Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-30 / 222. (2739.) szám

lfsi »B»ptembftr 80, sgerda. ^T^OmA\\<AARHIRIíAX* 5 A berlini világ Laval és Briand két napig a teljes egyetértés szellemében és a német nép szüntelen őváciéja mellett tárgyalt a birodalmi fővárosban A praktikus eredmény: állandó bizottság alakult j& lelkes fogadtatás — KordiáSís pohárkdszőniők - A franciák Hindenburgná! — Az elutazás A világlapok teUes sikertől és uj éra kezdetéről Írnak (sp) Prága, szeptember 29. Lárvái francia miniszterelnök és Briand francia külügyminisz­ter szombat délután négy órakor indult el Pá­riából a varsói expresszel, hogy visszaadja Bröningnek és Curtiusnak Berlinben azt a lá­togatást, amit a két német államférfim a közel­múltban Párisban tett. Az alábbiakban részle­tesen beszámolunk a vasárnap reggeli megér­kezésről, a vasárnapi és hétfői tárgyalásokról, ismertetjük a pohárköszöntoket és a kommüni­kéket, valamint azokat a nézeteket, amelyek a nagyjelentőségű látogatással kapcsolatban Európában kikristályosodtak. Már most megál­lapítható, hogy a berlini látogatás történelmi jelentőségű dátum, amely jóval fölülmúlja a párisi, vagy a londoni konferenciák jelentősé­gét s egyedül Locarnőhoz hasonlítható. A ta-< náeskozásokon, de az egész atmoszférán is Stresemann szelleme lebegett, azzal a lényeges különbséggel, hogy míg Stresemann elsősorban a politikai ellentéteket igyekezett kiküszöbölni a két nemzet között, addig most alapjában vé­ve gazdasági közeledésről volt sző, mert a két nagy nemzet belátta, hogy a végleges kibékü­lés és az általános jólét csak a gazdasági ellenr tétek és a pénzügyi differenciák lebontásán át valósítható meg. Míg a múltban a külügymi­niszterek szerepeltek az előtérben, most, a nagy gazdasági Locamónál a két miniszterelnök: tava] és Briining határozta meg a tárgyalások irányát. A pozitív siker egyelőre egy állandó német—francia gazdasági komlté megteremté­se, amely esetről-esetre és az általános problé­mák megoldását is előkészítve, fog működni Németország és Franciaország között. Az ipar, a kereskedelem, a munkásosztály és az általá­nos konjunktúra depresszióiát igyekeznek az államférfiak eltünteti s ebből a szempontból a berlini kezdeményezés beláthatatlan jelentősé­gű esemény lehet. Köztudomású, hogy az euró­pai malaise legfőbb oka Németország és Fran­ciaország ellenségeskedése. Ha a két nemzet kibékül —- s most kísérlet történt, hogy ez a kibékülés az örökös veszekedést eredményező és megoldhatatlannak látsző politikai ut helyett a sokkal közvetlenebb és kézenfekvőbb gazda­sági utón történjék meg —, akkor a többi euró­pai kisebb nemzet, főleg a középeurőpal nem­zetek, gazdasági krízisét la könnyebb kiküszö­bölni. A gazdasági közeledés princípiumában egyszóval sok Igazság van és sok praktikus, vagy nélkülözhetetlen megoldáshoz vezethet, talán a küszöbönálló szörnyű tél problémáit is megoldja, de sokkal jelentősebb az a psziholő- giai hatás, amit a nagy találkozó eredménye­zett. 1878 óta francia miniszterelnök nem volt hivatalos minőségben Berlinben. A mostani lá­togatás több, mint ötven év hibáját igyekszik jóvátenni s a világlapok egyöntetűen megálla­pítják, hogy az az éljenzés, amely a párisi pá­lyaudvaron Németországnak szólt, • az a szttn­I akik a határig a francia vendégek elé utaztak. fCézszoritások, kölcsönös iróniái tat.ke zások I ös élénk beszélgetés közben indult meg a me- i net a kijárat felé. Elöl ment Laval és Brüuing, I