Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-02 / 199. (2716.) szám
Szeptember 5-én fél 9 órakor Kassán, a Schatkház nagytermében, magyar főiskolások bállal egybekötött kútéitresije iiSá Iaiiái, Umiliilí, Zathweaky Ede közreműködésével fokozásával és k ián életlen bah aj tájával helyreálltam igyekezni. Miből lizeeisan többet a pangó ipar és kereskedelem, miiből az üzemiét bezárni kényszerülő gyáro'S, a beyétel nélküli orvos, ügyvéd és egyéb szabad pályán levő ember? Miből a gazda, amikor a termés az egész államiban gyenge, Szloven- szkón és Riuszirttszkón pedig egyenesen siralmas, még szalma sincs elegendő, úgy hogy takar mányin Jéggel is számolni kell s ami termés mégis van, abban sincs kereslet. A kormány tétovasága, a gabonabehozatal rendezetlensége tartózkodóvá teszi az árutőzsdét is. A törvényhozó testületek feladata és kötelessége tehát rászorítani a kormányt az észszerű takarékosságra. Hol? Elsősorban a miilliárdokat elnyelő im- prduktiv hadügyi kiadások — a fényűző rep- rezentálás — a költekezeő luxusépítkezések, tömérdek állami autó, túlméretezett bürokratizmus terén. Hogy a megegészségesedésnek — különösen a kadügyi kiadásokat illetően — ez az útja, azt mondotta volt a brit külügyminiszter, Henderson is a népszövetség legutóbbi ülésén, amikor azt fejtegette, hogy minden kétségén felül a túlzóit fegyverkezés a gazdasági lehanyatlás főoka. Minden állam törvényhozásának, így a mienknek is oda kell hatnia, hogy a jövő évi leszerelési konferencia ne a szavakkal való játszás, üres, szemfényvesztő komédia, de tettekben nyilvánuló, teremtő valóság legyen és e tettek nyomán felszabaduló hatalmas összegek siessenek a gazdasági élet alátámasztására. Persze, ezzel egyenrangú fontosságú az állam beléietében az eddigi balkezes kormányzás megváltoztatásának állhatatos, megalkuvás nélküli követelése. Nemcsak értelmetlen, de az ország és különösen Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságával szemben mérhetetlenül káros is az a gazdasági politika, amely a környező államokkal, elsősorban Magyarországgal szemben megnyilvánult. Hivatkozom Matousek dr. kereskedelmi miniszternek a pozsonyi Duna vásár megnyitása alkalmából éppen most mondott szavaira, hogy „Szlovenszkó- nak főérdeke a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok rendes szabályozása, mert ez a természetes feltételek és a régi kereskedelmi tradíciók következtében legfontosabb piaca Szlovenszkó termékeinek.“ De itt is nem szavak, hanem tettek kellenek. Szlovenszkó parlamenti és tartomány gyűlési képviselőinek nem lehet és nem szabad addig nyugodni, mig az ilyen miniszteri szózatból nem az ünnepélyes alkalomból fölbocsátott színes buborék, hanem komoly, megfogható valóság nem lesz. Köztudomású az is, hogy ez uj államban, ez uj rezsimben 4—5 Íróasztal munkása kevés ahhoz, amit azelőtt egy ember elvégzett. Rámutattam erre az állami költségvetés bírálatánál nem egyszer, de rá kell mulatni erre mindig és mindenütt, mert a túlzott bürokratizmus fokozatos leépítése a megegészségesedéstieík szintén halaszthatatlan elötöltétele. Igaza van Matousek miniszternek: „csak uj utak és uj eszmék segítenek rajtunk!" Térjenek tehát a kormányzó hatalmak az immár ál-' táluk Í3 szükségesnek jelzett „uj utakra". Hallgassák meg a szlovenszkói Ínségesek, gazdák és munkások kérő szavát. Nem lesz haszna az államnak sem abból, ha ez a lakosság tönkre megy s ezzel kapcsolatban a munkanélküliek és szellemi proletárok száma rohamosan oly hatalmas tömeggé alakul, amely a társadalmi békét is felfordulással fenyegeti. Az e téren való mulasztásokat, késedelmeket és