Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-15 / 235. (2752.) szám

Ma szamunk 12 oftfal MS' MAN>ini>l119 oWa* ■^ai^Klp O X. évf. 235. (2752) szám i Csütörtök ,* 1931 október 15 aggaaKMamaígBigraBBgiEgsiflSBMaggsigsswsagi^s^^ n iiiiimiII i' ................... min ...........................%.......... í El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K5. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2,-K£, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ polÍtÍk(lÍ napilapja FELELŐS SZERKESZTŐ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184, SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHfi A nemzetgyűlés mindkét háza megkezdte őszi munkáját Irapl pénzügyminiszter beismeri expozéiéban, hogy „a kiadások tulmagasak" Udrzai próbálnia: esetriil-esetre mié program — A pénzügyminiszter utéSag akar térléseket eszközölni a költségvetésen — A rendes költségvetésen kívül még egy 772 milliós beruházási költségvetéssel is operál a kormány Prága, október 14. A nemzetgyűlés ma kezd­te meg őszi ülésszakát. A képviselőházban Udrzeal miniszterelnök és Trapl pénzügyminisz­ter expozét mondott s benyújtották a jövő évi költségvetést, a szenátus ülését ugyancsak a kormányelnök és a pénzügyminiszter expozéja vezette be. A házelnökség diszpozíciói szerint a miniszterelnök nyilatkozata fölött mindkét ház­ban holnap indul meg a vita, amely valószínűleg szombatig fog tartani. A jövő héten a képviselő­ház költségvetési bizottsága hozzálát a költség- vetés tárgyalásához s erre a munkára három he­tet kap. Közben meg fogja szakítani a költség­vetési vitát, mert a képviselőiháznak még ter­minushoz kötött törvényjavaslatokat kell letár­gyalnia, igy a lakók védelméről és az építkezési mozgalomról szóló törvényeket. A képviselőház ülése a szokott képet mutatta és még csak a látszata sem volt meg annak, hogy a törvényhozók háromhavi pihenés múltán jöttek ismét össze. Az ülést délután fél négy órakor nyitotta meg Malypetr elnök és elsősorban is elparentálta a szünet alatt elhunyt Kafka Brúnó német demo­krata, Singer Lajos dr. zsidó nemzeti párti és Naprstek cseh iparospárti képviselőket. Utána pedig az elhunytak utódai és pedig Racher Fe­renc űr., a Bohemia közgazdasági főszerkesztő­je, német demokrata: Goldstein dr zsidó nem­zeti párti és Kyndl cseh .iparosparti képviselők tették le a fogadalmat. Ezután Udrzsal minisz­terelnök emelkedett szólásra. Udrial miniszterelnök expozéja A miniszterelnök kormánynyilatkozatában nagyjából ugyanazt mondotta, amit tegnap a parlamenti tudósítók ellőtt mondott. Rámuta­tott arra, hogy a háború után a mezőgazda­ság és az ipar racionalizálása oly erős mére­teket vett, hogy még a háború után bekövet­kezett étetstandaTdemelés sem volt elegendő arra, hogy a termelési felesleget el .lehessen helyezni. A m'imiszterelnöík ezután részlete­sen foglalkozott a gazdasági krízissel és a válság ■ enyhitsére irányuló kor mányi ntézke- désekket. Újból hangsúlyozta, hogy a kor­mány a munkanélküliség enyhítésére törek­szik és minden eszközzel igyekszik arra, hogy a rendet fenntartsa és mindönkii nyugodtan végezhesse saját munkáját. Kérte a képvise- lőház további támogatását a kormány eme munkájához, amit nem fog pontokban össze­foglalt programiban részletezni, hanem a szük­ségesség szerint fogja a kormány intézkedé­seit megtenni. A miniszterelnök beszédét a kommunisták állandóan közbeszólásokkal zavarták. A képviselőház ezután elutasította a kommu­nisták ama javaslatát, hogy a vitát azonnal indítsák meg éis elfogadta a koalíciós pártoli részéről benyújtott indítványt, mely szerint a vitát a csütörtöki ülésen kezdik meg. Erőpróba (sp) Prága, október 14. A® úgynevezett „külpolitika" általában nem nagyon érdekli a nagyközönséget. Mindennapi gondjai elől (menekülve, a fontos események követése helyett szívesebben merül színes riportok és érdekes tanulmányok olvasásába — de ma mintha megváltozott volna a helyzet. Jó­formáin óráról-órára kérdezősködnek isme­rőseim : „Mi lesz Németországban ?