Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-26 / 220. (2737.) szám
6 <PI«<Hl/V)AGYARHlRLAR 1931 szeptember 26, szombat. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor- szágba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17. II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12., III. em. eszközöl. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telelőn 27 87. Lfírlnckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. FŐ-ucca 69„ L em. Jobbra. NYITRAl szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ticca 7/2. Japán visszavonul, megelégedés Genfiben Közvetlen tárgyalások előtt? — A tapintatos amerikai jegyzék és Berak kirohanásai A HÁZBÉR Irtás KARINTHY FRIGYES Murger, az elmúlt század édes-bus bohém- romantikájának költője felejtette el megírni az alábbi esetet, — most, elkésve, az élet produkálta létre, korszerű keretek között Én egy szavahihető tanútól hallottam. A tehetséges fiatal költőt gazdag és jólelkü barátja szabadította meg lakásgondjaitól, mikor, egy évvel ezelőtt, megnősült. Megkérte édesanyját, hogy egyik körúti bérházában adjon bérbe, a költő társadalmi állásának megfelelő polgári négyszobást — féláron, a költő gazdasági helyzetére is gondolva. Évnegyedkor, látván, hogy a költő szórakozott, felkereste öt a kávéházban. — Kedves barátom, — hívta diszkréten — megfeledkeztél a házbérről. Kérlek, nekem kínos volna édesanyám előtt, akinél beprote- zsáltalak és aki ilyen kivételes feltételeket adott... Izé... talán nincs pénzed? — Nincs, — felelte a költő azzal a bámulatos kifejezőerővel, mely rövidsoru, expresszio- nisfaizü verseit is jellemzi. A mecénás fejét vakarta, óvatosan körülnézett. — Hm ... hát kérlek, idehallgass. Odaadom neked a háromszázat, amit fizetned kell, azonnal vidd fel édesanyámnak, — de nehogy eláruld magad, hogy tőlem kaptad! Azt akarom, hogy ne legyen oka már az első negyednél szemrehányásokat tenni nekem. Majd ha lesz pénzed, megadod. A költő nagylelkűen megígérte, hogy diszkrét lesz. Felvitte a pénzt. Kedves, finom öregasszony fogadta, akiről pár percnyi beszélgetés után kiderült, hogy szenvedélyes irodalonibarát (fia is tőle örökölte ezt a ritka adományt) s a költő titkos bámulója. — Nézze, mester, — mondta neki megértő mosollyal — vallja be, nehezére esik ettől a kis pénztől megválni... Tudom, milyenek a viszonyok... — Hát bizony — pironkodott a költő. — ídehallgasson. Tegye csak el a pénzt, — majd kifizeti, ha sok lesz. És egyáltalán — nem akarom, hogy a házbérnegyed ilyen polgári gondokat okozzon szebbrehivatott lelkében. Csak egyre kérem: a fiamnak ne szóljon a dologról, ő nagyon restciné, hogy a pártfogolja kárt okozzon nekem. A költő megígérte, hogy diszkrét lesz és emelt fővel távozott. Egy évig, két évig, minden rendben volt a költő boldogan élt. Két év múlva, gyermekáldás öröme közeledvén, a költő közölte egyik barátjával, hogy lakást keres, hurcolkodni akar, — De miért? — csodálkozott a barát. — Hiszen négy szobád van. egy gyerekkel is bőségesen elég. — No igen, — mondta a költő szórakozot- ín _ Hiszen a lakás megfelelne... Csak tudod, a nehéz viszonyokhoz és növekedő kiadásaimhoz képest egy kicsit keveslem a ház- bért ... — Szül lő Géza betegségéről tegnap közölt hírünkben elnézésből nem isze-reipel a betegség közelebbi megjelölése. Pótlólag közöljük, hogy Szrfil-lő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő gécos tüdőkat.arruéban betegedett meg. A pártvezér betegségéről szóló hírek mindenütt nagy megdöbbenést keltettek e, tisztelői és barátai Szlovenezkó és Rmszinszkó minden részéből állandóan érdeklődnek hegyié te felől. A kezelő orvosok biztosra veszik, hogy Szül lő Géza erős szervezete rövidesen legyőzi a betegséget. MagvornyelviJ református istentisztelet Prágában. 1031 szeptember 27-én, vasárnap délelőtt, fél 0 órakor Prágában az evangélikus katonai templomban (Kostel u sv. Martina. f'raha í., IJholny trh.) Szakai! János református lelkész magyarnyelvű református tatén ti sztéléiét tart. Gonf, szeptember 25. A japán kormány válasza a népszövetségi tanács fölhívására ma érkezett meg Geníbe. Yoshisawa a terjedelmes dokumentumot ma adta át az illetékes tényezőknek. A válasz szerint a japán csapatok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy ne lépjék át a japán alattvalók védelmére okvetlenül szükséges és életbeléptetendő rend- j szabályok határait. Az incidenst a mukdeni 'vasútvonallal történt események provokálták. ; A japán kormány mindenképen arra törekedett, hogy a helyzet elmérgesítését meggátolja. Az a célja, hogy az ügyet békésen és közvetlen tárgyalások révén szabályozza és ezt a célját a jövőben is követni fogja. A tanács felhívásának második pontjára vonatkozóan a japán kormány súlyt helyez annak ki- nyilvánitására, hogy időközben csapatainak legnagyobb részét visszavonta a vasútvonal zónájára és olyan helyeken koncentrálta hadseregét, amely szerződésileg japán tulajdon. A zónán kívül csak olyan helyeken maradtak japán katonák, ahol az ott élő japánok testi és vagyoni épsége megkívánja ezt. A rendszabályok természetesen nem jelentenek katonai megszállást. Egyébként a japán csapatok minden vonalon visszavonulóban vannak, mert amúgy sem volt szándékukban Madzsu- riát megszállni. A népszövetség köreiben örömmel fogadják a japán válaszjegyzéket és hangsúlyozzák, hogy Japán hajlandó Kínával közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni. Ha sikerülni fog a Japán és Kína közötti konfliktust simán elintézni, úgy ez elsősorban a népszövetség érdeme lesz. A népszövetségi tanács ma délután hat órakor ülést tart és a mandzsuriai kérdéssel fog foglalkozni. Japáneüenes hangulat Amerikában Newyork, szeptember 25. Mig az amerikai kormány Japánhoz és Kínához intézett hivatalos jegyzéke rendkívül tapintatos és Japánnal ugyanolyan udvariasan bánik, mint Kínával, addig Bcrah szenátor, a szenátus külügyi előadója tegnap rendkívül heves beszédet intézett a japánok ellen. Mandzsúria megszállásában a nemzetközi szerződések megsértését látja. Borah a világpolitikai és világgazdasági szervezet teljes összeomlását jósolja arra az esetre, ha a meglévő szerződéseket egyes hatalmak ugyanúgy lábbal fogják tiporni, mint most Japán tette. Hs aurái’pári a műtrágyával évi haissái milliót húz M a eaidák zsebéhői Szakszerű hozzászólás szerdai cikkünkhöz Prága, szeptember 25. Szerdai számunkban hosszabb cikk keretében fejtettük ki azt, hogy a cseh agrárpárt az abszolút befolyása alatt álló mütrágyakartelek és értékesítési központok utján mintegy 200 millió koronával vesz be többet az eladott műtrágyáért, mint amennyit ugyanilyen mennyiségért a németországi mezőgazdaság fizet. Cikkünk mindenfelé mély benyomást keltett s még azokban a falvakban is, amelyekben eddig jelentős számú Hodzsa-féle gyászmagyar akadt, a gazdák felháborodása leírhatatlan. Egy helyreigazítás Számtalan levél érkezett szerkesztősé giünkbe, melyeknek irói meglepetésüknek, mások jogos haragjuknak adnak kifejezést, hogy az agrárpárt a saját céljaira megadóztatja a műtrágyát. A sok levél között beérkezett egy helyreigazítás is, azonban nem az agrárpárttól, hanem egy Szakembertől, kinek nevét a külföldi szaklapok is ismerik már. Az érdekes .Jielyreigazitás", amelynek a legnagyobb készséggel helyt adunk, igy hangzik: A Prágai Magyar Hírlap szerdai számának a cseh agrárpárt mü trágyaadó járói szóló cikkében közölt adatok rendkívül érdekesek, fontosak, de nem teljesek. Az agrárok drága pártvircsaftjukra a műtrágyával nem kétszáz milliót keresnek, mint azt a cikk megállapította, mert legalább négyszáz millió koronát tesz ki az az ősz- szeg, amelyet az agrárpárt „szakemberei" által végzett helytelen, sőt félrevezető műtrágya-propaganda a kisgazdák zsebéből kiszedett, emellett kiszámíthatatlan az a kár, amit a tévesen vagy fölöslegesen használt műtrágyák okoztak. Hivatkozom itt a Prágai Magyar Hírlap 1930 december 19. december 28, december 31 és január 3-iki számaiban közölt 'cnk^sbíofegítcwnra, amelyben ezt a kérdést részletesen tárgyaltam s kimutattam a cseh agrárpárti műtrágya-propaganda tudatosan félrevezető működését. Tény tehát az, hogy az agrárpárt a műtrágyával a saját pártcéljaira nem kétszáz, hanem gyengén számítva legalább évi hatszáz millió koronát von el a nyomorúsággal birkózó kisgazdáktól. Prága, szeptember 25. Fekete Imre mérnök. Ebhez a „helyreigazításhoz" egyelőre nem kívánunk észrevételeket fűzni. Azt gondoljuk, nem is szükséges. Interpelláció e postára miniszterhez az eperjesi mit magyar postaalkalmazottak egyrészének nagy nyomora tárgyában Beadlak: Dohránszky János nemzetgyűlési képviselő és társai bajukat és a rajtuk esett sérelmet s nincsen okom kételkedni fenti adatok valódiságában, annál kevésbé, mert ezt okmányokkal is igazolták. Hogy sérelem és igazságtalanság történt, már abból is látszik, hogy a volt postaalkalmazottak közül — akiknek aláírása szintén rajta van a sorsdöntő nyilatkozaton — ketten ma nyugdijat kapnak, hárman nyugdíjként kegydijat élveznek életük végéig, négyen még ma is szolgálatban vannak, de sem nyugdijat s egyáltalában semmit sem kapnak tizen és pedig: Tirdily József, Soltész Antal, Stefankó András, Dunay Manó, Viszoczky Miklós, Kbtora Mihály, Goldber- ger Samu és Demkó Pál özvegye. A többiek, akik ugyancsak aláírták a nyilatkozatot, részben elhaláloztak, részben elköltöztek. A legelfogultabb ember is látja ebben az igazságtalanságot, mert: vagy helytelenül cselekedtek ezek a postaalkalmazottak, vagy úgy jártak el, ahogy azt az akkori viszonyok megkövetelték, de mindkét esetben miért vannak csak egyesek kegyben és miért nem valamennyien? Demokratikus államban minden állampolgárnak egyenlő mértékkel kell mérni! Fentiek alapján kérdem a Miniszter Urat: van-e tudomása a volt eperjesi magyar postaalkalmazottak nyilatkozatának részbeni meghamisításáról s ismeri-e az ennek következtében való nagy nyomorukat? hajlandó-e vizsgálatot indíttatni s ennek alapján orvosoltatni a tízesztendős sérelmet? Aláírások. Az eperjesi volt magyar postaalkalmazottak nagy része hosszú évek óta a legnagyobb nyomorral küzd, mert — e szerencsétlenek kijelentése szerint — a posta igazgatás és az illetékes hivatalaik állítólag hamisított okmány alapján elutasították ezek természetes jogigényének teljesítését, amit ők hosszú évekig tartó szolgálatukkal szereztek, amely idő alatt rendesen fizették a postaalkalmazottak nyugdíjalapjának illetményeit. Ez alkalmazottak mai helyzete annyira borzalmas, hogy lehetetlen tovább várni az elkövetett sérelem orvoslásával. ők maguk szánalmas sorsuk fejlődését a következőképp adják elő: Az államfordulat első napjaiban a csehszlovák hatóságok átvették az eperjesi postaalkalmazottakat, ezek !e is tették a hüségfoga- dalmat Fábry akkori zsupán kezébe. Három hónapon át a legnagyobb odaadással és köz- megelégedésre dolgoztak. Minthogy azonban kevesebb szolgálati illetményt utaltak ki számukra, mini másoknak, akiknek rövidebb szolgálati idejük volt, nem fogadták el szolgálati illetményeiét, úgyhogy o három hónapig teljesen ingyen dolgoztak. Volt magyar főnökük szintén elhagyta őket, elköltözött, de ők nem hagyták el helyeiket, hanem Smroek uj főnökü k nek igér e t e 11 et te k, hogy m i n d- addig dolgozni fognak, amig a szükség megkívánja. Ez időben már egész Szlovenszkó- szerte sztrájkok voltak, talán csak az eperjesi postaalkalmazottak dolgoztak a legnagyobb áldozatokkal, ezért sztrájkoló kollégáik meg is támadták őket Kassán, ahonnét autón szállították a postát, mert a vonat nem közlekedett. Mások sürgetésére 1919 március 7.-én nyilatkozatot nyújtottak be, amelyben kérték szolgálatuktól való felmentésüket, de egyúttal bejelentették, hogy a póterők megérkezéséig tovább is helyükön maradnak. És ez a nyilatkozat oka és kezdete annak a kálváriának, amelyre ezek a posta alkalmazottak ez időtől kezdve jutottak. Utólag ugyanis és az aláírók tudta és beleegyezése nélkül valaki erre a géppel írott nyilatkozatra rávezette kézírással, hogy lemondanak minden, a csehszlovák köztársasággal szemben való jogigényükről. Négy alkalmazottnak az aláírása is hamisított volt. Ezen részben hamisított irat miatt utasittatnak cl azóta kérvényeik, amikkel szerzett jogaikat akarják érvényesíteni, aminek következtében azóta szinte leírhatatlan nyomorban tengődnek. Ez tömören a tényállás. Ezek a szerencsétlenek ma^puk mondták el teljesen objektiven — Meghalt Sághy Kálmán, a pozsonyi Tol- dy Kör ^másodelnöke. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Sághy Kálmán nyug. miniszteri tanácsos, a Toldy Kör másodelnöke csütörtök délután nyolcvan éves korában meghalt. Temetése szombat délután fél négy órakor lesz a pozsonyi Szent András temetőből. Halála széles körökben nagy részvétet keltett. A régi Pozsony egyik legismertebb, közkedvelt egyénisége száll vele a sirba. Gyermekei, Sághy Ferenc, nyug. hús zár alezredes, Sághy György dr. nyug. miniszteri osztálytanácsos, budapesti ügyvéd, iíj. Sághy Kálmán nyug. huszárszázados, Sághy Sándor apátplébános, Sághy Marianne férjezett dr. Jausz Györgyné, azonkívül kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. — Házasság. Rehorovszky Etelka és Hajdú József szeptember 28-án, hétfőn d. e. 11 órakor tartják esküvőjüket a pozsonyi r. k. dóm- templomban. — A kassai esküdtszék tízévi {egyházra ítélt egy gyilkos tőketerebesi cigánylegényt. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai esküdtszék tegnap tárgyalta Dancsó Rudolf tőketerebesi cigánylegény gyilkossági bűnügyét. A gyilkosság két cigánycsalád háborúságára vezethető vissza. A Dancsó és a Mateov cigánycsaládok közt ugyanis mór régi háborúság dúlt és ez a háborúság ez év április 26-án véres verekedéssé fajuilt, amelynek folyamán a két család férfitagjai késekkel mentek egymásnak és Dancsó Rudolf úgy szúrta mellbe Mateov Gézát, hogy a szerencsétlen ember holtan terült el a földön. A mai tárgyaláson az esküdtszék verdiktje alapján a bíróság tízévi fegyházra ítélte a gyilkos cigány legényt. — Pozsonyban tanuló egyetemi hallgatók figylemébe. Azon egyetemi hallgatók, akik Pozsonyban lakást és ellátást keresnek, forduljanak a Magyar Diákotthon vezetőjéhez, Janson Jenő tanárhoz (Safurik lér 4. I. 6,), ahol megfelelő címeket és egyetemi tanulmányaikra vonatkozó felvilágosításokat kaphatnak. Válaszbélyeget mellékelni keü.
