Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-25 / 244. (2761.) szám
14 ' *— A betegségélyző pénztáraik által végzett béureviziék és a gazdáik. A szlovenszikói gazdáik részéről mind sűrűbben hallatszanak panaszok a betegsegélyző pénztárak álltai végzett revíziók ellen. A betegsegélyző pénztárak a mezőgazdáknál évekre visszamenő rendkívül szigorú bér-reviziókat végeznek és ezek eredményéképpen tőlük újabb összegeket követelnek szociális biztosítási járulék címén. Ezen revíziók kérdésével az országos gazdasági egyesület is behatóan foglalkozott és legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén elhatározta, hogy minden lehetőt megtesz, hogy tagjainak jogos érdekeit a pénztárakkal szemben megvédje. Intézkedés történt, hogy a revíziókat főleg jogi vonatkozásban tegyék alapos tanulmány tárgyává, hogy igy ezekkel szemben mindien egyes konkrét esetben módjában álljon az érdiekéit mezőgazdának élni törvényadta jogával. Megállapították ugyanis azt is, hogy sok mezőgazda már a pénztári közegek fellépésének behatása alatt, magára nézve hátrányos egyezségeket kötött, amit jogi helyzetének helyes ismerete mellett elkerülhetett volna. Az országos gazdasági egyesület az érdekeltelmek kész szakvéleményt adni. — Orvosi hír. M. U. Dr. Hübschmann Zeigmond orvos, & csecsemő- és gyermekbetegségek szakorvosa rendelőjét Eperjesen: Lőcsei ut 2. sz. alá (a Bo» sák- házzal szemben) helyezte át. Rendel 8—10 és 8—5. Telefon 211. — Fölmentő ítéletet hozott a bíróság egy handlovai magzatéibajtási biinpörben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Érdekes magzatelhajtási bünpör foglalkoztatta pénteken a nyitrai kerületi bíróság büntető tanácsát. Lancsik Mária handlovai as&zony és Balacska Etel állottak vádlottakként a bíróság előtt. Balacska Etel azzal volt vádolva, hogy tiltott műtét utján megszabadította Lancsiknét magzatától, amiért 150 korona jutalmat kapott. A tárgyalás során Lan- csikné beismerő vallomást tett, ezzel szemben Balacska Etel kereken tagadta, hogy a vádolt cselekményt elkövette volna. A kihallgatott tanuk vallomása sem támasztotta alá a vádat kellőképpen, mire a biróság mindkét vádlottat fölmentette a vád és annak következményei alól, dacára az egyik vádlott, beismerő vallomásának. Az ügyész föllebbezett. xx A gyümölcsfák lombhullásának befejez ló vei okvetlenül permetezze és kenje meg a fáit a Dendrin hígított oldatával. Ismertetet kérjen Berghóffer János magkereskedésétől, Pozsony, Közitársaság-tér 13. — Elevenen megégett egy kis pásztorlány. Körmöcbányái tudósitónk jelenti: A Körmöcbánya melletti Blaukus község legelőjén tegnap borzalmas szerencsétlenség történt. Pitt- ner Ferenc vasúti őr tizéves kisleánya kihajtotta a kecskéket a legelőre A zimankós, zord időben a kisleány nagyon fázott és tüzet rakott, hogy annál melegedjen. A lángok a leányka ruhájába kaptak, amely pillanat alatt lobot vetett. Pásztortársai azonnal segítségére siettek, de nem tudtak a lángoló ruháju kisleány közelébe férkőzni. Amikor kétségbeesett kiáltozására elősiettek a köz- ségbeliek és segítséget nyújtottak, még volt élet a borzalmasan összeégett gyermekben, de alighogy a szülői házhoz értek vele, már kilehelte lelkét. — Harakirit végzett magán egy csallóközi hadirokkant. Ekecsről jelentik: Szedlák Vendel ekecsi hadirokkant, aki félszemére vak volt s féllábára béna, az utóbbi időben roppant elkeseredett amiatt, hogy százszázalékos rokkantsági segélyét apasztották s havi harminc koronával kevesebbet kapott. Állítólag egy haragosa feljelentésének tulajdonította ezt az egyébként jókedvű ember s végső elkeseredésében addig szurkálta a hasát, míg eszméletét nem vesztette, összesen nyolc szúrást ejtett a hasán a zsebkésével. Rövid idő alatt ki szenvedett xx Brelmeszedés a vég kezdete! Ha minden 40 egész biztos, legtöbben elkerülnék az időelőtti éven felülj egyén megszívlelné e mondást, úgy úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai halált. Az évek során az erekre lerakodó mész idővel a hajszálereket eltömi és a vérkerinercért a nagyobbacska erekben is nehézzé teszi. Ez okozza art, hogy szédülés, főfájás, vagy az 'inakban zeibbadásos érzés Jelentkezik, továbbá az elme-zesedéssel kapcsolatos, itt fel nem sorolható sok mindenféle betegség, amit a szenvedő ön’ aga is a vég kezdetének nevez. Az orvosi tudomány tapasztalatokon alapuló álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen Jódot kell a szervezetbe Juttatni A mesterséges jódkészitményoknek lertöbVzfir nagy hátrányuk az. hogy a szervezet nem tudja felszívni, (ab- sorbeálni) sót sokszor más beiok előidézői. A tapasztalatok beigazolták, hogy az érelmeszesedésnek legbiztosabb ellenszere a „Cigclka-Lndovicus*' igen dús Jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetételű rf-óirvvi? kiváló gyógy- erejét a tudós orrod kar is teljesen elismeri e igen sok idŐ^,'t' orvos saját macának is rendeli A Révai Lexikonban is clvnc1'-’ nk (V kötet 2f>2 oldal), hogy értékes ásványi összetételében a hasonló ásványvizek felett áll A légzőszervek huru- tos bántalmainál is kiválóan érvényesül gyógyha táaa- Mig a hasonló jódoe forrásvizek igen kelle mellem Ízűek, a Cigelka-Ludovicns jódoe gyógyvi? kellemes szód a bi Garbóm ás ízzel bir, amiit a szervezet, mint emésztést elősegítő, étvágyfokozó italként vesz magába. A Cigelka-Lndovicns Jódoe gyógyvíz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jobb füszerflzletekben. Ahol nem volna, forduljanak a „Oigel.ka" Jódos gyógyforrások vállalatához Bar- deJov-(Bártta), Sx!ovoo«zkő (CSR). jPOt SzroHÁz-Kön^KabTORA.. A S. U, M. első reprezentatív kiállítása II. A S. U. M.-ba csoportosult művészeknek, a P. M. H. múlt vasárnapi száméiban már ismertetett rendkívül gazdag és értékes anyagához járul egy hasonló gazdaságú és a szlovén szkói magyar kisebbség kulturtörténeté- nek viszonylatában nagyon tanulságos képanyag is. A szlovenszkói kisebbségi művészek legtöbbje és a mai, a piktuna fejlődésében élvonalat jelző nyugati festőművészet között nagy távolság fekszik. De ha távol is maradtak ennek a művészeti kultúrának közvetlen hullámverésétől, önmagukhoz mindvégig őszinték és következetesek maradtak. Amit a kiállításon láttunk, az mind őszinte piktuna, amely mögött a teljes egyéniségével, környezetével és tudásával ott áll a kereső, sokszor vergődő művész. Ez ad a kiállításnak különös értéket. A modern francia művészetihez a legközelebb áll Weiner Imre. A kiállításon bemutatott képei már a külső hatások lehántása után az egyéni kifejezésmód tökéletességében nagyon előrehaladott fokot jelÖL Logikus: aib- strakció és formái a naturális világ formáitól logikusan származtak. Tiszta színharmóniái, különösen szereti a kéket, egy rendkívül egységes manir és póznélküli piktuna dokumentuma! Jánoska Tivadar portréi és a többi, táj és kompoziciós képei között mintha valami ellentmondás lenne. A portréi nyugalmasok, minden emőciómentes szín és forma konsta- tálások. A tájképein ez a vélt nyugalmasság megszűnik, a kép belső felépítése vívódó, nyugtalan, uj kifejezéseket kutató lesz. Tényleg: az Ipolyparti tája és a könyöklő nőt ábrázoló figurálisa ebben a törekvésben különös frisseséget és szépséget nyer. Ugyanezt mondhatni Schubert Gyulára. A pozsonyi Mihálykaput ábrázoló képén még erősen ökonomikus. Síkokban, tárgyilagosan oldja meg a kép festői problémáját. Menekülni akar az impresszionizmus formaoldó hatásától. A következő képen már egy hazatérő tehenes esthangulatos táj a maga spontán liraiságával és közvetlenségével a tár-} gyilkosságon túli festőt mutatja be. Akva-i relljei tiszta, csengő színekkel, a levegő és az atmoszféra teljes értékelésével festői re-| velációivá emelik a tájat. A komáromi művészek közül Nagy Márton és Antal olajképei a ma aktualitásából merítenek. Nagy Antal uocát ábrázoló képe technikailag és távlat szerint is értéket ad. Különösen kellemes meglepetéssel szolgáltak Nagy Antal akvarelljei. Nagy Márton „Kira- katnézők“-je, mely egy kirakatablaküvegre tapadó és az ablak mögötti ínyencségekre vágyakozó proletárgyerekeket ábrázol, a li- terátus tartalom felől állítja élére a témát. A következő tája pikturálisan inkább Henry Rousseaut juttatja eszünkbe. Annál közelebb jut e problémához Pro- hászka István. Nyiltan és egész valójával a m a piktora akar lenni. Élénken reagál a környezeti valóságokra. A kisváros és falu proletárjainak életére. Ezt a környezetet for- maformáló erőként állítja be pikturájába. Mert nem elégszik meg azzal, hogy a témába a falusi rongyász, a telepes, a labdát rugó legények komplexumait állítja. Ezt ő kon- slruktivan akarja meg is szerkeszteni. A modern művészet fejlődésének sok rószletered- mémyét montálja a téma körül sikeresen. Erős tehetsége megőrzi a kifejezés egységét. Gwerk Ödön szintén a ma festője. A tájon keresztül jut el a táj lakóihoz. A „Munkanél- kül“ hatalmas próbálkozás ahhoz, hogy a témát a legteljesebb pikturális leegyszerűsítésben, csakis a kompozíció erősségében juttassa érvényre. Tájképei, különösen a „Földek a dombon" cimü rendkívül dinamikus kifejezések. A dombra fölfutó földszalagok által képzett, összeeső párhuzamosok még fokozzák a kép hatását. Ugyanez érvényesül erős szinhel is éggel együtt a „Junius" cimü képén. Murmann József két csendéletet állított ki plasztikái mellett. Erős tudással és mély festői kultúrával megalkotott képek ezek. Angyal Géza egy portréval és egy tájjal szerepe a kiállításon. Precíz, a formabeli- ségben kihangsúlyozott az előbbi, festeni tudási és alakító képességet reprezentál az utóbbi. Angyal Géza pikturáját ez alkalommal nem a maga reprezentatív darabjaiban l láttuk bemutatva. | Erdélyi Béla egyetlen képe, egy női portré könnyed és elegáns. Tipikusan franciás, de 1 jó és élénk. F. AHLGRENS, Lakerol-gyár, Gafle, (Svédország). Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Ara Kő. 5.—. és Ki 10.— Fölerakat: Praha II, Pnkopy 12, Palais Sylva Taroucca. Halmos Károly közel 16 darabból álló színes rajzgyüjíeménye a grafikai rész egyik érdekessége. Elevenek, színesek és kápráztatóan gazdag elbeszélnek ezek a rajzok Szinte kifogyhatatlan fantáziájának egyre újabb és gazdagabb interpretálásában. Tichy Kálmán ugyanilyen zsánerű kiállított két képe hasonlóan gazdag fantáziáról és egyéni tudásról tanúskodik. A pozsonyi Lerchner Gusztáv két portréja a legteljesebb pikturális átértékelése a két emberi arc valóságának. Pasziell és guach tájai az anyag kezelésének és belőlük kihozható festői tartalom gazdagságában meglepőek. Hermély Viktor rézkarcai és két olajfestménye az egyszerűségűkben és őszinteségükben egyaránt megkapóak. Kurth Maximi- liántól az egykor a müncheni „Menzel" dijat nyert két nagyszerű képét láthattuk. W«yde-Leweke Gizella rendkívül egyéni színes rajzai mellett Török Gyula rendkívül magasfoku tudással és tehetséggel megalkotott akvarelljei a kiállítás értékei közé tartoznak. Meg kell említenünk még a kiállítók sorában Cseh Lajos két figyelemreméltó táját és Csorba Kató, valamint* Kiss Viktor portréit. p. 8. Csehszlovákiában naponta hét ember lesz öngyilkos Érdekes statisztikai adatok a határozások okairól — A halálozási arányokban is megnyilatkozik a köztársaság keleti és nyugati leiének geográfiái és szociális ellentéte Prága, október 24. A csehszlovák köztársaság statisztikai kimutatásában az 1930. óv azért is jelentős szerepet játszik, mert la halálozások számárnak tdkimtejtóbein ez i az év a minimumot mutlaíjá. Általában «tali sztikailag megállapítható, hogy a halálozások szánta 1925-ttől kezdődőiig őseikké,nő bein van, ezzel szemben a születések száma növekszik, vagyis a természetes szaporulat évről- évre nagyobb. 1925-ben ináéig 215.500 volt a halálozások száma, ez a szám 1930-ban 207.630-ra csökkent. A halálozások c&öt.ftcjniése * legnagyobb Osehcrszáglbiaji, viszont a legkisebb Ru- szünszfkóbrtn és Ruszin&zkó ma is ai a része a Lö Zitán la ságinak, amely a legnagyobb halálozási arártyt mu'ftatja^ igaz ugyan, hegy a születések arányszáma szintén Ruszin szikéiban a legmagasabb. Ebben a tekintetben is megnyilatkozik a köztársaság nyugati és keleti Jelének merőben elicmitéteis geográfiai és (SZoöiológiílai struktúrája. Mig a halálozások száma nyugatról kelet felé növekszik, addig a születések száma nyugatról kellet felé fokozatosan emelkedik. A hiiigiiéinlilkus intézményeik hasonitlitlhatatlanti] mia^lasa.bb fokon állaniák a törtéinél - mi országokban, iminit a kárpáti földieken, ahol a kórházak és >az örvösök száma még egyáltalán nem felei inretg a szűk,séges követelményeknek. Ez a hiány azután kifejeződést nyer a halálozások abszolút és relatív számában is. Megállapitihiató, hogy a halálozások okainak két kategóriájában mutatkozik emelkedés. Növekszik ta rák és egyéb rolsszlndulatu daganatok következtében! elhuny fák 'száma és veszedelmesen növekszik az öngyilkos sálgoik száma is, amiben hűen visszatükröződnek a szociális viszonyok, az egyre növekvő gazdasági nyomorúság. Viszont örvendetes jelenség, hogy csökken a tuberkulózisban élhunytak Száma. Még 1925-ben 17 tuberkulótikus halálozás jutott 10.000 lakosra, 1930-iban ez a szám 14.4-re ősökként. A halálozások többi okában, mint a járványos betegségekben, tüdőgyulladásban, szívbajban, .aggkori gyengeségben stb„ az 1930. év adatai csökkenést mutatnak. Jellemző a köztársaság nyugati és keleti felének szociális különbségére az az adat, hogy mig Csehországban ragályos betegség következtében 10.000 laikols közül 4.6 a halálozási arány 1930-ban, addijg Ruszin- ezikóin ez a szám 13.8-et tesz ki. A tuberkulózis, különösen a tüdövész is sokkal nagyobb méretekben jelentkezik Ruszinnak ón, mint .a köztársaság más részeiben. Ezzel szemben Csehország rezsit az idegbetegségek és a szivbetegség'Jk következtében történit háláló zásbk’ntan. Ezek a betegségek tipikus kisérő jelenségei a civilizációnak, a gazdasági élet modern tempójának, a;z egyre fejlődő indusztrializ- muismak. Az öugyiilk osságok száma 1925-től kezdődő lég egyre emelkedő vonal. 1930-hian az öngyiíkossáigoík szánta 2761-et tett ki. Ebben az emelkedésben a szociális nyomorúságnak van főszerepe, ezt a statisztika is mutatja, (mert az öngyilkosok a kimutatás szerint azokból a társadalmi rétegekből. ^ kerültek ki, amelyeket a legjobban fojtogat a szociális nyomorúság. Érdekes az is, hogy az öngyilkosságok száma a legnagyobb a németeknél, igein nagy Prágában is, miig a magyar vidékek ötngyiDkoi&sági arány- száma a szociális nyomorúság ellenére sem tulmaigas, ami a miagyar nép vallásos érzése mellett tesz tanúságot. Általában hasonló erkölcsi okok következményeinek (kc?l tuilajdonitaittunlk, hogy Szlovén szkon és Ruszinszkón az öngyilkossá- gók szánna jelentősen kisebb, minit a történelmi országokban. A 'rákbetegségben is megnyilvánul az ország nyugati és keleti felének különbsége. A rákban elhaltak száma legnagyobb a történelmi országokban, különösen az ipari centrumokban, olyan vidékeken, ahol a munkásság a szöveteket állandóan izgató anyaggal foglalkozik. A legmagasabb a halálozási arány Joaahimstalban és Warns- dorfban. Viszont érdekes jelenség, hogy a természetes halál a leggyakoribb az agirikultur vidékeken, Szlovéniákén és Ruszinszkón ez a leggyakoribb halálozási ok. I Pöliö^iza ppán I — Üzemibesziintetés előtt áll a du na szerdahelyi gőzmalom. Duna szerdahelyiül jelentik: A Csallóköz egyik legnagyobb malma, a Du- naszerdahelyi Gőzmalom üzem-beszüntetés előtt áll. A gőzmalom igazgatósága negyven munkásnak mondott föl, mert nem kap őrleni való gabonát s igy munkahiány miatt kénytelen üzemét legalább i-s egy idő re felfüggeszteni. — Elítélteik egy éirtefkujvárti kereskedelmi utazót, mert eladta a lefoglalt árut. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai kerületi bíróság tegnap a büntetés felfüggesztése mellett háromhavi fogházra Ítélte Ull- mnn Bedrirlh érsekujvári utazót,, akire rábizonyult, hogy a biróság által lefoglalt 7800 korona értékű árut önhatalmúlag feloldotta a foglalás alól és ért ékesítette. xx Uránia Bank az inkassó eredmények bankja. Székhely: hővé Zámky, Banská By* strioa. á gsggw ^ ^ in ‘-amWMS&* 1981 «■ wwtam—.
