Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-01 / 223. (2740.) szám

T>IWGAWV*aG"£AR-HIRLAI> 1931 október 1, csütörtök. Az evangélikus konvent szlovák többsége numerus clausust vezet be a késmárki német evangélikus gimnáziumban A nemzeti kisebbségek elleni intolerancia újabb kiálló példája — A szlovák párhuzamos osztályok elhelyezése érdekében szerződés- ellenesen meg akarják szűkíteni a németnyelvű oktatást Nem suliid főbbé német anyanyelvű kafolilciis és zsidó tanulókat leivenni az intézetbe Késmárk, szeptemibe-r 30. A napokban folyt le Ep-orj-asen a hete háziovensakói evan­gélikus egy&áakérület eaéivi kon ven tje. Az­által hogy a fceletsizlovensakói egyházkerület püspöki hivatalát Eperjesre helyeztek át, ez a város ismét evangélikus középponttá lett. Kétségtelen, hogy a luteraniamus történeté­ben oly nagy szerepet játszott Eperjes egy­részt ennél a tört éneim! múltjánál fogva, másrészt, mert ott nagyszabású és evangéli­kus célokat szolgáit épületek állnak rendel­kezésre, .megfelelő keretéül szolgál a püspök­ségnek és az évi konvontnek. Ezek az épüle­tek, a négy-százéves kollégium tisztes aulája és a luterarj izmus eperjesi nagy idejéből származó hivatali helyiségek, amelyek az. utóbbi időben majdnem teljesen üresen és használatlanul álltak, valamint a gyönyörű evangélikus templom, amelyben tavaly ő-sz- szel helyezték el nagy országos ünnepségeik keretében az eperjesi Karaifía-anártirok földi maradványait, feltétlenül ünnepélyesebb és impozánsabb lefolyásúvá teszik a kelelszlo- reaszkői evangélikus egyház komven tjeit, minit az eddigieket, amelyek a volt püspöki székhelyen: Liptószenlm-iklóson folytak le. Eperjesen minden kő arra inti a mai evangélikus generációt, hogy az egyenlőség­nek és testvéri emberiességnek az elődök által megszentelt és a lu tér a n izmus történe­téibe vérnél beirt tradícióit ne csak papíron és szóban, hanem mostani tetteiben is tisz­telje és kövesse. Sajnos azonban az a szellem, amelyről Eperjes evangéli­kus múltja beszéli, még nem vonult be azoknak az egyházi tényezőknek a gondol­kodásába, akik ugyan bevonulhattak Eper­jes evangélikus építményeibe, de akik az egykoron ott uralkodott evangélikus türel­mi szellemet megérteni még nem tudták, vagy nem akarják. Ezt a most lefolyt konvent is megmutatta, amelynek Klíma Bohuslav d-r. egyházmegyei felügyelő által mondott megnyitó beszéde is már disszonáns hangot vitt bele a konvent tárgyalásaiba. Klíma dr. ebben a megnyitó­jában többek között II. József császár türel­mi pátensének százötvenodiík évfordulójáról is beszéli. Csak természetes lett volna, ha Klimo dr. levonja ennek a megemlékezésé­nek egyetlen lehető türelmi konzekvenciáját, a magyar és német egyházak delegáltjainak legnagyobb meglepetésére azonban ennek éppen az ellenkezője történt: az egyházmegyei felügyelő a türelmi pá­tenst 3 kisebbségek elleni támadásra használta fel. Kijelentette ugyanis, hogy az evangélikus egyház kisebbségi hívei bői hiányzik a tole­rancia (!), bár a szlovák többség messzeme­nő toleranciával mindent, sőt -többet adott a kisebbségieknek, mint -amennyi nekik jár, a kisebbségek mégis intoleranciájukban még mindig sokkal többet követeln-eik. TuLmesszi-re vezetne, ha itt mindazt a rengeteg sérelmet felsorolnék, amely Klimo dr.-naik ezt a merész és a valóságtól messzi­re eltérő állítását megcáfolni alkalmas. Elég, ha a számtalan gravame-n közül a legna­gyobbra mutatunk rá, arra, hogy 3 magyar evangélikusoknak saját esperes- «égre és a német evangélikusoknak saját Egyházkerületre irányuló törekvésével szemben a szlovákok még nia is a legna­gyobb olleníállást tanúsítják, holott az egyetemes egyház kebelében a ma­gyar és német nemzetiségű híveik nyelvi és nemzeti jogai nincsenek biztosítva, önkor­mányzatuk meg van csorbítva és igen sok jogos követelésüket az egyházi vezetőség még ma is teljesen figyelmen kívül hagyja. Ho-vy •mennyire „tolerált s“ a kelet szlovén »z- -<ói egyházkerület szlovák többsége, arra jel- 1 o-nizü az a lény, hogy a konventen hivatalos egyházi részről egy sző sem esett másként, mint szlovákul, hogy a referátumoknak még rövid kivonatát se adták magyarul vagy né­metül, holott a kelefezlövenszkói egyházkerü­lethez két teljesen tiszta német esperesség tartozik, amelynek 29.607 német nemzetisé­gű hívője van & ugyancsak sofkezerre megy a magyar hívők száma is. Cobrda Vladimir püspök ugyancsak kizá­rólag szlovák nyelven nyomtatott évi jelen­tésében azt jelentette ki, hogy a múltnak szlovák részről történő folytonos felhánytor- gatását a kisebbségek provokációja (?) idé­zi elő. Hogy melyik oldal provokál, azt élénken illusztrálja az a kisebbségi jogokat újból megnyirbáló határozat, amelyet a konvent szlovák többségi© a késmárki német evangé­likus gimnázium ügyében hozott és amely numerus clausust vezet be ennél a nagy­mu.Hu, négyszázéves tanintézetnél a kato­likus és zsidó tanulókra. Három évvel ezelőtt ugyanig a gimnázium paironálusa és az iskolaügyi minisztérium között szerződés jött létre, amely ennek az iskolának evangélikus és német jellegét to­vábbra is biztosítja, a tanerőket államosítja, de szlovák párhuzamos osztályokat vezet be, azonban azzal a feltétellel, hogy ezek a szlovák osztályok nem helyezhetők el a gimnázium mostani épületében, elhe­lyezésükről az iskolaügyi minisztérium tar­tozik gondoskodni. Három éven át a patronálnia előzékenységből helyet adott a szlovák párhuzamos osztályok­nak, holott ez a német tanítást rendkívül megnehezítette, mert a tanulók számának emelkedése miatt több német párhuzamos osztályt is létesíteni kellett. A helyhiány oly nagy lett, hogy a mostani iskolaév elején a patroné tus kénytelen volt a minisztériumot a szerződés rendelkezéseinek betartására felkérni, de ezúttal is annyira ment az előzé­kenységében. hogy három szlovák osztálynak erre a tanévre még helyet adott, egy szlovák •osztályt a késmárki állami kereskedelmi is­kolában., egyet pedig az állami polgári isko­lában helyeztek el, amely tanintézetekben elegendő helyűik lenne az összes gimná­ziumi szlovák osztályoknak. Van azonban egy állami iskolaigazgató Kés­márkon, akinek a német gimnázium szálka a .szeméiben, akinek sovinizmusa nem tűri, hogy a német Szép ességnek ilyen nagyhírű német iskolája legyen és aki mindent elkö­vet, hogy ennek az iskolának nehézségeket okozzon. Ennek a késmárki iskolaigazgató­nak az iniciativáját ismerik fel késmárki kö­rök abban az indítványban, amelyet az eper­jesi konventen Klimo dr. a késmárki gimná­ziumra vonatkozólag beterjesztett és amely­nek lényege az, hogy az iskolában katolikus és zsidó tanulókat csakis olyan számban szabadjon felvenni, hogy azok az eredeti nyele osztályban el­helyezést nyerhessenek, ellenben helyet kell csinálni a gimnáziumi épületben a szlovák osztály oknak. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy egyrészt az állam megszabadulna szerződésileg vál­lalt kötelezettségeitől, másrészt a késmárki német gimnáziumban nem le­hetne német párhuzamos osztályokat léte­síteni, tehát a német anyanyelvű katolikus és zsidó gyermekeket megfosztanák a né­met középiskolai oktatástól. Ez a n u merus-dausus-indi tvány természete­sen óriási felháborodást kelteit a két német szq>e«sl esperessé® küldöttei között annál is inkább, mert a szlovák párhuzamom osztályok 113 tanu­lója közül csak 13 evangélikus, 100 pedig katolikus, az indítvány tehát ebből a szempontból néz­ve is egyoldalúan Igazságtalan. Ennek a felháborodásnak Nitsoh Andor nemzetgyűlési képviselő igen erélyesen adott kifejezést Ismertette az annakidején az állammal foly­tatott szerződési tárgyalásokat, közölte, hogy Zoch és Jánoska püspökök, valamint Slavik dr. mostam belügyminiszter és Hodzsa akko­ri miniszter, akikkel annakidején ezek a tárgyalások folytak, kijelentették, hogy nem akarnak a szepesi németség iskolai szentsé­gébe betörni, csupán az elhanyagolt szlovák vidék számára kivannak gimnáziumot létetsi- teni, Klimo dr. indítványa tehát éles ellen­tétben áll azzal a szellemmel, amelyben ezek a tárgyalások lefolytak. A tervezett nu­merus clausns nemcsak mélyen belevág a kisebbség jogaiba, de reakciós is, amiért is a kisebbségek ezt az indítványt a legéleseb­ben utasítják vissza. Guhr Mihály dr. kárpát­aljai esperes ségi felügyelő hosszabb argu­mentációval világi-tóttá meg az indítvány tarthatatlanságát és rámutatott arra, hogy azokat az állami iskolavezetőket kell el­itélni, akik a szlovák gimnáziumi párhu­zamos osztályok számára nem akarnak he­lyiséget adni, holott elegendő hely felett rendelkeznek és a saját nemzetiségű gyermekek iskoláztatásá­ról van szó. Annak ellenére is, hogy a jog, az igazság és a szerződés a német kisebbség oldalán áll, a konvent szlovák többsége elfogadta a numerus-clausus-inditványt és ezzel olyan állapot megteremtését mondta ki, amely merőben ellenkezik a köztársaság alkot­mányának demokratikus rendelkezéseivel, a tanszabadsággal, a kisebbségek jogait védő nemzetközi szerződések rendelkezé­seivel és az evangélikus szellemmel. Nőim csoda ilyen körülmények között, hogy Nitsoh képviselő erélyesen kiáltotta oda a szlovákoknak: Ez nem az a mód, amellyel megértést és testvéri együttműködést lehet teremteni. Ilyenformán arra kényszerítenek bennün­ket, hogy még az eddiginél is erélyeseb­ben igyekezzünk az önálló német evangé­likus egyházkerületünket megteremteni! Te-rimész-etes, hogy a két szépésségi német esperesség meg fogja találni a módot arra, hogy ez a törvénytelen és a nemzeti türel­metlenség jegyében álló határozat hatályon kívül helyezt-e-ssék. Ez a határozat beszédes igazolása annak, hogy nem a kisebbségek, de a szlovák -evangélikus egyházi többség az in­toleráns. Budapest, szeptember 30. A magyar kato­licizmusnak nagy gyásza van: Lányi József tinnini felszentelt püspök, néhai Ferenc Fer- dinánd trónörökös magyar nyelvtanára és bizalmas barátja, lelkészi javadalma^ apát, nagyváradi kanonok, Budapesten meghalt Amikor a nagyváradi egyházmegye fele­részben és igy annak székhelye is Romániá­hoz került, többedmagával mint a románok­nak nem kellemes magyar érzésű főpásztor, az egyházmegye magyar impérium alatt ma­radt részébe kényszerült költözni. Azóta a magyar fővárosban élt és amióta XI. Pius pápa a menekült nagyváradi káptalan ré­szére a pesti Egyetemi-templomot jelölte ki a közösen végzendő ájtatosságok számára, naponként hűséges látogatója volt a templom­nak s szerény visszavonultságban, emlékei­nek élve töltötte élete utolsó éveit. Vasárnap este gyomorvérzést kapott s hétfőn délután 2 órakor, miután felvette a haldoklók szentsé­geit, meghalt. Lányi József tinnini felszentelt püspök ne­vét a háborút megelőző időkben országszer. te ismerték, mert annál a közeli, bizalmas baráti viszonynál fogva, amely őt a kettős monarchia akkori trónörököséhez fűzte, sok­szor fordult feléje, különösen a sajtó fi­gyelme. Lányi József püspök egyike volt a legmű­veltebb, mindenki iránt szoretetreméltóan kedves és előzékeny embereknek. A szloven- szkói nyitramegyei Németprónán született 1868-ban, gimánziumi tanulmányait Nyit- rán és Egerben végezte, majd a budapesti hittudományi karon szerezte meg a teológiai és kánonjogi doktorátust. Mint a beszterce­bányai egyházmegye papját, 1891-ben szen­telték áldozópappá. Pályája kezdetén Korom- pán volt polgári iskolai igazgató, majd 1898-ban jánosgyarmati plébános, 1809-ben pedig teológiai tanárrá nevezte ki püspöke a besztercebányai szemináriumba. Az 1900. év­ben meghívták Ferenc Feredinánd trónörö­kös magyar nyelvtanárának és működéséért lOOSdxtn a protonotárius prelátusi méltósá­got, 1904-ben pedig a lekéri javadalma^ apát­ságot kapta. Az 1905. évben nagyváradi ka­nonokká és tinnini püspökké nevezte ki I. Ferenc József király. Mint fölszentelt püspök, a nagyváradi papnevelőintézetnek volt bosszú időn át kormányzója és az egy­házmegye főtanfelügyelője. Méltóságánál fogva tagja volt a régi főrendiháznak. Papi pályáján a már említett kitüntetéseken kí­vül megkapta a Szent Sir-rend nagykereszt­jét és ennek a rendnek ő volt a nagymester- helyettese, birtokosa volt azonkívül a hadi- ékitményes vöröskereszt érdemrendnek, a Szent Islván-rend középke resztjének és lo­vagja a Lipót-rendnek. Szorgalmas művelője volt az egyházi iroda­lomnak. Főbb müvei: Kritikai tanulmányok az egyházi festészetről (1888-ban pályadijjal jutalmazott mü); Az Itala és Vulgáta (1890- ben pályadijai jutalmazott mü); A szir, khald és arab diakritikus jelek (1891-ben pályadijas mü); Nabukodonozor bünhődé- ee (1891-ben jutalmazott mü); Az eskü ká­nonjogi szempontból; A valiáserkölcsi neve­lés fontossága korunkban; A nőemancipáciő és a katolikus egyház álláspontja, stb. Azon­kívül több egyházi és emlékbeszéde jelent meg nyomtatásban. Temetése szerdán délután ment végbe nagy részvét mellett a Krepesi-uti temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot ugyanaznap délelőtt mutatták be az Egyetemi templom­ban. Prága, szeptember 30. Lányi József püs­pök haláláról mély részvéttel értesül a ma­gyar katolicizmus Szlovensakó-szerte is. A megboldogult főpap emlékét különösen mély­séges kegyelettel fogja őrizni szülőhelye: Németpróna, amelynek az elmúlt években is többször nagy szeretettel látott vendége volt s ahol a katolikus templom több értékes műkincse a község nagy fiának bőkezűségét dicséri. — A „Magyar Mult“ (Kézikönyv a kis ma­gyaroknak) eimU könyv ára kötve 10 koro­na. A portó és kézbesítés dija ke*ro*ztkötés alatt küldve, kötetenként 1.50 korona. Nyom­tatványként ajánlva: 3.50 korona. Tiz pél­dány rendelésénél — postacsomagként küld­ve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szer­kesztőségében, Kassa, Fő-ncca 12. H3P Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak Ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodája bán. Olvassa el vasárnapi számunkban a föltc teleket! 4 Meghalt Lányi József a németprónai származású fölszentelt püspök

Next

/
Oldalképek
Tartalom