Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-27 / 245. (2762.) szám

Ma nimmh IS oftfal

Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes mel éklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1,20 Kő, vasárnap 2.—Kő.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELŐS SZERKESZTŐ

DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága 1L. Panská ulice 12. D. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská allce 12. 111. emelet Telefon: 34184.

SÜRGÖNYCiM: HÍRLAP, PRRHft

A világ nagy csalódása

A washingtoni konferencia teljes kudarccal végződött

Lávái és Hoovsr csupán sprébfe dolgokban egyeztek meg — Semmitmondó kommüniké — Borah beszéde okozta a csődöt — Visszatérés a Young* tervhez, de Amerika nem csökkenti a szövetségközi adósságokat

„Európán egyedül Európa segitliet”

Washington, október 26. Laval és Hoover amerikai tárgyalásai vasárnap délután befejeződtek. A tárgyalások eredményéről kiadott hivatalos kommüniké a következőképpen hangzik:

— Franciaország és az Egyesült Államok régi tradíción alapuló barátsága, amelyet nem zavar ellentét és amelynek legfényesebb bizonyítéka a közelmúltban megkötött Briand- Kellogg-paktum volt, lehetővé tette, hogy a két állam képviselői beható vizsgálat tárgyává tegyék a két kormányt közvetlenül érdeklő problémákat. Az államférfiak kötelessége, hogy a parktikus együttműködés egyetlen lehetőségét se hanyagolják el a közös nyugalom és jólét elérésének érdekében. Ez az elv különösen ma fontos, amikor a világnak határozott irányvonalakra van szüksége a számtalan embert közvetlenül érintő általános depresszió leküzdésére.

— A kormányok közötti bizalom viszonyának helyreállítása a gyors újjáépítés legfontosabb előfeltétele. Amerika és Franciaország képviselői a legteljesebb nyíltság szellemében tették vizsgálat tárgyává a világproblémákat. Sikerült megfelelő eredményt elérni. Vizsgálat tárgyává tettük a világ gazdasági helyzetét és a vele összefüggésben lévő politikai kérdéseket, továbbá az általános lefegyverzési konferencia előfeltételeit és a gazdasági depressziónak a nemzetközi adósságokhoz való viszonyát, valamint a nemzetközi valutáknak stabilizálására és más gazdasági tényekre vonatkozó pénzügyi kérdéseket.

— A barátságos és szívélyes eszmecsere lehetővé tette, hogy mindezeknek a problémáknak jellegét a legfontosabban megvizsgáljuk. Szándékunk nem az volt, hogy kötelező szerződéseket fogadtassunk el kormányainkkal, hanem az, hogy a valódi tények talaján olyan eszközöket keressünk, amelyekkel a két állam mindegyike külön-külön hathatósan elősegíti az állapotok javulását.

— Közös határozatunk, hogy az általános lefegyverzési konferencia ne mulassza el a nagy alkalmat és mindent elkövessen a feladat megoldására, amennyiben a békét határozottan és tartósan megszervezzük.

— A nemzetközi adósságok kérdésében arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az egyéves Hoover-moratórium után valószínűleg újabb haladékra lesz szükség, amíg a gazdasági depresszió elmúlik. A moratórium meghosszabbításának részleteire vonatkozóan mindkét kormány megtette észrevételeit s a részletek elintézése a jövő feladata lesz. A meghosszabbításra vonatkozó iniciativát az 1931. julius elsején kötött szerződés értelmében az érdekelt európai államoknak kell meg- ragadniok.

— Részletesen foglalkoztunk azokkal az eszközökkel, amelyekkel kormányaink helyreállíthatják a gazdasági stabilitást és a bizalmat Meg vagyunk győződve arról, hogy a normális gazdasági élet fölujiíásának alapföltétele a valuták stabilizálása 8 ebből a szempontból az amerikai és a francia aranystandard megőrzése mindennél fontosabbnak

látszik.

— Folytatni fogjuk azoknak az eszközöknek a vizsgálatát, amelyek a stabilizálást előmozdítják. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt nem formulázhatíimk meg mindent pontosan, de annyit megállapíthattunk, hogy a gazdasági és a pénzügyi kérdésekben mindkét állam egyforma irányt követ. A vélemények megegyezésének megállapítása megkönnyíti kormányainknak, hogy a jövőben hathatós akcióba kezdjenek a gazdasági jólét visszaállítása érdekében.

Az eredmény

Washington, október 26. Laval és Hoover utoljára vasárnap délelőtt féltizenegykor találkoztak. Az utolsó konferencia a várakozás ellenére több mint három óráig tartott, mert a tárgyaló felek csak nehezen tudtak megegyezni a kiadandó hivatalos kommüniké szövegében. Délután fél kettőkor a néger portás végre feltárta a Fehér Ház kapuját és Laval megjelent a küszöbön. A francia miniszterelnök megtagadott minden fö'Mlágositást. Csak annyit mondott, hogy a konferenciának vége van. A francia delegáció nem leplezte csalódását, amit a washingtoni találkozó sikertelensége miatt érez- A bizottság kifejezésre juttatta, hogy áz európai krízis eltüntetésére ezek után nem kínálkozik más mód, mint Parisnak és Berlinnek közvetlen megegyezése. A Berlinnel! való megegyezést (lehetőleg egészen a szövetségig) kell kifejleszteni.

Vasárnap délután az amerikai nemzeti sajtóklub utolsó sajtófogadtatásán Laval kijelentette- hogy nem felel a hivatalos kommünikére vonatkozó kérdésekre. E bejeiilcntés dacára az első amerikai újságíró azonnal megkérdezte, vájjon a francia miniszterelnök meg van-e elégedve az eredménnyel? Laval kitérően válaszolt. Elragadtatással nyilatkozott a Hoover-rel való tárgyalások barátságos lefolyásáról az amerikaiak lebilincselő vendégszeretetéről és kijelentette, hogy boüdog, hogy, Amerika változatlanul ápolja a két nagy nemzet közös tradícióit, de mást nem mondott.

Zárt politikai körökben a franciák a konferenciát teljesen sikertelennek mondják, Laval határozott ég Edge párisi amerikai nagykövet által pontosan kidolgozott tervvel jött Washingtonba és azt remélte, hogy az amerikaiaktól garanciákat kap a francia biztonságra, továbbá eléri a jóvátételek, az adóságok és a katonai költségvetések 25 százalékkal való megkurtítását, míg ellenszolgáltatás fejében beleegyezik a moratórium meghosz- szabbitásáha. Biztos volt abban, hogy ezt az eredményt eléri s eleve kijelentette, hogy csak ez az eredmény az, amiért az ut kifizetődött. Hoover Borah és Reed nyomása alatt hirtelen teljesen visszavonult és nem azonosította magát Edge terv év cll Ezek után Laval számára sem maradt más hátra, mint visz- szavonulni a Young-tcrv piattformjára, amibe Hoover kénytelen-kelletlen beleegyezett* A franciák a Young-tervezet igazolását és újból való követését talán sikernek nevezhetik, mert régóta hangoztatják, hogy nagy su'llyt helyeznek a Young-tervezet érintetlenségére. Az utóbbi hónapokban ugyanis úgy látszott már, hogy a moratórium és a másfajta amerikai kezdeményezések hatása alatt a Young- tervezet lassankint elsiklik és más, enyhébb megoldási módok kerülnek előtérbe. Ha Hoover most száz százalékosan elfogadta a francia álláspontot és lándzsát tört a Young- terv megmaradása mellett, ez kétségtelenül

francia sikert jelent. Viszont újat a franciák sem értek el. Ilyen körülmények között föl kell tenni a kérdést, hogy az amerikai köztársasági elnök tulajdonképpen miért hívta meg a franciákat Amerikába? Illetékes körök válasza erre a kérdésre az, hogy Hoover eredetileg sokkal nagyobb koncessziókat akart tenni és Laval is alapvető változtatásokat tervezett, de az utolsó pillanatban ismét előtérbe nyomult az amerikaiak régi álláspontja, amely az európai dolgokban való be nem avatkozásról szól és Hoover kénytelen volt meghajolni az amerikai közvélemény előtt. Borah legyőzte Hoovert. Ezek utón kétséges, vájjon Hoovert a legközelebbi elnökválasztáson újra Amerika elnökévé választják-e. Az Egyesiét Államok hat vezető bankárja, köztük Robinson, Hamson és Eugene Meyer vasárnap délben utolsó kísérletet tettek arra. hogy Hoovert meggyőzzék és nagyobb engedékenységre bírják a szövetségi adósságok egy részének elengedése ügyében. Hoover azonban kijelentette, hogy a kongresszus többsége nincs mögötte és igy kénytelen letenni a fegyvert. Vasárnap délután Laval is beleegyezett a megváltoztathatatlanba s miután elérte már a Young-tervezet tiszteletbentartását, vállat vont és szószerint a következőket mondotta:

I — Rien a fairé ici! Európán egyedül Európa segíthet.

Laval hétfőn Newyorkban volüt és részt vett a kereskedelmi kamara bankettjén- Éjfélkor az Ile de Francé fedélzetére száll és visszautazik Európába.

Általános családás Parisban

Páris, október 26. A washingtoni konferencia eredménye a legoptimistább információs lapoknál &em váltotta ki a szokásos lelkesedést. Senki sem tagadhatja, hogy Laval „rendkívül kis podgyásözaB4 érkezik vissza. A lapok mindazonáltal megelégszenek azzal az eredménnyel, amit egy közvetlen eszmecsere a politikában általában jelenteni szokott és elégtétellel állapítják meg, hogy „sok, Franciaországról szóló lehetetlen legenda szétoszlott és megszűnt4*. A francia lapok véleménye szerint Amerikával még mindig tkőnnyebb megegyezni, mint Angliával. De ugyanúgy, mint ahogy a Németországgal való megegyezés is a praktikus munkának csupán kiindulópontja volt, úgy kell most is a tulajdonképpeni akciót megfoezdeni. A jobboldali sajtó megelégszik a negatív eredménnyel, amennyiben hangsúlyozza, hogy Laval „legalább nem tett veszedelmes engedményeket44. Az államférfiak kibeszélgették magukat, de semmin sem változtattak. Hál4 Istennek, Laval amerikai útja a 400.000 frauknyi útiköltségen kívül nem került másba44 — írja Billiót jobboldali szenátor az A von írben.

A baloldali sajtó nem leplezi elégedetlenségét. A Quotidien megállapítja, hogy a kommüniké s em: Imi írnom dó és nemi érte meg a nagy utat. Léom Blurn a Populaire- ben ugyancsak kiemeli, hogy a tisztán negatív eredmény óriási csalódást keltett és elmcrgclsitette az európai krízist. Peir- timax érdekes részleteiket közöl a hivatalos kommünikéről szóló kon:jmentárjábán. Laval elérte azt, hogy a moratórium befejezése után a világ visszatérhet a Youmg- teirvezet törvényszerűségéhez, azaz a francia álláspont győzött s minden a régiben maradit. Visz obit a szövetségközi adósságaik csökkentésének terén Laval semmit »em tudott elérni, holott kiutazásának cjtgyii)k főpontja éppen e<z volt. A lefegyverzés és a biztonság kérdésébein Laval hajt- r hatatlan maradt.

Laval és Borah találkozása

Páris, október 26. A francia lapok számára a legnagyobb szenzációt az a találkozás jelentette, amely szombaton este folyt le Borah szenátor és a francia miniszter elnök között. A találkozás előtt egy amerikai politikus mosolyogva a következő szavaikkal fordult Láváihoz:

— ön nem ismeri az idahói embereket, akiket Borah képvisel. Idaho a megrögzött csökönyösség állama,

Laval ügyesen válaszolt:

— ön nem kimeri Auvergne-t. A csökönyösség tekintetében egy auvergnei ember két bretónnal és három idahói emberrel fölveszi a versenyt. Én pedig vérbeli auvergnei vagyok.

E bevezetés után elképzelhetjük, hogy a találkozás heves volt, de terme szépszeriéi eg eredménytelenül végződött. Borah a konferencia utá/n ibijelentette, hogy egyetlen milliméterrel sem sikerült közelebb hozni a véleményeket. Mindazonáltal a francia miniszterelnök nyíltsága és őszintesége kedvező hatást gyakorolt rá. Laval ugyanilyen kijelentést tett a francia újságíróknak:

— Rendkívül szabadon beszéltünk — mondotta — néha talán gorombán is, de alapjában véve szívélyesen. Kijelentettem Borah szenátornak, hogy híres nyilatkozatában áz a rész tetszett a legjobban, ahol elismerd Franciaország jogát a jóvátételre és a biztonságra. Megmondottam neki, hogy erről a kérdésről én som mondhattam volna többet, mint ő. A verSaillesi szerződés revíziójának kérdésében természetesen egész más véleményen vagyok. Az amerikaiakra bízom, hogy győzzék meg a szerbeket, a lengyeleket, a románokat és a cseheket, hogy az európai béke csak úgy konszolidálható, ha