Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-02 / 224. (2741.) szám

t>rxgai-AW.yar-hifilai> 1951 október 2, péntek., Nagy tudományos eredményekkel tért haza Grönlandból a német expedíció Grönland a világ hidegségi centruma — 3000 méter vastag jég­kéreg hordja a sziget belsejét Prága, október 1. A Képes Hét va­sárija,pi számában láthattuk S-orge és Georgi din-n.ak. a két tudós német Grönlaud-kutató- ai-alc képét, akik most tiéirtek vissza bosszú ideig tartó grönlandi expedíciójukról. A tu­dományos világ nagy érdeklődéssel tekint a két tudós kutató beszámolója elé. meri any- nyi bizonyos, hogy munkájuk sok eredménnyel végződött. A laikus közönség is érdeklődéssel' figyelte annak az expedíciónak sorsát, amelyben gorgo és Georgi főszerepet játszottak, mert az expedíció története tele van nélkülözé­sekkel. emberfeletti megerőltetéssel és tragikus epizódokkal. Néhány hónappal ezelőtt az. egész kuLíurvi- j lúgot megdöbbentette az a hír, hogy az ex­pedíció világhírű vezetője, a kontinentális eltolódás teóriájának zseniális megalkotója, Wegener professzor elpusztult. Grönland jég­mezőin. Sorge és Georgi mindvégig kitartot­tak. elvégezték azt a feladatot, amire vállal­koztak és most gazdag tudományos anyaggal térlek vissza otthonukba. Ezzel a grönlandi expedíció, amelyet a súlyos viszonyok köze­pette szerelt fel a néniét tudományos élet isoigéméinschaftnak nevezett szervezete, be­fejezte munkáját. A szakértők véleménye szerint »*z m expedíció volt a sarkvidéki tudomá-1 nyas váílalkoiás-ok sorában a leg&r'-dmé-; nyesebb. Az északi, sarknak elérésével és a sarki ten­geri medence- átkutatásával, amit a legutób­bi éveikben főleg repülőgépek és léghajók segítségével szinte teljes egészében sikerült elvégezni, most már meglehetősen gazdag ismereteink vannak a fehér halálnak a biro­dalmáról. A nagy kontúrok felrajzolása után megkezdődhetik a szisztémáit! kus munka, amelynek természetesen főleg azokon a vidékeken kéül megindulni, amelyeken a tudomány és a gazdasági élet számára fontos eredményeket lehet várni. Erre a munkára elsősorban azért van szük­ség, mert ezek a vidékek az emberiség kul­in rterü leiének közvetlen szomszédai, ame­lyeknek hatását elsősorban klimatikus to­kiul teliben állandóan érezzük. Ebiben a tekintetben Grönland, ez az óriá­si, egységes jégsapkával borított terület, kü­lönösen fontos -szerepet tölt be. Ez a szerep sokkal jelentősebb, mint az, amelyet az Aot- arktis világa játszik, annak ellenére, hogy j ■az Awtarktis földsége legalább is négyszer nagyobb Crönlandnál. Elleniben a déli sark­vidék kontinense a küllőim lúgból teljesen félreesik, rendkívül nagy távolságban van, mig Grönland, mint egy óriási. 3000 méter magas jégnyelv. amely négyszer akkora, mint Németország területe, Amerikának és Európának legsűrűbben lakott kulturte- riiletc közó ékelődik és mivel a földgömbnek ezen a részén az uralkodó széljárás nyugati irányú, igy' mi a leggyakrabban érezzük Grönland hatását. Magassága és jégburkolata miatt Grönland az északi sarki zóna leghidegebb része. Az expedíciónak a sziget belsejében dolgozó állomása — 65 fokig terjedő tem- peraturát mért. Kelet Szibéria egyes pontjaiban, például az irkudki körben, a földnek ebben az úgyneve­zett hidegségi központjában, január havában ennél sokkal mélyebb hőfokokat is mérték, azonban itt a szigora telet a csaknenn köz'éíp- eurépái, jellegű nyár kompenzálja. Grönlan- dot ezzel szemben a meleg évszakon át is •zárt hideg légtömeg borítja, amely a bel/földi jégnek állandó kisugárzása miatt folytonosan megújul. Ez a hidegségi telep, amelynek dé­li ága -egészen Oslo geográfiai szélességéig nyúlik le, közvetlenül az erősen felm-ePm- tett északi Atlanitikuni mellett fekszik, mely­ben a Golf-áramlás egészen Skandinávia legészakibb partjaiig trőpikus víztömegeket szállít fel. A két különböző klimatikus terület klima- íiku i ellentét élből keletkeznek azok a ván- ilorcikl'viok. amelyek gyakran törnek be Eu rónába. rossz időt hoznak magukkal és ezért jelentős szcreoet játszanak nyugati Európa gazdasági éleiében, a halászatban és az aviatikában. Időjárásunknak ezt a bölcsőjét. Grönland belsejét már több Ízben járták keresztül -nyári évszak folyamán. .A legszélesebb he­lyen Wiegener szelte át 1913-ban Koch I. P. dán kapitány 'kíséretéiben. A mostani expe­díciónak az volt a feladata, hogy télen és nyáron át, tehát egész éven keresztül három állomáson figyelje meg a klimatil'us viszonyokat. Két állomás a belföldi jég keleti és nyugati szélén, az egyik pedig, a közepén volt. Ilyen módon remélte Wegener, hogy megfigyelé­seit a grönlandi meteorológiai parti állomá­sok feljegyzéseivel összevetve fontos ered­ményekre jut Grönland klímájára vonatko­zólag, amelyeket viszont Európa klimatikus viszonyainak meg magy a rázásában lehet majd felhasználni és igy az időjóslást biztosabb alapra lehet majd fektetni. A. merész terv (Sikerült és az expedíció főíeí­adata már most biztosítottnak látszik, mind a három állomáson szorgalmasan végezték a megfigyeléseket pilóta-léggömbök segítségé­vel amelyekkel az atmoszféra felső határait kutatták át. Ezek a klimatikus eredményiek annál fon­tosabbak, minthogy Gröulandot jövőben az Európa és Ameri­ka közti repülőhöz!ekedée fő közvetítő ál­lomásának kell tekintenünk. Az Angliából Izlandon és déli Grünlamdon keresztül Kanadába vezető ut nemcsak hogy lényegesen rövidebb, mint az Óceán felett átvivő útvonal, hanem egyúttal kikötési le­hetőséget is biztosit, mivel a Grönland és Labrador közti tengeri ut, amely tehát az útvonal legnagyobb vízi szakasza, mindössze 2000 kilométert tesz ki. Az aviatikának eze­ket a lehetőségeit azonban csupán Grönland klimatikus viszonyainak tüzetes ismerete után lehet felhasználni. A légviszonyok tanulmányozásán kívül a jégnek tanulmányozása volt az expedíció má­sik főfeladata. Mind a három állomáson rendkívül értékes megfigyeléseket végeztek a grönlandi jégre vonatkozólag is. Grönland belföldi jege tulajdonképpen egy óriási ki>- te-rjedésü gleccser, amely 3000 méter magas­ságból szelíden hajlik a partok felé és a partokon magasra tornyosodé sziklák között egyes nyelvekkel törve utat, nagy gyorsa­sággal siklik alá a tengervízzel kitöltött fjor- dókba. Itt megszakadnak a jégfolyók és tető­re dező végeik alkotják azokat a veszélyes jéghegyeket, amelyek az északi Atlantikum­ban a hajózást, veszélyeztetik. Ezek a gleccserek rendkivül érzékeny természe­tes klimatermom éterek, amennyiben előnyomulásuk vagy visszahú­zódásuk a legkisebb klimatikus változásra bekövetkezik. Az expedíció a gleccserek mozgását is behatóan tanulmányozta. Nagyon érdekes eredmények várhatók a jégréteg vastagságának megmérésére vonat­kozó munkálatokból. Ezek a mérések tudni­illik arra a meglepő eredményre vezettek, hogy bár a belső jég felszíne a sziget belse­je felé emelkedik, a jégréteg alatt fekvő sziklás altalaj a helyenként 4000 méter ma­gas parti hegységektől a sziget belseje felé fokozatosan süpped és ez a talapzat a jég peremétől befelé 50 kilométernyi távolság­ban már alig van 300 méternyi magasságban a tenger -szilié felett. Ezért valószínű, hogy a sziget közepén a jégréteg egészen a ten­ger színéig nyomta maga alá a talapzatot, vagyis a grönlandi belföldi }éz vastagsága a középen csaknem eléri a 3ÖÖU métert. Ezekből a mérésekből fontos geológiai kö­vetkeztetések vonhatók le más földekre vo­natkozólag is, amelyek egykor jegesek mű­ködésének hatása alatt állottak. A sarki tudomány tehát igen értékes eredményeket várhat a ntémet grönlandi ex­pedíciótól. A iramcia arany harca Németország ellen A Newyork Times Briand és Laval bérűm utcáról Hogy magyarázza Amerika Briand és Lá­vái berlini útját? — erre a kérdésre vála­szol a Newyork Times ma érkezett száma. Az érdekes cikket a következőkben ismertet­jük: Briand és Lávái, bevonul Berlinbe., Franciaország megnyerte a nagy diplomáciai csatát, amelyben fegyvere nem ágyú, ueni tank, nem mérges gáz volt, hanem a hall­gató, sárga arany. Most, hogy térdrekény- szeriteíte aranya előtt ellenfelét,' nem érdek­telen végigtekinteni az utón, amelyet a fran­cia arany Stresemann halálától a. berlini be­vonulásig megtett. Stresemann halála után a német külpoliti­kában eltolódás következett be. A kormány­nak engedményeket kellett tenni a naciona­listákkal szemben és el kellett fogadnia az úgynevezett ...presztízs" politikát, amely ar­ra törekedett, hogy helyreállítsák Németor­szág diplomáciai függetlenségét és ébren- tartsák a békeszerződés revíziójának gon­dom tát. A genfi leszerelési konferencia kudarccal oszlott szét, Németország ezt uj politikája megerősödésének vélte és segítséget látott Mussolini 1930. évi október 21-i beszédében, mely a többi között azt is mondta: „A bé­keszerződések revíziója nem olasz érdek, ha­nem érdeke az egész világnak". Olaszország ezidőtájt bárom régebbi ellen­ségével : Németországgal, Magyarországgal, Törökországgal kötött „baráti" szerződést, amelyet 1930 februárjában az osztrák barátsá­gi szerződéssel bővített ki. További lépés volt ezen az utón 1930 októberében Giovanna olasz hercegnő esküvője Boris bolgár király­iak Németország és Oroszország között is egy­re szorosabb lett a viszony és a leszerelési konferencián Géniben a német és orosz de­legátusok egy platformot foglaltak el. 1931 áprilisában a német nehézipar szer­ződést kötött a szovjet kormánnyal 75 mil­lió dollár értékű gép- és ipari cikkek szál­lítására, ugyanez év junius 24-én az 1926. évi semlegesség! szerződést megújították, 1931 április 27-én pedig Olaszország és Oroszország kötött fontos kereskedelmi szer­ződést. Mindez Franciaország nélkül, sőt ellenére történt! Tűrnie kellett, hogy Németország, Olaszország és Oroszország néhány közép­en répa i kisebb állammal szövetkezett, amely szövetség mintha a francia túlsúly ellen irá­nyult volna. Ennek a politikának a betetőzése volt 1931 március 21-én, amikor Németország és Ausztria bejelentette a vámközösséget. Franciaország ennél a pontnál lépett so­rompóba. Szerinte a német-osztrák vám kö­zösség a békeszerződésbe ütközött. Briandban keresték a bűnbakot, mert azt tartották, hogy az o enyhe és engedékeny külpolitikája ér­lelte ennyire a helyzetet. Briand külpolitkája ürítette ki idő előtt a Rajnavidéket, duzr ' zasztotta meg Németországban a hitleristák | ambícióját és tette lehetővé, hogy Európá­ban feltámadhasson a francia szupremácia megdöntésének a gondolata. Májusban Briand megbukott, az elnökvá­lasztáson és a külpolitika gyeplőjét Lávái miniszterelnök vette át. A túlfeszített helyzetét mégjobban kiélezte a Hoover-terv, amelyet Franciaország joggal magyarázott arra, hogy az Egyesült Államok Németország segítségére siet a Yotmg-terv ei- mellőaésévek Félnie kellett attól, hogy Olaszország, Románia és más kösépeurőpai államok is csatlakoznak a. vámunióhoz és hogy Franciaország teljesen elszigetelten ma­rad. Ez volt az a drámai pillanat, amikor a francia arany megkezdte háborúját Német­ország és „annak szövetségesei ellen. Már előzőleg, 1931 május 16-án, Franciaor­szág Genfben javaslatot terjesztett be, amely­ben egy európai unió megalkotását sürget­te. (Ez a szövetség sokkal hatásosabb és eredményesebb lehetne, mint az osztrák- német unió és sértetlenül hagyná a francia presztízst.) De ez inkább diplomáciai aktus volt. Ra­dikálisabb módszerhez kellett folyamodni, aminek megtalálták a gyakorlati eszközét, Franciaország pénzügyei igen kedvezően ál­lottak, de ahelyett, hogy feleslegét külföldön helyezte volna el, folytonosan importálta és importálta az aranyat. A francia bankárok aránylag kevés hosszúlejáratú kölcsönt he­lyeztek el. Helyesebbnek találták, hogy fel­halmozzák az aranyat, vagy pedig rövidlejá- ratu kölcsönben helyezzék el. így elérte Franciaország, hogy a világ aranykészleté­nek 19 százaléka az ő birtokában van, mig 45 százaléka felett az Egyesült Államok rendel­kezik. A középeurőpai államok pénzügyi mérlege ig8n kedvezőtlen volt és egészségtelenül rö­vidlejáratu kölcsönök utján igyekeztek segi te ni magukon, úgyhogy ezeknek az államok uak közgazdasági helyzete egyre sebezhetőb­bé vált. Május 11-én Ausztria bejelentette a Őre- ditaustalt válságát. A francia bankok —• valószínűleg kormányuk figyelmeztetésére — ebben az érzékeny pillanatban visszavonták rövidlejáratu kölcsöneiket Ausztriából, ami egyúttal felelet volt a német-osztrák vámszö­vetség kihívó proklamálására is. Ezzel Ausztria nyakán volt a hurok. De egy­idejűleg megérkezett Franciaország ajánlata is, hogy 21 millió dollár kölcsönt ad Ausz Inának, ha az lemond a vámszövetség gon­dolatáról ée nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alá helyezteti magát. Ausztria már-már kénytelen volt elfogadni Franciaország ajánlatát, amikor június 17- éu segítségére sietett a Bank oí England és az utolsó pillanatban megmentette. A. francia politika és a francia pénz ezt Anglia részéről barátságtalan magatartásnak minősítette és a francia bankok ettől a pilla­nattól kezdve kezdték felmondani Angliában rövidlejáratu kölcsöneiket, aminek követ­kezménye a Bank of England válsága lett. Miután a francia arany igy támadásba ment át, megkezdte egybeforrasztő és baráti munkáját Közép-Eur.ópa államaiban. Szö­vetségeseit és fegyvertársait kölcsönökkel halmozta el. Márciusban 42 millió dollárt adott Romániának, áprilisban 50 millió dol­lárt Csehszlovákiának és 40 milliót Lengyel- országnak, májusban 42 millió dollárt Ju­goszláviának. Ez utóbbit azzal a feltétellel, cse­lekedte, hogy Sándor király állítsa vissza az alkotmányt, ami szeptember 2-án meg is történt. Miután barátai hűségét és „odaadását'' biztosította, aranyával a bajban levő ellensé­ges államok felé fordult. Németország kétségbeesett és szorult pénz­ügyi helyzetében kénytelen volt arra kérni Franciaországot, hogy adjon neki 400 millió dollár kölcsönt, de Franciaország ezt csak abban az esetben helyezte kilátásba, ha Németország lemond a vámközösségről, a hadihajók építéséről és minden Franciaor­szág ellen irányuló agresszív politikáról. A német kormány belső zavaroktól tartva, megegyezés nélkül tért vissza Parisból. De a francia arany tovább folytatta diplo­másai útját, aminek egyik eredménye volt, hogy augusztus 14-én francia bankárok egy csoportja 25 millió dollár hitelt szavazott meg Magyarországnak. A francia diplomá­cia ezt a kölcsönt sikerei közé könyveli el, mert lehetetlennek tartja, hogy Magyaror­szág francia kölcsönt fogadjon el és a francia politika ellen dolgozzék. A francia arany hóditő utján nem felej­tette ki Olaszországot sem és a tengert lesze­relés kérdésében megegyezést kötött vele. Hogy munkája nem volt hatástalan, ezt bi­zonyltja Mussolini ravennai beszéde, amely augusztus 1-én az európai békéről és meg­egyezésről beszélt. A francia arany megbuktatta Angliában a munkáskormányt és miután Baldwinéket új­ra kormányra juttatta, augusztus 1-én 250 millió dollár itellel sietett segítségére a bajba jutott Bank of Englandnak és augusz­tus 29-éu az Egyesült Államok aranyával szövetkezve, felesben 400 millió dollárt adott ugyancsak Angliának. Szeptember 3-án érte el a félelmetes hadi eszköz végső győzelmét, amikor dr. Curtius és Schober bejelentette, hogy visszavonják a német-osztrák vámszövetség tervét . . . Franciaország pedig nagylelkűen kijelentette, hogy szívesen áll aranyával Ausztria rendel­kezésére. És most a francia arany megnyitotta Briand és Lava] előtt Berlin kapuit. Erről a látogatásról a Newyork Times igy ir: „Az elkövetkező néhány év alatt, a világ sorsa attól függ, hogy Franciaország hogyan használja fel jelenlegi erejét. A nemzetközi helyzet kulcsa ma Párisban van ée nincs olyan hatalom, amely ma azt onnan elmozdít­hassa" W Keresztrejtvény-rovatunk legújabb nk- elójja révén minden megfejtő jutalomban része­sül. Olvassák el a vasárnapi számban a föltéte­leket) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom