Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-14 / 234. (2751.) szám

1931 október 14, szerda. ............ Hl Ml ^R AGAI’MAG^AR-mRliAI? Szir>H Áz-KönVv-KabTORA. üMmBUK’amiaymtnmaiLLiKi'xiy Meghalt a „Szépség" örök ra§omgój®, meggyéíSölte a szépségei Sir W'Jíiam Orpen, a világhírű angol festőművész élete és csalódásai London, október 13. Amint a Prágai Magyar Hírlap is jelentette, fan­tasztikus életet élő különös ember költözött el a napokban az élők sorából. Sir William Orpen, aki a legújabb időkig Anglia egyik legün nép eltebb, leg­népszerűbb festőművésze volt. Müveit a legnagyobb elismeréssel fogadtak a legelőkelőbb angol mű­vészkörökben és a zárkózott életet élő művész már kora ifjúságában felküzdötte magát a legelsörangu arcképfestők sorába. A magános ember, akinek nagyszerű művészi ké­pességei örök értékű mes térmüveket alkottak, ame* lyekért ezer. ved él yós versengés indult meg bárom világrész müértö közönségének körében, mint fá­radt. kiábrándult, elkeseredett ember fejezte be egyre felfelé ívelő pályafutásán sikerekben és csa­lódásokban egyaránt gazdag életét. Sir William Orpen a Szépség" ihletett rajongója volt! Mint egyszerű festőmüvéeznövendék került Londonba Ír­országi szülőfalujából és egymásután örökítette meg ■egyre ragyogóbb szinpompában kibontakozó vász­nain a brit világbirodalom és az európai kontinens leghirnevesebb személyiségeit. A londoni felső tíz­ezrek. a newyorki pénzvilág, az angol és francia fönemesség ragyogó szépségű bölgytagjainak festő­je volt- Orpen. Alig múlt el esztendő, amely uj er­kölcsi és anyagi sikereket ne juttatott volna számá­ra osztályrészül, de hatalmas sikereinek tetőpontján is állandóan gyötörte az önelégületlenség. A mesternek nem adta meg a sors. hogy művé­szetében megtalálja az eszményt, amelynek ped g egész élete munkásságát szentelte. Hódolóinak és tisztelőinek nagy tábora, a londoni közönség tíz­ezrei néma csodálkozástól lenyűgözve szemléltek Orpen nagyvonalú mestermüveit, amelyek mintha valamennyien uj, minden eddigi képzeletet felülmú­ló szépség diadalát hirdették volna. Maga a művész azonban keserű és elégedetlen volt. Hemerka Ulrich kassai juhiieumihangversenye Kassa, október 13. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A P. M. H.-Jban megemlékeztünk arról, hogy Hemerka Ulrik, a kassai székesegyház karnagya, most ünnepelte működésének 50 esz­tendős évfordulóját s ebből az alkalomból ma­gas pápai kitüntetésben részesült, azonkívül Kassa város, a kassai katolikus egyházközség, több más intézmény és hatalmas baráti köre tüntették ki elismerésükkel a jubiláló karna­gyot. A jubileum hivatalos ünnepsége vasár­nap folyt le részben a Dómban, ahol ünnepi zenés mise volt, részben a Sehalkház nagyter­mében, ahol este magasnivóju jubileumi kon­certet rendeztek Hemerka Ulrik müveiből. A zenés nagyimisén a jubiláns karnagy „Missa Tatra Lomnicens!s“ c. miséjét adták elő, majd ugyancsak Hemerka „Benedictus“ c. szoprán- szólóját Kostya Károlyné. ...Agnus Dei:í-jét Radványi Gézáné, „Oeu’li omniuim11 c. szoprán- szólóját pedig Katona Gyuláné énekelte zene­kari kísérettel. Azonkívül Kostya Károlyné énekelte a „Super ful.mina“ c. szoprámszólót is. A Dómot zsúfolásig megtöltött közönség áhitat­ta1 gyönyörködött a szebbnél-szebb zenei alko­tásokban. Az esti díszhangversenyen a közönség szin­tén zsúfolásig megtöltötte a Sehalkház nagy­termét. A nyitány után, melyet a katonazene­kar játszott el Tömés kapitány vezényletével, Tost Barna páipai preiátus, h. polgármester a város és a katolikus egyházközség nevében magyar és szlovák nyelven üdvözölte a jubiláns karnagyot, méltatta érdemeit, amiket félévszá­zados működése alatt szerzett a világi és egy­házi zene művelése terén. Majd egy hatalmas babérkoszorút nyújtottak át Hemerka U-lrik- nak, aki meghatottan hajlongott a percekig tapsoló közönség előtt. Azután a műsor máso­dik számaként a székesegyházi énekkar Fil- csák Béla vezényletével szlovák dalegyveleget adott elő oly nagy sikerrel, hogy ráadásul egy magyar dalt is el kellett énekelnie. Következő számként a katona zenekar HemeTka Ulrik „Suite op. 13.“ a) Allegro, b) Grave, c) Allegro soherz., d) Andante, e) Allesrro moderato című kompozícióját játszotta el Tömés kapitány ve­zényletével s ez a szám is hatalmas sikert ara­tott. Utána ismét egy szlovák dal egyveleg kö­vetkezett, melyet a székesegyházi vegyes.kar adott elő Paulusz Ákos vezényletével, majd Hemerka Háry zongoraművésznő jubiláns édes­apja. ,,Rapsodia“ és ,.Szökőkutnál“ c. kompo­zícióit játszotta el magasnivóju művészettel. A műsor befejező számaként az egyesített vegyes­kar Hemerka Ulrik vezényletével és zenekari kísérettel „Mária az éi viiharátoan“ c. szimfóni- kus költeményt adta elő s ez a valóban pompás kompozíció olyan frenetikus hatást váltott ki. hogy a közönség percekig tapsolta a jubiláns szerzőt és a vegyeskar precíz teljesítményét. A hangverseny végeztével a közszeretetben — Sehol sem találom meg a tökéletes szépség­ideált — fakadt ki gyakran Orpen meghitt barátai előtt, — kihalt, kiveszett az igazi női szépség! Ma már minden nő hasonlít egymáshoz! Hosszú évtizedeken át fáradhatatlan akaraterő­vel küzdött Sir William Orpen az „eszményi nő“ alakjának megteremtéséért. Kereste ezt az esz­ményképet hosszú világi örüli utazásain és néha már-már azt hitte, meg is találta egy montmartrei csapszékben, vágj' az algíri kikötő sötét negyedé­ben. Kutatott utána a nyugati birodalmak metropo­lisaiban, Párisban és Amerikában, de egyre kedvet­lenebben és szomorúbban tért haza hosszas kirán­dulásairól. így történt azután, hogy a szépség örök rajon­gója keserűen nieggyülölte a Szépséget, amely se­hol sem akadt útjába olyan formában, ahogy azt remélte. Időközben nevét szárnyaira kapta a világ­hír. Államférfiak, uralkodók, hadvezérek, politiku­sok, világhiró irók és művészek igyekeztek össze­köttetésbe lépni vele, mesébe illő vagyonokat fizet­tek egy-egy arcképért. A szeszélyes, öregedő mű­vész most már csak ötletszerűén, fogadott el mun­kát. Amikor Wilson, az Egyesült Államok néhai el­nöke Pár le bán személyesen kereste fel a mestert passyi nyaralójában, Sir William Orpen még csak arra sem méltatta az Unió nagyhatalmú elnökét, hogy fogadja látogatását. Wilson helyett a Hotel Chatam egyik pincérének arcképét festette meg, akinek vonásaiban „jellegzetesébb kifejezést11 vélt felfedezni. Most azután meghalt Sir William Orpen. Elmúlá­sa váratlanul érte barátait és tisztelőit, hiszen a mű­vész élete derekán, ötven esztendős korában fejezte be különös földi pályafutását, amely az ismeretlen­ség homályából felvezette őt a gazdagság és a hír­név csúcspontjára, de megtagadta tőle ábrándjai­nak valóra váltását... álló Hemerka Ulrik kiterjedt baráti köre a fe­hér asztalnál ünnepelte sokáig a jubiláns kar­nagyot. (*) Magyar festőművészek kollektív képklállitása Nyitrán. Nyitrai tudósitónk jelenti: Négy magyar festőművész kéipkiállitása nyilott meg tegnap Njdt- rán. A kiállító festőművészek: Rudnay Gyula, Ivá- nyi Grünwald Béla, Magyar-Manheimer Gusztáv és Lakos Alfréd alkotásai magukban viselik a muzeá­lis érték jegyét Jó és erős hatású képek sorakoznak egymás mellé, melyeken meglátszik a biztos ecset­kezelés. Amíg Rudnaynál a mély színek, a fény és árny elosztás adnak érett ragyogást a képeinek, Iványi Grünwald változatosan összefogott színská­lájával és önmagafelé forduló szimköltészetével ra­gadtat el. Magyar-Mannheimer képei, a főleg olasz tájakat a napfény, sok levegő és a természethez való elméJjúflt visszatérés jellemzi. Lakos zsidó tár­gyú képeit az elkomorodott, érdekes motívumokat ölelik fel. Rudnay képei közül a „Vágtató betyárok11, „Pandúrok11, „Templom előtt11 keltéitek különösen méltó feltűnést, Iványi-Griinwaldnak „Cigánytája11, melynek pandanjával Barcelonában nyert arany­érmet, továbbá a „Tanyarészlet11 és a „Falu11 ké­pei emelendők ki. Magyar-Mannheimer olasz tájai és Lakos zsidó zsánerű alkotásai méltón sorakoznak a Rudnay-Iványi Grünwald dekoratív hatásban is értékes kollekciójához. A négy magyar festőművész kiállítása vasárnapig marad nyitva. Már az eiső napon is hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a kép- kiáBitás iránt, mely egyre fokozódik (d. i.) (•) Kelembéri Sándor matinéja Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kelembéri Sándor irő, a P. M. H. munkatársának vasárnap délelőtti irodalmi matinéja iránt a közönség széles rétegeiben hatal­mas érdeklődés nyilvánul meg. A rendkívül olcsó helyárak mindenkinek lehetővé teszik, hogy meg­hallgassa ezt a komoly művészi eseményszámiba menő matinét, melynek műsorán Kelembéri Sán­dor mellett föllépnek Vámos Sári és Mészáros Béla. a magyar színtársulat tagjai. Versek, prózai írások és egy egytfelvonásos teszik változatossá és érté­kessé a matiné műsorát, melynek jegyei 7, 5, 3 és 2 koronás árban Vitéznél és a Fórum-mozgó pénz­táránál válthatók elővételben. (*) A Földes-társulat Érsekujvárott. Érsek újvári tudósítónk jelenti: A nyugats.zlovenezkói szín társu­lat — amely ezidőszerint Ipolyságon működik s amely a napokban megkezdi párkányi szezónját október 27-én kezdi meg érsekujvári szezónját. A bemutató előadáson Abrahám Pál világsikert ara­tott operettjét, a „Viktóriát11 fogják játszani, a má­sodik napon Szép -Ernő „Aranyóra11 oiimü darabját. Az uj szezóniban Földes 30 százalékkal olcsóbb hely- árakkal fog játszani, mint az elmúlt évben, ezzel szemben — a saját kijelentései szerint — 100 szá­zalékkal jobb társulattal. (*) A pozsonyi Rádió masyar órájának miisora. Szerdán 8 órakor: Schulpe György dr.: Apokalyp- sis. — Farkas István: Favágók és jótékonyság a falun. (2 novella.) — Parányi Piri: Kupiéivát és dalokat énekel Macudzimski Rudolf kísérete ■■^illett­Mindenütt beszélnek (*) Molnár Ferenc uj vigjátékának próbái Berlin- ‘ jen. Reinhardt berlini színházában, a Comödie-ben I negkezdték Molnár Ferenc uj vigjátékának, a V&- aki-nek próbáit. A női főszerepet Darvas Lilly, a iérf-i főszerepet Bassermann fogja játszani. (*) Saitaphernes eltűnt arany tiarája. A párisi műtörténészeket és az újságok közlései alapján most nár a nagyközönséget i-s módfelett érdekli az a. r érd és, hová tűnt el Saitaphernes tiarája. A tiará­nak különben igen érdekes története van. A múlt század végén majdnem akkora port vert fel egy hí­res hamisítási eset, akár nemrégiben a glozeli letet körül felkavarodott háborúság. A régiség'buvárok te műtörténészek kétségbevonhatatlan hitelességgel bebizonyították, hogy a glozeli ásatásoknál talált prehísztorikus emlékek rendkívül ügyes hamisítók munkája. Ugyanez derült ki évtizedekkel ezelőtt Saitaphernes arany tiarájáról, amelyet a Louvre íűO.OOO háború előtti frankért vásárolt meg, mint a Kr. előtti ázsiai ötvösművészet .remekét. Nemsokára azután erről a régiségről is kiderült, hogy hamisít­vány, sőt megkerült a hamisító is, Rusomovszkij, odesszai ötvös személyében. Clermont-Ga-nneau, az Institut tagja, a teljes hitelesség kedvéért még pró­bát is tétetett Rusomovszkijjal. Az orosz ötvösnek előtte és más tanuk jelenlétében kellett a tiarához hasonló remeket készíteni. A próba a legkielégi- tőbb mértékben sikerült Rusomovszkij becsiiiete meg volt mentve, de a tiara hitele annál kevésbé. A francia tudós azonban a következő meglepő ja­vaslatot tette a közoktatási minisztériumnak. Igaz ugyan. hogy a tiara, mint régiség hamis, de mint ötvösművészeti remek mégis páratlan érték s örök példája a boszorkányos ügyességit hamisítványnak. Ezért a Louvreböl el kell távolítani, de viszont mél­tó hely illeti meg a Díszítőművészetek Múzeumá­ban. A jelentés'alapján el is rendelték a tiara áthe­lyezését. A mai látogató azonban hiába keresi a hí­res tiarát a Díszítőművészetek Múzeumában. A tia­ra nincs sehol. Az a kérdés, hová tűnt elv ('•') Walíon uj oratóriuma: Belzacar lskcmáj'.. Londonból írják: Érdekes eseménye lesz a közeli napokban London zenei életének. Előadásra kerül a Belzacar lakomája cimü oratóriuma, melynek ze­néjét William Walton irta, szövegét pedig a bibliá­ból Osbert Sitwell állította össze. Mintegy két évvel ezelőtt Sitwell és Walton együtt voltak Velencében s ekkor született meg bennük o mü megírásának gondolata. Az oratórium zenéje megkapóan érzékel­teti Babylon városának életét, majd Belzacar lako­máját s végül Belzacar és Babylon pusztulását. Befejezésül a kar diadalmas énekben ad hálát Is­tennek Babylon bukásáért. William Walton, az ora­tórium megzenésitöje, nagy népszerűségnek örvend nemcsak Angliában, hanem a kontinensen is. A múlt évben volt Berlinben egy érdekes hangverseny, melynek műsorát kizárólag az ő müveiből állitótták össze. az előkelő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) ki­tűnő napi ellátással, már 12 pen­gőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyö­rű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő <0 fillér. Mindennap ötórai tea é3 tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén to­vábbi engedmények. Bristol Szálló Budapest Dunapart. találjuk benne — a sorok között olvasva — a magyar katona jellemzéséi: a megbízható­ságot, a hősiességet, a bátorságot és a hűsé­get. A szétlőtt üteg valóságos fizikai fájda­lommal tölti el a fiatal tüzérhadnagyot, a nagy harcok komor képe és főleg a visszavo­nulás tragikus és döbbenetes rajza a könyv­nek igazán értékes lapjait alkotják, mert egy darab történelmet Írnak le a közvetlen szem­lélet hűségével. Megható a könyvben bajtár­sai — tisztek és közkatonák — iránt érzeti vonzódó szeretete és ragaszkodása, valamint a fiúi szeretetnek igaz és természetes hang­jai, az édesanyát sirató fin megindító fel­jegyzései. Neumann Tibor könyve nemcsak a pozsonyiakat érdekelheti, hanem az emléke marad a nyitrai négyes houvédtüzérezrednek is, amelyhez a visszaérniélvezéseik fűződnek- Érdekkel forgatja mindenki, aki részt vett a világháború elején a nagy felvonulásban és a nagy csalódásban a liánom tartamát illetőleg. Akkor, amikor mindenütt hősi emlékek hir­detik a magyar katona lelki nagyságát és tel­jesítményeinek, szenvedéseinek, türelmének megrázó példáit, Neumann Tibor könyve is egy hősi emléke a világháború első hónap­jainak, a mozgó háborúnak és az azzal járó nagy fáradalmaknak. Ebből a szempontból a könyv valóban hézagpótló és alkalmas arra, nemcsak a könyvbarátok és a bajtársak sze­rezzék meg, de legyen benne a könyvtárak­ban is, mint hűséges és igaz krónikája a nagy időknek. A könyvet a pozsonyi Concor- dia szép kiállításban hozta ki, amely méltó mindenben belső értékéhez. Ara 20 korona és megrendelhető a szerzőnél (Pozsony—Bra- tislava, Kecske ucca 5.) —agy. (*) Az érelmeszesedés természetes Megelőzése, gyógyítása és kezelése. Irta: Dr. Bucsányi Gyula e. ü. főtanácsos, főorvos. Ha a gyermek egy leve­gővel felfújt papírzacskói falhozesap, úgy annak hangjára agyúinkban a vérnyomás emelkedik. Mennyire leromlott és beteg állapotban lehetnek idegeink, melyek a nagyváros lármájának éjjel és nappal, szünet nélkül ki vannak téve! A vérnyo­más zavarai idővel kivétel nélkül minden nagyvá­rosi ember életében jelentkeznek és mint tapasz­talati statisztikák által igazolt tényt állá thatjuk, hogy úgyszólván minden a 45-ik életévét már meg­haladt nagyvárosi lakos szive és idegrendszere tel­jesen tönkre van téve. Ezzel magvarázható, sajnos naponként előforduló, igen v vak őri eset, hogy éle­tük virágjában lévő emberek élet- és munkaked- vüket elveszítve, teljesen unproduktiv életet élnek, esetleg családtagjaik terhére. Mindenki, iki egész­séges és munkabírása értékének tudatában van, örömmel és megnyugvással fogadja ezt a munkát, mely értékes tanácsaival mindnyájunknak nélkü­lözhetetlen segítője. A munka után oly nagjT az ér­deklődés, hogy ez a körülmény egymaga igazolja a szakavatott orvosi felvilágosítás szükségességét. A szép kiállítású, gazdag tartalmú mü Novák Ru­dolf és Társa könyvkiadó cégnél jelent meg, ára csak Ke 10.—. Portó 3.—, utánvétnél 5.— Kő. Kapható a P. M. H. kiadóhivatalánál. (*) A tejeslegényből híres festő lett. Bermondsey angol vidéki városban legutóbb képkiállitást rende­zett a város egyik tejkihordója. A tejesember kitű­nő festőnek bizonyult, úgyhogy most a város vele festeti meg a muzeum számára a város és kör­nyéke régi szép épületeinek képét. A tehetsége* tejes neve Albert Jeffrevs. A művész kizárólag víz- festékkel dolgozik, ami, foglalkozását tekintve, né­mileg stílusos is. RÉGI MESTERBEGEDU jutányos áron eladd. Nagyszerű al­kalmi vétel. Cím a kiadóhivatalban „Mesterhegedü" jeligére. (*) Mikor a drámairó giccset akar Írni. Berlin bői írják: Garl Röszler, a Das verfl... Geld cimi uj vigjátékát, amelyben nem annyira óvatosságból mint inkább nyegleségből kipcn’ozott szó átkozol tat jelent, egy nyilatkozatában maga is giocsnel nevezi. Mikor egy szerző azt állítja, hogy szándé kosán irt konvencionális színdarabot, az ember­nek eszébe jut Boileau, aki XIV. Lajosnak igy vá­laszolt, mikor az véleményt kárt tőle a szonettje női: „Felséged rossz szonettet akart írni és ez tel jes mértékben sikerült.“ Egy Íróval szemben min dig gyanúperrel lehet élni, hogy a túlságosan fitog­tatott szerénység mögött nem tehetetlenség lap pang-e. Kari Röszler nagyon virtuóz színházi em­ber. Ráadásul iróniával enyhíti a téma elavultságát ami könnyű és kényelmes módja annak, hogyai kell kitérni az írói feladatok elől. A darab arró szól, hogy egy fiaitól örökösnő azt akaraja, hogy ne a pénzéért, hanem saját magáért szeressék. A dús­gazdag fiatal leány hamis néven leül a család vál­lalatának egyik fiókjában az Írógéphez, egy törek­vő fiatal tisztviselő belészeret és megkéri a kezét Mikor a törekvő fiatalember megtudja, hogy a gép írónő sokszoros milliomos, zavarba jön, elpirul és nem akar házasodni, ami emberi gesztusnak rokon­szenves, de irodalomnak kissé sokat szerepelt aj utóbbi kétszáz évben. A Theater in dér Stresemann- strasse előadásában egy ismert színész se szerepelt de valamennyien megálltak a helyüket. A szerzi meg lehet elégedve: sikerült giccset írnia. (*) Pozsonyiak a tiizvonalbán Lublin és Ivangorod előtt. (Irta Neumann Tibor dr. Pozsony, Concordia kny. 1931. 8-rét, 112 lap.) Neumann Tibor az Iskola padjaiból ment a harctérre és résztvett az első felvonulás moz­galmában. Naplót irt a harctéren és igy hite­les feljegyzésekkel, tehát dokumentumokkal állunk szemben. Visszaemlékezései nem át­fogó jellegűek, az önkéntesből lett tüzér- zászlóst elsősorban szükebb baráti köre ér­dekli, amely a közös sorsnak osztályosa. Ér­deklődésének középpontja természetesen az üteg, amelynél szolgál és lelkesülésének tár­gya. Amit az akkor még tá p asztala tfl&n jo­gászgyerek látott, az tizenhét év távlatában már más szint nyert előtte. A könyv a harc­téri elbeszélés benyomását teszi az olvasóra, amely szin-esen adja vissza a látottakat, nem törekszik hatásvadászatra, de inkább a hű­ségre. Ezért eleven és változatos marad a könyv mindvégig, mert tükörképet nyújt ar­ról, hogy egy a harctéren férfiúvá edzett ifjúra milyen benyomást tett a háború. Meg­A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA ADRIA: Charley nénikéje. Vígjáték. ALFA: Psohlavci. (Chod szabadságharcosok) AVION: Pat és Patachou mint kérők. HOLLYW'OOD: Valcerparadicsom. Vígjáték. JULIS: A koldusdiák. LUCERNA: Férfiak offsideben. PASSAGE: Halló! Itt a szerelem! 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom