Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-06 / 203. (2720.) szám

1981 szeptember 6, vasárnap. 5 ^rk<^-Mag^ar-hirlai> A hágai döntőbiréság a vámuniós terv ellen nyilatkozott Nyolc bíró szerint a terv nem egyeztethető össze a genfi jegyzőkönyvvel, hét szerint igen Hága, szeptember 5. A hágai békepalota nagy üléstermében ma délelőtt pontosan tiz órakor olvasták fül az állandó nemzetközi bíróság előadói azt a szakértői javallatot, amelyet a bíróság a tervezett német—osztrák vámunió kérdésében a népszövetség tanácsá­nak megbízásából hozott. Az ülést Adacsi ja­pán diplomata, a bíróság elnöke nyitotta meg. Ámbár az elmúlt napok eseményei miatt az érdeklődés nem volt olyan általános, mint ab­ban az esetben lett volna, ha Schober és Cur- tius idő közben Genfben nem vonja vissza a vámuniós tervet, mégis rendkívül sok érdek­lődő jelent meg az ülésen, köztük a hágai di­plomaták csaknem kivétel nélkül és a hollan­di és a külföldi sajtó képviselői. Német rész­ről Bruns dr., osztrák részről Kaufmann dr. vett részt az ülésen, míg az ellenpártot a há­gai követek képviselték. Az ülés megnyitása után az elnök beszédet mondott, majd meg­kezdődött a döntés szövegének fölolvasása. A népszövetségi tanács hatvanharmadik ülésszaka alatt, májusban, mint ismeretes, a brit kormány kívánságára azzal a kéréssel for­dult a hágai döntőbírósághoz, hogy jogi szem­pontból vizsgálja felül az 1931. március 19-i német—osztrák vámuniós tervet és szakértői javallatát bocsássa a népszövetségi tanács rendelkezésére. A precíz kérdés az volt, vájjon a vámuniós terv összeegyeztethető-e az 1922. október 4-i genfi jegyzőkönyvvel és a st. Ger- main-i békeszerződéssel. Ma délelőtt Hágában, Genfben, Berlinben, Párisban és Londonban egyidejűleg kikézbe- sitették az illetékeseknek a hágai biróság dön­tését, amely 1931. szeptember 5-i keltet mutat és hetven oldalas indokolással van ellátva. Ugyanezt az okiratot olvasták föl a hágai ülé­sen is. A hágai nemzetközi döntőbíróság nyolc sza­vazattal hét ellenében arra a megegyezésre jutott, hogy a vámuniós terv nem egyeztethe­tő össze a genfi jegyzőkönyvvel. Hét biró azon a véleményen volt, hogy a vámuniós terv a st. Germain-i békeszerződés 88. paragrafusával sem egyeztethető össze. A nyolc nemet mondó bíró közül Anzilotti Olaszország képviselője teljesen önálló indo­kolást adott le, mig a többiek közös indokolást fogadtak el. Ez utóbbiban kimondják, hogy a tervezett vámunió Ausztria gazdasági függet­lenségét veszélyezteti és igy politikai függet­lenségét is kérdéssé teszi, azaz ellentmond a genfi és a st. Germain-i intézkedéseknek. Azok a birák, akik szerint a vámuniós terv a genfi jegyzőkönyvvel és a st. Germain-i békeszerző­dés 88. cikkelyével nincs ellentétben, a követ­kezők voltak: Adacsi (japán), Kellogg (ame­rikai), Rolin Jaquemyns (belga), Cecil Hurst (angol, Schückling (német), van Eysinger (hol­land) és Wang (kinai). Népszövetségi szakértőbizottság fogja a helyszínen tanulmányozni Magyarország gazdasági helyzetét Walko genfi tárgyalásai — Apponyi elutazott Genfbe — Újabb takarékossági intézkedések ják a rendes bíróságokba s a munkásbiztositó j ba. A bíróságokat illető reformokhoz az igaz- orvostanácsot pedig az állami orvosi tanács-1 ságügyi minisztérium már hozzájárult. Alfonz spanyol exkirály Prágában Aulán bejárta a várost, megtekintette a nevezetességeket és a pesti gyorssal elutazott Genf, szeptember 5. Walko magyar kül­ügyminiszter tegnap tájékoztatta a nagyha­talmak képviselőit ama hatásokról, amelye­két az európai gazdasági válság különösen Magyarországra gyakorolt s egyben ismer­tette azokat a módozatokat, amelyekkel a magyar kormány a bajok továbbterjedését meg akarja akadályozni. Budapest, szeptember 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az Est je­lentése szerint Walko külügyminiszter gen­fi tárgyalásainak eredményeképpen Ma­gyarországot a legközelebbi jövőben nép- szövetségi szakértőkből álló szakbizottság fogja meglátogatni, hogy meggyőződést sze­rezzen Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. A lap szerint a népszövetségi szakértőbizottság látogatásának igen nagy jelentősége van, miután ily módon a leg­illetékesebbek személyes tapasztalatokat gyűjthetnek Magyarország helyzetéről s bi­zonyosra vehető, hogy a benyomások ked­vezők lesznek. Budapest, szeptember 5. (Budapesti szer- kosz tőségünk tefe Ion.jelen lése.) Apponyi Al­bert gróf, aki a népszövetség őszi ülésszakán Magyarországot képviseli, gyöngyös apáti bir­tokáról tegnap délután indult Genfbe. Eluta­zása előtt az újságíróknak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a népszövetség ez al­kalommal magyar kérdéseket nem tárgyal s ez érthető is, miután ma az európai gazdasági válság áll az érdeklődés előterében. Az osz­trák-német vámunió kérdéséről Apponyi gróf nem kívánt nyilatkozni s a választ azzal hárította el, hogy ezzel az üggyel behatóan nem foglalkozott. Budapest, szeptember 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A hanminc- hármas bizottság hatos albizottsága tegnap délután a pénzügyi tárca tárgyalása során 715 ezer pengő megtakarítást határozott el. Az albizottság ugyancsak elhatározta az Orszá­gos Földbirtokrendező Biróság likvidálását, annál is inkább, mert ebnek az intézménynek a törvény szerint már rég fel kellelt volna számolnia. A munkásbalesetbiztosiló és a munkásbe tegbiztosi tó bíróságokat beolvaszt­Prága, szeptember 5. Prága egyik elővárosában tegnap nagy sürgés-forgás volt. Déli egy órától kezdve detektívek és újságírók várakoztak az or­szágúton, zuhogó esőben. Afl-onz spanyol exkirály érkezését jelezték erre az időpontra, az előkelő vendég azonban késett és fehér karosszériáju autója csak háromnegyed hat óra tájban kanyarodott be az elővárosba. A volán mellett maga Alfonz ült, akinek kalauzolását a prágai Bohémia cimii német lap egyik szerkesz­tője Vállfa. Alfonz exkirály Miranda herceg társaságában ér­kezett sötét uccai ruhában, kék autósapkával a fe­jén. Élénk és barátságos beszélgetést kezdett az új­ságíróval kifogástalan német nyelven. A két autó­ból álló menet azután megindult Prága felé s a ko­csik a Steiner-hotel előtt álltak meg, ahol az exki­rály részére lakosztályt nyitottak. Félórával ké­sőbben Alfonz ismét a hotel halijában volt és Mi­randa hercegnek, valamint a Bohémia szerkesztő­jének társaságában elindult a város nevezetességei­nek megtekintésére. Útközben elmondta, hogy Budapestre igyekszik, ahonnan azt a szomorú hirt kapta, hogy nagynénje, Izabella főhercegnő haldoklik. Königswarti tartózkodásának napjairól elragadta­tással beszélt, valamint azokról a hosszabb túrákról is, amelyeket Bajorországban és Svájcban tett au­tóján. Üdülési programját a budapesti hír miatt meg kellett szakítania s bár úgy tervezte, hogy Prágában több napot tölt, pár óra múlva folytatnia kell útját. Prága históriájában és mű-történeti, épí­tészeti nevezetességeiben Alfonz kitünően kiismer­te magát. Mint elmondta, édesanyja, aki német származású volt, sokat, beszélt neki Prágáról. Az exkirály prágai kőrútjának első stációja az Alt- stádler Ring volt, majd az autó a régi zsidó temetőhöz vitte, amelynek imnházában pár percet töltött. Nagy érdeklődéssel szemlélte az építészeti látniva­lókat és az imaházban éppen akkor folyó istentisz­teletet. Az exkirály autója azután elhaladt a Rudol- finum mellett, át a Károly-hidon a Níklas-Kirche- hez, majd tovább a Hradzsin felé. Útközben 60- kan ráismertek az előkelő vendég karakterisztikus — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, ál­matlanságnál, általános rosszul létnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvizet. A belorvosi klini­kákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesiti magá­ban. A „Ferenc József“-kesertiviz gyógyszertá­rakban, drogériákban és füszerüzletekben kap­ható. profiljára. A Hradzsin második udvarában szolgá­lattevő rendőr tiszteletteljesen üdvözölte a vendé­get, aki szívélyesen fogadta a tisztelgést. Különö­sen a St. Vitus-dóm arohitektonális szépségei töltöt­ték el csodálattal az exkirályt, aki kifejezést is adott bámulatának: „Nagyon szépnek képzeltem, de még annál is sóikkal szebb a valóságban". Az­után bejárta a alóliimista uccát és mosolyogva jegyezte meg: „Aha, itt éltek II. Rudolf alchimis- tái.“ Visszafelé való útjában a Waldetein-uccán haladt át az elegáns fehér automobil s a Mária de Victoria templom kapuja előtt állott -meg. A király látni kívánta a templomot, hement, az oltár előtt letérdelt és áhitatosan imádkozott. Azuián megtekintett egy spanyol eredetű műkin­cset, a „Jézus-gyermeket", amelyet annakidején az egyik Lobkowitz hercegnő ajándékozott a templom­nak. Már későre járt, amikor Alfonz befejezte prágai körútját és kísérőivel visszatért a Steiner-szállóba. Ekkorára már hire terjedt az exkirály prágai tar­tózkodásának és a hallban újságírók és rajzolók tömege várako­zott reá. Alfonznak azonban nem maradt ideje a sajtó fo­gadásár.’. hanem azonnal szobájába sietett, megva­csorázott, majd a pályaudvarra ment és esti féltiz órakor a budapesti gyorssal elutazott. Alfonz budapesti nyilatkozata Budapest, szeptember 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A 8 órai Új­ság munkatársa ma délben meginterjúvolta a Budapesten tartózkodó Alfonz spanyol ex­királyt. Az első kérdés az volt, hogy meddig marad Felség Budapesten. — Még nem határoztam, — mondotta Al­fonz, — hiszen csak tegnap este döntöttem el, hogy Pestre jövök. Nagyon szerettem vol­na, ha nagynénémet még életben találom. = Szabad volna talán valami politikai kér­dést is intéznem Felségedhez? — Nem, politikával nem foglalkozom. = Hogyan fogadta Felséged a vád alá he­lyezési indítványt? — A dolog nem érintett váratlanul, azon­ban bízom a spanyol nép igazságérzetében és igazságszeretetében s remélem, hogy az győzni fog. — Van Felségednek valami üzenni valója a magyar népnek? — Csodálattal nézem a magyar nemzet há­ború utáni nehéz küzdelmét és megilletődés- sel gondolok arra, hogy a Trianon utáni Ma­gyarország milyen heroikus küzdelmet foly­tat létéért. Meghalt Izabella főhercegnő Budapest, szeptember 5. (Budapesti szer­kesztőségünk te lefon jelentése.) Izabella fő­hercegasszony, akit négy hét óta kezeitek a Pajor-szanatóriumban, ma reggel félnyolc óra­kor meghalt. Alfonz spanyol exkirály, ki ma reggel érkezett Budapestre, hogy Izabella fő­hercegasszonyt meglátogassa, már csak a ha- lottaságynál jelenhetett meg. Izabella főher­cegasszony 1856-ben született s Croy Dülmen Rudolf herceg leánya volt. Frigyes főherceg­gel 1878-ban kötött házasságot, akivel hosszú időn át Pozsonyban lakott, majd Budapestre költözött. Izabella főhercegnő a magyar társa­dalom minden megmozdulásában tevékeny részt vett. Alfonz spanyol exkirály ma délelőtt érke­zett a prágai gyorsvonattal Budapestre. Az állomáson közölték vele az Izabella főher­cegnő haláláról széló hirt, mire Alfonz az ál­lomásról autóján egyenesen Frigyes tőherceg házába hajtatott s részvétét tolmácsolta. Al­fonz ezután a, Ritz-szállóba hajtatott, ahol az első emeleti, úgynevezett fejedelmi lakosz­tályt foglalta el. A belügyminisztérium egyéb­ként két titkosrendőrt rendelt az exkirály őrizetére. Alfonz még a délelőtt folyamán fel­kereste Izabella főhercegnő halottaságyát a szanatóriumban s ott egy negyedórát töltött. Izabella főhercegnő tetemét a szanatórium­ból a kórbonctani intézetbe szállítják s ott bebalzsamozzák. A főhercegnő életének utol­só három napján már csak szórványosan volt eszméletnél. Horthy Miklós kormányzó Frigyes főherceg­hez és a gyászoló családhoz részvéttáviratot intézett. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja; Izabel­la főhercegnő halotta&ágyánál a délelőtt folyamán megjelent Waldboth Frigves báró, Salm hercegnő, Hohenlohe Sohillingsfürst hercegnő és Gabriella fő­hercegnő. Alfonz spanyol exkirály percekig köny- nyezve imádkozott nagynénje halotti ágyánál. A be- balzeamozás holnapra elkészül s holnap e budai vártemplomban ravatalozzák fel a holttestet, ame­lyet kettős koporsóba helyeznek el. A temetés va­lószínűleg szerdám délután lesz. A gyászszertartást Serédi biboros-hercegprimás fogja végezni. A holt­testet ideiglenesen a Mátyás-templom kriptájában helyezik el addig az ideig, amíg a magyaróvári kegyúri templom kriptáját rendbehozzák. Alfonz exkirály a temetés napjáig Budapesten marad. Hogy az elhunyt főhercegnő végrendeletét mikor bontják fel, azt még nem döntötték el. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a kormány ne­vében Frigyes főherceghez és e családhoz részvét­táviratot intézett. — Hemerka Ulrik kassai székesegyházi kar­nagy pápai kitüntetése. Kassai szerkesztősé­günk jeleníti: Bensőséges ünnepet ült a napok­ban a kassai -római katolikus egyházközség. 'Hemerka Ulrik, a kassai székesegyház karna­gya, ünnepelte működésének 50 esztendős év­fordulóját s ezt az alkalmat az egyházközség vezetősége fölhasználta arra, hogy a közsze­retetben álló s érdemekben gazdag karnagy­nak meleg ünneplés kíséretében fejezze ki őszinte elismerését. A jubiláló karnagyot a ró­mai Szentszék a „Pro eclesia et pontifice“ ér­demrenddel tüntette ki, melyet az egyháztanács rendkívüli ülésén Tost. Barna pápai prelátus. az egyháztanács egyházi elnöke, tűzött a jubiláns mellére, méltatva érdemeit, melyeket különö­sen az egyházi zene fejlesztése terén szerzett. A város tanácsa, mint kegyur, elismerő oklevél­lel tüntette ki a jubiláló karnagyot, akit a szé­keskáptalan is külön elismerő levéllel üdvözölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom