, mely évszázadok óta család­ról családra, egyik generációról a másikra örök’ö- , dik. A környék neve „Wolfdiemahd". Az odavaló-1 eiak elbeszélése szerint hajdanában egyszer egy | parasztleányka igyekezett az erre vezető utón a kis j Háusles nevű falucska felé. Kis batyuja mellett magával vitte fonórokkáját is. Amint azonban az ! erdőn áthaladt, megtámadta egy farkas, éppen azon I a helyen, hol most a szobor emelkedik és teljesen j felfalta, úgy, hogy a később arra vetődő vándorok j már csak egyik kezének és egyik lábának marad- i ványaira bukkantak. Ennek a szerencsétlenségnek emlékére határozták el a környékbeliek, hogy jelt állítanak a kis szövőlánynak és elkészítették a szobrot, melybe egy kezet, egy lábat, a rokkát és keresztet vésettek. Ma már csak a kereszt látható, mégpedig azért, mert — mint az újabb kutatás megállapította — a mai emlékmű nem a hiteles és eredeti, hanem jóval későbbi korok alkotása; a régi szobornak már nyoma sincs ezen a helyen. Közben ugyanis az történt, hogy a babonás nép közt elterjedt a hír: a szerencsétlenül járt kis­lány emlékműve csodálatos varázserővel bir és kü­lönösképpen jó hatással van — a libák fejlődésére. Hogy tehát a falu és mind a környező falvak libái minél gyorsabban szaporodjanak és szebben fej­lődjenek, a parasztok apró kődarabkákat tördeltek le a hiressé vált kőoszlopból és azokat a libákba tömték vagy porrá zúzva eledelükbe keverték. így pusztult el apránként az egyre inkább koptatott szobor, mig végre egy napon a megmaradt csonkot m ledöntöttük és törmelékét kiosztották a libabu- lajdonosok között. Azóta újabb emlék épült az elöb-1 bi helyére, melyről immár elmaradt a kéz, a láb meg a rokka; csak a kereszt látható rajta. A babona azonban még ma sem veszett ki, az uj kőszobor is romlik, kopik, pusztul, nemsokára talán majd ezt l# elfogyasztják a telhetetlen libák. íHalálra ítélték az elpártolt kedvese meggyilkolása miatt A prossnitzi parkban lejátszódott dráma az esküdtek előtt Oltmütz, október 6. Az olmützi esküdtbiró- ság tegnap foglalkozott Hlavinka Adolf 22 éves fiatalember ügyével, aki előre megfontoltan agyonlőtte tizenhétéyee hűtlen kedvesét, Kalous Franciskát, egy pustimeri gazda lányát. Hlavánkának benső viszonya volt a lánnyal, de ez egy nap megunta kedvesét, kiadta útját s uj szerelmet keresett magának. Kevéssel azután Hlavinka találkozott Pross- nitzban a lánnyal, aki meg is mondta neki, hogy egy tisztviselővel van uj ismeretsége. Június 2-án Hlavinka újból találkozott a prossnitzi parkban a lánnyal, aki uj kedvese társaságában volt. Hlavinka kérve kérte, hogy térjen vissza hozzá s amikor ismét elutasító választ kapott, késő éjszakáig követte nyomon a párt. Lelkében azalatt végzetes terv érlelődött meg. Éjszaka két órakor, miután otthagyta a párt, újból visszament a parkba s fölkereste volt kedvesét. OdaáUott eléje, előrántotta revolverét s két­szer rálőtt. Amikor a lány a földre bukott, elfutott, de a késői járókelők utánaeredtek. Hlavinka revolverrel fenyegette meg üldözőit, de ami­kor látta, hogy nem tud elmenekülni, a fejéhe lőtt. Beszállították a rendőrségre, ahol kiderült, hogy sebesülése egészen könnyű természetű. A lány akkor már halott volt. A tegnapi főtárgyaláson a vádlott beismer­te, hogy már hosszabb ideje készülődött a gyilkos­ságra, de hozzátette, hogy ő maga is öngyil­kos akart lenni. Emellett tanúskodott egy levél is, amelyet jegyzeteiben találtak. Az esküdtek Hlavinka vallomása és a kihallgatott tíz tanú vallomá­sa alapján egyhangú verdiktet hoztak, amely­ben gyilkosság bűntettében mondták ki bű­nösnek s a bíróság a verdikt alapján kötéláltali halálra ítélte el a vádlottat. A védő semmiségi panaszt jelentett be az Íté­let ellen. Garibaldi már1872-ben Bismarck herceghez írott levelében fölvetette a népszövetség és a döntőbíróság eszméjét Tervének megvalósítását a német vaskancelíártól remélte — As Oeuvre publikálta az eddig ismeretlen Garibaldi levelet Paris, október 1 Az Oeuvre mai szálmá­ban rendkívül érdekes történelmi dokumen­tumot ismertet. A lap jelentése szerint megtalálták az olasz szabadsághősn&k. Ga­ribaldinak Bismarck herceghez, a német vaskancéjlárhoz intézett levelét, amelynek létezéséről mostanáig nem tudtak. A. levél 1872 december 20-ról van keltezve és írója már akkor felveti egy népszövetség megalakításának a gondolatát. A levél szö­vege a következő: „Herceg, bn nagy tettekkel irta he nevét a világhisíóriába. Ezt a ragyogó pálya­futást nem koronázhatja meg méltóbban, mint egy viilág-döntöbiróság intézményé­nek a megalapításával. Egy államszövet­ség magját Németország, Anglia, Olaszor­szág és Svájc alkothatná és eköré csopor­tosulhatnának Svédország. Dánia. Hollan­dia, Belgium. Görögország, később Fran­ciaország, Spanyolország, Oroszország, Ausztria és Amerika. A székhely Géni le­hetne, ahol a döntőbíróságnak a nemzetek által delegált tagjai időnként összejöhetné­nek. A szövetség célja lenne: 1. A nemze­tek összefogása a háború kiküszöbölésére. 2. Világ-döntöbirdság alakítása, amely Íté­leteivel szabályozza, a felmerülő ellentéte­ket. Ha sikerülne önnek az itt vázolt eredményt elérni, akkor biztosítja a magia számára a világ háláját! Garibaldik A vádlottak kihallgatásával teli el a keietszlovenszkói hadikár-panama hmm pőrének második napja — Hegy a László dr. ma is kitartott tagadó vallomása mellett — Kassa, október 6. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai esküdtszék Kriskó ■Miklós bírósági főtanácsos elnökletével ma folytatta a keietszlovenszkói hadikárpanama bii n p őr é n e.k tárgyalását. A mai nap a vádlottak kihallgatásával telt el. Hegyi László dr. ma is határozottan ta­gadta azt, hogy valaha is megvesztegette volna Kout kapitányt, sőt még olyan cselekményt seim követett el, amivel Kout kapitányt döntéseiben igyekezett volna befolyásolni. Az elnök arra vonatkozólag 'kér magyarázatot Hegyi dr.-tól., hogyan történ­hetett az, hogy 1922 novemberében Sperling kisszebeni lakos révén összeköttetésibe került Kout kapitánnyal, azután Lőcséről nyomban Pozsonyba költözött, ahol pár napra rá fölke­reste őt Sperling és ezentúl a hadikártéritések ügye úgy ment, mint a karikacsapás és az ügyek intézésében semmiféle fönnakadás nem volt. Hegyi dr. azt válaszolta, hogy családi körül­ményei kényszeritették arra, hogy Pozsonyiba költözzön és nmig lo nem ment Pozsonyba, nem is tudott semmi a hadikárosultak ügyéről. Az elnök rámutat arra. hogy Kout kapitány vallomásaiban másként mond­ja el a dolgokat. Kout kapitány szerint Sperling volt a közve­títő közte és Hegyi dr. között, az ő révén is­merkedett meg Hegyi. dr.-ral. Amikor Sperling fölkereste a lakásán Hegyi dr.-t, jelen volt Kout. kapitány is és ekkor állapodtak meg abban, liogv a hadikártérité­sek ügyében lefolytatott eljárás után Kout kapitány szolgálataiért a megállapított kár­összeg tiz százalékát kapja Hegyi dr.-tól. A vádlott erre azt válaszolja, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Kout kapitány vallomásait csak azzal tudja megmagyarázni, hogy ezeket kikény&zeritették. Különben is ezeket a vallomásokat Kout kapi­tány több Ízben visszavonta. Az elnök hangoz­tatja, hogy Kout kapitány később visszavonta, beismerő vallomásait, azonban a főtárgyaláson újból őszintén 'beismert mindent és kijelentette, hogy igenis, minden egyes esetben megkapta a tiz százalékot. Hegyi László dr. kihallgatása után Kuchár Károly kisszebeni molnárt, a por harmadik vádlottját hallgatta ki az esküdt­szék. Kuchár beismerte, hogy 4000 koronát adott át Hegyi László dr.-nak azonban ezt az összeget ügyvédi költség fe­jében adta. Az elnök elébe tárja a vizsgálat adatait, amely szerint Sperling egy találkozás alkalmával kö­zölte Kjucharral, hogy négyezer koronát kell adni Kout kapitánynak és akkor a kártérítési ügy teljesen rendbe fog jönni. Ezer koronát erre a célra Sperling kölcsönzött neki és a 4000 koronát Kout kapitány íróasztalára tette, aki ezt minden megjegyzés nélkül tudomásul vet­te. Kuchár rendőrségi vallomása szerint állító­lag Sperling ki tani tóttá őt mindenre, hogy mit kell csinálni. Mindeneik előtt, hamis bizonylato­kat kellett szerezni arra, hogy 'kártérítési ügyét már egyszer bejelentette a hatóságoknál!. Ku­chár erre azt válaszolja, hogy a pénzt ügyvédi költségekre adta, mivel Sperling azt mondotta, hogy az ügyvédnek szüksége van a pénzre. Hegyi László dr. e vallomásra megjegyezte, hogy Kuchárt soha életében nem látta és soha­sem volt neki ügyfele. A vádlottak kihallgatása után Túrok állam- ügyész indítványozta, hogy a bíróság rendelje el a hadbíróság Kout ka­pitány ellen hozott ítéletének fölolvasását, hogy a bíróság és az esküdtek tiszta képet nyerhessenek az ügy állásáról. Hegyi dr., vala­mint védője, Zlatner Oszkár dr., ellenezte a hadbirósági ítélet felolvasását. Polanszky dr., Kuchár védője, nem kifogásolta az ítélet föl-ol­vasását, azonban indítványozta, hogy ez a ta­núkihallgatások után menjen végbe. A biróság helyt adott az ügyész indítványá­nak azzal az indokolással, hogy a Kout kapi­tány és a vádlott közti viszony tisztázása megkívánja, hogy fölolvassák a hadbíróság Ítéletét. Ezután nyomban megkezdték az Ítélet fölolva­sását, amely kitöltötte a tárgyalás mai napját. OKTÓBER 6. Magyarok, emlékeztek még fiatalkorotok­ban milyen mély átélés volt emlékezni ok­tóber hatodikénak golgofás víziójára, az el­bukott magyar nemzet legsötétebb gyász­ünnepére? A magyar történelem legkoiro- rabb látomása volt, tizenháromszoros meg­feszítése a magyar élniakórásnak, négy sor- tüz, kilenc bitófa, tizenhárom magyar ke- reszt. Emlékeztek, mily mélyen hasított szivünkbe iskoláskorunkban az aradi gol­gota szörnyű képe? Ekkor éreztük meg legközvetlenebbül a magyar tönténelcm tragikumát, mégis a keresztrefeszitett nem­zeti érzést ekkor éreztük magunkban a leg- diadalmasabbnak, leglegyőzhetetlenehbnek. Mert az aradi tizenhárom hős tragédiája olyan volt, mint a görög sorstragédiák, le­sújtó és fölemelő. Lesújtó, mert a szabadsá­got és emberséget tipró zsarnokság bosz- szuorgiájának legvéresebb öldöklése tom­bolt benne; de fölemelő, mert a nemzeti gondolat tizenhárom mártírja az emberi méltóság, a lelki nagyság és hősiesség olyan példáját adta nemzetének, amely örökre példaként hevít, g hitet ébreszt a nemzet fiaiban, hitet iránt, hogy a törté­nelemből és az életből ki nem törölhető az a nemzet, melynek fiai közt ilyen hősök vannak. Azóta szörnyű vérzivatarokban ezernyi, tízezernyi vértanúja volt a magyarságnak, neves és névtelen vártanuk, akik az aradi tizenháromnak erkölcsi örökségét hiven hordották a lelkűkben. Ma már iskoláinkban nem idézik az aradi golgota megrázó emlékét, az iskolás gyer­mekek előtt, nem emelik magnósra a sza- badságseeretefbcT, magyarrá forrt szerb Damjanich, a német Leiningen, Westerburg és a magyar hősök szimbólummá lendülő példáját. Az iskolásoknak nem mondja sen­ki, hogy ina október hatodika van ég októ­ber hatodika lelki ünnep, magyar gyásziin- nop. Nem mondják nekik, hogy október ha- todika a halottak napja, a magyar hősi ha­lottak napja s a magyarságnak sok halottja van. Ez a kötelesség ma a magyar szülőket várja. Magyarok, emlékezzetek és gyászoljatok, mert ez a lesújtó gyász — fölemelő ünnep­lés! — Testvérgyilkossági ügy a pozsonyi esküdtszék előtt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A po­zsonyi. esküdtszék Masai tanácselnök elnökletével ima tárgyalta Marsik Sámuel 28 éves szelletei gazida bűnügyét, akit szándékos emberölés bűntettével vádol az államügyészség. A vádhatóságot Novák ál- damügyész képviseli, mig a vizsgálati fogságban lé­vő vádlottat Adler dr. ügyvéd védi. A vádirat sze­rint Mártás Sámuel ez év januárjában testvérét, a 36 éves Mártás Pált veszekedés hevében a földre lep érte, majd fejét egy ásóval szétverte. A holttes­tet azután a kamrában elásta és úgy tüntette fel a dolgot, mintha bátyja eltűnt volna. A csendőrük a gyilkosság után Martis Sámuelt nyomban letar­tóztatták, mert azzal gyanúsították, hosrv ludas bátyja eltűnésében. Miután tagudott, csakhamar szabadlábra helyezték, majd két és fél hónap múl­va, miután hiábavalónak bizonyult a Martis Pál utáni nyomozás, a csendőrök újból letartóztatták sógorával együtt. Martis Sámuel erre a lelkiismeret- furdaíMetól vezérelve bevallotta, hogy tettét egyedül követte el és sógora teljesen ártatlan. A mai tár­gyaláson, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés, Mártás Sámuel bismeirte, hogy megölte testvéréit. Azt állította, hogy állandó civakodás vblt köztük. Közösen gazdálkodtak a földön, Pál azonban nem akart dolgozná, úgyhogy a veszekedések napiren­den voltaik. Martis Pád január 5-én a közös répából nagyobb mennyiséget eladott, emiatt, azután össze­vesztek. Mturtis Pál a vádlottat előzetesen megtá­madta s a verekedés hevében ő felkapott egy ásót. és azzal vágott bátyjára, akiinek szétilooosant az agyveleje és nyomban meghalt. Erre félelmében, nehogy a gyilkosságot fölfedezzék, a holttestet el­ásta. A tárgyalás során kihallgatott tanúik nagy ré­sze azt. valotta, hogy a meggyilkolt Martis Pád tény­leg veszekedő természetű ember, voflt- Lapunk zártakor a táigyudás még tanti j 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom