Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-15 / 235. (2752.) szám

2 t>ra:gai-A\\o^ar-hiriiAI» 1931 október 15, CBtilSrtflk. mivel tehát most a költségvetést 520 mil­lióval csökkentették, aszal tulajdonikép­pen 900 millió koronás megtakarítást haj­tattak végre Az állami kiadások azonban még igy is tulmagasaík és a pénzügyminisztériumnak az lesz a fel­adata, hogy a kiadási tételeken további tör­léseket eszközöljön. Az állami üzemek helyzete Az állami üzemek helyzet-e 1931-iben lé­nyegesen rosszabbodott.. Csák az államvas­utak vesztesége 45 millió korona. Hogy en­nek dacára a® 1932-es költségvetés szerint az állalmi üzemek nagyobb jövedelmezőségé­re sziámit, ezzel elsősorban a dohányjövedék tételére gondol. A takarékossági rendszer 'következtében a beruháaásoík két harmadát jövő évben hltelopM*áeiókka 1 támasztják alá és csu­pán egy harmadát fedezik az üzemek jö­vedelméből. Különösen a vasutaknál kedvezőtlen a helyzet, mert a beruházásra prolim inált 400 millió koronát tisztán kölcsönből kall fe­dezni. A miniszter az állami üzemek beru­házásainak fedezetéül 772.9 millió koronás kölcsönre kér felhatalmazást. Azonkívül a villa mos v állal átok bán való állami részesedésre 60 milliós, a munka­nélküli segély fedezetére 300 milliós köl­csönt káván igénybe venni, mert ezeket a tételeket nem lehetett a rendes költség- vetés keretében elhelyezni. A miniszter részletesen foglalkozik az álla­mi tisztviselők kérdésével, kimutatja, hogy 1931 júniusában 338.321 állami alkalmazott volt. Ebibe a számiba nincsenek beleszámít­va a-z elemi iekdiáik tanítói, akiknek száma 58.834. Az általános takarékossággal kap­csolatiban a kormány egyelőre beszünteti újabb ál­lami tisztviselők fölvételét s korlátozz.", a nyugdíjaz tatást és előléptetést. Ezzel a személyi kiadásokat 5 százalékkal csök­kentették, A. tárgyi kiadásokat its lényegesen csökken-, feni kell, mert. e&ek is sok t-ekintetben túl­haladták az ország lakosságának számará­nyához való kiadási standardot. Az állaim gazdálkodását általános revízió alá kell vetni 8 maga a pénzügyminiszter máris takaró* kassáig! biztosokat nevezett kii az egyes re- ssorifok/ban s a takarékossági és eHenöTzéd bizottság­nak betekintése lesz az állam háztartás egész struktúrájába. A miniszter részletesen foglalkozik az adó­hátralékok kérdésével s kijelentette, hogy 1930 végén még mindig 9.719.664 314 korona adóhátralék volt, vagyis csupán 56 millióval kevesebb, mint 1929 végén. A pénzügymi­nisztérium tekintettel van a mai súlyos köz- gazdasági helyzetre s az adóbehajtásoknál emberségesen jár el, azonban minden polgár­nak kötelessége anyagi erejéhez képest tör­leszteni adóját. A pénzügyminisztérium ren­det akar teremteni az adó dzsungel ben egy­részt adóbehajtással, másrészt a hátralékok­Az ezideinél 17 százalékkal súlyosabb terhet képvisel az uj költségvetés A komoly cseh és német sajté súlyos kritikában részesíti Trapl takarékosságmentes kfiltségvetését — Udrial minisztereinek újabb félmilliárdos törlés szükségéről beszél, holott másfél milliárdra van szükség Prága, október 14. Az egész politikai köz­vélemény behatóan foglalkozik az uj község- vetéssel. A kormánylapok szürke vezércik­kekben igyekszenek elleplezni a költségvetés legnagyobb hibáját, azt, hogy a mai válságos gazdasági helyzethez képest túl van méretez­ve s egyáltalán nem felel meg a takarékossági jelszónak, melyet a kormányelnök annyira hangoztat. A költségvetés tisztára politikai elképzelésekre épült fel s egyáltalán nem alkalmazkodik a gazdasági kényszerhelyzet adottságaihoz. Azok a lapok, melyek a közgazdasági szem­pontokat tartják szem előtt, rikító módon ki­mutatják, hogy Trapl félmilliárddal csökken­tett költségvetése — mint arra már lapunk rámutatott — a valóságban súlyosabb meg­terhelést jelent az adókat viselő termelésre és fogyasztásra, mint a múlt évi szemszerüleg nagyobb költségvetés. Ez irányban igen figyelemreméltó a Ná- rodni Politika vezércikke, mel ya következő kritikát adja a költségvetésről: — Ezt a költségvetést is úgy állították ösz- sze, hogy elsősorban arra voltak tekintettel, hogy az államkormányzat, illetve a politikai pártok mit tartanak szükségesnek és nélkü­lözhetetlennek, — nem pedig arra, hogy gaz­dasági életünk mennyit bír el s mit követel az adófizetők érdeke. Azért erős joggal ag­gódunk attól, — írja a mérsékelt jobboldali cseh lap —, hogy az adófizetők teljesítőké­pességének és gazdasági életünk már szinte tradicionálissá kikiáltott teherbiróképességá- nek túlbecsülése lesz az, ha a jövő évben ugyanannyit fogunk kívánni tőlük, mint 1930- ban, amikor pedig az állaim gazdálkodása, mint ismeretes, 666 milliós deficittel végző­dött! Még behatóbban bizonyítja a költségvetés tarthatatlanságát a németség közgazdasági orgánuma, a Prager Tagblatt, mely számsze­rűleg mutatja ki, miért és hol vannak indo­kolatlan túlméretezések. — A világválság és a hitelkrizis olyan költ­ségvetést követelne meg —• írja egyebek közt a lap mely effektiv teberkönnyitést hoz. A költségvetésnek elő kell segítenie a gazdá­nál kiegyezésekkel. A legutóbbi pénzügyi intézkedésekre rátér­ve azt hangsúlyozza a miniszter, hogy a Nemzeti Bank a csehszlovák valuta érdeké­ben emelte a diszkontlábat és a kormány ugyancsak ezen okból vezette be a kötött de­vizagazdálkodást. Bejelenti, hogy a banktörvény rövidesen a parlament asz­talára kerül, mert egyszer véget kell vetni a bukott pénz­intézetek állami szanálásának, miután az ál­lam csupán csak az erkölcsi alapon álló gaz­dasági életet támogathatja. A legégetőbb kérdés az önkormányzati tes­tületek pénzügyi szanálása. Kereskedelempo­sági helyzet javulását. Ehhez nem az szüksé­ges, hogy a költségvetés névleges összegét néhány százalékkal leszállítsák, hanem az, hogy az adófizetőket efíekbive teher mentesít­sék. Miután a múlt- évhez képest a nagykereske­delmi árak kilenc százalékkal, a termelés pedig 13 százalékkal süllyedt, igy egy 22 százalékos büdzséosökkentós csupán a ta­valyi teherviszonyokat tartaná fenn. Érez­hető tehermentesítést tehát csak az hozna, ha a költségvetést ennél nagyobb arány­ban, 25 százalékkal csökkentenék. Ezzel szemben a jelen költségvetés az egész ösz- szegnek csupán 5 százalékos csökkentését tartalmazza, tehát effelctive 17 százalékos tehertöbbletet képvisel. A költségvetés 25 százalékos leszállítása nem utópia. Anglia ni eg valósi tóttá. A cikkíró megállapítja, hogy Trapl a 17 százalékos tehertöbblettel végeredményében súlyosbítja a válságot. Áz a rész, amit az állam a nemzeti bevé­telből a maga számára lefoglal, a költség- vetés névleges összegének leszállítása da­cára is a valóságban egyhatoddal nagyob­bodott — mondja a cikk szerzője. Majd összehason­lítva az utolsó hat év költségvetését, mélyek között névérték szerint a mostani a legala­csonyabb, a következő megállaipitást szűri le: — Ez a névleg legalacsonyabb büdzsé vá­sárló erő tekintetében a legnagyobb és leg­súlyosabb. Értéke 2.3 millió rddal, tehát egyharmad- dal nagyobb, mint az 1928-as költségvetés j volt, vagyis azoktól, akik fizetni fogják, azt követeli, hogy cgyharmaddal többet dolgoz­zanak az állam számára, mint 1928-ban! Az államkormányzat még oly mértékben sem csökkenti kiadásait, amely a nyersanyagárak süllyedése által adva volna s a jóval gyen­gébben foglalkoztatott állami üzemek a náluk még jobban tekintetbe veendő anyagársüllye­dés mellett még növelik is kiadásaikat. Hogy a költségvetés takarékossághiánya ellen fölhozott eme kifogások mennyire jogo­sultak, legjobban elárulja a cseh néppárt, te­hát egy kormánypárt hivatalos orgánumának litakai téren különösen nagy figyelmet kell tanúsítani az egyre emelkedő vámfalakra. A kereskedelmi tárgyalások emiatt egyre ne­hezebbekké válnak. Igaz ugyan, hogy a kül­kereskedelmi mérleg augusztusban még 1078 millió koronával aktív volt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam egyes részeiben az aratás várakozáson aluli ered­ményt hozott és nagyobb gabonabehozatalra lesz szükség, ami természetesen a kereskedelmi mérleg­re is visszahatással lesz. Rendezni kell a cukor- és szeszipar kérdé­seit. A szociális problémák között első helyen szerepel a társládáik szanálása és ezzel kap­azon szenzációs közlése, hogy Udrzal minisz­terelnök a tegnapi sajtóexpozé kapcsán m^ga is kilátásba helyezte a költségvetés további törlését. — Az állami költségvetést — írja a Lidové Listy Udrzal szavait reprodukálva — valószínűleg az elfogadása után is mintegy félmilliárddal kell majd csökkentenünk, ha a helyzet nem változik. Az iparospárti Novy Vecerniik leplezetlenül bejelenti, hogy „a miniszterelnök az eddigi kormánypolitika kurzusának megváltoztatását jelenti be“, mely szerinte abban áll, hogy „csak annyit szabad kiadni, amennyire a bevételekből telik.“ Ezek a hangok rendkívül súlyos kritikát kép­viselnek Trapl alkotásával szemben", úgyhogy a költségvetés realitása egyenesen megköve­telné, hogy nem az elfogadása után — amint azt a Lidové Listy szerint Udrzal tervezi —. hanem még a parlamenti tárgyalás során meg­ejtsék rajta a szükséges törléseket. A Národni Politika ily értelemben appellál a parlamentre, mert szerinte „nem kevesebb­ről van itt szó, mint arról, hogy ne csak pa­piroson, hanem a valóságban is egyensúly­ban legyen a költségvetés, ami egyúttal első alapvető előfeltétele a csehszlovák valuta sta­bilitásának is.“ Az eddigi parlamenti gyakorlat azt mutat­ja. hogy a költségvetésen a parlament eddig soha egy jottányit sem változtatott. Tavaly a főelőadó ezt időhiánnyal indokolta; de fölme­rült egy szenzáriósabb indokolás is, neveze- ! lesen az, hogy amennyiben valamely tételen változtatnának, akkor a költségvetés összesí­tett számadatait is javítani kellene, már pe­dig ez technikai nehézséget okozna, mert a költségvetés ki van — nyomtatva. Az ellen­zéknek mindenesetre koncentrálnia kell ere­jét, hogv ezt a lehetetlen tradíciót most vég­re megtörie, mert a takarékosságra még so­hasem volt annyira szükség, mint éppen most. a legsúlyosabb válság idején. A Pragér Tagblatt számitása szerint a minimálisan szükséges további 17 százalékos törlés több mint másfél milliárdos összegnek felel meg. erről a másfél milliárdról van most szó. csolatban figyelem fordítandó általában a szociális biztosításra és a betegségéiyző pénz­tárak megreformálására. Aktuálissá válik a lakók védelmének kérdése is, miután az erre vonatkozó törvény decemben végével lejár. Beszédét a pénzügyminiszter azzal fejezte be, hogy a krízis dacára is optimisztikusan Ítéli meg a jövőt. A pénzügyminiszter expozéja több mint másfél óra hosszat tartott s beszéde után az ülést berekesztették. A Ház legközelebbi ülése csütörtök délelőtt féltiz órakor lesz s ekkor megkezdik a vitát Udrzal miniszterelnök kormánynyilatkozata fölött. & PIONEIR0M irta: imt miy rorülfofíö Kosöniné I?éz Lola (38) Nagyon álmos volt és nagyon bágyadt. — Mégis megpróbált mozogni. Erezte, hogy min­den tagja ép. Gyöngesége tehát nem a sebtől van, hanem inkább a vérveszteségtől. Oda­tette kezét a seb helyére s meleg puha kötést érzett rajta. Suttogó Szellő megtalálta őt, ide­hozta és bekötözte a sebét... Most talán enni­valóért ment, vagy visszasietett az indián fa­luba? Várta, hogy visszajöjjön, de nem jött. — Hol lehet ilyen sokáig?... Aggódni kezdeti. Szorongás fogta el. Tudta, hogy Girty a nyo­mába uszítja az indiánokat — talán már ke­resik is. Aztán rettenetes gondolata támadt. Hátha Girty hatalmába esett Suttogó Szellő % azért várja hiába? A kutya egyszerre halkan morogni kezdett. A levelek megzörrentek s a következő pilla­natban Suttogó Szellő lépett ki a bozótból mosolyogva és sértetlenül. Mikor észrevette, hogy Joe ébren van, örömikiáltással térdelt le melléje. — Suttogó Szellő merre voltál? — kérdezte Joe bágyadtan. A lány elmondta neki, hogy kutya segítsé­gével találta meg a bozótban. Azóta két nap múlt el 8 állandóan eszmélet lenül feküdt. Ki­mosta a sebet és bekötözte, aztán, mikor lát­ta, hogy nem tér magához, annyira erőt. vett rajta az aggodalom, hogy visszamerészkedett a faluba, gyógyító füvekért, Girty akkorra már szintén ott volt. Tajtéikozott. a dühtől. Egyenesen Wingonúridhoz ment és panaszt tett Suttogó Szellő ellen, aki felfedezte rejtek­helyéit a sápadtarc előtt, Win^tmuad maga ólé hivatta a leányát. Suttogó Szellő mindent be­vallott. — Miért lett Wingenund lánya árulója tör­zsének? — kérdezte a főnök. — Suttogó Szellő nem áruló, ő jót akar min­den embernek. Suttogó Szellő keresztény. Ez a kijelentés úgy érte Wingenundot, mint kegyetlen ostorcsapás. Elküldte Glrtyí és harcosait, akik ott voltak a sátorban és egyedül maradt lányával. — Wingenund a delawarok főnöke — mondta komoran és szomorúan. — Menj el innen. Ne kopogtass többé a delawarok ajta­ján. A törzs virága idegen mezőkön fog eliher- vadn.i. Suttogó Szellő szabad. Suttogó Szellő könnyes szemmel mondta el -Tóénak ezekek Nagyon szerette az atyját és tudta, hogy soha többé nem fogja látni. — Suttogó Szellő szabad — ismételte aztán halkan. — Ha férjének sebe begyógyul, el fog­nak indulni a fehérek országa felé. —- Vájjon Girty nem kutat-e utánunk? Ar­ra bizonyosan gyáva, hogy szemtőlnsszembe álljon velem. — A fehér indián olyan, mint a kígyó a fű­ben. Két hosszú nap mailt el. Joe és Suttogó Szel'ő ott maradtak a rejtekben. A harmadik nap reggelén Joe elég erősnek érezte magát arra, hogy elindulhassanak a Béke Városa fe­lé. Suttogó Szellő odaállította a lovat egy la­pos kő mellé, hogy a sebesült könnyen a há­taira ülhessen, aztán mögéje kapaszkodott. A nap éppen abban a pillanatban emelke­dett a láthatár fölé, mikor kiértek az erdőből és füves tisztáson vágtattak keresztül. Sehol nem láttak élő lényt. A ló vidáman ügetett. Több rövid pihenés u tán körülbelül huszon­öt-bar miire mérföld,nyi utat tettek meg dél­után ig. Most keskeny patak tűnt fel előttük. A vi,z tiszta volt., mint a kristály, de egészen bnirnaszinü. Joe megfigyelte ezt, mint külö­nös sajátságot. A legtöbb folyóvíz zöldozinü. Emlékezett mosit reá, hogy egyszer Wetzellel való vándorlásai idején, láttak már egy ilyen rézszinü vizet. Remélte, hogy ha ennek a pa­taknak folyását követik, ismerős vidékre fog­nak érni. Amint tovább haladtak a bozót szélén. Sut­togó Szellő egyszerre valami meleget érzett a kezén. Ijedtén vette észre, hogy Joe sebe vérzik. Azonnal megállította a lovat és kérte, hogy maradjanak itt, miig a seb újra begyó­gyul. Joe érezte, hogy nem bír tovább lova­golni. Leszállt tehát és bágyadtan ült le egy kidőlt fatörzsre, míg Suttogó Szellő alkalmas helyet keresett, ahol tanyát üthetnek. Joe kósza tekintete megakadt egy görbe fa Csomós törzsién. Az az érzése volt, hogy ezt már látta valamikor. Jobban körülnézett és észrevette, hogy közvetlenül mögötte széles kijáró vezet az erdőiből a bozóton keresztül. Oldalt magas domb, vagy inkább sziklacso­mó állott, mohával és kúszónövényekkel fed­ve. A patak pedig ki®, de mély tavait alkotva veszett el a sűrűségben, ahonnan forrás csör­gődezése hallatszott. Tudta már, hol vannak. A Kedves Forrás tisztásán, ott, ahol Wetzel megmentette Nellt és ahol őt foglyul ejtették. XIX, Vagy tiz nappal azután, hogy a két lányt és Jimet elfogták az indiánok, a két fiatal misszionárius, Young és Dave Edwards, a ház küszöbén ülve vigasztalanul nézték az előttük elterülő erdőt. Nehéz esztendőket töltöttek a vadonban, de még soha nem érte őket olyan bánat, mint most, amikor legkedvesebb társukat kellett elveszteniük és azt a lányt, akit szerettek. — Érzem, Dave — mondta George szomo­rúan —, hogy hiába akarsz vigasztalni, nem látjuk őket soha többé. Hanem elfeledni nem ! bírom azt az emberi szörnyeteget! Csak azt nem ériem, miért engedtek engem szabadon s miért vittek el Jimet magúkkal. Kis szünet után folytatta: — Sohasem irigyeltem a vadászok sorsát, de műét szeretném, ha az lennék. Girty nyo­mába szegődnék és nem lenne nyugtom, mig nem találom. Inkább látnám holtan Nellt és szegény drága Kátémét, mint az ő kezében! Inkább... inkább megölném őket is én ma­gam! Young láthatóan megrokkant és megörege­dett ezekben a napokban. Halántékát kék erek hálózták be, az arca megsápadt és meg­vékonyodott, szemének állandóan fájdalmas és gyötrődő volt a kifejezése. A jóltáplált Da­ve sem volt többé a régi; mély barázdák szán­tották végig homlokát és a hangja fáradt volt és halk, mintha mindig temetésen lenne: — Iveket, hogy igazad van, George. Nem akarok benned hiábavaló reménységeket éb­reszteni. Különös álmokat láttam mostaná­ban... ki vannak merülve, úgy látszik, az idegeim. Nem bírok már sem dolgozni, sem imádkozni azóta. — Én sem. De meg kell gondolnunk, Dave, hogy kötelességeink vannak. Azért, hogy a ragyogó napsugár, mely egy percre kisütött szürke életünk egén és aztán újra eltűnt... ezért még nem hagyhatjuk abba a munkát, amire vállalkoztunk. És hidd el, nem is azt tartom elviselhetetlennek, hogy nem érzem többé a szerető asszony simogatását, se bé­kés, családi boldogságot nem remél beteli töb­bé. .. Más gondolat öl meg engem. Az, hogy mit szenvedhet ő szegény! Elhallgattak mind a lietten és lehajtották a fejüket. Nem is vették észire, hogy Wells és Heckewelder lépnek ki a szomszéd ajtón. — Szavahihető indián beszélte nekem ar élőbb, hogy Girty és a foglyok nincsenek a delawaroknál — szólalt meg Heckewelder. — Nem is valószínű, hogy oda vigye őket — felelte Edwards. — De minek fogta el Jimet is? (Folytatjuk.),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom