Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-22 / 241. (2758.) szám

1931 október 22, csütörtök. 3 TO^<M-MaG^AR-H1ULA!P A nevetőnő kedélye Barátnőm hirdetést adott föl egy újságban, jólelkü és megbízható nőt keres gyermeke mel­lé, kit második elemi iskolai tanulmányaiban kellene segíteni, sétáltatni, ápolni, zongorára, németre tanítani, számára fehérneműt varrni, foltozni, két szobát takarítani, berakásnál tevé­kenykedni stb. A hirdetés, mely „nyugodt ott- hon“ jeligével jelent meg, jóval rövidebb volt, de szűkszavúságában is nálam bőbeszédűbben jelezte a háziasszony igényeit. A hirdetésre két nap elteltével barátnőm olyan masszában kapta az esdeklő leveleket, mint Clara Bow, ugyany- nyira, hogy miután átvette az egész anyagot, szinte eszelősen turkált az ajánlkozók fényké­pei között, akik frissen ondolálva, szerény arc- kifejezéssel versengtek a Gyurika testének és lelkének ápolásáért. Az egyik levelet dr. B.-né nevű özvegyasz- szony irja, a könyörgésnek, a térdreboruló alázkodásnak olyan tiszta és póztalan eszkö­zeivel, hogy az ember lesújtva és megfélemlítve rebben meg. Megtudjuk, hogy B.-né uriasszony, férje nincs, csak kisfia, akit a nagyanyja tart el, három nyelven beszél, zongorázik, jól varr, Ízletesen főz, nagyon szereti a gyerekeket, tü­relmes természetű és mindenben a háziasszony segítségére szeretne lenni. Fizetésre vonatko­zólag a legminimálisabb igényei vannak, ha „a mostani nehéz körülmények miatt“ fizetést nem kaphat, egy meleg szobával, jó bánásmód­dal is beéri. A levélhez utóirat is van: Dacára a fájdalomnak, mit múlt hónapban elhalt édes­apám miatt érzek, hangsúlyozom, hogy a gye­rekkel azért mindenkor vidám és kedélyes tu­dok lenni... Itt megcsukük az ember keze, sírni kell. vagy föiorditani, a levél olvasói kivétel 'nélkül a l ét lehetőség közül választottak. Általában úgy van, hogy az ember csak azokat a dolgokat birja értékelni, amelyek bármely vonatkozás­ban kicsit a kezén mennek keresztül. Ha hírlapi cikkekben statisztikus pontossággal olvasom, hogy Angliában mennyi a munkanélküli és hány halottja van a spanyol forrongásnak, eset­leg megdöbbenek, ha saját válságaim, munka­nélküliségem és forrongásaim közepette van elég erő a tagjaimban, de egyetlen, infantilisán egyszerű, dadogó levél, amit B.-nétö! magam is elolvasok, a tehetetlen kétségbeesésnek és szomorúságnak olyan sebeit ejti rajtam, ami miatt—• miqtán nem vagyok gyerek mellett ál­lásban — napokig nem birok kedélyes lenni­Dr, B,-né úrnő nem kapta meg az állást $ így nem tudhatom, mennyire állt volna helyt az utéiraínak, miután Gyurika és általában az ösz- szes Gyurikák mellett nem szokták nevelőnök elvesztett kedélyüket visszanyerni. Ha nem ta­pasztalom saját bőrömön az eszeveszett fölin­dulást és részleteit nap-nap mellett nem olva­som a lápokban, csak átolvasom ezt az ex* pressz-ajánlott, alázatos levelet, melyben dr. B.-né a kétségbeesésnek és szolgálatkészség­nek megrázó tuláradásával akarja türelmét, nyelvtudását, varrőkészségét, anyai szeretetét és kedélyét egy zabolátlan idegen kölyök szol­gálatába állítani, — már tudom, hogy baj van, hogy gyanakodni lehet. Jelenthet-e az valami jót,, ha egy anya idegen kisfiúk lelkének táplá­lására ajánlja föl a tudományát, mikor neki magának is van kisfia, akinek éppoly szüksége lenne egy türelmes, okos és jókedvű asszony- nevelőre? Mikor kispolgári családanyák, akik bosszú éveken keresztül a családi tiizheiyen bril­líroztak a kelkáposzta elkészítésével, egyszerre úgy érzik, hogy idegeneket is meg kellene iz- íeltetní ezzel a gusztusos tudománnyal, sosem azt jelenti, hogy túlzott altruizmus, vagy föl­tűnni vágyás bántja őket. hanem csak az, hogy talán otthon nincs miből brillírozni. Ami pedig a kedélyt illeti... Egy kor, mely usry hirdeti és reklamirozza a kedélyt, mint a Skoda-auíót, vagy a Maergi- teveskockát, legfájdalmasabb és leglehangolóbb napjai lehetlek a történelemnek. „Keep smi- !ing!“ Amerikában törvényt hoztak a mosoly­gásra és eurónai családanyák friss, tiszta, pasz- torizáít jókedvet garantálnak' a kisdedek szá­mára, akikhez meleg szobáért és jó bánásmó­dért tülekednek. Lehet hinni ennek a jókedvnek? Bár aki ma megkapja a jó bánásmódot és a meleg szobát, igazán mosolyoghat. Sz. Nagy Mid. Kultúrharc és bojkottmozialom alakjában lángolt föl újra a ruszin nyelvháboru Az orosz irányzat döntő csatára !ndu] a szociáldemokraták állal favorizált ukrán tan­könyvek ellen — Bojkottmozsalom a nemorosz cégfeliratok ellen — Klofács szenátor a bojkottot kimondó kiáltvány aláírói közt — Meddig él a világegyetem? Sít Olivér Lodge, Anglia egyik legnagyobb tudósa, egyik előadásában kijelentette, hogy az az elmélet, amely a világegye­temet lassan lejáró gépezethez hasonlítja, egyoldalú, mert csak a szervetlen világegyetemet vesz: tekin­tetbe. Tényleg az evolúció folyamata most is tart, állandóan uj napok ée világegyetemek alakulnak B minden fejlődés egységes tervre és rendszerre mu­tat. A tudomány csak most kezd rájönni, hogy a vi­lágegyetem. amelyhez a Föld is tartozik, többezer- miillió napból áll, amelyek egyetlen gravitációs köz­pont körül forognak s hogy Napunk saját bolygó- rendszerével másodpercenként 200 mérföldes gyor­sasággal halad ezen a pályán. Az. emberiség csak nemrég fedezte fel, hogy az anyag energiává vál­tozik. Miért ne lehetne ezt a folyamatot megfordí­tani és energiát anyaggá változtatni. Eddig még mem sikerült megállapítani, hogy mi az élet ée szel­lem. de már bebizonyult, hogy az egyén az anyag­tól különválva is tovább működik e az anyagi szer­vezet elpusztítása csak az emberi élet megnyilvá­nulási' módját változtatja meg. A világegyetem az élet és szellem kimeríthetetlen tartálya, amelyek túl fogják élni a világok születését és halálát. KP Mindenki nyer, ha karácsonyig minden keresztrejtvényünket megfejti! Figyelje ke* reArtrejtvény-rovatunk vasárnapi üzenetét! Ungvár, október 21. Csak a minap adtunk; hirt arról, hogy a ruszin nyelvkáosz miatt j Nagylucskán ezer gyermek iskolasztrájkotj kezdett a ruszin szülők kezdeményezésére,; mert a ruszin szülök nem akartak beleegyez- j ni abba, hogy gyermekeiket ukrán nyelvű | tankönyvekből ukrán nyelven tanítsák. Aj szociáldemokrata hivatalos tanügyi körök ál-j tál favorizált ukrán irányzat ellen nem ez| volt az első fölzúdulás, de amint az esemé­nyek gyors pergéséböl látni, az uiolsó sem. Az ukránellenes mozgalomnak olyan újabb föllángolásáról értesülünk, amely országos méreteivel messze felülmúlja az összes eddi­gi hasonló kezdeményezéseket. \ nagyorosz nyelvírányzat, amelynek protektorai közt nemcsak az öntudatos ruszin vezetők, a ru­szin politikai és kulturális éget előkelőségei vannak, hanem ott szerepel Klofács Vencel szenátor, a szenátus alelnöke, Merta szenátor, Hajn Antal cseh nemzeti demokrata és Zajic József cseh agrárpárti képviselő, döntő le­számolásra határozta el magát és kiáltvány- nyál fordul a ruszinsághoz és a csehszlovák j tényezőkhöz s a kiáltványban egyrészt a! nagyorosz ' nyelv jogainak elismerését köve­teli. másrészt bojkottot hirdet ki azok ellen akik a cégtábláikon és hirdetményeiken nem tisztelik a. nagyorosz nyelvet. A Klofács és Hajn által is aláirt radikális hangú kiáltvány hadat üzen az ukránnyelvii tankönyveknek s azt követeli, hogy a fünitók és a szülők a hi­vatalos fórumok engedélyének bevárása nél­kül via iacií vehessék be a nagyorosz- tan­könyveket. A nagyorosz csoport enie radi­kális föllépése nagyon kényes .szituációt te­remt Dérer iskolaügyi miniszter és raszin- s-zinszkő] rezsimre' számára, mert a négy ru­szin párton kívül a cseh agrár-, a cseh nem­zeti demokrata és a cseh nemzeti szocialista párt is támogatja a mozgalmat. Mit mond a kiáltvány A kiáltvány tele van érdekes réezlétekkeí. melyek körül az alábbiakat emeljük ki: „A békeszerződés ée a csehszlovák , köztársaság alkotmánylevele értelmében Podkárpatsska Kúsz­nak önálló autonóm igazgatást kell kapnia, amelyben a gzojm (ore-zággyülée) illetékes dönteni a'kulturális és nemzeti vonatkozású ügyekben. Minthogy a szojm még -nem lett öeszehiva, a k-ul túr ál le-nem­zeti ügyeket a csehszlovák köztársaság kormánya ée annak illetékes hivatalai intézik közigazgatási utón. ..... Mi elismerjük, hogy . közös admlqiszcratiy veze­tés terén, különösen közgazdasági és; ipari téren Podkárpátszká Rusz jelentékeny- haladást mutat, ugyanakkor azonban fájdalommal és megütközéssel kel! megállapita tiunk, hogy a kulturális nemzeti értelemben, kü­lönösen az Iskolaügy terén egyes magasabb té­nyezők nemcsak hogy fnnügálják Podkárpátszka , Rusz uralkodó többségének felfogását, hanem egyenesen el torlaszolják a fejlődés útját, amely a nép tradícióján és akaratán alapult. Több, mint tjz esztendő óta folyik tartományunk ukránositása iskolák által, határozottan el’ensze- gülve a nemzeti többség akaratának. Se nyelvi harcot és káoszt, sőt?. még ••nyelvkérdést sem ismert Podkarpatszka Rusz az államiuduiat előtt és közvetlenül utána. Abban az időben, amikor. Galíciában ai ausztriai kormányzat támogatásával ukrán propagandaközpont létesült, a világosabban látó kárpátorosz vezérek nyilvánosan és a sajtó utján elítélően nyilatkoztak a hasonló mostersér gesen előidézett nemzeti szeparatizmusról. Podkarpatszka Ruszban mesterségesen indult meg az ukrán mozgalom hála a némely maga­sabb körök hathatós anyagi és erkölcsi támogatá­sának. Ennek a protekcionizmusnak gyümölcse kultur- nemzeti ügyünk jelenlegi állapota. Az összes tanitói kongresszusok 80 és 98 százalé­kos többséggel az oroez irodalmi nyelvnek Pod­karpatszka Rusz iskoláiba való tervszerű bevezeté­se mellett foglaltak állást olyképpen, hogy a közép­iskolákban a maga teljes tisztaságában ée sértetle­nül adassák elő. Az 1926-ban proporcionálisán ala­kult és a kárpátorosz össztanitóság bizalmát biró nyelvi bizottság magáévá tette e határozatokat. A parlamenti választások 6:1 arányban az orosz irányzat javára dőltek el. Az 1930-i népszámlálás nemzetiségi rovata Podkarpatszka Ruszban 400.000 orosz mellett csak 2.355 ukrán nemzeti­ségűt mutat föl. A Duchnovics-egyesületnek jelenleg a hivatalos statisztika szerint 230 olvasóköre van. míg a Prosz- vita ugyanakkor 70 olvasókört számlál, s amellett az utóbbinak tevékenysége a tartomány iskolánké vüli kulturtevékeriységének alig 11 százaléka, inig a Duclihovice-egyesület tevékenysége az össztevé- keuyóég 60 százaléka. Ha figyelembe' vesszük azt a kivételes -anyagi űs erkölcsi támogatást, amiben némely magasabb kö­rök az ukrán nyelvmozgaknat rés-ze-sitik, úgy belát­hatjuk, hogy az ukránositás kísérlete teljes vere­séget szenvedett. Nem tekintve a többségek oly világosan megnyi­latkozott akaratát, fájdalommal kei! megállapíta­nunk, hogy az iskolaügyi referátusnak a népoktatás terén legfontosabb osztálya a pedagógiai osztály, teljesen az ukránizálók kezében van, az uzshorodi reálgimnáziumban és tanítóképzőben, a munkácsi kereskedelmi akadémián kizárólag ukrán szellem* ben nevelnek, azonkívül sok más középiskolában is vannak ukrán irányzatú tanítók, akik nem akarják magukat alávetni a többség akaratának. Az elemi iskolákban az előadás nyelve a mai napig a taní­tótól és nem a szülőktől és a lakosoktól függ, a szü­lők tiltakozásai az ukránizálás ellen figyelmen kívül hagyatnak. A vizsgáztató bizottságok következetesen olyképpen állíttatnak össze, hogy azok túl­nyomó többsége az ukrán irányzatunkból te­vődik össze, ami arra kényszeríti a vizsgázni akaró orosz tanitókat, hogy az ukrán nyelvet tanulják mühelyesirással s ugyanakkor az orosz nyelvel, nemcsak, hogy egyenlő jogú­nak nem minősitik, hanem egyszerűen ki­zárják. Az iskola és népmiivelődési minisztérium a mai napig sem hagyott jóvá még egyetlen orosz tankönyvet sem. Szabó Suméu nyelv­tana ügyében pedig hat év óta választ sem adott, dacára a minden évben megismétlő­dő kérelemnek. A jóváhagyott ukrán tankönyvek, köztük a münyelvtan, (lingvisztikái szempontból.) tu­dományos abszurdumok, amelyek csak a nyelvi káoszt szolgálják. Az ukrán irányzat azon tankönyvei, a inelvek jóváhagyás nélkül engedtettek be az iskolákba, homlokegyenest ellenkeznek a kárpátorosz nép kulturális és nemzeti tradícióival és elősegítik azt a test­vérgyilkoló harcot, mely már a családi tűz­helyekbe is befészkelte magát. -A kormány­zat éveken át szubvencionálta az ukrán sz in- házat. de ugyanakkor az orosz színház fnem kapott külön szubvenciót. A kárpátorosz írók müvei a mai napig sincsenek kiadva, rniwl azok nem. felelnek meg az ukrán ideáknak; az iskolákban nincs rá mód,, hogy saját,íróink müveit olvassuk, mert a pedagógiai osztály nem engedi be azokat az iskolai könyvtárak­ba. A minisztérium által pártfogolt nyelv kul túr szegény, mert azon nemcsak a kárpát­orosz, hanem általában sem az orosz, sem az ukrán irók nem Írtak és nem írnak. Nyelv nélkül pedig a kulturális fejlődés lehetetlen. Az ukrán izálás már a családi boldogságun­kat is megbolygatta. A gyermekek lázadnak a szülők ellen. Ebbe mi nem törődhetünk bele, ez a mi ügyünk, tehát magunknak kell már egyszer végérvényesen és kategorikusan végét vetnünk nemzeti állhatatosságunkkal. Orosz Tanítók! Felhívunk benneteket, hogy iskoláitokba ezentúl még a minisz­tériumi jóváhagyás előtt vezessétek be az orosz könyveket és azokból tanítsátok az orosz gyermekeket. Ezeket a tankönyveket a mi embereink szer­kesztették, a mi intézményeink adták ki — Podikárpátszka Rusz Tanítóegyesülete és a Duchnovics egyesület. Orosz szó és orosz könyv miatt senki nem üldözhető senki ál­tal. Ezek a tankönyvek magának a népnek a költségén lettek kiadva, senkitől semmi támogatást ezek kiadására nem kaptunk. Ez bizonyítéka erőnknek és szilárdságunknak. Kárpátorosz nép, apák, anyák, benneteket is felszólítunk, hogy iskolalátogató gyerme­keiteknek csak a fenti Orosz tankönyveket vásároljátok. Jogotok van ahhoz, hogy gyer­mekeiteket méltó őseink, szellemében nevel­tessétek és oktassátok. Követeljétek, hogy gyermekeitek tanitói kizárólag orosz tankönyveket használjanak. Ehhez jogotok van. Ezt meg kell tennetek gyermekeitek és utódaitok oroszságának meg- védeimezése érdekében. Az általatok meg1 választott nemzetgyűlé­si képviselők és szenátorok, tartománygyü- lési képviselőik, kulturális és gazdasági in- téainények vezetői kell hogy a legmesszebb menően támogassanak benneteket ebben. Követeljétek ezt, iámig az ukrán szeparatiz­mus meg nem semmisíti orosz nemzetisé­gű mket. Orotemík! A ti figyelmeteket is felhívjuk, hogy sajátul agatoknak kell törekednetek árra, hogy városaitok és községeitek orosz jelleget kapjanak. Felhívjuk a figyelmete­ket arra, hogy az összes hivatalos intézmé­nyeknek föltétlenül orosz felírásaik is van­nak s ugyanakkor a magánvállalkozók é's kereskedők Lebecsülik az orosz nyelvet. Felhiivumk titeket arra, hogy lazáknál a podkárpátszka-nsszi cégeiknél és keTAvkedósciknél, amelyeket kereset­hez juttatok, határozottan követeljék A. hogy cégtáblájukom orosz íeüirások is le­gyenek. Ez a követelés a imi törvényes jogiunk. Végül felüli váesai fordulunk minden fizi­kai és jogi személyhez, vállalathoz és .ke­reskedéshez, hogy cégtábláikat, ciintáblái- kát sáb. lássák el orosz felírással i's. hogy ezáltal is tamijeiét adják a kárpáti) rósz többség iránti megbeesiilésüknek, amely köizött élnek. Azon vállalat okkal szemben, amelyek nem tartják szükségesnek az udvariasság nak és a kárpát oroszok iránti megbecsülé­süknek tisztét leróni, 1931 november 1-től ki kell uumdaaii f. fiegts 7. Igor ubb b o>jfko*Ho<t, Mi csak azokhoz fordulunk, akiknél orosz felirás is lesz. Felhívjuk a város? é's községi hatóságo­kat, hogy jogos követelésünkben legyenek segítségünkre és tekintélyük Latbavetésé- vei törekedjenek arra, hogy városaik és közsógeik orosz jelleget nyerjenek, annál is inkább, mert az összes hivatalos intéz­ményeik is szigorúan ehhez tartják magu­kat. Cfeéh és szlovák testvérek! Reméljük, hogy ti is elismeritek követeléseink és ál Utasaink törvényes voltát. A mi állításaink és követeléseink nem irányulnak ellene tek, hanem a köztársaság szláv népeiméi; ku'Itur- és polgári szolidaritása tusvábét, hangzanak el.“ * Mindez benne van az orosz nyelvírányzat bi- - cinek kiáltványában, de talán még a szöveg­nél is érdekesebb az a névsor, amely alatta van As érdekesség kedvéért teljes egészében be­mutatjuk ezt a névsort, mely a következő: A Duchnovics-egyesüieí nevében: Az egyesület örökös tagjai: Ka-roub Viktor főesperes. Sztankai Gyula ka­nonok, Ghánát Irén lelkész, Chromják József tanitóképezdei igazgató, Rigán Mihály igazga­tó, Nevickij Konstantin lelkész. Boksay Iván lelkész, Hadzeega Illés dr. törvényszéki elnök. K ossz ej Elek főesperes. Petrigalla Péter dr- Munkács város poígármestere, Pinta A. dr. köz­egészségügyi referens. Az egyesület elnöksége: Szabó Emuén főesperes, elnök, örökös 'tag. Fenéik István dr. tanár, ügyvezető titkár. Ka- minszkv József dr. első alelnök, örökös - tag, Petrik Igor dr., második alel nők, Meggyes! Ist­ván tanár, első. pénztáros. Ignáczy Éndre má­sodpénztáros,, Fedor István tanfelügyelő, gazda. Válnickij Emil dr. ügyvéd, könyvtáros. Szóvá Péter városi tanácsos, első jegyző,’Fedor Pál második jegyző. Az egyesület igazgatóválasztmánya: Antalovskij László tanfelügyelő. Aranyi Jó­zsef szaktanító, Bacsinszky Ödön dr. szenátor, Beszkid Sándor dr. főtanácsos. Beszkid Elek dr. orsz. hiv. tisztviselő, Bungánies Iván tanár, V.a- szilen-kov Mihály szaktanító. Démkó.Mihály tar­tomány gyűlési képviselő. Dobos Iván tanfel­ügyelő. Drágul a Miklós gimn.. igazgató. Zsidó v- sz.kij Iván dr. szerkesztő, Kovács Iyán iek. igaz­gató. Kizá-k József dr. tanár. Kolomáckij Vsze- vo’od lelkész, Medveckij Gergely dr., Mikita Mihály tanár. Miihálka Gyula városi mérnök, Petrov László tanár, Popovics András tartó- mánygyülési képviselő. Rudlovcsák András áll- tanító. Sztaszeva Feodora tanárnő. Sztripszkij Konstantin tanár. Szulincsák László dr. gimn. igazgató, Curkánovics Hiliarion szenátor. C?e- kán Antal tisztviselő, Skirpán Natália dr. tanár­nő, Snenik László isk. igazgató. Podkárpátszka Rusz Tanítóegyesülete nevében: Spenik László elnök, Vaszilenkov Mihály tit­kár, Fedor István alelnök, Popovics András a-1 elnök. A járási fiókszervezetek elnökei: Pataki Lajos isk. igazgató. Fedor Pál. az is- ko’aügyi referátus tisztviselője, Fotul Miron sk. igazgató, Antalovszkij Demeter szaktanító, Ko­vács Iván isk. igazgató. Krafcsik Gyula isk. igazgató, Rozgonyi Mihály isk. igazgató, Lyách Miron isk. igazgató. Dubroszkij Mihály tanfel­ügyelő, Pazulyka Tván isk. igazgató. Szenátorok: Bácsinskij Ödön dr.. Klofac Vaclav,- a szená­tus alelnöke. Merta Frantieek, Curkánovics HH- ! árion. Képviselők: Hajn Antal dr.. Kártyák Iván, Prokop- Kirilf, Sceereckij László, Zajic József. Az országos képviselőtestület tagjai: Andráekó László, Demkó Mihály, Popovic* András. A politikai pártok országos szervezetei nevében: Köztársasági földműves párt: Masa fa József. Nemzeti demokrata párt: Pinta Alois dr. Nemzeti szocialista párt: Pejse Vaclav dr. Autonóm földművess-zövetség: Bence László. Trodovája párt:'Curkánovics Hiliarion. Nemzeti egyesülés pártja: Dragula Mikló*, Orosz nemzeti párt: Ma-ceik Konstantin dr. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom