Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-14 / 234. (2751.) szám

1931 október 14 szerda. A szlmmsikm csehek és az őslakosok Prága, október 13. A Sióvá k vezére ikkben foglalkozik a Szlovenszkón élő csehek kér­désével. A cikk rámutat- arra, hógy miatatt Szlovenszkóról az áHamfordulat óta uiiutégy 220.000 szlovák vándorolt ki, ugyanaz alatt az idő alatt Csehországból kö­rülbelül ugyanannyi cseh jöt Sztovenszkóra. Helyenként elvegyültek köztünk, — írja a ei k k i ró —- helyen ként; pedig önálló szigete­ket képeznek, mintegy modern, úri ghettót al­kotva, városaink és nagyobb községeink uj negyedeiben. A maguk életmódját élik s nem találkozhatunk velük sem templomainkban, sem korcsmáinkban. Többnyire zárt társaságot alkotnak, mely minden reggel megtölti hiva­talainkat. este pedig elmegy üléseire, vagy lörz.svendég!őjébo. Az őslakosok itt-ott hoz­zájuk csatiakézitak. de társaságukat hamaro­san megunjuk és elmaradoznak tőlük. A 220.000 iij szíovenszkói ember és a két­millió szlovciíszkói őslakos között tehát szakadék van­Ezt a szakadékot a legutóbbi választások is ki mélyítették, amennyiben a csehek igen sok községben önállóan jelöltek ős be is jutottak a képviselőtestületekbe. Mig például Po­zsonyban a legutóbbi választási ciklusban a városi képviselőtestületben 48 választott tag közül öt cseh volt, addig az ezidei községi választáson már 11 cseh jutott be és csak 9 szlovák! Legtöbb csellel jelöli Benes nemzeti szocia­lista pártja éspedig nemcsak Pozsonyban, hanem a vidéken is. Hu maradi cseiiesito programjához., mert hisz ez a párt küld ki Szőovemszkórói Prágába cseh képviselőt (Po- livkát) és cseh szenátort (Mi lót a dr.-i). Tehál az öokormányzati testületekbe is csak a sa­ját embereit küldi. Kimondottan cseh párt s szinte specializálja magát a nálunk Szloven- szken élő csehek érdekeinek védelmére. A községi kéip visel ölestüle tökben ezek az em­berek nem szövésén látottak. Reprezentánsai amaz uj városi negyedeknek, melyekben a mházak, villák és családi házak tulajdonosai évtizedekre lel vaunak mentve az állami adó­tól és így szabályszerűen a községi adóktól és pótadóktól is. Azonban községi vagyo­núnkkal mégis rendelkezni akarnak és ren­delkeznek is, bár annak gyarapításához sem­mivel sem járulnak hozzá. Ezeknek az em­bereknek a gyermekei rohamosan nőnek. Az a hat éves cseh gyermek, aki 1919-ben szü­leivel Szlovénszkóra jött. már kijárta az elemi és középiskolát s ma 18 éves. Jövőre már önálló öletegzisztenciá't fog igényelni magá­nak s három-négv év múlva a szlovénszkói választásokon már szavazni is fog. Milyenek a 220.000 uj lakos utódai? Ha ezeknek a fel­cseperedő ifjaknak és lányoknak a szemébe nézünk, azt látjuk, hogy van valami bennük szüleik mentalitásából, de elvktathaitatlanul észrevehető rajtuk szlovák környezetük befo­lyása i.s. Jó szlováksággal beszélnek, de cse­hül is .jól tudnak. Ha a tanügyi utasítás isko­láinkban nem gondoskodott volna olyan kí­nosan a cseh nyelv, a cseh irodalom és törté­nelem kötelező oktatásáról, akkor ezek a fiatal csehek nemzeti organizmusunk szerves részévé válhattak volna. Ez ránk nézve legalább is annyi nyereséget jelentett volna, amennyit a magyar nemzet­re nézve a Bach-korszak után a szlovenszkóí cseh generáció jelentett. Emlékezünk-e még azokra a csehekre, akik városainkban törve beszélték a magyar nyelvet. És visz- szaemlékeziink a gyermekeikre is, akik már kitűnő magyarsággal beszéltek és bu­zogtak a magyar szellemtől, amely őket a magyar hazafias körökbe és mozgalmakba sodorta. A csehszlovák iskolák nevelési iránya miatt nem látjuk eléggé világosan, mit jelen lenek számunkra ezek a fiatal csehek és miképpen tekintenek ránk és dolgainkra. Csak annyit tudunk róluk, hogy Szlovenszkón fognák igé­nyelni egzisztenciát és versengeni fognak a mi gyermekeinkkel? Ki győz ebben a harc­ban? A szlovák szülők az egész vonalon sorra elvesztik ezt a harcot. Városainkba tovább­ra is morvántuli emberek jönnek és nincs az a hatalom, amely ezt a beszivárgást mérsékelné és szabályozná. Lehet.c tohát táplálnunk azt a reményt, hogy ba már 8?Jövenszkon a szlovák szülő nem jutott kenj érhez, akkor legalább a gyermeke fog hozzájutni? Azonban mégsem vagyunk pesszimisták. Még mindig hiszünk abban, hogy ezen a téren ja­vulás fog elkövetkezni és a Szlcvenszkön élő csehek kérdése fokozatosan elintézhető lesz. Nagy mértékben függ ex tőlük maguktól is, *tóól hogy miként fognak viseltetni a szlo* Udrial: A mai állapot csak előjátéka egy kosszá és borzalmas gazdasági háborúnak, amelynek legdrámaibb korszakát épp most éljük át A min sztere'nök sajtóexpczélában bejelenti, hogy a kormány szükség esetén ez adóemeléshez folyamodik Prága, október 13. Udrzsal miniszterelnök ma délután fogadta a parlamenti újságírókat, hogy a parlamenti munka megkezdése előtt in­fo? málja a sajtót a kormány terveiről. A mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kormány tulajdonképpen sohasem dolgozott program alapján, nem állott elő pontokba fek­téiéit programmal, hanem a szükségszerűség szerint dolgozott és az eredmény az, hogy a •külföld ma Európa egyik legremiezettebb álla­mának tekinti Csehszlovákiái, amelynek valu­tája a legszilárdabb. Ha ezen az alapon műkö­dik továbbra is a kormány, akkor nincs szük­sége fix programra. A gazdasági világválság, úgy látszik, elérte tetőpontját és semmi kilátás nincs arra, hogy egyhamar javuljon a helyzet. Mindamellett egyáltalában nincs ok arra, hogy Csehszlovákia pe&szimiszt ikusan ítélje meg a helyzetet, de ha meg akarjuk tartani ?nai ní­vónkat és a világversenyben helyt akarunk áll­ni, minden erőnket meg keli feszíteni. A világ­háború utáni konjunktúrának már vége és úgy látszik, hogy a mai állapot még csak előjátéka egy hosszú és borzalmas gazdasági bábomnak, amelynek legdrámaibb korszakát éppen most éljük át. Csehszlovákia számára példaképpen állhat Franciaország, amely 1924-től 1926-ig óriási krízisen snení ót és saját erejéből annyira talpraállott, hogy ma úgyszólván egész Euró­pának hitelezőié. Franciaország radikálisan le­szállította költségvetését, sőt rém riadt vissza attól sem, hogy újabb adóterhekkel sújtsa a polgárságot. És éppen azért nekünk is gondol­nunk kell arra, hogy az állam erejét csakis a munka és a polgárok önfeláldozása adja meg. Mindenekelőtt az állam érdekeit kell szem előtt tartani és ezért a kormány elsősorban is a költ­ségvetés leszállításához fogott hozzá. Hogyha a valuta megkívánná, úgy a kormány esetleg újabb bevételi forrásokhoz is nyúlna, hogy az állam gazdasági stabilitását megvétíhesse. Az állapinak elsősorban is takarékoskodnia kell, de ugyanakkor a köztestületeknek, magáníes- tületeknek, intézményeknek és a társadalom­nak is takarékoskodnia kell. Ha szociális szempontból igazságos is a munkanélküliek támogatása, de állandóan tekintettel kell lenni arra is, hogy a munka, nélküli segély az állampénztárt állandóan megterheli anélkül, hogy ebből bármilyen gazdasági haszon származna. Épp ezért az államnak első és Sőkötelességc polgárait munkával ellátni és csak hogyha időközön­ként nincs elegendő munkaalkalom, mun- kanélküli segélyben részesíteni. Hogyha a magánvá-Ha!kozásek?3an szükségessé vált at átorioníábnlás. úgy az állami üzentekben is hozzá kell fogni a reorganizáláshoz, hogy azok megfeleljenek a modern szükségletek­nek. Már a nyári szünet előtt is hangsúlyoz­tam, hogy elsősorban is szükségünk van kvalifikált állami tisztviselőkre, most is­mételten hangsúlyozom ezt; és hozzáteszem, hogy a közigazgatást mentesíteni fogjuk a politikától és hogy a tisztviselők kvaliíiká- lásánál csakis annak minősítése, nem pe­dig a politikai hovátartozandósága lesz a döntő szempont. \ csehszlovákiai átférek nem egyedülállóak, csupán az a különbség, hogy Csehszlovákiában nem merték s nem merik még most százszázalékosan félreáll i- tani és a politikai életből eltávolítani a bű­nös egyéneket. (!) Végül hangsúlyozza a miniszterelnök, hogy a gazdasági eletet a politikától mentesíteni kell, mert csak úgy lehet azután a krízisen is átsegíteni. A de­mokrácia kríziséről beszélnek, mondotta Udrzal miniszterelnök, de talán helyesebb volna a demokraták válságáról szólni. A miniszterelnököt nyilatkozata után az újságírók kérdésekkel ostromolták meg. Udrzal nagyon óvatosan felelt a kérdések­re. de válaszait nem szánta a ny ilvánosság­nak. Különben Udrzal miniszterelnök holnap a nemzetgyűlés mindkét házában felolvassa a korámnynyilfttkezatot, Trapl pénzügymi­niszter pedig pénzügyi expozét tart. \ kor mánynyilatkozat felett mind a két házban azonnal megindul a gazdasági és politikai vita. Hetvenhat liibecki csecsemő és hatvanhét csecsemő életveszé megbetegedéséi kési számén a bíróság hárma orvosprofesszortól és egy ápolónővéciől A szükségrendetei alapján összeüli ImbecM bhákag megkezdte a Catmetfe- szérum áUaI előidézett tömegíragédia busipmének tárgyalását Lübeck, október 18. Tegnap a korareggeli órákban több száz ember várakozott türelmesen a városi iskolák nagy tornacsarnoka előtt, ahol délelőtt 9 órára volt kitűzve a Calmette-fóíe tu­berkulózis elleni védőezénun alkalmazásából keletkezett monstre bümper tárgyalása. Az ér­deklődés csak kisebb részben nyilvánult meg a laikus közönség részéről, nagyobb részben szak­körök, az orvostudomány német reprezentánsai, a nagy külföldi lapok orvosi munkatársai, a környéki orvosegyetemek medikusai várták a tárgyalás megkezdését, mint ha nem is egy egy­szerű bünperről lett volna szó, hanem az orvos­tudomány körébe eső nagyfontosságu kérdések megtárgyalására gyűlt volna össze a szakavatot­tak kongresszusa.. A CaJraette-féle védőoltás, mint még emléke­zetes, tömegkatasztrófát idézett elő a liibecki városi kórházba?), hetvenhat gyermeknek a halálát okozta, 167 gyermeket pedig életve­szélyes beteggé tett. A védőoltás hivatalos elnevezése „B. C. G. Ba- cüius Calmette Gumink készítője a párisi Cab mette professzor, aki az általa felfedezett eljárás szerint gyártotta a védőoltás kulturált, amiket azután szétküldtek a világ minden tájára. Szá­mos kórház megkezdte a tuberkulózis elleni vé­dőoltások alkalmazását, anélkül, hogy a Iti- beckiliez hasonló tömegkatasztrófát eredménye­zett volna a Calmette-féle eljárás. A bünpernek négy vádlottja van: Deyke ta­nár, Alsíüdt dr. városi egészségügyi tanácsos, Klotz tanár és Sütze Anna laboratóriumi nő­vér­A főtárgyaidéira éld öntésre kerülő kérdés úgy hangzik, hogy a tömegkatasztrófát a vádlottak mulasztásuk által idézték elő, vagy pedig a Calmette-féle preparátumban állottak elő olyan előre nem látott változások, amelyek maguk után von­ták a borzalmas következményeket. Ezek a változások abban állhatták, hogy a pre­parátumban tuberkulózis bacillusok előre nem látott okból virulensekké váltak. A kérdést ti­vó k nemzeti mozgalommal, a szlovák kultú­rával és politikával szemben. Már ma is sok cseh nem ért egyél a szlovén szkói dolgok prágai értelmezésével. A cikkíró végül annak a reményének ad kifejezés!, hogy a szlovén - szkói fiatalság a szlovák ifjúságot, fogja tá­mogatni a centralizmus elleni, illetve a szlo­vén,szkói autonómia érdekében folytatod autonómiSta hordában. zeniül éne szakértő fogja megtárgyalni * a per súlypontja, tulajdonképpen a szakértői vélemé­nyekben van, amint hogy az egész per elsősorban nem kriminalisztikai, bánén? orvostudományi jelentőséggel bir. Hogy a sokirányú érdeklődésnek teret és al­kalmat nyújtsanak, nem a liibecki esküdtbiróság terűjében rendezkedtek be a négy napra terjedő főtárgyalásra, hanem az óriási tornacsarnokban állítatták fel a bírói emelvényt, az ügyészi, vé­dői pulpitusokat, a vádlottak padját és a né­zőközönség rendelkezésére bocsátott széksoro­kat. Külön emelvényen helyezik el a magánvád­lókat. kétszáznegyvenhárom gyermek szüleit. Délelőtt háromnegyed tiz órakor vonul he a Gyomor- és bélzavaroknál, étványlalanság- U mái, szorulásnál, tol-fuv-v1 «;nmor- égésnél, felhöiögSsnél, sHlülésnál. homlok- fájásnál, hányingernél 1—2 pohár természe- tos „Ferenc József* kesenjviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi­zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserű víz gyógyszertárakban, drogériákban és fijszerüzletekben kapható. bíróság a tárgyalóteremnek átalakított torna- csarnokba. Az elnök. Wiébel dr. még egészen fiatal ember. Két laikus biró van mellé osztva, egy nyergesmeeter és egy környékbeli fazekas. Á tárgyalás a, vádlottak védői s a magánvádlók neveinek felolvasásával kezdődik- Több mint 25U nevet olvas fel az elnök a zsúfolásig megtelt terem dermedt csendjé­ben, amely különösen akkor válik lélekzet- j fojtová, amikor a védőoltás szerencsétlen i gyerniekáldozatainak uevét sorolja fel. Mielőtt a bíróság bele fogna a tárgyalásba, a m agán vád képvi selői elvi támadást intéztek az október 8-á» keit és életbeléptetett szükségre*)delet ellen. Az ügyvédek egymás után omolkednek szó­lásra és iudii'Ványozzák: állapítsa meg a bíróság, alkalmazhatok-e a szükgégrendelet intézkedései erre a bűn- perre. A uzükségrei ideiét ugyanis kivételes bírósá­got delegál. Az mdátviányok hossza* vitát vál­tanak ki- amelyben a magán vád képviselői tá­madják, a főügyész védi a szükség,rendelet alapján összeült bíróságot. A vitát a bíróság határozatának kihirdetése fejezi be, amellyel a bírái tanács megállapítja a saját illetékes­ségét és azt is konstatálja, ho-gv a szükség- rendelet teljes törvényes alapot ad az eljá­rásra. Ezután az intermezzo után előszólitják a vád­lottakat, először Deyke professzort, kii 18öö- ben született, őszhaju, hajlott hátú, fáradt arc vonás u ember, majd Alstáedt dr. egészség­ügyi tanácsost, szintén elemedet! korú, de energikus és erőteljes fellépésű orvos lép a bíróság elé. Náluk jóval fiatalabb a harmadik vádlott, Klotz professzor, akinek fiziognó- mdája is elárulja, hogy életének nagy részét széliem! munkával töltötte. A negyedik vád­lott Sütze Anna asszisztensnő, alacsony ter­metű vénkisasszony, ápolónői egyenruhában jelenik meg. Azt a vádat olvassák az orvosprofesszorok és az ánolónő fejére, hogy vétkes gondat­lanságuk 78 gyermeknek a halálát és 281 gyereknek az életveszélyes megbetegedését idézte elő. Először Alstádt dr.-t hívja fel a bíróság vallo­más tétéire. Jókora kéziratköteggel a kezében lép az emelvényre, amely a terem közepén az elnöki asztallal szemben van felállítva. -- Hosszasan ismerteti a per előzményeit. Már jóval a háború előtt foglalkozott a tuiberkiiló- zissai Deyke és Mucik professzorok vezetése alatt, az eppendoríi kórházba került, ott foly­taiba búvárkodását, majd mikor Deyke dr. ta­nárt Lübedkbe helyezték, követte mesterét oda is. Miután a tuberkulózis kutatása terén szá­mos tudományos publikációt adott ki és egész Németországban ismertuevü szakér­tője lett a tuberkulózis elleni védekezés kérdés komplexumának, Lübeck városa egészségügyi tanácsosának nevezte ki. Itt jegyzi meg, hogy egész életét a tuberkulózis elleni küzde­lemnek szentelte és most sincs más életcél­ja, hogy az emberiséget ettől a rettenetes kórtól megszabadítsa. Folytatólagosan elmondja, hogy annakide­jén közreműködőit a birodalmi gyűlésen el­fogadott ugye evezet i tuberkulózis-törvény szerkesztésében. Vázolja ezután liibecki hiva­talt)? tevékenységét s a tuberkulózis-kutatás szolgálatában végzett munkáját. Előadása szá­raz tudományossággal van megfogalmazva, a tudós alaposságával veszi a kérdés orvoata­§

Next

/
Oldalképek
Tartalom