“, „Mi új­ság Berlinben?" s ma reggel, amikor valaki előkészítés nélkül megkérdezte: „Volt-e már szavazás?", hamarjában azt sem tud­tam, miről van szó, mert nem gondoltam ■éppen a berlini parlament éle th a Iá Iha re á r a. A könnyed érdeklődések mögött mindig van valami szorongás, a mosoly mögött bi­zonytalansági, mintha szei z mográfsze r üe n éreznék az emberek •— talán indokolatlanul és logikailag korántsem igazolva éreznék — hegy az a nagy harc, ami most Berlinben folyik Hitler és Brüning között, a kocka, amelynek eldőiésétől élet és halál, a régi és az üj, a csend és a lárma függ. Vala­mennyien ott állunk a Rubiconnál, míg tá­vol, Berlinben, látszólag bennünket nem ér­deklő dolgokról viaskodnak. Valamennyien a berlini zsokékra fogadtunk s a vagyonunk sorsa függ Berlintől. Csak ez a tudatalatti hozzá ta rtozásé raet magyarázhatja meg a .szokatlan együttérzést, amely a német hely­zet alakulásé tód várja a fejlődést és úgy Véli, hogy a lavina magja a német főváros s ott vagy megáll, vagy indul a végzet, hogy meeó'vja, vagy eltemesse a világot. Lényegében senki sem tudja, mi történik Berlinben. Az uj rend birkózik a rézivei? Nem éppen, mert a régi sóikban újabb az újnál és megfordítva. Nem pregnánsan ki­domborodó világnézetek állnak egymással szemben, s ha kikapcsoljuk a kommunistákat, akiknek a pillanat harcainak egyelőre a hát­térben leselkedő félelmetes rém passzív sze­repe jut és — ha előtérbe akarnak kerülni — kénytelenek a nemzeti szocialisták érve­inek és kívánságainak fegyverével operálni; ha kikapcseljuk az egyéb mellékharcosofcat; megállapíthatjuk, hogy egyelőre nem világ­nézetiről, hanem közvetlenül a hatalomról van szó. Két kiváló és számos nagy nevet egye­sítő tábor küzd egymással és végtelenül saj­nálatos, hogy a két tábor egyenkint számtalan kiválóságot egyesitő nagy férfiad a körülmé­nyek áldatlan játéka folytán nem tudnák egy táborba kerülni és tehetségüket egyesült erő­vel a haza érdekében kamatoztatni. Az egyik tábort a Hindenburg—Erünkig—Groener triumvirátus jelenti. Hindenburg képviseli a határtalan presztízs morális erejét, az ethikát, Brüning az értelem abszolút fölényét, Groener, aki a hadügyminisztériumot és a belügyminisztériumot vezeti, az erőt. Három nagy ember áll az egyik viaskodó tábor élén. A másiknak vezetői sem jelentéktelenebbek. Elsősorban ott van Hitler, a dinamikus prin­cípium, aki magával ragadja a tömegeket. A második Sohacbt, aki egyszer már megmen­tette Németországot és az adminisztratív szaktekintély princípiumát képviseli. A har­madik Hugen.berg, a salife made mán, Német­ország egyik leggazdagabb embere, a germán Coty, aki mintegy a pénz, a hatalom, a prak­tikusság princípiumát jelenti. A negyedik Seckt tábornok, a legzseniálisabb német ka­tona, a katonai zsenialitás princípiuma. Csu­pa vezető naitura, a szellem és az energia arvant-gardeja, kár hogy ez a nagyértékü ga­léria guelfekre és giibeölinók re oszlik és az egyforma erők és az egyforma értékek eldönt- hetetlennek látszó hosszú polgárháborúját hirdeti. Iráni beszéde Trapl pénzügyminiszter expozéjának bevezeté­sében részletesen foglalkozik a világazdasági vál­sággal, annak okaival és következményeivel. Azt hangoztatja, hogy a költségvetést a takarékosság elvének és az általános gazdasági válságnak szem előtt tartásával állították össze. A válság szerinte még a háborúra vezethető vissza, amikor megkez­dődött a túltermelés. A túltermelést a háború után még fokozták, ennek kedvezőtlen visszahatása az volt, hogy a piacokon nem lehetett elhelyezni az árufelesleget. A gazdasági válság elsősorban is a mezőgazdasági termékek árainak esésében vált észleltre tővé. később ez átterjedt az iparcikkekre is. A válság a kereskedelmi kapcsolatokra is nagy hatással volt, bekövetkezett a hitelválság és a vá­mok óriási emelése. Csehszlovákia gazdasági fej­lődése az államfordulat óta igen érdekes és ha visszapillantunk a múltra, úgy két időszakra lehet á gazdasági fejlődést felosztani és pedig a stabili­zációs és a konszolidációs időszakra. Közbeesik az 1923—24. évek átmeneti válsága, melynek követ­keztében a csehszlovák gazdasági életnek át kellett orientálódnia. A konszolidációs időszak alatt sike­Az érdeklődés nem utolsósorban az elől ágáló kiváló egyéniségek presztízse miatt összpontosul Németországira. Egyébként a helyzet szakasztott olyan, mint Olaszország­ban volt, közvetlenül a fasizmus diadala előtt. Az ország két szélsőség között fetreng, s a szélsőbal csak az alkalomra vár, hogy elő­törjön. Időközben azonban a szélső jobb ki­erőszakolja a döntésit, keresd a leszámolást rült az állami költségvetést egyensúlyiba hozni és az állam hitelét az ország belső erejével megszi­lárdítani. Csehszlovákia kedvező gazdasági fejlő­dése következtében 1929-ben bevezethette az arany- valutát és az elmúlt években megtette a pénzpiacon a szükséges intézkedéseket azirányhan, hogy azok a pénzintézetek, amelyek az 1923—24-es évekből •kifolyólag az ipari és kereskedelmi hitel veszte­ségei következtében válságba jutottak, ismét t alpr aá 1 Ihassanak. ......általános rosszabbodás és reliietö Ezután a pénzügyminiszter visszapillant a múltra s azt állítja, hogy az állam erején fö­lül gazdálkodott, ez azonban figyelmezteté­sül szolgálhat a jövő számára, mert nyugodt lellkii sínére ttel állapíthatjuk meg — úgymond — hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem olyan válságos, hogy azt saját erőnkkel lo­bira! ne tud nők. Gazdasági életünk a múlt évek rendkívüli a hatalmon lévő mérsékelt kormánnyal, hogy egy 1 oboa szál megelőzze a szélső balt és a maga metódusaival kivezesse az országot a gazdasági, szellemi és erkölcsi anarchia vég­veszélyéből. Eddig a helyzet megegyezik a tíz év előtti olasz helyzettel. A különbség csak az, — s egyúttal talán a tragédia is, — hogy hiányzik Mussolini mindenből kimagas­ló alakja, illetve nincs az egyik oldalon csak fejleményei dacára sokkal később került válságba, mint a nemzetközi gazdasági élet, mindamellett általános rosszabbodás észlel­hető. így a külkereskedelem, amely 1929- ben még 40.5 milliárdot tett ki, 1980-ban már 88.18-ra esett vissza, ez év első nyolc hónapjában pedig csupán 16.08 milliárd.ko­rona volt. A munkanélküliség is rohamo­san emelkedett 1930 augusztus végéig a munkanélküliok szá­ma átlag 80.000 volt. 1930 szeptemberében már a százezret fölülmúlta, decemberben már 239.564 mimkarrólküli volt. 1931-ben a mun­kanélküliek számának maximumát február­ban értük el, a miikor is 343.972 munkanélküli volt. A legalacsonyabb számot ez évben jú­lius hónap mutatta föl, amikor 210.808 mun­kanélküli volt. Azóta újból emelkedik a mun­kanélküliek száma. 1930 szeptemberével szemben tehát a mun­kanélküliek száma megkétszereződött, de még ezek az adatok sem adnak okot a nyugtalanságra, mert más államokban e te­kintetben is még súlyosabb a helyzet. Nálunk februárban az összlakosságnak 2.3 százaléka volt munkanélkül, ezzel szemben Németor­szágban 5.4, Angliában 4.1, Ausztriában 5.1 százalék. A nagy- és kiskereskedelmi index is esett. így a nagykereskedelmi index 1930 január elsején 862 volt, 1931 január elsejéig 752-re esett, szeptemberben pedig már 719-re. A kiskereskedelmi index esése valamivel las­sabban folyt le, mert mig 1930 január elsején 872 volt, addig 1931 január elsején 798 és 1931 augusztus elsején 771 volt. Az 1930-as zárszámadás alapján a költség- vetésben a pénzügyminiszteri tárca bevételi tétele csak 62,600.000 volt, az 1929 évi 715,410.000 koronával szemben. Az állami üzemek gazdálkodásának eredménye 1930- bán a költségvetési előirányzattal szemben 322,882.827 koronával rosszabb. 1931-ben az egyenes és jövedelmi adókból származó jöve­delem is csökkent. Az előirányzat 775 millió volt a tényleges bevétel csak 664 millió. Az általános kereseti adónál az előirányzott 66 millió helyett csupán 56 és fél millió folyt be. A rendkívüli kereseti adóból a 66.6 millió korona helyett 60.2, a forgalmi adónál 826 millió helyett 717 folyt be. A szónok ezután az 1932-es költségvetési elő irányzat egyes tételeivel foglalkozott. Ki­emelte elsősorban azt, hogy uj törvények következtében 400 millió újabb kiadást kel­lett fölvenni a költségvetésbe, bűn és ügyetlenség, s a másikon csak lendü­let és szuggeszitiv odaadás. Mindkét tábornak vannak kimagasló vezetői. Ezért kétségbe­esett döntetlen — és érdekes marakodás, ön- ma roangolás az, ami Berlinben folyik s ezért mondhatjuk, hogy azé a jövő, aki ebből a leg- bajnokibb küzdelemből, nagy erőpróbából győztesen kerül ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom