Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-30 / 222. (2739.) szám
6 1931 szeptember 30, szerda. minden eredmény nélkül dolgozott a német- francia megértés útijának egyengetósén. flz első nap tárgyalásai sikerrel végződtek A sürgés-forgás,, aulák ide-oda-cikkázása délután két óráig tartott. A Wiühelmplatz és az Adlon között naphosszat meg szám Iáiba tait- lan sokaság hullámzott, amely lelkesen éltette a francia vend égmi nisztereket, valahányszor mutat kozták. Délután kiét óraikor Laval és B rá and a kŰl- ügyiminisziteri oalotáha ment villasneggélire, amelyet Curtius rendezett a vendégek tiszteletére. Utána a német és a francia miniszterek egymás között tárgyaltak és külön teremben gyűltek össze a német és a francia munkatársak, hogy megbeszéljék a programon lévő kérdéseket. A francia vendégek köréből kiszivárgott, hogy ezen az első tanácskozáson csak alapvető és iránymutató elvek kerültek szóba, a részletek estére maradnak. Délután félötig tartott a tanácskozás, akkor teát szolgáltaik fel az úgynevezett kongresszusi teremben, majd ismét küldi küllőn széled tek: Laval és Briand Brüninggel és tk tifiinelmi Jelesitlis Boriin, szeptember 29. Vasárnap este Bi .iíiag kancellár a francia vendégek tiszteletére ünnepi ebédet adott, amelyen a francia vendégeken és kíséretükön kívül a birodalmi kormány számos tagja, a birodalmi gyűlés elnöksége, a birodalmi tanács képviselői, valamint a birodalmi gyűlés több képviselője és a birodalom főhivatalnokai közül számosán megjelentek. Ebéd közben a német és a francia miniszterelnök pohárköszöntőket mondottak. Briining a következőket mondotta: — Uraim! — A birodalmi kormány nevében üdvözlöm önöket, miniszterelnök ur és Briand miniszter ur és engedjék meg, hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki abból az alkalomból, hogy elfogadták meghívásunkat és ellátogattak a német birodalom fővárosába. Higyjék el, hogy e látogatás jelentőségét teljes mértékben ismerjük és méltányoljuk. — önben, miniszterelnök* ur, a francia kormány elnökét üdvözlöm, azt a francia miniszterelnököt, akit a legnehezebb időben állítottak a francia nép élére. — önben, Briand miniszter ur azt a tapasztalt államférfiul látom, aki eddig számos francia kabinet élén állt és bét év óta vezeti a francia köztársaság külpolitikáját. Az ön neve előttünk állandóan összeköttetésben marad a korán elhunyt 8 trése marat miniszter nevével, akiről ebben az órában föltétlenül meg kívánok emlékezni. Vele ön, Briand miniszter ur, először Locarnóban találkozott és a közös munkát azóta számtalan genfi összejövetelen folytatták. Nem szabad megfeledkeznem párisi összejövetelükről sem, amelyen aláírták a Keilogg- szerzödést. — A Kellogg-paktum megkötése politikai téren maradandó eredményt jelent, de a világ gazdasági helyzete egyre válságosabbá válik, a világgazdasági krízisről tárgyaltunk elsősorban abból az alkalomból is, hogy Curtius külügyminiszter úrral együtt meglátogattuk az önök szép fővárosát. Látogatásunk óta Európa helyzete újból rosz- szabbá vált. Néhány nemzet gazdasági és pénzügyi nehézségei világkrízissé sűrűsödtek, olyan krízissé, amelynek méreteit előre senki sem sejtette és amelynek leküzdésére minden erőnket össze kell fognunk. A gondterhes időben régen fölismertük azt, hogy Európát csak valamennyi nemzet célirányos és teljes együttműködése mentheti meg a katasztrófától. Nem keli részletesen bemutatnom a francia—német viszony megjavításának jelentőségét a világ szempontjából. Ma a világ közvéleményének egyöntetű helyeslése mellett újból kifejezhetem azt. amit néhány hónappal ezelőtt mondottam, amikor kijelentettem, hogy Európa népeinek tényleges és gyümölcsöt hozó együttműködése és a gazdasági kibontakozás szempontjából föltétlenül szükséges általános európai béke csak akkor valósul meg, ha a két nagy szomszédos nép, Németország és Franciaország lelkileg leküzdötte a múltat és tekintete a jövő közös gazdasági és politikai megalapozására fog irányulni. Tudjuk, hogy a múlt rengeteg elválasztó momentumot vetett Németország és Franciaország közé, de ez nem gátol bennünket abban, hogy belássuk, hogy a német- francia együttműködés Európa gazdasági talpra állítása szempontjából nélkülözhetetlen. Tárgyalásaink alatt az fog vezetni, hogy az elválasztó momentumokat félrole- gyiik és közös erőyej dolgozzunk a gazdasági újjászületésen. Midőn ama reményemnek adok kifeji// t, hogy a Németország és Franciaország közötti kiegyezés Európa békéjének biztosítására szolgál és kivezeti a világot a gaz<PRX<3aMA<AARHngtfig Curtioissal vonult vissza, a segítőtársak pedig Hősdh párisi német nagykövettel és Frarucoie-Ponoet berlini francia nagykövettel még három óra hosszat- együtt maradtak tanácskozásba merülve. A tárgyalások előterében gazdasági kérdések állottáik, ezekről kell előbb dönteni, hogy azután következzenek a politikai problémák, amelyek amazoktól elválaszthatatlanok. Már az első tanácskozáson kedvező előjelei mutatkoztak "a megértésnek: a németdrancia gazdaságii állandó bizottság megteremtésének nincsenek akadályai. Ez a bizottság fogja a pénzügyi-; kereskedelmi és forgalmi kérdéseket dűlőre vinni. A dolog természetében fekszik, hogy a jóvátétel! probléma -és az a kérdés, hogy mi tlörténijlék 1932 juniu-s 1-e után, ha maíjd Hoover fizetési moratóriumának éve letelt, a gazdasági kérdések megvitatása során szintén szobakénült. Este nyolc óra tájban, mikor a tárgyaló felelt széímen.tek, meg volt állapítható, hogy a német-francia gazdasági bizottság megalakítása biztosítva van. Erről kedden este, mikor a francia miniszterek elbúcsúztak Berlintől, hivatalos közlemény jelent meg. égi pohárkfiszfintöK dasági bajokból, emelem poharamat és Ex- cellenciátok egészségére iszom. Laval válasza Laval miniszterelnök Briining szavaira igy válaszolt. — Kancellár ur! — Miniszter uraim! Uraim! — Briand barátom és én köszönjük a barátságos fogadtatást, amelyet rendkívül tudunk méltányolni. — Biztosíthatjuk önöket arról, hogy bérli i tartózkodásunk jelentőségét minden tekintetben ismerjük. Semmi sem jellemezheti jobI létfii program Berlin, szeptember 29. A vasárnap délutáni tanácskozások é-s az esti fogadtatás után a francia miniszterek berlini látogatásának programján hétfő délelőtt elsősorban Hindcn- burg köztársasági elnök meglátogatása szerepelt. Ennek a látogatásnak mindenütt óriási jelentőséget tulajdonítanak, mert azt akarja dokumentálni, hogy a franciák elfelejtették a múltat és Híndenburgban nem a véres háború egyik hadvezérét, hanem az uj német köztársaság fejét látják. A fogadtatáson részt vett Francois Pőncet berlini francia nagykövet és Meisncr a köztársasági elnök mellé beosztott államtitkár is. Az elnök Wilhclmstrasse-i palotája előtt a délelőtti órákban óriási embertömeg gyűlt össze és a francia miniszterek megérkezésekor éljen-Máltásba tört ki. A látogatás húsz percig tartott. Az audiencia után a francia miniszterelnök hétfőn délelőtt fél tizenkettőkor Beríheloí főtitkár és Briining kancellár és Curtius külügyminiszter társaságában meglátogatta a Bergaimon-muzeuinot. Francois Boncét nagykövet ugyancsak megjelent a múzeumban. Félórás ottartózkodás után Curtius külügyminiszter az Adlon szállodába hajtatott, ahonnét magával hozta Briand külügyminisztert és a társaság a francia vendégekkel kirándult Berlin környékére, a Haye! soktavas vidékére. A szálloda előtt újból nagy emibertönieg várakozott és Briand-t éljen-kiáilfásokkal fogadták. A francia vendégek és a német államban a tényt, mint az, hogy ma ugyanabban a teremben gyűltünk össze, amelyben több mint egy fél évszázad előtt a berlini kongresszus tárgyalt és amelybe azóta az idő éta, amikor Waddington ur országunkat Berlinben képviselte, egyetlen francia miniszterelnök sem lépett be. — örülünk annak, hogy kancellár urat és Curtius dr. birodalmi külügyminiszter urat ma itt üdvözölhetjük. Kancellár ur és Curtius külügyminiszter ur ahhoz a szellemi elithez tartoznak, amelynek nagyszerű tulajdonságait a világ ma elismeri, inért a legnehezebb időben is megőrzik hidegvérüket és tiszta látásukat. — Briand ur és én azért jöttünk Berlinbe, mert ugyanazt éreztük, arptt kancellár ur az imént kifejezett. Nem egyszerű udvariassági aktusról volt szó, amikor elfogadtuk meghívásukat és visszaadtuk a párisi látogatást. K nagy és szép fővárosban folytatni akarjuk a párisi és londoni megbeszélékeket és megtalálni a kivezető utat a mai krízisből. — A világ gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban nem javult meg. Valamennyi államférfin együttműködésére van szükség, hogy helyreállíthassuk a bizalom szellemét, mert bizalom nélkül nincs hitel, nincs árucsere, nincs eredményes munka és nincs semmi más segítség. Az a példa, amit Németország és Franciaország az együttműködés terén a világnak adhat, föltétlenül kedvezően befolyásolhatná a helyzetet. Megkíséreljük, hogy a két állam között szorosabbá változtassuk a viszonyt és helyreállitsuk a kedvező atmoszférát. Reméljük, hogy a holnapi megbeszélések nemcsak egy olyan uj szervezetet teremtenek meg, amely alkalmas az ügyek elintézésére, hanem megteremtjük a kellő módszert is a további munkára, azt a módszert, amely föltétlenül praktikus eredményekhez vezet. — Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak két országunk javára dolgozunk, hanem az egész világ, az általános rend és az általános béke javára is. — Poharamat vendéglátóink, Brüning kancellár ur és Curtius külügyminiszter urra emelem és közös munkánk eredményére iszom ki. férfiak a Havel-vidék meglátogatása után a Berlin környékén lévő Brüningliiiden villában reggeliztek, majd a kora délutáni órák-1 bán visszatértek Berlinbe, hogy délután folytassák a fontos tanácskozásokat. A több órás délutáni megbeszéléseken újból részt vettek a szakértőik is, mini vasárnap délután. Mivel az anyag kellőképpen elő volt készítve, a tanácskozások gyorsan folytak le és jóformán csak a határozatuk meghozatalára volt szükség. Brüninglinden villája semmilyen összeköttetésben sincs Brüning kancellár személyével s véletlenül csupán a két név azonos. A tegnap délutáni tanácskozások után Francois Poncet berlini francia nagykövet ünnepi ebédet adott, amelyen újabb pohárköszöntők hangzottak el a német és a francia köztársasági elnökök egészségére. A délutáni tanács-1 kozások a legszivélyesebb szellemben bonyolódtak le. Ennek következtében az esti hangulat is kiváló volt és Berlin lakossága, amely ugyancsak tudomást szerzett a tanácskozások sikeres befejezéséről, eljött a francia nagykövetség elé, hogy éltesse a vendégeket. A francia miniszterek ebéd után kénytelenek voltak az ablakban megjelenni, hogy fogadják a százezres tömeg ovációját. A német birodalom fönnállása óta még soha sem történt meg, hogy Berlin népe a francia nagykövetség előtt franciaibarát tüntetést rendezzen. 1 hivatalos kommüniké Berlin, szeptember 29. A francia miniszterek berlini tartózkodásáról a Woifíf-iroda a köveíkezó hi- vaitelos kommünikét adta ki: „A francia miniszterelnök és a francia külügyminiszter Berlinbe érkezett, hogy visszaadja azt a látogatást, amit a kancellár és a külügyminiszter néhány hónappal ezelőtt Parisban tett. Ugyanakkor az volt a cél, hogy folytassák a párisi megbeszéléseket. A két kormány képviselői ujból kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy céljuk a két nemzet közötti bizalmas viszony ápolása. Véleményűik szerint az egész világot sajtó gazdasági krízis parancsoló kötelességükké teszi, hogy igyekezetüket irindenek- előt tgazdasági téren egyesítsék és keressék a megoldást a szükség enyhítésére. már létező gazdasági egyesülések megerősítésének lehetőségeivel fog foglalkozni, továbbá uj egyesüléseket megszervezni és adott esetekben uj szervezkedési formákat teremteni. Megvizsgálja a két nemzet között érvényben lévő kereskedelmi viszonyt, hogy baszna vehetővé tegye az 1927-ben megkötött kereskedelmi szerződés óta gyűjtött tapasztalatokat. Ugyanakkor közös erővel uj pÉaclebetőségcket keres. Kölcsönös meggyőződés szerint a munkaprogram fönti vázolása nem teljes. A kot nemzet képviselői nagy súlyt helyeznek arra a megállapításra, hogy nem a többi gazdasági rendszer rovására szervezkednek. Kijelentik, hogy a közös bizottság munkája semmiesetre sem végződhet ujjább vámemeléssel. A bizottság állandóan egyértelműen fog dolgozni a gazdasági krízis lekiiz-) désére irányuló törekvésekkel és minden esetben keresni fogja a többi állam együttműködését, ha a helyzet megkívánja. így például hamarosan sorra kerül a hajózás és a léghajózás nemzetközi szerződéseinek revíziója. A német és a francia kormány képviselői azon meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a fönti lépéssel leteszik Európa újjáépítésének alapkövét A berlini munka az első lépést jelenti az általános kollektív munkához, amelyet a helyzet parancsoló- lag követel és amelyben valamennyi államnak részt kell vennie.1' Az eredmény taglalása Berlin, szeptember 29. A német—francia kommünikével kapcsolatban illetékes helyek a következőket jelentik ki: A berlini találkozón politikai kérdések is nagy szerepet játszottak, ámbár a diplomáciai 'előkészítés kizárólag a közös gazdaságpolitikai bizottság megszervezésére irányult. Politikai téren az ellentét nagy, amint azt a kétnapos megbeszélésen megállapították s különösen a jóvátételi kérdésben és a lefegyverzés körül mutatkoztak komoly különbségek. A politikai kérdések megvitatásánál a két nemzet képviselői kénytelenek voltak megállapítani, hogy egyelőre nem jutottak tovább. Éppen ezért a kérdések e komplexumát teljesen kikapcsolták, habár a francia miniszterelnök nagy súlyt helyezett arra, hogy a lefegyverzés kérdésében bizonyos német—francia tisztázódás történjék a francia államférfiak washingtoni utazása előtt. Francia szempontból a berlini ut bizonyos tekintetben a washingtoni utazás előkészítésének számíthatott. Mivel a politikai problémákban nem sikerült megállapodni, az államférfiak szükebbre fogták a tárgyalni valókat. Annak a német—francia bizottságnak, amelyet a további kérdések elintézése céljából létesítettek, elsősorban pszihológiai jelentősége van. A föladata az, begy megenyhit- se az atmoszférát és kellőképpen előkészítse a talajt a későbbi politikai megbeszélésekhez. A bizottság október közepén összeül. Élén mindig annak az országnak minisztere áll, amelyben a bizottság ülésezik. A német—-francia bizottság állandó főtitkársága a két kormány két-két- 'hivatalnokából tevődik össze. A bizottságnak jellege egyébként teljesen hivatalos és munkája tulemelkedik a magángazdaság problémáinak elintézésén. Valószínű. hogy föladata számos állami szerződés ! megkötése lesz. Elsősorban kereskedeiempoliti- kaf és technikai kérdéseket kell megoldania és a német—francia kereskedelmi szerződés a . küszöbönálló tárgyalások alatt kétségtelenül óriási ;szerepet fog játszani. A bizottság alapelvének az mondható, hogy a berlini tanácskozások Németország és Franciaország számára közös uj munkateret igyekeztek • találni. A piac kérdése nagy szerepet, játszott Berlinben, ezenkívül a kölcsönös konkurreneia kiküszöbölése, továbbá a francia—német munkatér a két -állam keretén belül való kibővítése is. Ebben az összefüggésben a gyarmatügyi kérdés is főlszinre került, de a gyarmati mandátumok eloszlatásáról természetesen nem volt szó. Olyan német-francia kereskedelmi társaságok megalakításáról is tanácskoztak, amelyek jóval fölülmúlnák a nemzetközi kartellek kereteit. és közös finanszírozásban volna részük, fi messzemenő együttműködés gondolatából fakad az a szükségszerűség is, hogy a szakszervezeteket bevonják a tárgyalásokba, mivel a két nemzet szociálpolitikai helyzete teljesen elütő. A konkurrenciát a hajózási problémákból igyekeztek kiküszöbölni, különösen a hajózás és a léghajózás terén. A tárgyalók mindenképpen tekintettel voltak a kivüléső államokra. Különösen Anglia helyzete játszott nagy szerepet a tanácskozásokan. A jóvátételi kérdésben a tárgyalók olyan szabályozást kerestek, amely Franciaországnak bizonyos gazdasági kárpótlást ad. Ennél a kérdésnél a birodalom államférfiai elsősorban az úgynevezett áruszállításra gondoltak. Mielőtt e téren a hatalmak megegyeznek, természetesen azokat az államokat is be kell vonni a tárgyalásokba, amelyeket a jóvátételi kérdés szintén érdekel, elsősorban Amerikát. Németország legnagyobb baja a tőke hiánya. Természetesen erről is szó volt különösen amikor a jóvátételi számlára történő áruszállítás ügye került megvitatásra és bizonyos, hogy Laval Washingtonban tisztázni fogja a német ipar fi nanszirozásának kérdését. A nejnél és a francia miniszterek helyesnek (állják, hogy egy olyan különleges szervezetet teremtsenek, amelynek mnukamődja kézzelfogható eredményeket garantál. Éppen ezért megállapodlak a közös német-francia bizottság megalakításában. Ez a bizottság a résztvevő államok központi irodáinak bevonása melleit egyesíteni fogja az országok gazdasági és munkásrétegeinek hivatott képviselőit. A bizottságot a két kormány vezeti. De ezenkívül állandó és közös főtitkárságot szerveznek. A bizottság üléseit szükség szerint az egyik, vagy a másik államban tartja meg és munkáját hamarosan megkezdi. A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a két nemzet gazdasági kérdéseit anélkül, hogy más nemzetek érdekeit sértené é« elhanyagolná a szükséges általános nemzetközi együttműködést. Elsősorban a Az egész fiiig üti Prdr^j szeptember 29. Megállapítható, hogy a francia sajtó nagy örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a párisi államférfiak barátságos berlini fogad látását. Egyetlen nap alatt több történt a nőmet francia közeledés érdekében, mint az elmúlt három évben. A kommentárok mind optimisták és soha oly szépen nem írtak Németországról, mint most. A Petit Párisién szerint a fogadtatás kedvező előjel. A Journal és a Petit Journal közösen megállapítja, hogy mindkét részről páratlan jóakarat nyilvánult meg, ami a mi elégedve gazdasági és politikai kibontakozás alapelve. A Matin elsősorban annak örül, hogy a német-francia bizottságban a munkások és a szakszervezetek is helyet kapnak és igy eleve meg van cáfolva az a kommunista közbevetés, hogy a közeledés a munkásság érdekei ellen történik. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik különben a szocialista Populaire. Az Intrasigeant többek között kiemeli a francia miniszterek Hi ndenburgnál tett látogatásának szimbolikus jelentőségét (Folytatás a 7. oldal 4. hasábián
