Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-07 / 228. (2745.) szám

Ma3 számunk 112 oldal X. évf. 228. (2745) szám * Szerda október előfizetési ári évente 300, telévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 K£*val több Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2* -Ki. A szlcrvenszkói és ruszinszkói ellenzéki vártok főszerkesztő: politikai napilapja felelői szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ fORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága D, Panské ulice 12. U. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; PrAga IL Panské alléé IX Ili. emelet. Telefon: 34184 SQROONYCIM: HÍRLAP. PRftHH A világpolitika nagy napjai (sp) Prága, október 6. Brürnng lemond és új­jáalakítja kormányát, MacDonald a néphez ap- péllál és Angliában uj választásokat imák ki, Hoöver rendkívüli illésre hívja össze páriámént- jét és öt évre meghosszabbítja világmoratórin- mát, Lord Reading Páriában tárgyal, Laval Amerikába készül, az egész világ .előkészülete­ket tesz az aranystandard és az eddigi gazda­sági elvek teljes revíziójára,.— valóban a vi­lágpolitika nagy napjait éljük, döntő napokat, amelyektől nemcsak a fekete színekkel'ecsetelt küszöbönálló tél függ. hanem jóval több. Euró­pa és a világ sorsa, az eddigi berendezéseké, az eddigi világnézeteké és kultúráké. A három legnagyobb államban reparálnak, kalapálnak, javítanak, tisztogatják a fegyvereket, kicseré­lik a hibás részeket, uj haditerveket eszelnek ki és uj életmódot vezetnek be. Hadiállapot van. ádáz tusa folyik s a küzdelem talán na­gyobb. mint a legvéresebb háborúkban, mert ez egyszer nem presztízsről, megbántott önérzet­ről, vagy részletvágyakról van szó, hanem egy­szerűen és közönségesen a. létről. Ami most fo­lyik, semmi más, mint az emberiség létért való küzdelme. Minden ország igyekszik a lehető legjobban fölkészülni a téli hadjáratra, s a hely­zetre vetett egyetlen pillantás meggyőzhet bennünket a készülődések komolyságáról. M<a semani sem marad meg, ami fölösleges, vagy meddő, nincs párt, pincs tradíció, nincs követ- k'ezptes’Ség. nincs élvi,in:eggyQz‘ődés,.s az',-egyet-, ion.' ami dönt, a foganatosított, intézkedések célszerűsége, bármily ellentétben állnak külön­ben a megszokottal és az osztályérdekekkel. Nyilvánvaló, hogy a 1 egh a tár o z o frtiaibb tabui a rasa- Angliában következett be. A szokásokhoz való merev és csökönyös ragaszkodás princí­piuma az elmúlt hat hét alatt teljesen megdőlt. Arcba mélyrehatóbban átalakult, mint az 'el­múlt két évszázad alatt s az aranystandard el­vetése, a font letörése például olyan valóság, amelynek lehetőségét Angliában néhány év előtt még elképzelhetetlennek tartották volna. ’A wrightek és a toryk pártrendszere. Nagybri- tánnia modern történelmének álannillére meg­dőlt, s ami ezekben a nanokban történik, angol szemnont-ból egyenesen elképesztő. A nép vezé- rei vértetekből vértetekbe hul-lámzanak. A kü­szöbönálló választásokon a munkáspárti Mac­Donald. vezeti a konzervatívokat, a liberális Lloyd George a Labour Partvt. Nincs pá.rtká- der. nincs elhatárolt, de kondi iá.ne pártharc, s a fölcserélt vezérek az edrli-rt fölfogásoktól tá­vol eső jelszavakkal indulnak a küzdelembe. Ami eddig fontos volt. nem fontos többé és megfordítva. Radikálisabb társadalmi változás Angliában elképzelhetetlen, mint az, amin az orszác most., a választások hosszú vigíliáján ésik át. Ugyanez a minden eszközzel való küzdelem jelentkezik Németországban is. Ki hitte volna, hogy az ismeretlenség homályából fölbukkanó Brüning rövid idő alatt diktátort kézzel foarja keverni a kártyát a birodalomban s megdönti az addigi szokások rendszerét? Ma nem az a fontos, vájjon baloldali, vagy jobboldali-e a kórmánv, ellenben a kérdés annyira zsugoro­dik, várjon Brüning a jobboldallal, vasry a bál- oldallal kiván-e kormányozni. Nélküle szinte elképzelhetetlen a- helyzet s előbb bomlik, meg az évtizedek óta sziklaszilárdnak ismert szociál­demokrata -nárt, előbb válik a köztársaság hti csatlósává Hitler és Hugemiberg. mintsem Brii- ning letüniön. A kancellár régóta vaskancellár mái- és tetszése szerint alakítja a belvzetet, tet­szése .szerint teszi azt, amit jónak lát az eljö­vendő tél veszedelmeinek leküzdésére, éj is. úgy répáról, ugv tisztogat és úgy készül, ahogy a helyzet parancsolja és nem sokat törődik az egyének érzékenységével és az eddigi stílusok­kal. — Amerikában ugyanezt látjuk.. Az ameri­kanizmus gőgös elvei régen megdőltek, az egyéni gondoskodás világnézete régóta, helyet adott a szükséges kollektív metódusoknak s éppen ma érkezik a hit. hogy Hoover is megha­jolt a körűimén vek kényszerítő hatása alatt, amennyiben föladta a szövetségközi adósságok kérdésében követett merev álláspontját és öt­évi moratóriumot hirdetett, ami egyértelmű az tdó'íágok elengedésével. Parlamentjét össze­Curtius lemondott, Brüning lemond Jelentős átalakulások a német kormányban — Brüning ui kormányt alakit — Egyes tárcák kicserélése Berlin, október 6- Az utóbbi napokban nyil­vánvalóvá vált, hogy Brüning kormánya csak úgy úszhatja meg az október 13-án összeülő birodalmi gyűlés veszedelmeit, ha lemond és átalakul. A harmadik német szükségrendelet és a szociáldemokrata párt bomlása annyira elyiérgesitette a helyzetet, hogy a kancellár kénytelen volt többsége megtartása érdeké­ben uj fegyvertársakat keresni. Kabinetijé­nek azokat a tagjait, akik a jobboldal előtt nem rendelkeznek a szükséges tekintéllyel, menesztenie kell és olyan uj minisztereket kell a kormányba bevenni, akik megfelelő szánni képviselő támogatását hozzák maguk­kal, E célból a legalkalmasabbnak látszott, ha az egész német kormány lemond. Brüning kancellár holnap a köztársasági elnöknek be­nyújtja a kormány lemondását. A tegnapi kabinetülésen, amely a szükségrendeletröl tárgyalt, egyelőre niem került szóba a lemon­dás. Bizonyosra rehető, hogy Hindenburg köz- társasági elnök újra Brüninget bdzza meg az uj kormány 'megalakitásával, annál inkább, mert az elnök már régebben tudomást szer­zett Brüning tervéről, néhány miniszter ki- cserélésréröl és helyeselte a kancellár elha-i tarozását. Valószínű, hogy az uj kormányt még e hét folyamán kinevezik. A kancellár szándékát a közvélemény, egyelőre nem is­meri s minden attól függ, hogyan végződnek a Brüning és az egyes politikai személyisé­gek között megindult tárgyalások. A legjelentősebb változás az uj kormány­ban kétségtelenül a külügyminiszter szemé­lyének kicserélése lesz. Ezenkívül azonban a mostani belügyminiszter, közlekedésügyi mi­niszter, igazságügyminiszter és gazdaságügyi miniszter is lemond, mert nem élvezi a jobb­oldal bizalmát. Tegnap Brüning két befolyá­sos személyiséget szemelt ki uj kormánya számára, de a kiszemeltek közül egyik sem vállalta a fölkínált miniszteri tárcát. Az első Sehmitz dr., az I. G. Farben vezérigazgatója, akit von Guerard helyébe közlekedésügyi miniszterré akartak kinevezni, a másik Waembold tanár, aki a gazdasági miniszté­rium tárcáját kapta volna meg. A kancellár szemmeliáthatóan arra törekszik, hogy a gaz­dasági élet vezető egyéniségeit bevonja az nj kabinetbe. Politikai körökben természetesen a külügyminisztérium sorsa áll az érdeklődés középpontjában. Curtius lemondása már né­hány nappal ezelőtt befejezett tény volt. A külügyminiszter pénteken bejelentette szán­dékát a kancellárnak, aki arra kérte hogy a szükségrendelet elfogadásáig maradjon hiva­talában. Brüning nagy súlyt helyez arra, hogy Curtius kiváló képességeit ég tapasztalatait a birodalom el ne veszítse és a jövőben fontos feladatok teljesítését hízza rá. Curtius első­sorban a megalakítandó német—francia gaz­dasági bizottságban fog vezető szerepet ját­szani, továbbá, bizonyos, hogy a birodalmat ö képviseli az 1932 februárjában meginduló genfi lefegyverzési konferencián. A lefegy­verzés problémájával Curtius dr. az elmúlt években sokat foglalkozott és ma ő a problé­ma legkiválóbb német szakértője. Miniszteri tárcát Curtius nem vállal. Egyelőre nem tud­ni, hogy az uj Brüning-kormányban ki veszi át a külpolitika vezetését. Komoly jelölt von Neurath londoni német nagykövet volt, aki a köztársasági elnök különös bizalmát élvezi. Neurath azonban nem szívesen válik meg londoni őrhelyétől s igy a külügyi hivatalt egyelőre valószínűleg maga Brüning fogja vezetni. A többi tárca kicserélése főleg belpolitikai következményekkel jár. A radikális Wirth és von Guerard nem maradhat meg a kor­mányban, ha annak tendenciája jobbra toló­dik. Wirth helyébe esetleg Dingeldey, a né­met néppárt vezetője kerül, mig Guerard tár­cáját ugyancsak jobboldali személyiséggel töltenék be. Curtius lemondása Berlin, október 6. Curtius dr. külügyminisz­ter ma délután beadta lemondását. Levelet intézett Brüning kancellárhoz, amelyben em­lékezteti arra; hogy Géniből való visszaérke­zése után a parlamenti helyzetre való tekin­tet nélkül le akart mondani, de a szükségren­delet elfogadásának érdekében egyelőre he­lyén maradt. Most minden kötelezettség alól fölszabadult és lemond állásáról. MACDONALD a parlamentet föloszlattatfa és október 28-ra uj választásokat Irat kt Anglia két pélusa: MacDonald és Lloyd George — A „nemzeti blokk" megszervezése — Heves belpolitikai harcok előtt London, október 6. MacDonald, Baldwin és Sámuel kabinettje tegnap éjfél után több óráig tartó tanácskozás eredményeképpen végleg és egyhangúan elhatározta, hogy a választókhoz apellál, a parlamentet csütör­tökön föloszlatja és az uj választásokat októ­ber 28-ra kiíratja. A jelölteket az egyes korü- letek választási hatóságainál a pártoknak október 17-ig kell bejelenteniök. MacDonald premierminiszter a kabinett elhatározását valószínűleg már ma este beje­lenti az alsóházban, miután ma délelőtt audi­encián járt a királynál és kikérte V. György beleegyezését. MacDonald elhatározása a két és fél heti bizonytalanság után nem jött teljesen várat­lanul. Feltűnő azonban, hogy a kormány teg­nap egyhangúan az uj választások mellett ha­tározott. Ebben nagy szerepe van annak a lá­togatásnak, amelyet MacDonald tegnap tett ihivta, s nem túlzónk, ha úgy véljük, hogy az amerikai parlament, nagyjelentőségű összejöve­telén valamennyi elavult amerikai elv revízió alá kerül és vadonatúj s eddig lehetetlennek látszó merész rendszereknek ad helyet. — Anglia, Németország és Amerika egyforma, ha­tározott!-ággal és egyforma lázzal indulnak el i\ létért való küzdelem mindennél nehezebb utján. Lloyd Georgenál. A király egyenes kivánsá- ságira fölkereste a liberális párt renitens ve­zérét annak vidéki kastélyában és megkísé­relte, hogy megnyerje öt a további munká­nak. Lloyd George azonban hajthatatlan ma­radt és kijelentette, hogy nem támogat olyan kormányt, amely vámokat akar bevezetni. Az eredménytelen tárgyalás után nem maradt más hátra, mint a parlamentet azonnal föl­oszlatni és az uj választásokat kiírni. MacDonald kormánya elkészítette válasz­tási manifesztumát, amelyben „nemzeti kor­mánynak" nevezi magát, és mint ilyen felté­tel nélküli teljhatalmat kér a néptől az or­szág gazdasági és pénzügyi nehézségeinek szanálására. A nianifesztum a vitás részlet­kérdésekkel, mint például a vámok kérdésé­vel, egyáltalán nem foglalkozik, ellenben ki­jelenti, hogy bianco teljhatalmat kér s a nép vagy megbízik a nemzeti kormányban s ak­kor rá szavaz, vagy nem, s akkor a nemzeti kormány átadja bolyét a győztesnek. A párt- politika a küszöbönálló választásokból telje­sen távol marad. A manifesztum ezenkívül rámutat a behozatal szabályozásának szüksé­gességére, mert a liberális miniszterek csak úgy hajlandók a kormányban maradni, ha a behozatal kérdése szabályozva lesz. A választások idejére alakult „nemzeti blokkot" MacDonald vezeti. A kormány je­löltjeit az egyes választó kerületekben agy áUitja föl, hogy a konzervatív, a liberális és a kormányhü munkáspárti jelöltek ne ütköz­zenek egymással. Abban a kerületben, aliol kormányhü szocialistát jelölnek, a másik két párt nem állít ellenjelöltet, s ahol konzerva­tívot, vagy liberálist jelölnek, ugyanígy tör­ténik. A jelöltek neve „nemzeti konzervatív", „nemzeti liberális" ég „nemzeti munkáspárti" lesz. A jelöltek fölállítása természetesen nem történhetik meg minden zavar nélkül, de a kormány igyekezni fog az ellentéteket minél kisebb méretekre redukálni. A „nemzeti" jelző nagy vonzóerővel rendelkezik, ámbár egy kalap alá még sem hozható valamennyi érdek. A nemzeti jelöltek és a nem nemzeti jelöltek küzdelme rendkívül éles lesz és az ellenzék csak úgy remélhet komoly ered­ményt, ba Lloyd George az élére áll és a libe­rálisok nagyrészét átviszi Hentlerson Labour Partyjának táborába. A miniszterelnök a királynál London, október 6. MacDonald miniszterel­nök ma délelőtt audiencián járt a királynál és megbeszélte a parlament feloszlatásának részleteit. A király délután a koronatanácso- sokkal tárgyalt és végleges döntését az esti órákban hozza meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom