Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-03 / 225. (2742.) szám
1931 október 3 szombat. 5 ^R^CM-MaG^AR-HTMí^ „HÉT ZSIDÓ" ÉS „HORAK TIZEDES ESETE" A prágai esküdtszéki tárgyalás visszhangja a cseh sajtóban Prága, október 2. A sz-erenoáétlen nagyvitézi j-'idáí-her- ős I/cfkovits-fivérek árnyéka tovább is kiéért. Mórákat fölmentették s a öseh sajtóban, itt is, ott is cikkek látnak napvilágot, melyek az esethez szójának hozzá. A szoeiákleraokrata Právo Lidii „Hét zsidó“ eimmel irja a következőket: — A feledés szakadékéból fölmerült a prágai népbirák előtt a Szsovenszkóérí folyt harcok egyik eseménye s igazságot követelt tőlük. Nemcsak hét durván meggyilkolt s megrabolt polgár árnyéka állott itt, nem csupán egy idős anya siránkozott itt akit fiaitól, élete alkonyának egyetlen örömétől fosztottak meg: a z állam becsülete s a hadsereg becsülete, a haderő becsülete is vádat emelt itt, amely az ország és népének szabadságát védelmezte, igaza volt az államügyésznek, amikor azt mondotta, hogy a nagy vitézi esetből európai eset lett és hogy a kulíurvilág figyelemmel kíséri, vájjon a prágai esküdtszék kifejezést ad-e az igazság iránti érzékének. Nos, — a gyilkost, akiben volt annyi vakmerőség, hogy hazafiasságra hivatkozott, felmentették, — Ellenzői vagyunk a halálos büntetésnek, bárkiről is légyen szó, ezért azt sem akarjuk, hogy a bűnös tizedest is halálra ítéljék, de még a hossz utar tamil börtönt sem követeljük, hanem megborzaduak afölött, hogy a prágai esküdtszék nem ismerte iöl azt a veszedelmet, amelynek a polgári lakosság van kitéve a hadíerüle- ten és hogy verdiktjével rábólintoít arra a frázisra, hogy a háborús idők moráljának másnak kell lennie. A prágai esküdteknek kétségtelenül sejtelmük sem volt arról, hogyan festett Szlovenszkó a magyar betörés idejében. Ezért ■saját tapasztalatunkból mondjuk meg nekik, hogy nincsen durvább dolog, mint valakit kémnek kikiáltani. Galíciában, Bukovinában és Ru- szinszkóban a rossz emberek isrv intézték el a habom alatt személyes számláikat, tudva azt, hogy a szerencsétlenekkel, akikre a kémkedés, vagy az ellenséggel való cimberálás vádját vetették, a katonák nem sokat okoskodnak. Mint virágzott a besugás a hinterlandban! És Szlo- venszkón ugyanaz volt az eset. Bűnös ebben a sok kéíköhyökü ember: ott a katonai jöszticiá állatiasságáről és vérszomjasságáról beszélnek, itt egyszerűen nyugtalan idők következményeiről. A polgári lakosság védtelen a besúgókkal és provokaíőrökke! szemben, érdekei a háttérbe szorulnak az állam védelmének érdekei előtt, — annál nagyobb azoknak a felelőssége,! akiknek kezében van a hatalom. — Ezért a uépbirák előtt nemcsak az egykori tizedes állott, aki a „hóhér“ szerepében íetszel- gett magának, hanem mindazok álltak az esküdtek előtt, akik ma a katonaság akkori fegyelmezetlenségével, a légionáriusok „különle- j ges“ pozíciójával exkuzálják magukat, csak | hegy elleplezzék hiányát tulajdon bátorságuk- j nak. Az a tiszt, elei — nem akarván konfliktusba keveredni a legénységgel — inkább meg- j foszt hét fegyvertelen polgárt minden védelem-! tő!, együtt felel halálukért s ami a legkevesebb j lehet, az az, hogy egyáltalában nem alkalmas parancsnoknak, ő felelt a foglyok életéért és azért, hogy nem fogják őket elvonni a bíróság elől. Neki, mint müveit embernek, kellett volna azzal törődnie, hogy a zsidó korcstnáros családja sok okból kifolyólag valószinüleg nem népszerű a faluban és hogy a hazafias felbuzdulás j igen könnyen csak ürügy lehet; neki kellett volna tudnia, hogy semmilyen polgári személy, annál kevésbé egy zsidó, akit mindkét fél ütött, nem meri megtagadni a szállást és élelmet a katonaságnak, amely megszállotta a faluját, még ha ellenséges is ez a katonaság. Mindezt meg kellett volna fontolnia annak a tisztnek, akinek hatalmába került hét elfogott vitézi polgár. — köteles volt a jogot és az igazságot, amely az államok legfőbb becsülete, fegyverrel a kezében megvédeni olyan emberekkel szem-j ben, akiknek gonosz szándékát sejthette volna. A tiszt megmentette ugyan a maga bőrét, de azért agyonütöttek „hét zsidó“-t, amint a riporterek mondják. — A katonaság fegyelmezetlensége nem volt olyan rossz, hogy ne lehetett volna megszelídíteni a gonosz elemeket s megőrizni a katonaságnak. mint a lakosság igazi védelmezőjének hírnevét. Ha fegyelmezetlenség mutatkozott. — és nincsn ok annak tagadására, hogy ilyen eset, még ha nem is volt ilyen véres végük, több volt, noha még így is szórványos kivételekről van szó —, akkor ez abban az általános rendetlenségben gyökerezett, amely a katonaságban uralkodott. Persze az is hozzájárult ehhez, hogy azok a tisztek, akik az osztrák hadseregben korlátlan hatalomra alapozták meg tekintélyüket e akik sohasem alacsonyodtak le ahhoz, hogy a katona leikével foglalkozzanak, nem tudták tekintélyüket erkölcsi és értelmi alapon kiépíteni. Akik akkoriban Szlovenszkón voltak, nagyon jól tudják, hogy például miért voltak a fronton zászlóaljparancsnokok csupa szubultei: t::.rtt ül. ...; tisztek, miért voltaik szája jj- tk...h. a.áa ultizz-j lek, s mindnyájan emlékeznek parancsnokságaink különböző közbelépéseire kiáltó esetekben, amelyek nem szolgáltak éppen becsületünkre. De erről nem beszélnek, nem írnak s állandóan ostoba fecsegéseket melegítenek föl keresztreíesziíetí cseh katonákról és állami alkalmazottakról, bestialitásokról, amelyek megrémült emberkék túlfűtött fantáziájában keletkeztek, — Noha a katonai és polgári tanuk bebizonyították, hogy a Fíeischerek és Leíkoviísok elleni kémkedési gyanú alaptalan volt és hogy szabotázst csak egy tehén követett el, amely a legelőn belegabalyodott a tábori telefon drótjaiba, noha a meggyilkolt szerencsétleneknek a magyarokkal való kapcsolatait egészen természetes módon magyarázták meg, mégis minden jel szerint a fegyelmezetlenséggel és a viharos idővel való exkuzálások döntöttek, — nem akarjuk ugyanis elhinni, hogy esküdteink „hét zsidó“, azaz hét csehszlovák állampolgár erőszakos halálát jelentéktelen dolognak, vagy esetleg hazafias, megjutalmazandó cselekedetnek tekintették.. — De bármi döntött, az emberiességnek nem tettek eleget. Az egyéni fájdalom elmúlik, noha az ártatlan és fegyvertelen embereknek fegyveres katonákkal történt állati legyilkolásának emléke mindig szörnyű marad. Itt azonban a köztársaság becsületéről, a katonaság becsületéről, védelmi harcunk tisztaságáról volt szó. A prágai esküdtek megengedték, hogy ezen a becsületen folt maradjon. És ez fölháborit, még ha nem is gondolunk arra a veszedelemre, amelybe a polgári személyek szabadsága kerülhet háború esetén, arra a veszedelemre, hogy minden katona a mi biránk és hóhérunk lehetne, — fejezi be a Právo Lidu. Ezzel szemben a. nemzeti szocialista Ceské Slovo ..Hérák tizedes esete" címmel a következőket írja: _ Hétszeres gyilkosság bűntettével vádolták, amelyet a vád szerint tíz évvel ezelőtt a szlovenszkoi harcok idején követett el azáltal, hogy vagy egyedül, vagy más katonákkal agyonlőtt hét zsidót, akik kémgyanusak voltak s akikét a ítaAónái párancsnoksághoz való eszkortálás céljából rábíztak. Válasszuk el ettől az esettől két anyának a fájdalmát, akik—• Agy- és szivérelmeszceedcsben szenvedő egyéneknek a természetes Ferenc József fee- serüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József-viz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott, A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. uek egyike négy, másika pedig három fiút veszteit el, azt a fájdalmat, amely nta, íiz év múltán sem kisebb az első óra fájdalmánál és teljesen válasszuk el az esettől azt a tényt, hogy zsidó Selekeztiiekről volt szó. Vegyük Horák tizedes egyszerű esetét, akit azzal vádolnak, hogy a háborúban megölt hét embert, igaz ugyan, hogy ez a hét ember nem esett el a férfiaknak férfiak elleni harcában, hogy hét fegyvertelen polgár volt. De az 1919 júniusában történt esetet mai szemmel lehet megítélni és ítélni lehet a törvény betűje szerint, amelynek a polgárt békében és a polgárság békéjét kel! védenie: Lehet-e egyetlenegy embernek az esetét kiszakítani és több mint tíz év múltán csak individuálisan ítélkezni fölötte, anélkül, hogy aprólékosan rekonstruálni lehetne mindazon okokat és ösztönzéseket, amelyek egy üttvéve idézték elő a most porolt tetthez a hangulatot? Háború! A drótakadályoknál orosz tiszt fekszik kettétörött lábbal, a seb határozottan nem halálos. Lábain jó orosz csizmák világítanak, s magukra vonják rongyos, mezítlábas katonák zavaros tekinteteit. Valahonnan lövés esik, a! megsebesült test még utoljára ipegvonagUk. A csizmák miatt! Gyilkos-e az éhes, beteg, didergő katona, avagy pedig a hadseregpa rancsnokság, amiért nem gondoskodott jó utánpótlásról, vagy pedig a háború büuös-e? ,13arv templom Relgrádbaii, a kapuban tele asz- -zounyal és gyerekkel, gépfegyver és cikkcakkos szalagja, megöli a borzalmat, amely isten búzának azilumában keresett védelmei. Büuös-c a magyar paraszt-honvéd és tiz év múltán esküdtszék elé álíitják-c szándékos gyilkosság miatt, vagy pedig bűnös-e a háború? Nem ismerem a vádlott Horák tizedest és sohasem láttam. De hiszem, bőgj Horák ma normális polgár, gyilkos ösztönök, erőszakosságok nélkül, aki pontosan előírás szerint teljesíti polgári kötelességét. Tíz évvel ezelőtt, azon a júniusi napon nem ö volt az, aki lőtt. Keze fölemelődött, puskájából tűz lobbant ki, de azt a kezet felmelte és azt a fegyvert elsütötte valami. ami erősebb volt, mint ő, ami benyomult fejébe, ami agyának minden tekervényét körülvette, amely szemeire véminü vörös szemüveget nyomott, ami a kém fogalmát a balál fogalmával elegyítette össze, — minek ide a bíróság, a többiek sem bíráskodnak, amidőn rám lőnek — ami áthatotta a katona testét és főikét és kitöltötte minden kapillárisát, mint sárgászöld nehéz gáz a taverna minden hasa- dékát, ami nem engedett másként gondolkozni, csak ellentétekben: ha te nem, úgy én. Képes valaki aprólékosan reprodukálni a háborús pszichózist, az összes komponenseket, amelyből összetevődött és kialakult? Csak ez állíthatná esküdtszék elé Horák tizedest, de Tátráinké Mattén (Táíra-Matiárltáza) klimatikus gyógyhely, 920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Prospektust kívánatra küld az Igazgatóság nemcsak őt, hanem százezer mást, csak es Ítélkezhetne fölötte. A prágai esküdtszék joggal hozott fölmentő ítéletet. Bizonyára érezte a békebeli normák illetéktelonségét, hogy a háború fölött ítélkezhessenek, a minden emberben leledző igazság iránti érzék vonakodott kimondani bűnösnek egyetlen egy embert, akit már eléggé megbüntetett a tizévé^ címkézés a háború egy szomorú eseményére, amely háború mindenkire rányomta bélyegét. Itt a háttérbe kell szorulnia két anya fájdalmának, amint a háttérbe kellett szorulnia elesett katonák után gyászoló hatmillió anya fájdalmának. De talán szükséges lesz, hogy ilyen esetben mindenki elgondolkozzék azon borzalmak fölött, amelyeket a háború magával hoz és hogy minden erejéből a háború kiküszöbölésére törekedték, örök békét adjatok nekik és Horák tizedes-féle esetek nem lesznek — fejezi be a Ceské Slovo. Léva utánBazinbam is arzénmérgezéses jBitek ci nyomára « SS Két letartóztatás történt Pozsony, október 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelen tése.) A Prágai Magyar Hírlap néhány hónappal ezelőtt megírta, hogy Bazinban titokzatos körülmények között meghalt MIkvi Gábor 45 éves rokkant Annakidején azt suttogták a falaiban, hogy MIkvi nem természetes halállal halt meg. Elrendelték a holttest felboncolását, de az orvosi 'bóncolás: .... .... se mmiféle szervi bajt nem tudott megállapítani A holttest belső részeit a boncolás után fel- küldték Prágába az országos igazságügyi orvosi tanácsnak, ahonnan a napokban érkezeti le a válasz, amely szerint a felküldött belső részekben arzénmaradékot találtak. A pozsonyi államügyészség ennék alapján elrendelte MIkvi Gábor feleségének, MIkvi Annának, valamint ennek kedvese, Várra Vince 54 éves nyugdíjas llpótvári vonatvezetőnek letartóztatását. A buzim csendőrség a letartóztatásokat foganatosította. és a két foglyot ina délelőtt tiz órakor kisérték át a pozsonyi állami ügyészség fogházába. A két letartóztatás Bazinban óriási .szenzációt keltett és a reggeli órákban a kiváncsiak tömegesen mentek ki az állomásra, hogy végignézzék MIkvi Anna és kedvesének Pozsonyba való szállítását. Várra Vince már régebb idő óta szerelmi viszonyt folytatott MIkvi Annával, akinek az volt a foglalkozása, hogy a vonatokon gyű: mölcsöt árult. A baziniak szerint MIkvi Anna és kedvese arzéné® fekete*^ kávéval itatták MIkvi Gábort, aki százszázalékos rokkant volt és az u,többi időiben szenvedélyes alkoholistává vált. Mik- vi Gábor gyanít® halálával kapcsolatban rá- íerelődött a figyelem Várra Vince feleségének halálesetére is. Vávra Vince felesége két évvel ezelőtt ugyanis Li pótvár ott váratlanul meghalt. Most azt kutatják, hogy milyen körülmények között történt a haláleset. Nincs kizárva, hegy Vávráné is arzénméregtől pusztult el. Minden valószínűség szerint a holttestet exhumálni fogják. Az államügyészségen Stóla államügyészöek osztották ki az ügv aktáit. A pozsonyi esküdtszék tízévi íegyházra ítélt egy németországi gonosz* tevői, aki Detrekováralján halálra szurkolta az éneit őrt Pozsony, október 2. (Pozsonyi szerkesztőség tinik tetefomjetentiése.) A pozsonyi esküdtszék Pásefc dir. bírósági főtanácsos elnökletével nua reggel kezdte meg Hetlvig Rudolf 49 éves potsdami illetőségű lakatos és'soffőr bünpőrének tárgyalását, akit m államügyészség szándékos emberölés és súlyos testi sértés bűntettével, hatóság elleni erőszakkal, betörés és lopás kísérletével vádolt. A vád ezer int Helyig Rudolf ez év március 20-án éjjel Detrekővárafjáiu be akart tűnni a fogyasztási szövetkezetbe, de az éjjeli őrök észrevették, lefogták és a községi bíróihoz alkairtólk yimnii. Hedvig azonban útközben zsebkést rántott elő, megszűrt* Graz Flórián éjjeli őrt és azután futásnak eredt Pintér Lajos, o másik éjjé® őr utána szaladt, elfogta, d.e Iíellvig verekedni kezdett &z éjjeli őrrel, Jeteperte ét, hat késsrurást ejtett rajta, amelyek közül az egyik a szivét sebezte meg, úgyhogy Pintér Lajos rövid idő alatt kiszenvedett. Véres tettéinek elkövetése utón elmenekült, de máéinap a csendőrök D etrek őcsütörtökön, eho-i lakott, elfogták és bekísérték a pozsonyi állam- ügyészség fogházába, ahol azóta vizsgálati fogságban van. A mai tárgyaláson HeÜvig Rudolf kijelentette, hogy nem akart betörni, csak valahai meg akarta magút húzni éjszakára, (miután uiem volt rendes lakása és csak azért rántott kűwt, mert azt hallotta, hogy a faluban bűncselekmény történt és azt hitte, hogy cigányok támadták őt meg. Fások elnök fi- gyetoöBtetfte * vádlottat a lefoglalt. betöTfoüérsaá-J írnokra és kérdezte, hogy miért voltak ezek nála, miire Hetlvig azt mondotta, hogy foglalkozása lakatos és ezért szüksége volt ezekre a szerszámokra. Ez a kijelentése a tárgyalótér emben nagy derűt keltett, Hetlvig 1918 júniusában jött Csehszlovákiába. Előzőleg az ausztriai St. Pültenben tartózkodott, ahová Németországból szökött. Németországban különféle ügyek miatt tizenhárom Ízben volt büntetve és összesen nyolc évet ült a különböző német, fegyházakban. Csebszlováikiábam kitanulta a eoffőrséget, amomban ettől is eltiltották, miután Itt ts különböző bűncselekmények miatt több Ízben elítélték, A 'tanúvallomás.ok során különösen terhelőén vad tett öltene Grúz Flórián, az életben maradt, éjjeli őr, aki úgy adta elő a dolgot, hogy gyanús embert látott a fogyasztási szövetkezet körűd álMogájini és szlovákul rászólt, mivel azonban az illető nem válaszolt, hozzá ment és hátracsavarta a kezét. A másik éjjeli őr pedig elment, hogy a bírót felköítse. Közbem Iíellvig kiszabadította magát a kezei közük kést rántott elő és egyszerre csak szúrást érzett a combján. Közben a, másik éjjeli őr is odaérkezett és azt is összeszurkálta, aki sérüléseibe bele is bal*. Az esküdtszék marasztaló verdiktje alapján a bíróság Iíellvig Rudolfot tíz évi fogy házra ítélte. Cgv May állóin: ügy-ász, mint Slcehta ér., Holüvig védő;?- iseimit-i'gi imatnt jelentett be *z ítéltet elten.