utána Briand, CurtiussaL A régi udvari váró- | terem előtt i megállította a francia minisztereket egy fe­hérruhás kislány, aki előbb Havainak, az­II után Briandnak fehér virágokból kötött bök- |; rátát nyújtott át, amelyekben a sza'agok i > Berlin városának színeiben pompáztak. : Mind a Letten lehajoltak a kislányhoz és né- i hány kedves szóval köszönték meg a figyel­met. I A pályaudvar főbejáratának lépcsőzetes ni nem akaró óváció, ahogy Berlinben a száz­ezres tömeg Franciaországot éltette, kétségte­lenül egy kedvezőbb éra előjele lehet. Mindkét helyen egyformán a békét éltették s néni lehe­tetlen, hogy a gazdasági depresszió mélypont­jára eljutott emberiség ma végre belátja, hogy ha ki akar emelkedni abból a nyomorból, mely­be saját hibájából esett, elsősorban a régi el­lenségeskedéseknek kell véget vetni és az egyéb olyan tévedéseknek, ami az egyik népet elválasztja a másiktól. A francia miniszterek ma reggel elhagyták Berlint. Elsőnek az elutazásról számolunk be, hogy azután kronolőgikus sorrendben elmond­juk a két jelentős napnak történetét A franciák ma réssé! eihasyták Seri nt Berlin, szeptember 29. Laval francia mi­niszterelnök és Briand külügyminiszter ma reg­gel félnyolckor elhagyták az Adlon-szállodát, ahol berlini tartózkodásuk alatt laktak. A bú­csú zásnál megjelent a szállodában a német kül­ügyi hivatal számos magasrango hivatalnoka, köztük Mutnm követség! tanácsos, aki a fran­cia nagykövettel együtt a határig kiséri az elő­kelő vendégeket. A friedrichstrassei pályaudvaron a korai idő miatt csak kisszámú közönség jelent m«g. Cur- tlus dr. német külügyminiszter negyednyolckor már a pályaudvaron volt, még mielőtt a fran­cia vendégek odaérkeztek volna Brüning kan­cellár félnyolc után érkezett a pályaudvarra és a* úgynevezett hercegi váróteremben elbúcsú­zott a francia vendégektől A francia miniszterelnök és a francia külügy­miniszter hét óra ötven perckor elhagyta a né­met fővárost. A francia nagykövetség vala­mennyi diplomatája és tisztviselője megjelent a pályaudvaron, valamint a berlini francia koló­nia számos tagja is. Hoesch párisi német nagy­követ ugyancsak részt vett a hncsuzáson. a vese- ás hólyagbeteg- ségek különleges ásvány* vize. Kérdezne meg orvosát! Laval és Briand Berlinben feljárójánál ismét meg kellett állni, mert a j fotográfusok tömege meg akarta örökíteni a j történelmi nevezetességű jelenetei Sorához-! tak az urak, hogy mindenki előnyösen mu-i taík-ozzék a képen: Brikung kancellár, akinek) sápadt arcán ritka a mosolygás, igyekezett vi- j dám arcot vágni, Laval és Briand is mosoly-I goit. A felvétel sikerült. Az első ,.Hoch“ Mikor a menet ismét megindult, félénken J — A rór felfrissítése céljából ajánlatos} néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizei inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a béimükődést, erősíti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt A Ferenc József keserilviz gyógyszertárakban, drogériákban és füsaerüzletekben kapható. Berlin, szeptember 29. Az időjárás is ked­vezett a francia miniszterek berlini bevonu­lásának. Ragyogó napsugár és felhőtlen ég. Vasárnap korán reggel rengeteg nép özön­lött ki a friedrichstrassei pályaudvarhoz, amelynek környékét rendőrkordon szigorúan elzárta és megszállotta az állomásépület felé torkoló uocákat Hiti érék minden fogadkozása ellenére nem­zeti szocialista tüntetéstől lehetett tartani, ámbár a vezér kiadta a jelszót, hogy nem is kell tudomást venni a francia vendégek ér­kezéséről. A pályaudvar feljáratánál a filmoperatőrök és fényképészek egész hada állott fel gépeivel a rendőrkordonon belüL Grzezinszki rendőr­főnök és Hammersberg, a bűnügyi osztály vezetője személyesen ellenőrizte a szigorú intézkedések végrehajtását. Háromnegyed, nyolc órakor kezdődött a hivatalos személyi­ségek felvonulása. Először a, külföldi sajtó képviselői érkeztek, akiknek számára külön helyet tartottak fenn. Csak Parisból .% hír­lapíró jött Berlinbe. Nyolc óra volt. mikor feltűntek a birodalmi kancellár, a külügyminiszter, az államtitká­rok és a kieéret autói. A német urak ürme* pies (feketében voltak, (fejükön mlinder. A peronra érve, jelentette Brümng kancellár­nak az állomásfőnök, hogy a párisi vonatnak 20 perc késése van. A hidegben nem volt kellemos a várakozás. Csoportok képződtek a kancellár és Curtius körül, amelyekben élénken beszélgettek a nap eseményeiről. Időközben kiérkeztek a berlini francia nagy­követség személyzetének tagjai teljes szám* mai, hogy ■üdvözöljék uj főnöküket, André Francois-Ponoet-t. A párisi gyors megérkezik Félkilencre járt az idő, amikor a? üvegcsar- nok alá gördült a párisi gyors. Lassan jött, hogy a francia miniszterek szalórikocsijai a széles piros szőnyeg előtt álljanak meg. Laval miniszterelnök és Briand külügymi­niszter az ablak mellett állott. Mind a két téri megemelték cilinderüket, púkor meglátták a rajuk várakozó német urakat. Elsőnek Laval szállott ki s egyenesen Brüning felé tartott, aki melegen üdvözölte. Utána jött le a szalóu- kocsi lépcsőjén botjára támaszkodva Briand. Mosolygott s erősen megrázta Curtius kezét. A. francia miniszterek kíséretében volt Hősek párjai német nagykövet és Francois Poneet, elhangzott az első Hoch s utána erőteljes Vive la Paix! Briand levette kalapját, és meglen­gette a tömeg felé. • Most ujult erővel sok ezer torokból hang- j zott: Vive la Paix! Az autók egymásután állottak elő. Az első j kocsiban Laval Briiuing kancellárral foglalt helyet, a másodikban Curtius felsegítette a fáradtan, nehéz járással lépkedő Bríamd-t s melléje ült Következett azután még nyolc autó a kisérottel Így indultak meg a Párisi téren át az Adlen szállodához. Az egész utón odafelé erős rendőrkordonok mögött a közönség tízezrei lelkesen éltették a fran­cé* minisitereket Lépteu-nyomon hallat­szott: Viye la P&ix! A francia miniszterek szállása előtt sorako­zott fel a francia kolónia, mert programban volt, hogy az érkezés után Laval és Briand először a honfitársakat fogadja. Csak éppen az ut porát verték le magukról A vendég miniszterek és máris megkezdődött a program. Elsiettek a francia nagykövetség palotájába, amely közel esik az Adlonhoz, Diszbeöltőzött rendőrség állott sorfalat az utón mindvégig, a nagykövetségi palota feljárójá­nál pedig ragyogó díszruháé szolgák serege sorakozott fel. Ott várták Láváit és Briandt a francia kolónia tagjai, férfiak ée nők s feltű­nően sok gyermek. Fél évszázad óta először történik, hogy francia miniszter érkezett a német fővá­rosba. Laval nyilatkozata a sajté előtt A francia nagykövetség hatalmas fogadótér­ijének sarkában karosszék támlájához tá­maszkodva állott Laval, mikor bevonultak a sajtó képviselői. Meghajtották magukat a francia miniszterelnök előtt, aki főhajtással fogadta a köszöntést, majd elővett egy papír­lapot és rövid nyilatkozatot olvasott fel. Ar­ról szólott, hogy jött megújítani javaslatát, a a német-francia állandó bizottság megalakí­tását, amelytől gazdasági téren sikert remél Laval miniszterelnök francia nyelven olvas­ta fel nyilatkozatát, amely a következőket tar­talmazta; — Berlini látogatásunk a német-francia vi­szony alakulásában és . történetében fontos dátum lesz. Meg akarjuk erősíteni a. hitet és a bizalmat az őszinte együttműködés lehetőségé­ben, amely múlhatatlanul szükséges. Ha nem fog is valóra válni az a becsvágyunk, hogy ki­küszöböljünk minden bizalmatlanságot és félreértést, amely még itt-ott mutatkozik Németország és Franciaország között, ha óva­tos elővigyázatból bizonyos kényes kérdése­ket most, nem ia akarunk érinteni, erős bennünk a szándék, hogy minden le­hetőt elkövessünk ezeknek a kérdéseknek megoldására, semmit eem tévesszünk szem elől, hogy minél előbb előkészítsük a köl­csönös jóviszony szempontjából a jobb jö­vőt. — Gazdasági téren azonnal csel eked- | hetünk és fogunk is cselekedni. Mert szilárd bennünk az eltökéltség és a szándék, hogy a két ország érdekeit megoltalmazzuk b én á í magam részéről is igyekezni fogok ezt köte- | lességet a nemzetközi szolidaritás jegyében | teljesíteni, ! A párisi és a londoni tárgyalások szeren- ! esés bevezetései voltak a most Berlinben meg­induló tárgyalásoknak, amelyeknek kézzelfog­ható eredményeket kell hoznia. ftu a néniéi kormánynak módszert és utat ajánlottam, hogy együttesen hozzuk létre a német-francia megegyezést olyképpen, hogy közösen vizs­gáljuk mindazokat a gazdasági kérdéseket, amelyek egyaránt érdeklik a két országot. — Ha a mostani faladatunk szerénynek látszik is, a közeledésnek nagyban fog szol gálni, ha gyakorlati eredményt érünk el, mert akkor abból kiindulva tovább haladunk azon az utón, amely az ideálok és a megér­tés felé'vezet, ami mindannyiunknak közös célja. • Mint a francia kormány elnöke jöttem Németország fővárosába Aristide Briand kül­ügyminiszterrel, aki a béke müvének előkar- coea s az a megható fogadtatás, amelyben részesültünk, kedvező előjel. Av egész világ nyugtalan, még sóhásean tapasztalt gazdasági bajok szakadtak ránk, minden szem felénk fordul: sikerül- ni kell a megegyezésnek, mert ebben van valamennyiünk üdve. Hosszas tapssal fogadták a hallgatók Laval nyilatkozatát, amely uitáu a francia minisz­terelnök bement a nagykövet dolgozószobá­jába, ahol fel volt állítva a rádió mikrofónja. Néhány szót. mondott belé a német nép üd­vözlésére és hangsúlyozta, hogy a német- francia megértés létrehozása céljából jött kollégájával, Arlétide Briand-nal Berlinibe, Briand megkoszorúzta Stresemann sírját A nagykövetségről Laval a kancellári pajo- tóba ment, hogy meglátogassa Rrünlnget Azalatt Briand a berlini uj francia nagykö­vettel kocsiba szállott és kiliajtátott a. Bejg- .mannsírasso végében lévő témétöbe Strese- mauu sírjához. Az autó hűtője fölött, hatal­mas fékér krizantém koszorú volt francia uemwttei'Mi szalaggal. A temetőbe senkit sem engedtek, hogy ,b í unt lan ok ne zavarják a francia külügyminiszter kegye léte? aktusát. Briand letette a koszorút megboldogult barátjának márvány sírkövére s lehajtott fejjel percekig áh itatós hangulatban állott a simái. Visszatérve a francia nagy-követségre,. Briand úgy nyilatkozott a sajtó képviselői előtt, hogy önömmel jött. Berlinbe s a moz galmas programot néhány percre megszakí­totta. hogy lerója kegyeletét Strcsemiann irápt, akivel meleg barátságiban és nem | A SALVATOR FORRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom