Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-05 / 202. (2719.) szám

^ Mai txHnmli 12 oldal sz®m ’ SsOfflbat • 1931 szeptember Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Ktj külföldrei évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fí képes melléklettel havonként 2.50 K£-vaI több Egyes szám áré 1.20 Ki vasárnap 2,-Kf. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki páHok fősseckesziö; politikai napilapja felelő* *zerke*stlő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA Szerkesztőségi Príga U« Panská ulice 12, U. emelet. — Telefoni 303VL — Kiadóhivatal; Prága IL. Panská ulice it (II emelet Telefon > 34184 SŰRQORYClMi HÍRLAP. PRAHA iCenak és sfapcsirsa (sp.) Prága, szeptember 4. Belgrádiban ko- nak-nak hívják a királyi palotát, skupcsiná- nak a parlamentet. Szerbia és később Jugo­szlávia történelmében hol a skupesina ural­kodóit a konak fölött, hol a konak a skupcsi- na fölött. A legutóbbi két és fél éviben, a ju­goszláv katonái diktatúra idejében, termé­szetesen a konak volt fölül s Európa őszin­tén elcsodálkozott, amikor a királyi palota egy egyszerű királyi rendelet formájában önként lemondott hatalmas előjogairól. De őszinte volt ez a lemondás? Sándor király proklamáció! intézett drága népéhez s benne nyomatékosán hangsúlyozza, hogy „az eddig végzett munkát és a nemzeti politika megva­lósítását a néppel való együttműködés széle­sebb bázisára'* akarja helyezni. Ez a mondat magáiban foglalja az uj alkotmány tendenciá­ját: az eddig végzett munka a nép együtt­működésével is megmarad ós a régi szellem­ben folytatódik. Az eddig végzett munka a diktatúra munkája volt, a régi szellem a dik­tatúra szelleme. Sándor király 1920 elején bevezette a dik­tatúrát, mert nem teljesen indokolatlanul azon a véleményen volt, hogy a szerbek, kur­vátok és szlovének Királyságának akkori parlamenti helyzete veszélyezteti a háború­ban keletkezett jugoszláv birodalom egysé­gét. A fiatal diktatúra éppen ezért első fel­adatának az erős centralista kormányzat ki­építését tekintette. Feloszlatta a régi politi­kai pártokat, megtiltotta, hogy bárki nemze­tiségi színezetű- politikai vagy akár kulturá­lis szervezetekhez csatlakozzék s uj admi­nisztratív rendeletéivel igyekezett végleg el­mosni a törzsi határokat s a jugoszláv népek egymástól való különállását. A diktatúra most elmúlik, de a rendszer© megmarad s igy vallóban nehéz nagy változásról beszólni. Holott nyilvánvaló, hogy a diktatúra munká­ja csak kifelé látszott eredményesnek. A had­sereg és a kegyetlen végrehajtóhatalom megw tiltott mindennemű véleménynyilvánítást vagy ellentállást, de a mesterségesen előidé­zett látszat csalt, mert a lelkiismeretes szem­lélő azonnal észrevehette, hogy a horvátok, a szlovének, sőt a szerbek is egyre fokozódó animózitással tekintettek a diktatúrára, amit különben a zágrábi Macsek-per, a gyakori terrorcselekedetek és a P r ilbic sevics-affér igazolhatnak. A szerbek és a horvátok között tátongó űr ma ugyanúgy áthidalhatatlan, mint Rád Les István idegében volt, — két év dragon ádjai valóban nem változtathatják meg a népek évszázados ellentéteit, sőt csak növelhetik azokat A konak diktatórikus módszerei nem moz­dították elő a jugoszláv törzsek kibékülését Ha a király most leépíti a diktatúrát, azért teszi, mert belátta, hogy a nagy centralizá­lási eszme megvalósításának diktatórikus módszerei kimerültek s uj eszközökkel kell próbálkozni. A diktatúrát leépítik, nem az­ért, mert megtette kötelességét, (mint a ki­rályi proklamáció oly szépen kifejezi), ha­nem azért, mert nem járt eredménnyel. Bez­zeg, ha sikereket mutatna föl, a konak nem engedné ki kezéből a pompás eszközt és nem bízná az ország sorsát melankólikusan egy skupcsinára, mely egyszer már veszedel­mesen csődöt mondott. Vagy ha rábízná: őszintén bízná rá és nem kötné meg a skup- csina hatáskörét egy oktrojált alkotmánnyal, mely lényegileg semmi más, mint a diktatú­ra leplezett és morális szempontból dekora­tívabb folytatása. A jugoszláviai népieket meg kellett nyugtatni, valami ajándékot kellett nekik adni, hogy ne lázongjanak s ez az ajándék az uj és különös skupesina, amely határozottan a konak árnyékában fog mű­ködni. Ez a váratlan esemény egyik inditóoka. A másik gazdasági jellegű. A diktatúra nyugodt gyakorlását megtorpédózta a gazdasági krí­zis, amely az agrárjellegű Jugoszláviában kétszeres vehemenciával tört ki. A központi uralom presztízsét megingatták a sorozatos 11.456 község választ szeptember 27-én Közzétették a választási hirdetményeit - 1 csehországi községek 66 százalékában, a sziovenszkéiak 87 százalékában lesz választás Szeptember 13-án délig nyújtandók be a jelöltlisták Páris, szeptember 4. A Maiin ma Géniből pesszimisztikus hangú cikket közöl az európai tőzsdék helyzetéről. A világpiacon pánikhan­gulat uralkodik és a berlini tőzsde megnyitá­sának napján történt óriási áresések vala­mennyi európai tőzsdén érezhetők. Népszövet­ségi körökben élénken kommentálják a krízis­nek ezt a váratlan uj kitörését és a pénzügyi szakértők között valóságos konsíemáció ural­kodik. A Németországnak folyósított rövid- lejáratú kölcsönöket ezután teljesen elveszett­nek tekintik. A német vállalatok, amelyek a bankokkal karöltve garantálták a külföldi kölcsönök visszafizetését, olyan katasztrófális helyzetben vannak, hogy az ő garanciájuk sem ér sokat. A népszövetség folyosóin izga­tott emberek élénken kommentálják az An­gliából és Középeurópából érkezett tőzsdei hireket. A Matin szerint az európai bizott­ság kénytelen lesz sürgősen közbelépni, külön­ben az árupiac katasztrófája után az európai pénzpiac is teljesen leromlik, aminek kata­sztrofális következményei volnának. Beavatott körök szerint az európai bizottság tehetetlen az eseményekkel szemben és nem valószínű, hogy valamilyen formában befolyást tudna gyakorolni a világtőzsdékre. Prága, szeptember 4. Az országos hivatalok tegnap kiadták a községi választáso­kat elrendelő hirdetményeket. A hirdetményeket ma teszik közzé a köztársaság érdekelt községeiben. A hirdetmény szerint a választás napja szeptember 27-ike lesz. Ugyanerre a napra írták ki Nagy-Prága száztagú képviselőtestületének választását is. A belügymi­nisztérium intézkedése szerint 11.456 községben lesz választás, ami a községek 72 száza­lékának felel meg. Országrészek szerint ez az arányszám a következő: Csehország 8432 községe közül 5572 választ, vagyis csak 66 százalék, Morvaországban ez a százalék jóval magasabb, mert 3325 község közül 2454-ben, azaz a községek 73 százalékában rendelik el a választást, aránylag a legtöbb választás lesz Szlovenszkón, ahol 3479 község közül 3087-ben, vagyis a községek 87 százalékában lesz választás, mig Ruszinszkó 487 községe közül 343-ban lesz választási kampány, ami 70 százaléknak felel meg. Ezekből a számok­ból is látható, hogy a választási kampány súlypontja Szlovén szikóra esik. A választási rendről szóló törvény értelmében az aránylagos képviseletet kívánó ké­relmet legkésőbb szeptember 11-én délig kell benyújtani. A jelöltlisták benyújtásának leg­későbbi időpontja szeptember 13-án déli 12 óra. Prága félezer szavazó­helyisében választ A prágai képviselőtestület választását elren­delő hirdetmény közli, hogy a jelöltlistákat szeptember 13-án déli 12 óráig keli benyújtani két példányban. A lajstromokon föl kell tüntet­ni a választási csoport nevét. A jelöltlistát leg­alább 500 választónak kell aláírnia. Prágában összesen 526.089 választó van s a választást 546 szavazóhelyieégben fogják lebonyolítani. Az első benyújtott lista a cseh nemzeti szocia­lista párté. Agrárpárt! agitátorok sáskajárása Ruszinszkóban A Právo Lidu jelenti Ungvárról, hogy az ag­rárok, mihelyt ismeretessé vált a választás ter­minusa, rögtön sorra látogatták a körjegyzői hivatalokat, hogy az állami hivatalnokoknak instrukciókat adjanak az agrárok szájaize sze­rinti választásra vonatkozólag. A szerednyei járás községeit sorra járják az agrárpárti agi­tátorok s azt hirdetik, hogy az agrárpárt hívei 80 koronájával fognak kapni vetőbúzát, a töb­biek drágábban. Hogy az illetők párttagsága igazolható legyen, az agitátorok 12 koronás tagdijilletményeket szednek he a hiszékeny ál­dozatoktól. Szakadás a cseh néppárt ruszin szárnyában Ungvár, szeptember 4. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) A rus-zinszkói ukránok és ukrán orientációjuU ruszinok elérkezettnek látják az időt arra, hogy nyíltan a frontra lépjenek és megkezdjék a harcot Ruszinszkó összes őslakói ellen. Az ukránok eddig ugyanis a Volosin pá­ter cseh néppártjában húzódtak meg, de mivel ez a párt az utóbbi választáson teljesen lecsú­szott, a vezetéssel elégedetlen ukrán elemek egy Grendzsa Donezkij nevű ukrán orientációjú újságíróval és költővel élükön, megalakították az „Ukrán nemzeti radikális párt“-ot és fakép­nél hagyták Vőlosinékat. Az uj párt már részt- vesz a községi választásokban. Tagjai a szélső­séges elemekből kerülnek ki. Az uj párt az uk­rán nacionalista szellem ápolását és terjeszté­sét tűzte ki programjául s egyébként is forra­dalmi alapon áll. Bizonyos, hogy az uj párt alakulása szoros összefüggésben van a lengyelországi ukrán ese­ményekkel. A pozsonyi német szociál­demokraták belső válsága Pozsony, szeptember 4. A pozsonyi német szociáldemokraták belső harca teljesen elva­dult és minden egyeztetési kísérlet eredményte­lennek bizonyult. A Slovensky Vecernik jelen­tése szerint tegnap egész nap munkában volt a párt békéltetőbirósága, amelynek tagjai közt szerepelt Czech miniszter is. Az ellentétek ré­gibb keletűek s tulajdonképpen Kalmár öngyil­kossága után robbantak ki. Kalmár ugyanis egyik hátrahagyott levelében bizonyos leleple­zés kapcsán vádakat emelt a pozsonyi német gazdasági szerencsét len ségek. Jugoszlávia la­kosságának 65 százaléka paraszt, aki elvesz­tette élet lelhet őségéit és fenyegető elkesere­déssel fordult Belgrád ellen. Az agitátorok munkája könnyebbé vált, a fegyelem bomla- dozott s a nagy nyomorért járó felelősségét a kanak diktatúrája viselte. A király nem vállalhatta egyedül ezl a lesújtó felelősséget és társ után nézett. E társ az uj skupesina lett s a nép, ha a gazdasági bajokon a jövő­ben sem lehet segíteni, nem okolhatja egye­dül a konakot, hanoim saját magát, saját kép­viselőit, a skuipcsinát is. Az is valószínű, hogy a jugoszláv királyság könnyebben kap a kül­földről nélkülözhetetlen kölcsönöket, ha „al­kotmányos" ország, mintha diktatúra, amely­nek sötét és könnyen lázadáshoz vezető esz­közeivel a nyugateurópai pénzemberek nem igen rokon szén veznek. A konak kénytelen volt segítség után néz­ni és eszébe jutott a skupesina. De hogy ural­ma ne szenvedjen csorbát s a parlament tényleg csak a szükséges szemfényvesztés vagy tűzijáték legyen, arról a megváltoztat­hatatlan királyi alkotmány gondoskodik, mely intézményessé teszi az eddigi munkát, a centralista rendszert, a népi határok eltör­lését, a jugoszláviai néptörzsek autonóm tö­rekvéseinek letörését, a nagyszeré fölény megtartását és Ószerbia kirívó elsőbbségét. A jugoszláv népek alkotmányt kaptak, de — hmeo Danaos et doua ferentes. Nyílt kérdés marad, vájjon a konak kényszerűségből meg­tett lépése eredményt hoz-e s nem jelenti-e a skupesina összeülése a belső zavarok kiuju- lását, a népek aspirációinak uj kitörésér, áruit nehéz megkötni, bármily raffiinált al­kotmányt eszeltek is ki a konak házi jogá­szai. Pánik az európai tőzsdéken A berlini tőzsde megnyitásának következményei A zürichi tőzsdét Ideiglenesen bezárták Zürich, szeptember 4. A berlini tőzsde ujra- megnyitása után nemcsak Berlinben, hanem a többi európai tőzsdén is katasztrófális áresés kezdődött, amely ma a világ egyik legfonto­sabb tőzsdéjére, Zürichbe is elérkezett. A ka­tasztrófális áresések következtében a tőzsde vezetősége kénytelen volt a zürichi tőzsdét egy napra bezárni. Húsz perces tanácskozás után ehhez a szokatlan rendszabályhoz nyúl­tak, mert különben pánik ütött volna ki a tőzsdén. A zürichi tőzsde vezetősége ma dél­után újból ülést tart, hogy a további rendsza­bályokat megbeszélje és igyekezzék az általá­nos deroute-nak elejét vetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom