Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-07 / 228. (2745.) szám

4

lftftl október 7, werAa.

A négyszázéves sárospataki kollégium

Irta: BALOGI

A sátoraljaújhelyi Kazáuozy-kör elnöke, Emődy László uy. törvényszéki tanácselnök, a Kazinczy Ferenc halálának 100-ik évfordulójakor nagy értékű cikket irt ,JCnainczy-enrlékek a multbau* (Magyarság 1931 aug. *28) cím alatt. Különösen ismertette a magyar irodalom úttörőm szül ét ősének 100- ilk évfordulója alkalmából 1859 december 30-án Széphalmou tartott országos ünnepélyt. Ezzel vetekedett az e hó 2-án rendezett széphalmi ünnepély. A sárospataki fi égy száza dós ünnepségeket követően a főiskolai ifjúság és a vendégek a kisvasút- külön - vonatán mentek a Kartnczv-mauzoleumhoz. A sátoraljaújhelyi vármegyeházától Széfphalomig azon az utón vitte őket a motor, amelyen 100 év előtt Kazinczy 70 éves korában gyalogolt be Ujheíybe, hovy kiérdemelte a diurateta fizetést a vármegye levéltárának rendboho-zásáért. S’U’iára Berzeviczy Albert, a magyar tudományos akadémia elnöke magasan szárnyaló beszéd kíséretében elhelyezte a koszorút és a Kazinczy-kör szén ünnepély kelletében emlékezett meg erről az évfordulóról. A fakomán először került használatra az arany billikom amelyet a Kazinczy Ferenc unokája. Kazinczy Gábor debreceni ny. kúriai bíró a Kazinczy-körnek ajándékozott.

A magyar tudományos akadémia Budapesten is tart még Kazinczy-ünnepélyt" nemrégen zallott lé a 100 év óta fennálló párnái református főiskola nagyszabású ünnepélye, de mindezeket nemcsak fényes lefolyására, hanem kultúrtörténeti jelentőségre nézve is felülmúlta a sárospataki főiskola tOO éves feuuállásánaik emlékére szeptember 30-án és október ele-’én tartóit ünnepély, amelyről az újságok hosszúbb cikkekben emlékeztek meg.

Az iskola eh5 lénykor®

Az ősrégi kollégiumot nem hiába nevezik a Rákócziik és Lórámffyak főiskolájának, a XVII. században arra az időre esik fénykora, mikor I. Rákóczi György és neje Lórautf-fy Zsuzsanna voltak a főtekoia fenntartói. A Comenius nevet felvett világ- hirü pedagógust, Kcmeuezky Amcsit is uieghivlák tanárnak. Kouieusky 4 éven át (1650—54) lakott Sárospatakon, a tanítási rendesért átalakította és it tt'rt-a a szemléltető oktatásra úttörő Orbfe picim nevű munkáját.

Az özvegységre jutott Lőrántffy Zsuzsanna halála (1660) után szomorú idők következtek a főiskolára. A tanárok és tanulók távozni kényszerültek Patakról, melynek iskolájába a jezsuiták vonultak be. Az 1695. évben Kassán húzódott meg Csécsi János a tanítványokkal. Egy év múlva a belvárosból a külvárosba körözték, hol fa-épületben volt as iskola. A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején, 1703-ban kapják vissza a reformátusok a sárospataki kollégiumot s költöztek oda be a vidéken

tartózkodott tanítványok a Kassáról eljött széniéi'- ral, Tomallyay Györggyel. 1705-ben Csécsi szintén visszatért.

Az iskola felvirágzása a XIX• század első felében

Nehéz idők következtek ezután is a -főiskolára, de mindig megmaradt a kálvinisták birtokában. Az 1890—91-lki XXVI. t.-cikk biztosítván a protestánsokat vallásuk szabad gyakorlásában és iskoláik szervezésében: a sárospataki iskolán is megkezdődött a felvirágzás korszaka. A tamitást a jogi tudományokra is kiterjesztették és messze földről eljöttek a tanulók, hogy a magánjog országos hírű tanárának. Kövy Sándornak előadását meghallgassák. A szabadságharcot megelőző időkben a tanulók száma az ezret meghaladta. Az 18*20. évben befejezték a Rákóezi-uecára szolgáló kétemeletes uj épületet. Nevezetes esemény volt a főiskola történetében. hogy 1832-ben Szemere Bertalan és társai megalakították a -magyar önképző kört, -mely a Rá- kcczi-vár úrnőjének, herceg Bretzenheiin FcTdináud- né szii-L herceg Sohwartzenberg Karolináinak költségén kiadta Pa-rthenon név alatt emlékkönyveit. Ezeknek egyik kötetét Kölcsey Ferencnek ajánlották az ifjak.

A szabadságharc kora

A pataki diákok resztvettek a nemzet szabadságáért vívott küzdelmekben. A II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt védelmezték a Rákóczi-várat és az 1S48—49-iki szabadságharckor tömegesen jelentkeztek honvédnek. Az 1848. év nyarán Sárospatakon alakult meg Zempiénmegye önkéntes zászlóalja és az aisózempléni század kapitányának a főiskola népszerű tanárát, a forradalom alatt Pál- köv.i nevet felvett Polkavits Antalt választották. Az ő vezénylete alatt indult a katonának beállt ifjúság a S'öhwechaí csatába.

A szabadságharc leverése után megkezdődött- ismét a tanítás 4 Rákóczink faiskolájában, de Pálkövy csak jó idő -múlva tért vissza a jueefetadU és dalmá- ci-ai raboskodáeból, hogy átvegye a magyar történet tanítását Pálkövynek, a ,,láiádó'‘-iuafk, elengedte büntetését a katonai töménye ék, mert mint íute- ránue felsgeutejt pap harcolt a magyarok oldalán. A politikai hatóság parancsára nemsokára más tanszékre helyezték át a jeles történettudőet, rájöttek ugyanis arra, hogy .gebe©*" ezekembe®. oktatta a fiatalságot

A főiskoláiban épeit „írebeUV* eeeKemmei összefüggő történelmi emlőknek, as l$6ö-$k évben, mikor hosszú elnyomás után a nemzet már szabadabban

lélekzett, Sárospatakra irányították az érdeklődést.

A KESZTY

Irta: ETHBY GYULA

Fehér András táncoló paripája után még sokáig nézegettek az at*izonyi szemek, suttogva hangzott gazdája felé az elismerés — Schneidiger Kori! Berkfeld néni boldogan sietett Trade szobájába a hírrel, hogy ismét tiszta a levegő.

— No és milyenek voltak a katonák meg a tisztek? — érdeklődik a kis Trade.

— Rondák, mondhatom nagyon rondák, — erősíti a mama — g tisztek meg éppen valami kutya- fejű tatárba oltott kínai mandarinokra hasonlítottak. Nem volt közöttük egyetlen valamire való pofa.

— Különös-különös, pedig én álmomban igen szép barna hadnagyot láttam végigmenni itt a folyosón, — mondja a ház kisasszonya.

A távozó lovasság magas porfellegében idegesen igazgatta forgós csákóját András hadnagy. Ezredese megintette a fészkelődét.

— Mit rázod fejedet, mint északi szél a vadkör- 1)ét. Bandi fiam?

— Óbester uramnak alásam jelentem, szégyen esett a regimenten. Elmentünk egy bástya mellett minden diadal nélkül... Nem téglából készült a bástya, hanem csak deszkából s hozz;! miég az is puhafa volt. A Berkfeld kastély egyik sarkát párnázta ki vele a háziasszony, dies-e alté Soha eh tel 1

— És tudja-e ar. óbester ur, mi volt a bástya mögött?

— Bizonyosan valami jól megrakott spájz. tele szilva lekvárral. Arra nagyon féltékenyek a német dámák! — nevet hozzá az ezredes.

— Hiszen, ha lekvár lett volna, akikor oda se ueki. Hanem arany kincs rejtőzött odabent, gyönyörű szőke leány. A mama, ez a göTbeiábu vén korcsolya tolvajnak nézett minket... Hát az igaz, hogy mi letépjük a ránk mosolygó rózsát, de csak akkor, ha szívesen hajlik felénk, mert arra teremtette az Isten. Az olyan fajta, amelyik csak a tüskéit borzolja, mint a eündieznó, maradjon magára, mert az úgy eem egészséges. Az már való., hogy én ilyen félével eddig nem igen találkoztam, mert aki fiatal, annak rendesen kutya bája sínesen. Ezt a várai, én beveszem ezredes uram; eny.v.ni lösz a leány, ha megpukkad is a viliágra I10- 7,ója ...

Ezután odaküun a ■ madárdalos mezőn rohamra indult a huszárezred sok lUnsameuM fin harapott *1 német fűbe Pro Rege *t pro Patria. Fehér hadnagy lovát, lelőtték., a hatalmas test rázuhant lovasára, összezúzta bokáját s így fogságba esett a derék vitéz. Berlin kórházába küldték a ritka madarat, mert nem mindennapi dolog, ha magyar huszár'éles kard helyett hosszú mankóra támaszkodik.

No de sok német lest szenvedett súlyos sebet a jász-kun kardoktól, tehát nem csoda, hogy a ne* messzi vü Berkfeld família sietve-sietett a kórházban szenvedő vitézek vigasztalására.. Vittek magukkal nagy csomó gyümölcsöt, bort és más földi jókat a haza körül szerzett fájdalmak enyhítésére.

Fehér hadnagy összes vagyona a kopott nyeregtáska, honnan ágya szélére rakosgatja ki csekély kincseit. Éppen az elárvult jobbkezes kesztyűt húzza elő. mikor nyílik az ajtó, látogatók jönnek élükön Berkiteld ékkel. Trade szeme összeakad András hadnagyéval. A leány elpirul. Katonánknak eszébe jut, hogy száz német leány közül legalább hatvannak Trade 0 keresztneve, tehát úgy vaktában odavágja.

— Guten Morgen Trude!

A leány mosolyogva bólint.

Guten Morgen, Herr Leutal ont Fehér!

Berkfeldué Hertha asszony először nem akar hinni a fülének, azután pedig levegő után feaplcod- vu férje Fülébe súgja «z igazságöt:

— Nohát Tstenátkozta fajzat ez a magyar, deestfeaibástya mögé csuktam Trudénkat * mégis hiába minden... Ismerik egymást, ki hitte volna?

A nagyszakálliu főorvos szintén érdeklődik a dolog iránt. Honnan ismert hadnagy ur von Berkfeld kisasszonyt?

— Náluk voltam elszállásolva, igen vendég- szerető ház!

— No és te Trude honnan tudod, hogy ennek a nyavalyás tisztnek Fehér a neve? — dörgi mérges tekint éttel a mama.

— ügy hallottam, hogy az ilyen fekete arca legények Magyarországon mind egy nemzetségből származnak, még pedig de gén ere Fehér.

Nagy fejcsőválás követte a választ, melyből kirítt a hiszem is, nem is. Hazatérve a Berkfeld kastély leáuywzobájában sehogyan se jött álom » féltett kisasszony szemére. Hiába zárta le pilláit, András hadnagynak — f- ellenségnek — arca obt állott előtte. Nagy bűn elteawégot, szerein i de a gyarló szívnek nem tud parancsolni az ész, különösen akkor, ha fiatal, A gondos manna és apa óznia 14 cleg"t szörnyülködÖtt, Fele ae tréfa, ha ez az ördögszüiltc katona vnihimikép Trade, közelébe juthatott.

Reggel megvizsgálták a» ablak rácsait a bár ottan minden rendiben f-nftrt. volna, boraawstó büoA hazafiak messze vidékekről oda jötetk, hogy a főiskola életében nevezetes évfordulót megünnepeljék. A háromezázados emlékünnepélyt évtizedek múlva is emlegették, emlékérmet is verettek, moly feltünteti a főiskola főépületének képét. A mostani fényéé ünnepségek mellett az újságok elfeledkeztek a régi ünnepélyről, mely a résztvevők számára nézve a mostanit felülmúlta.

A 300-ife évforduló

Az 1531-ik évben Perényi Péter által alapított sárospataki iskolát fia, Gábor az 1560. évben főiskola színvonalára emelte és ennek az eseménynek 300-jfc évfordulója alkalmából 1860 július 8-án Sárospatakon országos emlékünnepet tartottak. Diadalíveket állítottak, nemzeti zászlókkal díszítették a házakat, melyek nem tudták befogadná a sok vendéget. Ezeknek számát egykorú tudósítás 30.000-re teszi. Az akkor herceg Rr-etzenheim tulajdonában volt Rákóczi-várban elszállásolt vendégek közűi Vay Miklós 'báró egyházkerületi főgondnokot az ünnepély előestéjén „telkes szónoklatok és nemzeti dallamok éneklése mellett rendezett nagyszerű fáklyás-zenével tesztelték me;g.“

A Vasárnapi Újság 1860-ikíi évfolyamában (29. ez. 351. 1.) megjelent tudósítás szentet küldöttségekkel képviselve voltak: 1. A Magyar Afcadiémiia (ggój Dcesewffy Emil elnöklete alatt), 2. az erdélyi múzeum (gróf Mikó Imre elnöklete alatt), 3. a tiszán- inneni egyházkerület, 4 Nagyenyed, 5. Kolozsvár, 6. Marosvásárhely. 7. a pesti Nemzeti Színház, 8. a dunántúli egyházkerület, 9. a tiszántúli egyházkerület, 10. a debreceni főiskola, 11. a pesti egyetem, 12. a felsőezabolcsi egyházmegye, 13. az uugi egyházmegye, 14. a duaián'nnenti egyházkerület, 15. a pesti egyház és iskola, 16. Kecskemét, 17. a körösi egyház és iskola, 18. a halasi egyház és iskola, 19. a pesti ágost. fivang. közp. bizottmány, 20. az ág. hitv. bányaikerület, 21- Patak városa, 22. e sátoraljaújhelyi izraeliták. 23. ez eperjesi kollégium, 24. Kassa városa, 25. a hegyaljai ág. hitv. esperesség, 26. Eger városa és székeskáp talanja, 27. a resti ifjúság, 28. Szatmárnémeti, 29. Hadház városa, 30. a hajdúkerület, 31. 0 máraniarosezigeti iskola, 32. Heves, Nagykunság, 33. a miskolci egyház, 34. Rimaszombat.

Ezután az egykorú tudósítás következően folytatja: „Maga az emlékünnep július 8-án reggeli 8 órakor kezdődött, roppant és lelkesedett nép tömeg jelenlétében, melynek csak igen csekély része fért a templomba. Az ünnepély részletei voltak: Zsar- nay Lajos szuper tevendes emleklmája néhai Apóétól Pál szuperiuiendáus felett; B. Vay Miklós megnyitó beszéde; Árvay József tanár előadása, melyben a sárospataki főiskola múltját és, szervezetét ismer tété; Ragályi Károly főiskolai másodgondnok beszéde. Következett eme a sárospataki főiskola körül halhatatlan érdemekkel bíró Lőrántffy Zsu- aeanma (I. Rákóczi György özvegye) meUaeobrának leleplezése. A Jetei wóbor ifj. báró Vay Miklós müve s a dtewKtő költeményt a teleplesés alkalmával Tompa Mihály moxsdá el ismert eaónokl erővel ée hatásnál. Az ünnepélyt nagysaerü bál és lakoma követte a főiskola kertjében rögtönzött a illően díjéi került elő a sifonérban végzett titkos kutatás közben. Kesztyű, balkezes kesztyű, valóságos párja annak, amelyik a hadnagy kórházi ágyán heniter- gett Most. lett még csak nagy riadalom.

Berkfeld bácsi szerint arról ugyan szó se lehet, hogy itten valami balkézre való ügy történt volna, de veszedelem mégis vau a dologban. Hertha uszony vállát venogata, mintha azt mondaná, hogy ez csakugyan így van, de jótállani semmiért se lehet. Feltűnő az Anna szobalány visolkedéee; a kis ördög folyton mosolyog, ha kesztyűről beszélnek. Talán tud valamit és hírbe hozza kisasszonyát minden komoly ok nélkül. Legcélszerűbb tehát rá se hederiteni a dologra s tovább járni e kórházba, mintha semmi se történt volna. Ma gyér tiszt miatt csak nem tehet elhanyagolni az ott szenvedő német vitézeket.

A kórházi vizité lés folytatódott és a barna hadnagyot lassan Trude szülei is megkedvelték sokféle tréfái miatt- Egyszer azután ütött e bucsuzás órája, mert ki k»ll cserélni a foglyokat. Fehér András felhúzta díszes dolmányát., úgy várta utolsó kézszoritásra Trudet.

— Isten vele Trude! — itt a parancs, három nap

múlva indulnom kell, messzire Magyarországba. Nagy ut az Trude; ott már virágzanak a tiszaparti füzeik, a sárga virágokkal! tarkított békás mocsarakon megjelenik a gólya s az ég magasságából madárénak szói. Ott zengi gyönyörű dalát a magyar pacsirta... Azután gondoljon néha rám; olyan az én életem, mint ez a fél pár kesztyű itten! — Magában nem ér a* eemwnit. azután ki tudja, hogy hol van a párja?

— Én tudom, hogy hol a párjai — sóhajtja fülig pirulva a szőke szépség— Kinek a párja?

—• Kát a maga ikesztyüjének... le • •. ae... nálam van! Kidobta nálunk, én éltettem..— Igazán? Ez pompás dolog. Tudja mit, húzza fel ezt a jobbkezes kesztyűt, magának adom, de

oly feltétel platt, hogy cserélünk azután— Altkor megint csak fél kesztyűje lesz; nem gondolja András? No de ha óhajtja, hát felhúzom Így ni! Nóháuy mozdulat után ott fehérlett a kesztyű Trude márváuytfehér kezzén.

— No most jön a csere Trude! Magáé a kesztyű, enyém pedig a benne levő kéz! Állja az alkut Trude ?

A. leány remeg, azután csendesen nyújtja kis kezét.

— Odaadom hát, amit kért... örökre magáé... de csak úgy, ha elenged a papa.. •

— Akikor rendben vagy unk 'Prűdé. Fekotevid Fehér And rás de geneze Aba nem visd éktepérezitett deszkasziTuben. A Jakomra alikaltmával lelkes áldomásokat mondottak: báró Vay, Zsarnay, Balogh Péter, Erdélyi János, gróf Mikó, Ragályi, gróf Deseewffy Emil, gróf Károlyi Ede, Podmaiúczky Frigyes, Bőrűi*. Tisza Kálmán, Ballag i sib. &tt>.“

A lányokra is kiterlesztik a kötelező testnevelést?

Prága, október 6. A közelmult'ban a csehi nemzeti szocialista Cesiké Slovo egy rövid cikkben jelentette, hogy nemsokára bevezetik a kötelező testnevelést. A kommunista Rudy Vecernik ehhez a következőket fűzi: Elárulták azt is, hogy a kötelező testnevelés vonatkozni fog a huszonegy éven aluli leányokra is. Ez a hír annál szeinlbstiinőbb, mert a Vécéimi Ceské Slovo ezelőtt a leghatározottabban cáfolta azt, hogy a kötelező testnevelés lányokra is vonatkozna.

Az orosz cári ékszerek

Már több ízben hallatszottak hírek arról, hogy a szovjet áruba bocsátja a cári ékszereket Néhány jelentéktelenebb darab val óban külföldi ékszerészek birtokába került, de az értékesebb, történelmi becsű ékszerek gyüjtményét most is a Szovjet Állami Bank egyik helyiségében tartják szigorúi őrizet alatt.

Nemrégiben sikerült valakinek megtekinteni ezt a páratlan gyűjteményt, melynek értékét hivatalosan is több mint 59 millió fontra becsülik. A leg- neveztesebb darab a cári korona, melyben ötezer különböző színű és fényű gyémánt csillog s amely7 11 millió fontot ér. Ott van az arany jogar, melynek egyik végében a 198 karátos, híres Orlov gyémánt tündököl; értéke 6 és félmillió font. Ehhez a drágakőhöz különben az a legenda fűződik, hogy’ a távol keleten Buddha valamelyik szobrának homlokán díszlett 6 onnan lopta el egy idegen katona. Nem kevésbbé érdekes Szent András lánca, melyet csak a koronázási szertartások alkalmával viseltek s egy’ gyémánt, melyet Perzsia küldött kárpótlásul Grlbojedov. orosz nagykövet meggyilkolásáért.

Vannak a gyűjteményben furcsa kis játékszerek, de olyan értékesek, hogy a cári gyermekek nem is igen játszhattak velük. Egy7 brilliánsokkal kirakott, csörgő mellett, húsvéti tojás pihen. Ha ezt kinyitják- belsejéből hintő, virág és a cári korona kicsinyített mása tűnik elő.

Az ékszerek ugyan csak egyszerű, szürkés tokokban vannak elhelyezve, de mégis — vagy talán éppen ezért — rendkívüli hatást tesznek a szemlélőre, hiszen a cári birodalom pompájának, fényének és gazdagságának szimbólumai.

*QP Mindenki nyer, ha karácsonyig minden keresrfrejtvényünket megfejti! Figyelje ke- reeztrejtvény-rovatnnk vasárnapi üzenetét!

11 j át csupasz nincs te; eneégbe; ezer hold szántón dolgoznak részemre a hosszú szarvú ökrök s a fekete földön dübörögve száguld az én méneseim!

A párbeszédnek vége, mert közeleg az orvos.

Kölcsönös izgalomban eltelt huszonnégy óra után Fehér András előadta mondókáját a papának.

A hosszú német nyugodtan simogatta szakállaI, csak akkor legyintett kezével, mikor András hadnagy a döntő argumentumnak szánt ezer holdat emlegette.

—- Hadnagy uram — úgymond — igazán szép, hogy ny íltan bevallja — szegénységét ! Ezer hold bizony nem sokat jelent olyan országban, ahol évszázados küzdelmekben lekaszabolt tatárok és törökök csontjai folyton akadályozzák az eke munkáját. De ez nem baj; többet adhatok leányommal, mint a kis birtok jövedelme s ami a fő, Trudet munkára neveltük, ez gyarapítani fogja az ősi vagyont

A házasság ügye ezután rohamlépésben gördült tovább. Odahaza a tiezaparti kis faluban Ilire ment az eseménynek. Öszhaju nénik búsulva szapultak az elszalasztott jó partit, mert hát vétek oda német asszonyt hozni, ahol annyi magyar virág terem- Micsoda nagy lába lesz annak a széles oeontu germán asszonynak? A neve egyenesen borzasztó; Trude ..... Gertrud ... mégha legalább Marosa lenne, hát vinné az ördög.

Mikor azután a szíj jakon lógó nehézkes hintó berobogott végre ősi otthonába az ifjú párral, a sáros ucca minden ablakából kiváncsi szemek pislogtak rájuk. Az már természetes, hogy az első viziten összes asszony csókkal borult a jövevény nyakéba.

— léten hozott drága Gertrud, már oly nehezen vártunk!

Nem telt bele egy esztendő, levél vitte a hirt Berlin felé, hogy megjöttek a gólyák s elhozták a Fehér de genere Aba nemzetség legifjabb hajtását, az Árpád gyereket. Bertcfeldéknél nagy volt ats

öröm. Albert apa rögtön csomagoltatott, hogy ölébe vehesse unokáját. Vissza ®e jött többé.

—• Sok itt a gólya — mondja mosolyogva — tehát bőven lesz gyerek, ki győzne folyton Berlinből idejárni kecresrtedőre?

S most, ennyi év múltán a tdezaparti török-tatár csontok mellett német vér pihen, felette suhog csendesen a magyar búza híres tengere. A gyöpös sírban minden porrá vált, csak egy pár sárguló kesztyű beszél még hozzánk. Hirdeti a szeriont hatalmát és art, hogy életűnk nagy irányítója gyakran a védetten. Zrínyi Miklós így mondotta vaja: Sora borna, nihil «Jiud!- v®a« -