Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-15 / 235. (2752.) szám

1931 október 15, csütörtök. ^r^gai-A\ag^ar-hirlai> 3 Angol lecke a Benes-párt szlovenszkói lapjának Prága, október 14. A cseh nemzeti szocia­lista párt pozsonyi lapja, a Siovensky Vecer- nik szeptember 2‘2-i számában gunyoros han­gú ciikkben foglalkozott egy nemrég megjelenít angol könyvvel, amelyet Mrs Keith Morris irt Magyarországról „Hungary: The Land of Enehantment“ cim alatt. A Siovensky Vecer- nik afelett örvendezett, hogy egy angol író végre megírta a magyarokról, hogy „gyenge erkölcsű, skrupulus nélküli, tisztaságot nem ismerő'* népség. Mrs. Keith Morris, a könyv szerzője tudomást szerzett a Siovensky Vecer- ník megtévesztő cikkéről és helyreigazító le­velet küldött a Siovensky Veöernik szerkesz­tőségének címére. A Siovensky Veöernik október 13. keltezésű számában közli az angol írónő levelét, amely magyar fordításban a következőkép szól: „Tudomásomra jutott, hogy nagybecsű lapjának szeptember 22-i számában kritika jelent meg „Hungary: The Land of Enchant- ment“ cimü könyvemről. Az, aki művemet bírálta, kiszedegetett könyvem 300 oldalá­ból egypár megjegyzést és félmondatot, melyek igy a szövegből kiragadva és he­lyes értelmüktől megfosztva teljesen félre­vezetik az olvasót. Ezek után a kritikus tri- umíálva állapítja meg, hogy egy angol iró — én — a magyarokat erkölcstelen és scm- mirevaló népségnek bélyegezte. Semmisem állt távolabb tőlem; éppen efb rzöleg, át­plántálni igyekeztem olvasóim ~;i csodálato­mat és szeretetemet egy nagy nemzet, an­nak több régi és mai szokása, festői eleven élete, minden bajok közötti bátor határo­zottsága és magas kultúrája iránt, mellyel olyan* sokat adott a világ zenéjének és iro­dalmának. Lapjának kritikusa természete­sen úgy értékeli könyvemet irodalmikig, ahogy jónak látja; az ellen azonban a leg­határozottabban tiltakoznom kell, hogy ha­misan állítsa be könyvem igazi tenden­ciáját .. A Benes-párt pozsonyi lapja, a Siovensky Vé­cém ik leközli ugyan az angol írónő érdekes s a cseh szocialista sajtó módszereire jellemző levelét, azonban most sem tud lemondani régi, megrögzött szokásáról s ezt az alkamat is fölhasználja arra, hogy kommentárjában meg ismételje magyarellenes szótárának ismert és hírhedt frázisait. Kmk vin igaza Mandzsúriában? London, október 14. A mukdeni japán katonai hatóságok fényképkiállitást rendez­tek annak bebizonyítására, hogy a kínai katonák határtalan kegyetlenséggel jártak el a japánoktól kiürített Keletmandzsuria területén és a legválogatottabb kínzásokkal több mint 880 japán alattvalót kivégeztek. A' kínaiak kegyetlenkedése szükségessé tette, hogy a japán csapatok újra bevonul­janak Mandzsúriába. London, október 14. Az amerikai kor­mány a keletázsiai flotta hét tengeralattjá­róját Csingtauból Shanghaiba rendelte. Török-magyar gazdasági kapcsolatok létesítéséről tárgyalnak Budapesten Budapest, október 14. (Budapesti szer­kesztőségünk teleionjelentése.) Izmod pasa török miniszterelnök és Tevfik bej külügy­miniszter Walko külügyminiszter és Ivády földművelésügyi miniszter kíséretében ked­den meglátogatta az állami birtokokat. Este a budapesti török követségen ünnepi ebéd volt. Budapest, október }4. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Magyar Pál bankigazgató teát adott) a török vendégek tiszteletére. A teán barátságos eszmecseire folyt a török-magyar gazdasági kapcsolatok­ról. A tárgyalások főleg a kompenzációs üz­leték megkötése körül mozogtak és arról volt szó, hogy nyersanyagért készárut ad Magyarország, Törökországnak. Egyelőre a törökök pamutot és feketeszenet adnának nagy tételekben,. A török szén tengeri és dunai szállítása is versenyképesnek Ígérke­zik a porosz szénnel szemben, Magyarország viszont mezőgazdasági gépeket, ipari mun­kagépeket. müselyemárukiat és más készáru- giyártmányokat ad cserébe. Spanyolországból kiiildözik a jezsuitákat A madridi parlament történelmi jelentőségű döntése — Óriási izgalom az országban — Kérlelhetetlen harc a klérus és a köztársaság között Madrid, október 14. A spanyol alkotmánvo- zó nemzetgyűlés történelmi jelentőségű ülése ma reggel fél nyolckor tizenöt órás tárgyalás után véget ért. A parlament elhatározta, hogy a jer- : • a rendet kiűzi Spanyolországból. Az a!kc nak erre vonatkozó huszonnegye­dik ci • .lyét a parlament 178 szavazattal 59- cel szemben elfogadta. Számos képviselő tar­tózkodott a szavazástól. A katolikusok, az agráriusok és néhány független képviselő a cikkely ellen szavazott, úgyszintén Aleala Za- mora miniszterelnök és Maura belügyminisz­ter is. \ Az alkotmány 24. cikkelye a következő in­tézkedéseket tartalmazza: Valamennyi vallás egyenrangú és egy külön törvény alá tarto­zik. Az államnak és a községeknek nincs jo­guk, hogy egyházi egyesületeket támogassa­nak. Az eddigi segélyeket két éven belül le kell épiteni. Valamennyi olyan egyházi rend működését, amely a három kánoni fogadal­mon kívül egy negyediket is előír s az álla­mon kívül álló autoritást is elismeri, be kell tiltani. (Mint ismeretes, a jezsuita rend a há­rom kánoni fogadalmon kívül előírja a negye­dik úgynevezett autoritás-fogadalom letételét is.) A beszüntetett rendek vagyonát az állam elkobozza és jótékony vagy kulturális célok­ra fordítja. Az alkotmány elfogadott cikkelye megbé­nítja az egyházi rendek működését Spanyol- országban, holott köztudomású, hogy a szerve­zetek eddig vezető szerepet játszottak a spa­nyol közéletben. A cikkely magában foglalja a jezsuiták kiűzését, ámbár ezt nyíltan nem mondja ki. Mint ismeretes, a jezsuita rendet a spanyol Loyolai Szent Ignác alapította és a rend a legnagyobb jelentőségre éppen Spa­nyolországban tett szert. A jezsuitákat először 1767-ben űzték ki az országból III. Károly alatt, másodízben 1835-ben, amikor a perze- kució idején a fölizgatott nép számos jezsuita atyát meggyilkolt. Az alikoitimányozó nemzetgyűlés ülése rendkívül izgatottan ícílyit le. A vita szenve­délyesebb volt mint bármelyük eddigi ülé­sen. A katc' ns képviselőik az utolsó per­cig emérgüku vóieikeztelk és igyekeztek obstnikcióju’. .- a szavazást meggátolni. A másik oldalra a radikális elemek hangulata Madridiban és a vidéken ugyancsak elmér­gesedett. A fővárosban a vita alatt többször összeütközésre került a sor és a rendőrség kénytelein volt közbelépni. A kolostorokat két nap óta csendőrök és katonák őrzik. A katolikus képviselők a parlamentben kijelen­tették, hoigy sohasem fogják elismerni azt az alkotmányt, amely előírja a vallásüldö­zést. A katolikus nép a vallásgyalázó parla­menttel szemben passzíve fog viselkedni és legálisan aktív elleniállást főig tanúsítani. Egy baszk papképviselő nyíltan kijelentette, hogy a nép fegyveres ellentállást fog kifejte­ni a határozattal szemben. Annyi minden­esetre nyilvánvaló, hogy a katolikus parték és a spanyol köztársaság között áthidalha­tatlannak látszó szakadék támadt. Az ülés ma reggel teljesen elfajult. A legtöbb kato­likus képviselő hangos tiltakozás közben el­hagyta a kamarát, mig a többi képviselő a szabadságot és a köztársaságolt éltette és halált kiáltott a klérusra. Az egyik katoli­kus képviselőt erőszakkal kidobták a te­remből. A klérus és a köztársaság harcának kö­vetkezményei egyelőre beláthatatlamok. Az egyház és az állam szétválasztása Madrid, október 14. A nemzetgyűlés 267 szavazattal 41-gyel szemben elfogadta az állam és az egyház Szétválasztásáról szóló törvényt. Brüning megnyerte a csatát? A kancellár nagyszerű beszédének ki tűnd hatása Németországban és a külföldön — A ma délelőtti ülés — Breitscheíd nyilatkozata - Frick fölolvasta a nemzeti szocialisták programját Berlin, október 14. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a német, birodalmi gyűlés teg­nap délutáni ülésén Brüning kancellár felolvas­ta második kormányának kormánynyilatkoza­tát és hosszabb 'beszédben foglalkozott a kül- és belpolitikai helyzettel. Nyilatkozatának első részét, amely a kormány programját tartalmaz­ta, fölolvasta, második részét szabadon mon­dotta el. A kormánynyilatkozat mindenekelőtt köszönetét mond a kormányból kivált három miniszternek, majd erélyes szavakkal .kinyilvá­nítja, hogy a kormány eltökélt szándéka kímé­letlenül leszámolni minden olyan mozgalommal, amely az államot belülről veszélyezteti. A kül­politikát ezentúl Brüning vezeti. Az irány nem változik meg s a külügyi hivatal munkáját az a szellem fogja irányítani, amely az elmúlt hó­napok nemzetközi konferenciám kristályoso­dott ki. A kancellár állást foglal az ngynevezett „po­litikai fizetségek", azaz a jóvátételek túlzá­sai ellen, amelyek lehetetlenné teszik Német­ország gazdasági szanálását Hoover iniciativája csak ideiglenes megoldást jelentett s ha a világ a krízist- le akarja küzde­ni, kénytelen lesz tovább haladni a megkezdett utón. A belpolitikai kérdésekre áttérve, Brü­ning mindenekelőtt gazdasági programot adott. A közel jövőben a birodalmi gyűlés mellé gazdasági tanácsot szerveznek, amelynek föladata a krízis leküzdésére irányuló prak­tikus rendszabályok kidolgozása lesz. A sza­nálás előfeltétele a német valuta stabilitásá­nak megőrzése. A jövőben a német munkások szerepe nagyobb lesz a gazdasági programok kidolgozásában és érdekeiket semmiesetre sem fogják szem elől veszteni. A kormánynyilatkozat végül kifeje­zésre juttatja, hogy a német nép sorsa kemény és az ut, amelyen haladni kell, nehéz. De ha a terheket valamennyi állampolgár egyformán viseli és nincs kiváltságos osztály, akkor a bi­rodalmat nem fenyegetheti veszély. A közön­séget meg kell győzni, arról, hogy a politikai ■küzdelmek kinövései ártalmasak s ezeket a ve­szedelmes hajtásokat minden erővel .le kell tör­ni. Az államhatalom elhatározta, hogy mindent elkövet a rend és a béke fönntartására. A kormánynyilatkozat fölolvasása után Brü­ning szabadon folytatta beszédét és rendkívül éles hangon elítélte a politikai szélsőségek ak­namunkáját. Elsősorban megái lapította, hogy a szükségrendeletek rendszere, amelyet az ellen­zék a legjobban támad, ma az egész világon al­kalmazott gazdasági, módszer s a különbség mindössze az. hogy az energikus rendszabályok útjára elsősorban Németország lépett, ami ter­mészetes is mindenkinél rosszabb helyzetében, mig a többi államok most szintén kénytelenek voltak követni ezen az utón. A szükségrend ele­teket a krízis determinálja és semmi egyéb. Brüning tudja és érzi, hogy ez az egyet­len helyes ut és inkább engedi, hogy ha- zaárulómak bélyegezzék, mintsem hogy idegei egyetlen pillanatra felmondják a szolgálatot és letérjen a helyesnek fölis­mert útról. Sdhaoht pánikhangulatot terjeszt az ország­ban, mert a. zavarosban halászni akar, de ha a pánik győz, nemcsak a mostani kor­mány alapjait zúzza össze, hanem lehetet­lenné teszi az eljövendő jobboldali kormány munkáját is. A Német Birodalmi Bank nem titkolózik. Az a kormány, amely nem törek­szik másra, csak népszerűségre, esetleg meg nem engedett eszközöket alkalmaz munkájában, de Brüning kormányáról senki sem állíthatja, hogy népszerűségre törek­szik, mert nyíltan és gyakran népszerűtlen módszerekkel igyekszik megmenteni a hely­zeteit. A munkaadók gazdasági programja hely­telen. A krízis elmúlását nem lehet a munkabérek állandó csökkentésétől várni. Éppen ezért nem elhibázott irányzat a szükségrendele- tek alkalmazása, mert a terheket egyfor­mán kell elosztani a nép miniden rétegére. Brüning kijelentette, hogy változatlanul to­vább f'og haladni a megkezdett utón. Ma már látja, hogy ötvenszázalékos esélyei vannak a sikerre, mig másfél év előtt, az akció kezdetén, legfeljebb tízszázalékos re­ménye volt. Az ut szabad és a német nép mindén kö­rülmények között le fogja győzni a rettene­tes telet is. A német közgazdasági élet ter­melési apparátusa egészséges. Élelmiszer elég van és közvetlen bajoktól nem kell félni. Ha a német nép elviseli a szörnyű telet, aktkor remény van a kibontakozásra, mert időközben megérik a nemzetközi együttműködés gondolata és a népek kol­lektív alapon szanálják a krízist. Ennek az együttműködésnek automatikusan meg kell teremtődnie, mert különben az egész világ belesüpped a kimondhatatlanul nagy szük­ségbe. Brüning temperamentumos, rendkívül meggyőző és kitűnően előadott beszéde szemnielláthutóan mély benyomást keltett a birodalmi gyűlésen s az újságírók a késő esti órákban már azt jelentették, hogy a kancellár megnyerte a csatát. Egyelőre ter­mészetesen a helyzet nem ennyire világos. Az ülést tegnap elnapolták s a mai, a hol­napi és a holnaputáni üléseken folytatódik Tatranské Matliárj (Tálra-Matlárbáza) klimatikus gyógyhely, 920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Pros­pektust kívánatra küld az Igazgatóság a kormánynyilatkozat vitája. Döntésre való sziniileg csak szombaton kerül a sor. A mai nap Berlin, október 14. A birodalmi gyűlés palotájának környéke ma délelőtt lényege sen megnyugodott. Körülötte rendőr őrjára­tok cirkálnak, de a rendőrség nem alkot többé kordont a palota körül, mint még teg­nap tette. A kapuban néhány rendőr áll. egyébként semmi külsőség sem árulja el. hogy a Házban rendkívüli dolgok törtév, nek. A közönség érdeklődése alábbhagyod Mindenki tudja, hogy a mai vita niem ho döntést és szombat előtt nem várható érért mény. A pártok maguk is határozatlanok. A jobboldali pártok sorra ülést tartottak, de a vita végkifejlődéséig nem foglaltak el határozott álláspontot. A nemzeti szocialis­ták tegnap távolmaradtak az ülésteremtől, hogy bojkottálják Brüning dr.-t és ma dél­előtt sem jelentek meg az ülésen, amikor Breitscheid szociáldemokrata képviselő nyi­latkozott Brüning programjáról. A szociál­demokratáik vezérszónoka fölvázolta az el­múlt hónapok gazdasági és külpolitikai ké­pét. Kijelentette, hogy a kormánynak min­dent el kell követnie a jóvátétel! fizetségek beszüntetésére, ámbár véleménye szerint a birodalmi gyűlés erejét túlbecsülik, ha egyesek azt hiszik, hogy a német parlament egyedül elég erős a nemzetközi adósságok fizetésének beszüntetésére. A kommunisták és a nemzeti szocialisták ma egyforma de­magóg módom agitálnak és javaslataikat alig lehet megkülönböztetni egvmástól. A kommunista ellenzék Breitscheid beszéde alatt állandóan zajongoit. Hindenburg Bri?rns» otda'én Berlin, október 14. Hindenburg fenntartás nélkül Brüning mögé állít. Tegnap levelei in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom