Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-22 / 241. (2758.) szám

2

'PRfl:GAI-A\\GtajiHÍRLAr>

1931 október 22, csütörtök.

ÍbBEt >§||j Azonnali könnyebbülést hoz

jpf §? ■& migrénnél és fejfájásnál a

Kérje az origínálcsomago„Mtoüadm".

Orvosoktól ajánlva. Minden gyógy .icr á. Uaa t.ar-iiató

miniszter a vita végén reflektálni fog az elhangzott fölszólal ásókra.

A budapesti sajtó szkeptikusan fogadja Banes expozéját

Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ma reggeli sajtó behatóan foglalkozik Benes külügyminiszternek a külügyi bizottságban elmondott beszédével. A lapok szkeptikusán fogadják Benes „pálfordulását“ és nem adnak hitelt annak, hogy a benesd politika megváltoztatása szívből jött. A Magyarság szerint az első benyomás az, hogy Benes megváltoztatta modorát, amely enyhének és mérsékeltnek mutatkozik. Egyébként kétértelműség és bizonytalanság borong a nyilatkozat felett. Az ed-, digi benesi politika legfőbb oka — a Magyarság szerint — a középeurópai zűrzavarnak és annak, hogy semmilyen konstruktív akció nem indulhatott meg a Duna völgyében. A kisant&nt ma már csak nevében létezik és tagjai mindenfelé orientálódnak. A világválságra és Franciaországra nézve fennálló német veszedelem most már komoly épitö programot követel és amint a francia államférfiak elismerték a helyzet tarthatatlanságát, épp úgy kiderült Benes politikájának pehely- körmyüsége a világpolitika mérlegén. Innen vannak a mérsékelt, megfontolt okosság, ál- jóindulat és szirénhangok, amelyek el akarják hitetni az osztrák-magyar közélettel, hogy Benes máról-holnapra SaulusTbóil Pau- lusszá vált. Nem Benes változott, csak az időik változtak körülötte — fejezi be cikkét a Magyarság.

— Négymillió rádióhallgatási engedély. Londonból jelentik: A főpostamester hivatalos postai statisztikájában kimutatja, hogy az angol posta az 1931. márciue 31-én zárult üzemévben 6475 millió levelet, 58 millió ajánlott levelet, 162 millió p06ta~ - csomagot, 51 millió táviratot és 190 millió pénzes- utalványt továbbitottt. Másfélmilliárd telefonhívást bonyolított. le, 137 millió font nyugdijat és 100 millió font postatakarékbetétet fizetett ki és több mint 4 millió rádióhallgatási engedélyt adott ki.

USF* Kért már mutatványpéldányt az uj formában megjelenő Nagyasszony októberi számából?

Részletek

az állami költségvetés indokolásából

(tj) Prága, október 20. A nehéz gazdasági és

pénzügyi viszonyok között a polgárok legszélesebb rétegeinek figyelme is ráirányul azokra a problémákra, amelyekkel régebben csak az foglakozott, akinek ez kötelessége volt. Érthető tehát, hogy most az állami költségvetés iránt is fokotottabb érdeklődés nyilvánul meg, ezért elhatároztuk, hogy az .1932. évi költségvetésből izleiőnek olvasóinknak is nyújtunk részleteket.

Uj kmüám tétetek

A pénzügyi törvény és a költségvetés indokolásának 193. oldalán egy összefoglaló táblázatot találunk arról, hogy a jövő évi költségvetés milyen uj, eddig nem szereplő kiadási tételeket, tartalmaz. Ezek a részben teljesen uj, részben jelentősen emelt kiadási tételek a következők: az állami utak és hidak karbantartása 34 millió, vízgazdálkodási taiajjavitásra a tavasszal elfogadott törvény szerint 20 millió,

bányatársládák szanálása 20 millió, nemzeti iskolák fenntartása és építése 10 millió, a birák rendkívüli díjazására 8 millió, hajtóanyagok a hadsereg számára 3.9 millió, elemi kársegélyezésre 3 millió, közhasznú testületek támogatására 3 millió, a statisztikai hivatal alkalmazottainak túlórázására 1.8 millió, csendőrségi elszállásolásra 1.4 millió, a nemzetvédelmi minisztérium távbeszélő és táviró berendezése 1.1 millió, a közigazgatási hivatalnokok egyenruha átalányára 1,1 millió, a kereskedelemügyi minisztérium uj épületének belső berendezésére 1 millió,

a kiviteli hitelbiztosítási alap javára 1 millió, a csehszlovák egyháznak rendkívüli segély 1 millió.

Törölt, vagy leszállított tétetek

adásain 4.8. a pénzügy dologi kiadásain 4.2 milliót kell meg'takaritani. A helyi érdekű vasutak kötvényeinek megváltására 4 millióval, az áryák elértéktelenedett hadikölcsön kötvényeire 4.1 millióval kevesebbet fordítanak. A ceendőrsóg utiátalánya 4 millióval csökken e a kötelező jég- kárbiztbs.itás bevezetésére ezidén előirányzott 4 milliót teljesen törölték. A nemzetvédelmi minisztérium átalányain 3.6. az állami kórházak dologi kiadásain 8-43, a mezőgazdasági és ipari üzemek összeírásán 3.1, a katonai szerződéses alkalmazottak dijain és bérein 3, az állami Utak és hidak építésén 3, az irodalomról és képzőművészetről való gondoskodáson 2.9 milliót takarítanak meg. Két, illetve egy milliós megtakarítást sikerült elérni a mezőgazdasági szövetkezeti szeszgyárak rekonstruálásán, az állami földhivatal szerződéses alkalmazottain, az ipar népszerűsítésén, a fegyházak és javítóintézeteken, a közigazágtási hivatalok szerződéses alkalmazottain, az orosz és ukrán menekültek segélyezésén (1.7 millió), a csendőrség felszerelésén, a lóneme- sitésen (1.7), az ipari szövetkezetek segélyezésén (1.7), az iskolaorvosi szolgálaton (1.6), a külföldi propagandán (1.5). Uj államrendőrségnek létesítésére semmit nem vettek fel. A mezőgazdasági gépészet segélyezése 1.5, a költségek berendezése 1.4 mill'óval kisebb összeggel szerepel. A csendőrségi munícióra 1.4, a büntető bíráskodásnál 1.4, a tüzérségi intézeteken 1-2, a csendőrségi laktanyák berendezésén 1.2, a kis iskoiatörvény végrehajtásán 1.2, a bírósági kiszállásokon 1.2, a múzeumok és műemlékek segélyezésénél 1.1, a pénzügyi hivatalok berendezésén 1 milliót szán- déksziik a kormány megtakarítani...A tervbevett megtakarítások végső összege 519.8 mill. korona.

A kíadisck százalékos megoszlása

Az állandó és beosztott közalkalmazottak fizetésének végső összege 70.7 millióval kisebb az ideinél s 1932-ben 2 milliárd 816 millió 212.900 koronát tesz ki. A nyug- és ellátmány! dijak végső összege 51.2 millióval kisebb áz ideinél. Az államadósságok kifizetése 138.2 millióval kisebb az előirányzat. A hadsereg szükséglétéiből 33 milliót törültek, a hadik árosul tak tételéből 17.4 millió esik eb A községek 12 millióval kevesebbet kapnak a járási hivatalok elhelyezésénél való gondoskodásért A nemzetvédelmi minisztérium a maturállákon 12 milliót takarít meg, míg a mu- niciómegtakaritás 11.8 millió lesz. A fegyvergyakorlatok költségei 10.6 millióval, a közegészség- ügyi kiadások 8.4 millióval kisebbek. A pénzügyi igazgatás utiátalány tétele 8.1, a külügyi szolgálat 7.7, a harcászati aviatika 7.5, milliót köteles megspórolni. Miután népszámlálás már ezidén nem lesz, úgy ez is 7.4 millió megtakarítást jelent. A bíróságok dologi kiadásai 6.6 millióval kisebbek, a nemállami iskolák 6.4 millióval kevesebb segélyt kapnak. A főiskolák dologi kiNagyon tanulságos az a tábládat is, amely az állami kiadások százalékos elosztását tünteti föl. Eme táblázat szerint az összes állami kiadásból 1932-ben a köztársasági elnökre és a kabinetirodára 0.20 (1931-ben 0.20), a törvényhozó testületekre 0.46 (0.44), a miniszterelnökségre 0.54 (0.54), a külügyminisztériumra 1.67 (1-76), a nemzetvédelmi minisztériumra 14.05 (14.42), a nemzetvédelmi szükségletek alapjára 3.88 (3.20), a belügyminisztériumra 7.49 (7.49), az igazr-ágüey- re 3.47 (8.49), az unifikációe minisztériumra 0.02 (0.02), a lesrfelső közigazgatási és a választási bíróságra. 0-07 (0.07), az iskolaüsryre 10.88 (10.56), a földmüvelésügyre 2.48 (2.55), a földhivatalra 0.25 (Ö.28). az ipari és kereskedelemügyi minisztériumra 0.48 (0.51), a közmunkaügyi minisztériumra S.18 (8.21), a postára 0-14 (0.14), a vasútra 0.27 (0.28), a népjóléti minisztériumra 9.37 (8.82), a közellátásra 0.16 (0.16), a közegészség- ügyre 1.61 (1.65). a nyugdijakra 9.46 (9.48), a pénzügyminisztériumra 25.30 (25.66), s a legfelső számvevőszékre 0.07 (0.07 százalék jut.

Hol változik az adácsavar

A bevételek összegező táblázatából azt látjuk, hogy a pénzügyminisztérium

a jövedelemadó bevételi előirányzatát 1 milliárd 20 millióban állapotiíta meg 1932-re, az idei 1 milliárd 155 millió helyett. Az általános kereseti adó előirányzata 80 (1931-ben 100) millió,

a különös kereseti adóé változatlanul 100 millió s a földadó is változatlan 73 millió; a házadó 1 millióról 700 ezerre csökken, ellenben a járadék, a tantiem és magasabb szolgálati fizetési adó 116 millióról 125 millióra emelkedik.

A cukoradó 5.5 millióval 637,500.000 koronára emelkedik,

a husadó változatlanul 115-mill.; ugyancsak változatlan az élelmiszer-vonaladó (22 millió); a boradót félmillióval 4 5 millióra, a szeszadót 633 millióról 607.5 millióra csökkentik, az egyéb fogyasztási adókat 94 millióval 141.8 millióra emelik.

A forgalmi adó előirányzata 994.6 (tavaly 1204) millió, a szénádé bevétel. 220-ról 180 millióra, a vasúti szállítmányozási adó 521 millióról 423 millióra s az egyéb kereskedelmi adók 22 millióról 20.8 millióra csökkentek.

A cseh ipsrospá?! isméi kessspta ígéreteivel a henteseket és mészárosokat

A cseh iparospárt ez év májusában julius l-re, julius elején őszre ígérte a hús vonaladójának megszüntetését. Már akkor megállapítottuk, hogy a cseh iparospárti Ígéret nem igen teljesedik be. Most pedig az állami költségvetés indokolása is megerősíti, hogy a cseh iparospárt Ígéretei, enyhén szólva, légből kapottak voltak. Az indokolás 201. oldalán ugyanis szőszerint ez áll:

„Az állami bevételeknek a magángazdasági bevételek javára való fentemlitett eltolódásán kívül az adórendszerben változás nincs. Az adórendszer megváltoztatására, különösen-a kereskedelmi adók leépítésére a mai gazdasági viszonyok között gondolni sem lehet, mert az áll ami adók és járulékok bevételei a gazdasági helyzet romlásával automatikusan csökkennek s alig képesek kitartani a kiadási terhek feszültségét, amelyek csak lassan alkalmazkodnak a gazdasági csökkenés tempójához*4.

Fám beszéde a szenátusban a ceziz aragyakorlalrúl

Prága, október 21. A szenátus ma folytatta a kormánynyilatkozat fölötti vitát. Az ülésen beszélt Feierfeit német kérész tény saoc iád ista, Tichy német iparospárti, Kotrba cseh iparos- párti, Kovaliík szlovák néppárti, Trnabéansky Stribruy-párti, Teschner néniét nemzeti szó- dallírí«j Habrman cseh szociáldemokrata és Haken kommunista képviselő.

Az esti órákban felszólalt még Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor is, aki különösen a legutóbbi cenzuragyakorlattal foglalkozott.

Beszédét lapunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni. A vitát valószínűleg ma este befejezik.

A PIONEEtOK

irta: l\\t

fordította: ftosdruné üti lola

(43)

Állandó harc van itt, értse! Mindenki azért jön ki, mert reméli, hogy otthont alapíthat magának és keserű csalódás éri, mert itt nem lehet otthont építeni. Senkinek az élete sincs biztonságban egv pillanatig se. Most már hiába is változnának a viszonyok. Ez a generáció nem fogja már ismerni a boldogságot. Talán az utánunk következők ...

A város körül táborozó indiánok, között megjelentek a francia vánborkereskedőik és olcsó rumot és pálinkát osztottak szét. A csendes vendégekből azonnal garázda betoLa-' kodók lettek. Hangos szávai gúnyolták, szidták, gyulázták a keresztényeket, akiket férfiből asszonnyá tett az idegen Isten s akik a földeken dolgoznak, a műhelyekben görnyednek, ahelyett, hogy őseik példájára harcolnának és vadászatból, halászatból élnének.

A kukorica-földek, gabona-táblák széttip- ráaa, kifosztása megkezdődött azon a napom, amikor az első adag rumot kapták a csapatok.

Girty és Etilét sokszor tanácskoztak közben Pipával és Fáik Irállyal. Ez a két főnök tartotta kezében a Bélko Városának jövendő sorsát. Girty és Biliét voltak u főbuj lógatok és szorgalmasan dolgoztak rajta, hogy harcra tüzeljék a két jóhiszemű, egyszerű, de tüzes- vérü és erősen befolyásolható Indiánt.

Közben a misszionáriusok nagy megköny- nyebb ülésére, visszajött Heekewelder. Meg- görnyedtél), elkinozva, halálos fáradtsággal tea tőben-lelkében érkezett meg. Elmondta, hogy útközben háromszor is feltartóztatták s hogy végre egy eh ippeway-banda tört reá, akiktől alig tudott megszabad ülni. Mikor a chippewnyok táborhelyén volit, hallotta., hogy egy fehér renegát egy közöl lakó telepről vakmi lányt, rabolt el a hogy körtekéről mindenütt lázongianak az indiánok, eddig ismeretlen okokból. Heekewelder egészen bizonyos volt benne, hogy a regi állapotokat fogja találni a Béke Városában s nagyon meg volt ijedve, miikor meglátta a hatalimias indián-sereget a tisztásom. Zeissberger szerencsére biztonságban yolt Salembem, nem mesz- sze Goshock ingtől.

A helyzet egyre rosszabbodott. Azok a főnökök, akitk valaha jóbairátságban váltak Hec- kewelderrel, most kezet sémi akartak nyújtani neki s ezt mondották:

— Washington meghalt. Az amerikai csapatokat. szétverték az angolok. Azok, akik életben maradtak, a Fitt-erődben gyülekeznék, hogy elrabolják az indiánok földjét. Ezt nem engedjük.

Heekewelder hiába próbálta felvilágosítani őket, hogy ez őrültség, hogy az egészből egy szó sem igaz. Girty és Eliiot jól végezték a dolgukat Nem is akarták végighallgatni a misszionáriusokat. Wingenuud is ott volt a tanácskozásoknál. Nem szólt ugyan semmit, de hallgatása valószínűvé lelte, hogy ö is a többiekkel tart.

— Ki vagyok merülve teljesen — mondta Heekewelder egy este, amint bejött Edwards szobájába. Leült a szélire, hátradőlt és behunyta szemeit. — Nem tudóim, mi lesz vetünk.

— Feküdjék le unszolta Edwardé. • Pillén jen.

»•'■ Nem fekszem le. Nem lehet. K| tudja, mi történhetik köziben. Vigyázni kell a város ni.

— Nagyon el van fáradva, ezért látja olyan vigasztalannak a helyzetet. Holnapra jobban lesz, ha nyugodtan alszik. Hiszen itt vannak a katonáik!

Heekewelder keserűen legyintett.

— Mit várhatunk tőlük? Hlgyjo eh sohu

életemben nem voltak még ilyen elkeseré- eleitek, ennyire felbőszültek az Indiánok. Azt mondom, hogy itt már hiába minden. Ezeknek megvan ti nre,',úfl api toll tervük és as/e* ríint is cselekszenek. És, hogy nem történt még semmi, csak azt jeleníti, hogy várnáik valamire., ;

— De mire várnak hát?

— Azt csak a jó Isten tudja. Talán időre van még szükségük, talán másra ... néha gondolok valamit, amitől végigfut rajtam a hideg.

— Mondja meg nekem — kérte halkan Edwardű közelebb húzódva főnökéhez.

— Minek? Lehelt, hogy csak azért jut az

eszembe mindig, mert végképp leromlott az idegzetem.

Jim hajolt most hozzá.

— Kérem, mondja el — könyörgött sápadt arccal.

— Adja Isten, barátaim, hogy ne legyen igazam. De néha ázít gondolom, hogy ezek az indiánok Jim Gintyre várnáik. Akkor pedig az Isten lég ven irgalmas ennek a városnak!

XXII.

Simon Girty függőágyban ringatózott Fél- király sátrának belsejében. Hatalmas fehér füstkarikákat eregetett hossznszáru indián pipájából és csöndesen nézett a kijáraton keresztül arra felé, amerre a Béke Városát rejtegették a lombok.

Mozdulatlan bronzarca, amely valaha jókedvű, csinos, könnyelmű, de nem romlott fiatalember arca volt, magán viselte a nyugaton eltöltött hosszú esztendők nyomát. Egyre jobban kezdet t hasonlítani be légágyú, szörnyeteg testvére, de mégis volt rajta valami vonás, ami azt hirdette, hogy lelkében maradt, még valami a régi emberből.

Elbám átkódolt, kön n yel mű pillanatban szökött még pajtásával a Pltt-erőtíbőil s lett katonaszökevény. áruié, tÖTvényüildözfe csavargó, maiga sem tudta miért. Miikor rájött, hogy nem segíthet többé a dolgon, kétségbeesett dühhel, keserű elszántsággal vetette bele magát a többi hozzá hasonló ember életébe. Két bábba már légen rablásból élt az indiánok között,, rémei voltak a fehér telepeseknek. George Girty már talán maga sem emlékezett reá, hogy fehér ember volt valaha. Jim Girty véres tomahnwkkatl tántorgott végig a határvidéken s jaj volt annak a fehér usz- bZonynaik, aki a közelébe került, Ennek a két embernek köszönhette Síimen Girty, i« hir- hédtöéfljét

A Fehér Főnök, ahogyan az indiánok nevezték, embereit várta. Egyszerre zajt hallott- A Főik irály lépett be a sátorba. Lekuporodott a sarokban, pipára gyújtott és füstölt ő is csendesen. Arca éles meíszésü volt és mozdulatlan. A halál kegyetlen, de aki a Félik irály arcát nézte, megborzongott a gondolatra, hogy ez az ember a háládnál is kegyetlenebb lehet.

Most még egy indián lebbentette félre a sátor függönyéit. Pipa volt. Vonásain nyomát sem lehetett felfedezni annak a szinte fel- sőbbséiges i n telt ive uc iának, ami W in ven und arcát olyan tiszteletreméltóvá tette. Még durvább volt tálán, mint a Fédkirály arca. Erős állkapcsai állati ösztönökről tanúskodtak.

A Fehér Főnök csendes ma — szólalt meg Fél király.

— Váróim Jimet —• felelt© Simon Girty. — Lassan jön, de nemsokára itt lesz.

— A sas lassan kering a levegőben — mondta a Félik irály. — Lassan repül és keringés közben szem ügyre veszi áldozatát. Mikor itt van az idő, lecsap az égből, mint a Nagy Szellem tüze. De Félkirály már türelmetlen. Vérre szomjazik.

— Ma eldől a Béke Városának sorsa — mondta megnyugtatóan Girty.

— Ugh! — morgó tt Pipa a sarokból.

Eltelt egy óra. A renegát csendesen pöfékelt, & két főnök szintén.

Most közeledő lódobogás ha 18átszőtt és nemsokára Eiliot lépett be hozzájuk. Tegnap reggel indult el s a. ruháján látszott., hogy sókat, bujkált a bozótban.

— Halló, Bili! - fogadta Őt Girty. - Hallottál valamit Jimről végre?

— Nincs a delawaroknál. Elment, mert meg akarja ölni azt a fehér vadászt, akinek Suttogó Szellő a felesége.

— Gondoltam. Elég rosszul tette. Mit törődik ilyenkor a magánügyeivel? A bosszúját. később is ki töl thette volna.- Különben lehet, hogy még eljön ~ mondta halkabban. - Megígérte, hogy mára itt. lesz. Hol van Mac és Jalké?

— Valahol Itt. a közelben lesznek, isznak* mint a gödény és alkotódnak cudarul.

(Folyta IjaoJ