Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-25 / 244. (2761.) szám

ÍWI dMfófoeír 28, vasáru h.p. 15 „ÉLNI KELL" Reményi József kétkötetes regényét adja ki a Kazinczy Szövet- kezet — Vécsey Zoltán regényes riportjának elkobzása — Még az ősz folyamán megjelennek ttA siró váró s"-t pótló aj Kazinczy könyvek Prága, ototöber 24. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet műnkéjának a könyv­kiadás szemipontijálböl vett nagy jelentősége általánosan ismert mindenütt, ahová csalk el­jut a magyar könyv. A kisebbségi magyar könyvkiadás, irodalom, szellemi éllet felvirá­goztatása a célja a Kazinczy Szövetkezetnék, amely Ilyenképpen a szlovenszkói magyar olvasóközönség kulturális érdekeinek termé­keny talajában gyökerezik. Soha se volt ilyen nagy szükség az írott sző magasztos tanítá­sára és vigasztalására, mint napjainkban, ami­kor a íz anyagi élet gondjai mindenki feje fö­lött annyira megsokasodtak! Régi tapasztalás, hogy a szellem feltörő akarata, kíváncsisága és igényei akikor erő­södnek éppen, amikor a materiális élet kor­látái megsokasodnak. Kisebbségi könyvkiadá­sunk esetéiben is beigazolódott ez az igazság, korábban Erdélyben, legutóbb Szlovénszkón. A Kazinczy Szövetkezet akkora érdeklődés­sel és olyan impozáns támogatással talál­kozott a nehéz anyagi sorban élő magyar­ság részéről, amely a legszebb reményekre jogosítja a kitünően elgondolt kulturális vállalkozást. Beigazolódott, hogy a „primuim vivőre deinde philosophari“ filozófiája mellett igaz az is, hogy a szellem akkor is élni akar, sőt foko­zottabban akar élni, amikor a test nélkülöz. Ilyen körülmények között az Írók a kultu­rális élet más vezetői s a közönség össze­fogásából született Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet hatalmas szellemi tő­kével rendelkezik: a szlovenszkói magyar szellemiség életerejéből táplálkozó megtartó akarattal Ezzel a tőkeerővel át tudja vágni magát a kez­deti nehézségeken a a váratlan megrázkód­tatásokon is. v Kétségtelenül ilyen megrázkódtatás érte a könyvkiadást Vécsey Zoltán hatalmas regé­nyes riportjának, a 3 kötete* „A eiró város" tómű munkának az elkobzása révén- Az ál­lamügyészség a könyvet, amely elsőrendű külsőben, meglepetésszerü fotomontázs cím­lapokkal tó is készült, lefoglaltatta. Óriási veszteség érte ezáltal a Kiadó Szö­vetkezetei, de a tiszta kulturális vállalko­zást nemes munkájában e* a csapás sem állíthatja meg. Szlovenszkószerte megnyilvánult az a kíván­ság, hogy a szellemi életre szomjazó közön­ség s az életérdeküket féltő írók, együtt a vállalkozás tulajdonosai a legnagyobb áldoza­tokat is meg kívánják hozni, hogy a Kazinczy Szövetkezetei a Vécsey-könyv elkobzása meg ne rendítse. Ez a vágy egészen elementáris erővel jutott kifejezésre és került el azokhoz, akik a könyvkiadást vezetik. A könyvkiadói tevékenység továbbfolytatá­sát tehát lehetővé teszi ez a szép vágyako­zás, amely alapot és reményt ád arra, hogy a magyar könyv éppen most erősödő szava el nem halkul Szlovenszkóban. Vécsey Zoltán elkobzott „A síró város" cimü háromkötetes riportját a Könyvibarátok Tár­László kötszerész Kosice, Fö-u. 83. rei. 34. Legújabb párisi Corseiette, Komb. GummifüzőK, Mell- és harisnyatartók, készen és mérték után Gummlharisnyák Keztyük Haskötök Sérvkötők sasága tagjainak is meg kellett volna kap- niok s ezzel az 1931. évre szóló 6 könyvet teljes sorozatiban bÍrták volna. „A síró város" 3 kötete helyett még novem­ber folyamán szétküldésre kerül a Vécsey Zoltán könyve részben való pótlására máris készülő uj Kazinczy-könyv, az Amerikában élő kiváló pozsonyi iró, Reményi József: „Élni kell" cimü gyönyörű regénye 2 kö­tetben. Reményi József regénye az optimisztikus vi­lágszemlélet zsoltára, az iró kiforrott művé­szetének dokumentuma, a legüditőbb olvas­mány a zavaros és zaklatott idők embere számára. Az „Élni kell" telje* irodalmi ér­téke mellett olyan munka, amely mindenki szivéhez megtalálja a maga útját. Kosztolányi Dezső, a nagy magyar iró és esztétikus elragadtatással ajánlotta Remé­nyi József regényét kiadásra, amely ilyent képpen fémjelzéssel indul hézagpótló é# mentő útjára. A „Élná kell" mellett a hatodik idei könyv- barnát könyv i* megjelenik december 1-re- Ez a könyv a szlovenszkói magyar szellemi­ség hatalmas tanúbizonysága lesz, amelyet a Kiadó Szövetkezet meglepetésnek tarto­gat. A jövő év programján szerepelt ez a könyv, de a Vécsey Zoltán könyvének kihullása után még ebben az évben megörvendezteti a könyv- barátokat. Ezzel a könyvvel a Kazinczy Szövetkezet irodalmi vezetősége legközelebb hosszabb ta­nulmányban fog lapuink hasábjain foglalkozni. Jarnó József: Magyar miniatűrök, Bálint Aladár: MUDr. Darvas, Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón cimü könyvek után tehát Reményi József: ..Élni kell" e. 2 kötetes regénye s ez, a most csak előzete­sen bejelentett hatodik könyv egészíti ki a könyvbarátok 1931. évi sorozatát. A Kazinczy Szövetkezet az évi 6 könyvön kí­vül kiterjedt kiadói programmal indul a leg­közelebbi jövő elé. A Szlovén szkón élő ma­gyar nemzetdarab életfolyamatai fognak eb­ben a vállalkozásban masuknak utat tömi, hogy megmutassák a szellem felbuzgó élet- energiáját. és a haladás utáni letörhotetlen vágyát. (d. i ) Mindenütt beszélnek Hasz éve kapcsolódott egybe Harmos Károly neve a komáromi művészettel Beszélgetés a kiváló grafikus-művésszel műtermében az előkelő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) ki­tűnő napi ellátással, már 12 pen­gőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyö­rű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén to­vábbi engedmények. Bristol Szálló Budapest — Dunapart. Komárom, október. Külisö megjelenésében is érdekes, markáns arcú, roppant karakterisztikus aroélü ember. Hogy művész: ez nem külső rekvizitumokkal van írva rája, ez valahogy egész lényéből ki­sugárzik, megjelenése, fejformája, elgondolko­dó járása, magas, kiesé hajlott alakja, gesztusai és beszédje igazi művészt formáznak elénk, mű­vészt, aki a vivőrséget belső élmény formájá­ban alakítja át magáévá. Tudja, mit mond, az évek folyamán kijegeoeeitette a maga művészi hitvallását éppúgy, mint ahogy rajzban és szín­ben egyéni utat járt ki magának s Lett Szlo- venszkó vezető művészeinek egyikévé. Harmos Károly húsz éve, hogy Komáromiba jött s a bencés gimnáziumban foglalta el rajz­tanár! katedráját. Ez a dátum s az, hogy Po­zsonyban a SlIM-kiállításának keretében müvei kerültek kiállításra, adja meg az aktualitását annak, hogy Harmos Károlyt, akit Szloven- szkón éppen mint grafikust és illusztrátort is­mernek kitünően, fölkeressük. A gimnáziumiban van a műterme. Puha, kel­lemes dolgoz éterem, tele képekkel, könyvekkel 6 a műterem otthonos rekvizitumaival. Októberi este van, a lámpa ég már s Harmos müvészfeje egy könyv fölé hajlik. Az egyik teremből halk zene szűrődik át: a diákzenekar próbál. A nagy rajzteremben rá­dió szól >s a finom zene hullámai átszürődnek a műterembe. Zene mellett milyen kellemes le­het dolgozni! Kinn már az ősz hullatja sárga leveleit 6 itt benn minden olyan kedélyes, han­gulatos. Bizalmas beszélgetésre való hely és idő. Kellemes kozőr, euTÓpai látású ember, hosz- szu beszélgetéseink alatt megmutatkozik egy befelé élő igazi művészember lelke. Hogy Komáromban, különösen az utóbbi évek alatt intenzív művészi élet lüktetett, leg­nagyobbrészt az ő érdeme. Húsz év óta minden évben megtartott művészeti és iparművészeti kurzusain egész m ü vész gén eráci ót nevelt már, akik közül sokan jelentős névre tettek szert. Különben dunántúli, pécsi származású. Kö­zépiskoláit ie ott végezte, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán Székely Bertalan ta­nítványa volt. Utána hat évig járta a külföldet, főképpen Münchenben élt, ahol Stuck és Aöbe tanítványa volt, de megfordult Olaszországban. Franciaországban is és inuen küldte sikerült tréfás és komoly illusztrációit a lapoknak Pest­re, Münchenbe. Kutatok a régi képei között: Earl Court van az egyiken kiállítási helyiségül megjelölve, te­hát Londonban is jártak a képei. Sok helyen állított ki az idők folyamán, a müncheni Glas- palast, London, Pest, Drezda, Berlin, Brünn. Prásra s utóbb a köztársaság sok városa látta kiállítási termeiben vendégül képeit. Nemzeti Szalonból! kiállítása után egy kritikusa lelke­sen a legelső magyar grafikusnak kiáltotta ki. Rövid ideig Szentendrén volt tanár 1908-ban. maid Komáromba került s meg is nősült. Most boldog családapa, ha hazamegy a műteremből, este Matykó és Fickó iskolai újság-mondásai fosra diák. (Április elsején olyan pompás tavaszi tréfákat járatott velük, hosry még hetek múlva is arról diskuTáltunk.) Háború alatt, mint a soproni hon védfő reál isk o 1 a tanára, élénk mű­vészi élet központjában volt. A társasági em­ber s a tréfára hajlamos müvéezlélek összeté­tele van meg benne. Komáromban az első időt arra használta, hogy az alföldi város figyelmét a művészetek felé terelje. A város akkori lelke éppen alkal­mas volt erre s a szervező munka hálás ered­ményeket ígért. A háború persze sok. tekintet­ben rontott a helyzeten, de már a prevrat után megint csak azon fáradozott, hogy a Jókai- Egyeeüiet Szépművészeti Osztálya segítségével művészeket és művészbarátokat toborozzon s valóban pezsgő művészi élet fakadt a komá­romi talajon, olyannyira, hogy Komárom egy­maga több müvésznövendéket szállított, mint Szlovenszkó többi városa együttvéve. Nagy­szerű müvészkolónía alakult Komáromban s csak a mai gazdasági helyzet az oka annak, hogy ez a virágzó élet stagnálni kezdett. A falat a műteremben sűrűn borítják a ké­pek. Nem túlságosan nagyméretűek, nem sze­reti a nagy méretezést. Anyaga: akvarelL, tem­pera, kréta, tus. Első pillanatra láthatod: a mű­vész a fantáziák abszolút világában él, izmos, valódi művészet, amit csinál. Harmos semmiféle izmust nem mond a magáénak, mert erős egyé­nisége volt ahhoz, hogy önmaga útját járja ki s ezt minden gáncs ellenére megtette mindmáig. Kü’önös. izgató belső világ az, aminek ösvé­nyeit Harmos járja. Állhatatos volt önmagához és céljához: állandó nexusban van a természet­tel, de csak azért, hogy fantáziája ne ragadja el végképp s naturalista stúdiumai csak a stú­dium kedvéért vannak, a többi, a szín, a gon­dolat: az szublimált művészet már s Hamos belső világát, lelki fölépítését jelenti. E sősorban grafikus és illusztrátor, de nem a szó köznapi értelmében. Megnemesiti rajzait a belső gondolat, megszépíti a hit, amivel szín­be és vonalba önti belső vívódását, egy irreális világ elképzelését. Föltétlenül optimista, ez tű­nik elő rajzaiból, de optimizmusát finom irónia ír ögó rejti s a dolgokról való véleményét akár­hányszor karrikatura álarca mögé rejti. A kar- rikadura pedig, ha hittel csinálják, nem egyéb, mint a szenvedéssel és örömmel vegyes belső átélésnek, határozott véleményünknek kifejezé­se elrajzolt formában az egész világról. Képei, melyekben sokszor a kék s a szépia dominál­nak, a transzcendentális belsőt akarják vissza­tükrözni s a belecsúszott humor — mint mond­ja — anyai örökség. Rengeteg témája van s hatalmas készséggel fejezi ki őket. Mint illusztrátor különösen a gyermekillusztrációival tűnt ki az utóbbi évek­ben: közel tudott férkőzni a gyermek leikéhez és rajzaiban pompás gyermektipusokat terem­tett. Hangulatokat személyesít meg, absztrakt dolgokat érzékit 6 ezt következetesen végig­viszi a rajz minden fázisán, minden részletén. Graciózus, finom rajzok ezek, kedves humorral, ragyogó színekkel s minden egyes darabján látni, milyen örömet okozott a művésznek ma­gának. — Művész csak egyféle van — mondja —, valaki művésznek születik s a körülmények szabják meg, szobrász, festő, zenész, iró lesz-e belőle. De lelkében benne van a művészi ágak összessége. Művész nemcsak az, aki gyakorla­tilag művész, a művészember sokszor nem jut el érzései gyakorlati megvalósitáeához s csak lélekben, érzésben éli át művész-mi voltát. Késő este van, hogy csendes diskurzusunk vége tér. A diákok rég eltávoztak már, Őszi csend borul az uccára, csak a terem képei él­nek, mosolyognak vidáman, most, mikor oly nagy szükség van igazi stílusra, optimizmusra s egy kis derűre. Szombathy Viktor. Darhó István elbeszélései az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában e Prága, október 24. Az erdélyi irodalom fó­ruma, a nagy irodalmi eredményekkel dolgozó, tekintélyes Erdélyi Szépmives Céh, amely olyan központja az erdélyi magyar kisebbségi könyvkiadásnak, mint a szlovenszkói Kazinczy Szövetkezet, Darkó István uj elbeszéléseit je­lenteti meg. A könyv „Zeng az ég a Tátrán" cimmel Darkó István legfrissebb novelláiból azokat fogja tartalmazni, amelyek az utódálla­mokban élő magyarság probléma-területén nyerték élményanyagukat. Az erőteljes novel­lák nagyrésze a szlovenszkóiság jegyeit is ma­gán viseli. Az Erdélyi Szépmives Céh úttörő és hézagpótló munkát végez, amikor szlovenszkói író munkásságának a javát először mutatja be az erdélyi közönségnek. (•) A Toldy Kör műkedvelő gárdája ismét sze­repelni fog. A Toldy Kör kiváló műkedvelő gárdája megkezdte tevékenybe dését és a próbáik javában folynak. Uj rendező, Székely László vette kezébe a régi gárda irányítását. Ez alkalommal Ujházymak ,A Beleznay asszonyok" cánnü kedves, sok mosolyt fakasztó, derűs vigjAtékát fogják színre hozni de­cember havában. A szereplők között nagyobbrészt a régi kipróbált erőket látjuk majd ismét a szín­padon, akik között egyikét uj erőt is lesz alkalmunk üdvözölni. Az előadás valószínűleg december hó 3-án lesz. Az előadást már most is nagy érdeklődés előzi meg és reméljük, hogy a pozsonyi magyar közönség nem fog csalódni ez alkalommal sem kedvelt műkedvelő gárdájában. (•) Az Álarc karlsruhei bemutatója. Huíbay Jenő operájának, ,,Az álarc'-mak karlsruhei bemutatója november 19-éo lesz. A karlsruhei operaház főzene­igazgatójának, Joseph Kripenek az volt a szándéka, hogy az operaház október 22-ikii, csütörtöki előadá­sára Budapestre jön. El is indult, de autóját Utal­nál defektus érte és sürgönyben értesítette Hubay Jenőt, hogy legnagyobb sajnálatára nem érkezhetik meg Budapestre. Az operaiház csütörtök esti elő­adását azonban végignézte Prueoha, a karlsruhei operaiház főrendezője, aki a legnagyobb elragadta­tás hangján nyilatkozott a világhírű magyar zene- költő alkotásáról. (•) A pozsonyi rádió magyar órája. Pozsonyból írják: Ady Endre, Babits Mihály, Szabolcsi Lajos, Dutka Akna, Fiait Zsóka, Bezruc Péter és Purjesz Lajos költeményeit szavalja Ungváry Ferenc, a pozsony-kassai magyar színházak volt művésze a pozsonyi rádió szerda esti magyar óráján, hat órai kezdettel. Ungvári szereplését igen nagy érdeklő­dés előzi meg. O Schnitzler önéletrajzát csak 80 ér múlva sza­bad közzétenni. Béosből jelentik: A Burgsziuiház ormán fekete zászló leng Schnitzler Artúrért, aki ebben a színházban fényes sikereket aratott. Utolsó akarata szerint a lehetó legegyszerűbb lesz a teme­tés, gyászbeszédek nélkül, lehetőleg minden egy­házi szertartás mellőzésével, csak éppen rövid imát mond a pap a koporsó fölött a zsidó temetőben. Az izraelita hitközség díszsírhelyet ajánlott fel s ugyan­ezt tette Bécs város tanácsa ás, de a gyászoló család az előbbit fogadta ed. — Akiknek alkalmuk volt betekinteni az író hátrahagyott kéziraittömegébe, azt mondják, hogy úgyszólván kész, csak összeállí­tásra szorul Schnitzler Artúr önéletrajza. Az ön­életrajz egyes részeire eajátkezüleg jegyezte fel, hogy csak halála után 80 év múlva adható át a nyilvánosságnak. Vannak fejezetek, amelyekre az a rendelkezés van jegyezve, hogy halála után 40 évnek kell eltelnie, míg ki szabad adni. — P'«7vét- táviratok özönével érkeznek a gyászoló családihoz. Köztük ágon sok jött Amerikából. Az el6Ők között volt a francia színpadi írók és zeneszerzők társa­sága és Gerhart Haup'mamn. Oroszországból is jött részvétedrgőny. Újabban ugyanis több saovjetszin- padon játsszák SchnJtzlert. ami nem kis bosszúságot, okozott a® elhunytnak, mert soha egy fillér hono­ráriumot vagy tamtiémet nem kapott Szovjo'orosz- országból. De még jobban bosszauilrodolt. azon. hogy newyorki színpadokon színre hozták Anatolját, amerikai reoept szerint étdogozva és maga Sohnite- Jer sem ismert rá s saját művéré. 'fi iá írni 3őat nitt vio JQSl Itt® Boá ttör l i>ö® m I1TB tód i í í t t r riiq od tos [ c í I in* öd %a rio ml U [ttl sS Bt &V QÍ MI V* l& 7 ó I

Next

/
Oldalképek
Tartalom