Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-07 / 228. (2745.) szám

1931 október 7, szerda.. 5 Hoover összehivia az amerikai pariamentet Baltimore, október 6. Hoover köztársa­sági elnök közhírré tette, hogy az amerikai szövetségi parlament tagjait a jövő hét keddjén Washingtonba hívja és konferen­ciát tart velük. A konferencia célja, hogy kidolgozza azt az egységes eljárási módot, amellyel ezentúl az Amerikai Egyesült Ál­lamok gazdasági kérdéseit kezelni fogják. Az európai események nem maradtak befo­lyás nélkül Amerikában s igy feltétlenül szükséges, hogy a köztársasági elnök és a parlament megegyezzen az uj megoldási módokban. M»gün lázadás Kasmírban London, október 6. A turk mohamedánok néhány törzse megkísérelte, hogy Szovjet- oroszOrszagból Törökországba vándoroljon és Kasmírba betörjön. A törzsek a szovjet ren­deletéi elől akarnak elmenekülni. Szamar- kand közelében az elmúlt héten súlyos har­cokra került a sor a szovjet katonái és a törzsek között. Az orosz haderők elvágták a •törzsek elől a Törökországba vezető egyenes utat, úgyhogy az Utóbbiak most kénytelenek kelet felé vándorolni. Indiai angol jelenté­sek szerint Kasmír hindu maharadzsája elíjjtJ uj pánizlám mozgalom keletkezett s nem le­hetetlen, hogy a kasmiri mohamedánok nyílt lázadásban törnek ki. A megyeri hősi halottak emlékműve Komárom, október 6. (Saját tudósítónktól.) Megyercs alsócsallő- . közi község szép ünnepség .színhelye volt vasárnap délután, amikor a világháborúban elesett 39 hős fiánál állított művészi emlék­művet felavatta. Az ünnepélyes alkalomra egybegyüK az egész falu és környéke. . Az ünnepélyt a megye rosi dalárda gyász­éneke vezette be, mely Sohár Kálmán ref. lelkész szerzeménye. Utána a r. kát, hívek nevében Senye Ferenc ekeli esperes-plébá­nos mondott mély érzéssel és költői szárnya­lással felavató beszédet, melynek hatása alatt zokogás vett erőt a közönségen. A re­formátus lakosság nevében Sohár Kálmán lelkész, az emlékmű-mozgalomnak egyik legmunkásabb tagija ragadta meg a szót. Be­szédében vigasztalta az árvákat, az elhagyott özvegyeket és a hősök emlékét a kötelesség- teljesítés örökké világító példájául magasz­talta. A nagyhatású beszéd alatt hullott le a lepel az emlékműről, amely a legszebb és legsikerültebb .ilyen művészi alkotások közé sorakozik. Majd az emlékmű megkoszorúzása követ­kezett: árvák, özvegyek, családok, rokonok, szomszédos községek koszorúinak egész tö­mege lepte el percek alatt az emlékművet, köztük a magyar nemzeti párt impozáns ko­szorúja. Sohár Kálmán reff. lelkész ezután köszöne­tét mondott a szoborbizottság elnökének, Trugly János nagybirtokosnak, a megjelen­teknek, a vendégeknek, a küldöttségeknek, a dalárdának és Berecz Gyula szobrász­művésznek. Trugly János lelkes szavakkal adta át az emlékművet Megyercs községnek, amelynek nevében Závodszky Gyula bíró vette át azt azzal az Ígérettel, hogy azt min­den időkre megőrzik. A gyönyörű ünnepséget a megyercsi da­lárda alkalmi gyászdalá — .szintén Sohár Kálmán lelkész poétikus szerzeménye — fe­jezte be. A megyercsi hősök emlékműve kóficéi márványból faragott, 3.5 méter magas obe- liezk, melynek lábazata fölött vau Berecz Gyula szimbolikus szobra, mely pajzsot tar­tó én Whanyatló jobbjában kardmarkolatot tartó hőst ábrázol. A művész kompozicióna egvsézes és reHefszerű kikén zó se rendkívül hatásos. A szobrot és az emlékművet Komá­romi Viktor komáromi kőfaragó véste és fa­ragta. A tervezés összhangja a művész kivá­ló érdeme. A relief fölött karrarai márvány- táblán van a felirat és a 39 hősi halott neve. — Fejedelmi pompával utazott Amerikában Pade- rewskl. Londonból jelentik: Padereweki. a nagy len­gyel zongoraművész befejezte legutóbbi amerkar tiarip;ver«enyk«iutját és Angliába érkezett. Elmond­ta az angol hírlapíróknak, hogy Amerikában Kaját vasúti Bzalórikocrfijábau lakott, amely teljesen úgy van berendezve, mint egy szállodai lakosztály. A bocsiban báló. fürdőszoba, ebédlő, konyha óh a eze- mélyzet helyiségein kívül zeneszóba ie van, melyben kaaefverseny tenger áj An na/pont* gyakorolt. A védő és az elnök sür összetűzései között demonstrálták ma a halál autó előtt Mayer dr.-né tragédiáját Mayer dr. tanácstalannak bizonyult A szakértők mindenben megcáfolják védekezését Éger, október 6. A felesége meggyilkolá­sával vádolt Mayer dr. csernosini körorvos biinpörének tegnapi folytatólagos tárgyalásán a 200.000 koronás biztosítás felöl kérdezték ki a vádlottat. Mint ismeretes, a vád szerint Mayer dr. 200.000 koronára biztosította fele­ségét, baieset-okozta halál esetére 400.000 ko­ronára s a gyilkosságot azért követte volna el, hogy ezzel szorult anyagi viszonyait rend­behozza. Mayer a hozzáintézeti kérdésekre beismerte, hogy a hatalmas összegű életbizto­sítást már akkor kötötte, amikor szorult anyagi helyzetben volt, de de nem akarta bevallani, hogy a magas életbiztosítás megkötésével már előre ké­szülődött volna a gyilkosságra, amelyet egyébként váltig tagad. Ma reggel zsúfolt hallgatóság előtt kilenc órakor vette kezdetét a főtárgyalás második napja. A mai délelőttöt a bíróság, az esküd­tek, a vádlott, védője és az újságírók a bírósági épület udvarán töltötték el, mert az odaszállított halálaidon kellett de­monstrálni a történteket. Fegyverszakértő­ként Byczanski főhadnagy és Dohlensohall rendőrtanácsos, autószakértőként pedig Schrődí mérnök szerepelt. A vádlottnak ugyanazt a ruhát kelleti föl­vennie, amelyben a kritikus éjszakán volt, sőt ugyanazt a kabátot, kalapot, de még a bevérezödött lábravalót is. Elsősorban az autó motorját mutatták be a szakértők és Sohrödl mérnök előadta, hogy a motor teljesen hibátlan, tehát Mayer dr.-nak semmi oka sem volt — mint állítja — a ko­csit leállítani valamely motorhiba miatt s ki- szállani belőle. Mialatt a szakértő beszélt, Tetzauer dr. védő többször igyekezett őt és az elnököt félbeszakítani, úgy hogy az elnök kénytelen volt rászólni: — Doktor ur, most én beszélek. Semmi be­folyásolást '• jSzii'íán kűiajígatják azokat a:'tanukat' akik Mayer dr. hívására segítségül jöttek az autó­hoz, Mialatt ezek a tanúkihallgatások folynak, újabb éles összetűzésre kerül a sor az elnök és a védő között, aki egészen közel megy a tanukhoz és mereven rájuk néz. Közben éles megjegyzéseket is tesz, mint: „Objektivitást követelek!** Az elnök ismét kénytelen rendre utasítani: — Hagyja ezeket az éles megjegyzéseket! Az elnök azután konstatálja, hogy a teg­napi német heiyilapok az egész vádiratot hozták, noha ez nincs megengedve. Konsta­tálja, hogy a biróság részéről a vádiratot nem adták ki a sajtónak s úgy véli, hogy ezt Te­tzauer dr. tehette meg. Azután szemére veti az ügyvédnek, hogy szuggesz- tive igyekszik hátúi a tanukra és befolyá­solja őket. A vádlott ezután a kocsi technikai berende­zéséről beszél. Az elnök szemére veti a vádlottnak, hogy miért beszélt egy ismeretlen férfiről, aki defektusra figyelmeztette. Mayer dr. az­zal védekezik, hogy „retusálni44 akarta a tör­ténteket, mert egy ilyen botrány, amely az o családjában történi, senkinek sem kellemes. A vádlott ezután demonstrálja, hogy hogyan feküdt a holttest. A tanuk azonban mást ál­lítanak s mikor ezekre az ellentétekre figyel­meztetik Mayer dr.-t, ez állandóan izgatott­ságára hivatkozik és folyton azt hajtogatja: „Már nem tudom44. Az elnök szemére is veti, hogy az olyan kérdésekre, emelyekre előké­szült, gyorsan és behatóan felel, de a várat­lan kérdésekre csak sztereotip válasza van: „Nem tudom44. Ezután egy fogház! elügy el őnő magára ölti a May érné véres kabátját és ráfekszik egy hatalmas takaróra. Az asszony a hullát jelképezi és pontosan a gyilkosság helyszínén felvett fényképfelvéte­lek alapján helyezkedik el a takarón. A vádlott azonban most egészen más po I z-íciéban helyezi el az asszonyt, mint i eddig. Arra a kérdésre, hogy miképpen lehetséges az, hogy felesége hátulról lőtt volna a saját nyakába, Mayer csak azt fejeli: „Nemi emlék­ezem." A. vádlottnak azulán azt kell demon­strálni. miképpen történt felesége öngyil­kossága, de Mayer dr. tanácstalan marad. Ezzel szemben a szakénlök a vizsgálóbíró előtt elhangzott vallomásokkal egybehangzó­an demonstrálják, hogy .a vádlott miképpen csaliba ,ki az asszonyt a kocsi ólé, aztán meg­kérte,, hogy. tekintsen a kocsi alá és abban a pillanatban aigyónlőtte. Mayer erre azt állít­ja, hogy az asszony ezt maga is elkövethette volna. De amikor ezt demonstrálni akarja, nem sikerül. Újból éles összetűzés támad az ügyvéd, a birák és a vádlott között. Ezután azt demonstrálják, hogy az asszony miképpen lőhetett a férfi combjaiba. Bizo­nyítják, hogy milyen nehéz ez s az elnök ki is jelenti: — A felesége, aki. mint állítja, magára akart lőni, arra vigyázott volna, hogy- a combjába lőjjön? Vádlott: Azt én nem mondom, hogy az asszony lőtt rám. Elnök: Hát akkor ki lőtt? Háromszor is megismétli a kérdést, de csak negyedszerre kap választ: — A feleségeimnek kellett lőnie, senki harmadik ott nem volt. Védő a vádlotthoz: ön azt akarta monda­ni, hogy nem állítja azt, hogy a felesége Szándékosan lőtt. Újabb összetűzésre kerül a sor az elnök és a védő között, miközben az elnök meg­jegyzi: — ön, doktor ur. hatalmas erkölcsi aka­dály ebben a pörben. Ezután a vádlott azt demonstrálja, hogy miképpen szaladt az asszony után, mint akarta elvenni tőle a revolvert, miközben az autó elé kerültek, hajh akaptak és végül eldördültek a lövések. Mayer dr. igyekszik demonstrálni, hogy az asszony előbb az arcába s aztán a tar­kójába lőtt, ez azonban alig sikerül neki. úgy hogy még a védője is elejti ezt a teóriát és megkérdi, a vádlottat, vájjon birkózás közben nem sua- kiíotta-e ki az asszony kezéből a fegyvert, vájjon nem aközben dördült-e az el. A szak­értők azután megmutatják, hogy miképpen kell kezelni Mayer dr. revolverét. A fogház udvarán Mayer dr.-nak deszkára fektetett madtrág- ; jába lőnek éles tölténnyel és reprodukál- j jáik a két halálos lövést is. Ezek a lövőporó- bák a vádlottra nézve kedvezőtlenül hat­nak ki. Ezután a tárgyalást a délutáni órákra ha­lasztották, amikor folytatták a kihallgatá­sokat. Nyolcmillió embert pusztított el a kínai árvíz Megyveismiilió embert az éhhalál fenyeget — . ..... A világtörténelem legnagyobb katasztrófája ■ Svon-.Hédin,, a--világhírű,, svéd. kutató, aki. az utóbbi óvek legnagyobb expedícióját vezette Ki- nába és maga is hosszabb időt töltött Kina isme­retlen vidékein, szemtanúja volt a Yank-Cse- Kiang folyó borzalmas pusztításainak, amelyek­ről megrendítő képet irt. Az a katasztrófa, amely ezen az őszen, mint egy pusztító démon szakadt Kina legtermékenyebb provinciáira, a legnagyobb és legborzalmasabb természeti katasztrófa, amely a világtörténelemben egy­általán előfordult. A Yank-Cse-Kiang árvizei gondolatunkat egye­nesen a bibliai özönvízre terelik, amely azonban a Yang-Cse- vizének borzalmas dühéhez és rette­netes pusztításához képest geológiai értelemben csupán bagatell lehetett. A távoli keletet igen gyakran látogatják meg az egész tömegeket — Epe- és májbetegsógeknél.epekőé? sár­gaság eseteiben a természetes „Ferenc József14 keserű viz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivó­kúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vizzel keverve, reggel éh­gyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. sújtó természeti katasztrófák. Nyolc évvel ez­előtt megdöbbenve álltunk a japán földrengés pusztításai hallatára, amely egy nap alatt több emberáldozatot követelt, mint amennyit Japán az egész orosz háború idején veszített és az anyagi kár is meghaladta a háborús költsége­ket De a japán földrengés katasztrófája is eltörpül azzal a természeti katasztrófával való egybe­vetésben, amely ma az egész világ szemelát- tára Kína legsűrűbben lakott és leggazdagabb provinciáiban az anyagi jólétet és az életet maradék nélkül megsemmisíti és magával so­dorja. Csupán a világháború nyújt, összehasonlítási le­hetőséget Egy Sanghajból szeptember 16-án érkezett távirat azt jelentette, hogy az áldozatok száma nyolc millióra emelkedett ó«s hogy a legsürgősebb szükség leküzdésére* is legalább négymillió tonna búzára van szükség. Kínának legnagyobb folyója, amely a mérhe­tetlen birodalom legsűrűbben lakott és legtermé­kenyebb vidékein folyik keresztül, ... amint la­punk már jelentette — ezer mérföldnyi szaka­szon kilépett partjaiból és több mérföldnyi szé­lességű területet borított el hatalmas áradásával. 1870-ben is kiáradt a Yang-C’-se-Kiang és ez az árvize is borzalmas károkat okozott, de akkor a vad folyó négy hónap múlva visszatért medré­be. Az akkori áradás alkalmával a két parti tó, Tungking és Pojang, bizonyos mértékben bizto­sító medencét alkotott, amelyekbe a kiáradt víz visszahúzódott. Most azonban ezek a tavak túlontúl feltöltöttek a víztömegekkel és a kör­nyező területnek hatalmas részeit bontották el. A normálig magas vízállás mellett a Yang-Cse átlag egy mérföldnyi széles. Most azonban in­kább hosszuranyult tengerhez hasonlit és fcöbb- helyütt nem lehet látni a túlsó partot. A szak­értők nézete szerint a világ egyetlen hatalmának sem leit volna elegendő eszköze arra, hogy a környező te­rület védelmére megfelelő gátakat tudjon épí­teni. Legkevésbé tehette azonban ezt Kina rossz pénzügyi viszonyai közepette, hiszen olyan nagy­méretű technikai alkotásról lett volna szó, amelyre legfeljebb a kínai fal építése nyújt pél­dát az óriási, birodalom történetében. Már egy hónappal ezelőtt Vucsang, Hankau és Hangjaiig városai, ame­lyekben a lakosság száma meghaladja a több tízmilliót, hatalmas tavakhoz hasonlítottak. Hankabus uccáin akkor dzsonkák hajókáztak, amelyeknek tonnatartalma meghaladta a százat. Azóta Hankauban a viz állása még egy’ méterre! emelkedett és a házak romjai között több száz tonna Hz kiszoritásu hajók tudnak közlekedni. Hankau, ez az óriási város teljesen eltűnt a löld színéről, a közlekedés, a kereskedelem, az élet. teljesen elpusztult­Negyvenmillió emberre óriási éhínség ideje kö vetkezett. A szerencsétlenek elvesztették ottho­nukat. Házaik összeomlottak, házi eszközeiket a. folyó elsodorta, nincs hajlék, hová menekülje­nek. Amikor a viz egyre emelkedett és hazaiak szigetekké változtak, a magasabban fekvő he­lyekre menekültek és mindent magukkal vittek, ami csak elmozdítható volt. A nyomasztó hő aégben csupán könnyű nyári ruhákban voltak- Most a hideg beálltával a fagy veszedelmének vannak kitéve és ha bekövetkezik a tél, akkor csonttá fagynak. Százezer ember- és állaíhuliáí sodor magával a viz é« ezek a hullák dögletessé teszik a levegőt es járványokat idéznek elő. A könyörtelen, mindem elpusztító özön viz hatalmai területeket, öntött

Next

/
Oldalképek
Tartalom