halasztásokat — nem is hangoztatva a közönyt, vagy esetleges rosszakaratot — nem menti a világkrizisre való hivatkozás. Ha a mi országunk gazdasági helyzete is szintén súlyos, Csehszlovákia azért ma még mindig elég erős, e lokális bajok orvoslására a kormánynál: még mindig meg van az ereje ehhez, hja cnok akár rövidlátásból, akár nemtörődöm- égből <•/. országrész lakosságát tudatosan a .kétségbeesésbe kergetni nem akarja. Mi arra török,szűnik, hogy népünk ezt a keserves időt kibírja. Ezért törvényhozóink és tar tornán ygyülési képviselőink, járási és gazdasági, kereskedelmi szervezeteink vállvetve iparkodtak eddig i is az elemi csapások s rossz viszonyok okozta károk eynbitésére minden kezdeményező és szükséges lépést megtenni. Tenni fogják ezt a jövőben is együtt és egységesen föllépve, mint ahogy teszik ezt az egyesült ellenzéki pártok e népgyülésünkön is, hogy végre meghallják e becsületes népnek nyűt és őszinte szavát, amely állampolgári köt elmein eik teljesítése elleniében nem koldulja, de elvárja az állam segítő kezét, amikor önhibáján kívül jutott bajba, és amikor azt tehát tényleg joggal igényelheti is. Ez a nép belátja a helyzet súlyos voltát és tud tűrni, tud nélkülözni is, de dolgozni akar. Ez utóbbinak a lehetőségét meg kell adni. Az adóvégrehajtásokkal az állam nem erősödik, — népei jólétével és megelégedésével igen. Ehhez kel] tehát hozzásegíteni. De ha mégis azt tapasztalnék, hogy kérelme megint süket fülekre talál, akkor törvényes utón és formában, de a megsegítést követelnie kell. Az ily fellépésnek természetesen csak akkor van foganatja, hogyha ez nem üres hangzavar, de SsiMáatas, erélyes és egységes. Lépjen flel így, ha lehet, Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakossága egy emberként és követelje az eddigi elhanyagolás megszüntetését. Ám, ha a pártpolitika irigysége és a nemzetiségi ellentét ezt még ily nehéz helyzetben sem tenné tehetővé, akkor az itt élő magyarság, németség és a szlovákság velünk érző része egy akarattal igényelje azt, hogy mikar speciális bajok is zúdultak rá, akkor az a hatalom — országos s tartományi kormány — amely eddig csak a kötelességek teljesítésére szorította, most a segítésben is tanúsítsa, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának egy- harmadát kitevő részét a többi lak ossággal szemben eddig inkább tanúsított jóakarattal tudja és altarja szintén kezelni. Az igazi demokrácia jogaink ilyen érvényesülésének kell hogy helyet adjon.. Itt az ideje, hogy végre az itt oly sokszor és sokat hánytorgatott demokrácia védelmét, reánk való kiterjedését már mi is érezzük. Hogy azonban ezt elérjük és ha valamit netán elérünk, azt megtartsuk — hosszú évek tapasztalata szerint — ezért mindig és kitartóan küzd énünk kell. Mindenki egyénileg is felelős azért, hogy ez államiban milyen a sorsa! Ha azt akarja, hogy a jog vezesse az erőt, akkor részt kell vennie sorsa intézésében! Öntudatosan és bátran éílnie kell ezzel a joggal, amikor a választási urnák elé szállítják és áldoznia is kell a közérdekért. A közelgő választások alkalmából hirdetem ezt, mert csak igy lesz népünk ön sor sának és jobb jövendőjének irányítója. Ne engedjünk a nyomorúság kísértéseinek! Ha azt akarjuk, hogy a templomokban, iskolákban, otthonunkban, községünkben., köz- és kulturális életünkben, bíróságok és hal óságok előtt magyarokként élhessünk tovább is, akkor össze kell fognunk, együtt kell mennünk, együtt kell tűrnünk, együtt -kell küzdemünk, önmagunkban való hittél és erős lélekkel haladni az eddigi utón! Ez egyedül a nemzeti élet és egyben az önérzetes egyéni boldogulásnak is az útja. Ne térjünk le róla! Newyork névtelen purifikáió bizottsága Ertétiedjsratot hirdet a banditák ellen Newyork, szeptember 1. Newyork uccáin óriási plakátok jelentek meg, amelyek egy borzalmasan megcsonkított véres holttestet ábrázolnak ezzel a felírással „Csak egy újabb áldozata a banditáknak". A plakátok szövege szerint „becstelen politikusok, zsaroló polgármesterek, megveszt ege toitt birák és korrupt rendőrség az Egyesüli Államokat a zsarolás és rablás melegágyává tették. Ennek meg kell szűnni!" A kiáltványt Newyork névtelen puri- fikálő bizottsága, az u. n. „Vigilantes" adta ki és irta alá utolsó figyelmeztetésül hadjáratának megkezdése előtt.. A béréiszészi járási váiassfmány iü$é§aitsi©f indít Fekésházy Zolim (magyar nemzeti pár!) indítványára több nagyjelentőségű határozatot fogadott el a tönkrement sardaíársads.osa megmentésére Beregszász, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) A beregszászi járási választmány a napokban tartotta meg ülését, amelyen számos interpellációt olvastak fel, továbbá több átiratot. A számvevő előterjesztette az 1932. évi költségtervezetet 6 Fekésházy Zoltán magyar nemzeti párti tag azt indítványozta, hogy már most mondassák ki, hogy az ingégbe jutott adóközönség terheinek enyhítése céljából az 1982. évi költségvetésnek 50%-kai kevesebbnek kell lennie. A választmány Fekésházy, Délczegh és Halannek tagokat küldte ki a költségvetés összeállítására. Több más ügy letárgyalása után Orémus referens közölte, hogy a magyar pártok többszöri interpellációja folytán Krajnak Mihály bulcsui birót állásába visszahelyezték. Fekésházy szóvátette, hogy a macsolai jegyző és a kormánybiztos csak az agrárlapban tette közzé a községi építkezésekre vonatkoz hirdetmóénzt, holott ezeket a választmányi határozat érteimében a Kárpáti Magyar Gazdában és a Beregi Újságban is közzé kellett volna tenni. Ezután tárgyalták Fekésházy Zoltán interpellációját a mezőgazdasági krízissel kapcsolatiban. A gazdasági felügyelő Írásban mutatta be a választmánynak, hogy úgy a kászonyi, hetyenyi, csonkapapi jégkárosultak ügyében, mint az egész járás vetőmag kérdése ügyében még szabadsága előtt megtette jelentéseit úgy az országos hivatalhoz, mint a minisztériumhoz s igy őt mulasztás nem terheli abban, hogy eddig érdemleges intézkedés még nem történt ez ügyben. A felügyelő közölte ■még, hogy az országos hivatal körülbelül 20—25 vagon vetőmagot helyezett kilátásba a gazdáknak azzal, hogy készpénzben egy év múlva visszafizetik, — de hogy mikor osztják ki, azt nem tudja. A felügyelő szerint kétszáz vágón vetőmagra van szükség. Fekésházy furcsának találja, hogy interpellációjára, melyet júliusban adott be, a járási helyettesfőnök nem hívta össze előbb az ülést és igy a gazdák joggal hihetik, hogy a járási képviselők nem törődnek ügyükkel. Ezután Fekésházy határozati javaslatot terjesztett elő, melyben indítványozta, hogy az 1981. évi költségvetésből 200.000 koronát utaljanak ki a járási gazdák részére vetőmag beszerzésére. A vásárlás aként történjék, hogy Koudelka felügyelő, Fritsehe birtokos és Varga Gyula kisgazda még egy másik birtokossal vagy kereskedőemberrel azonnal utazzanak le Magyarországra, óit nemesitett vetőmagot vásároljanak a legjobb birtokosoktól és Románián keresztül hozzák haza. A vám 57 korona, úgyhogy a búza a költségeket nem számítva 92 koronába kerülne. A kiosztást ugyancsak a fenti bizottság végezné a községenként megalakult politikamentes bizottságokban, így szeptember 15-ig 18 vagon vetőmagot lehet szerezni. A választmány elfogadta a határozatot a szánt vevőnek azzal a kiegészitésével, hogy a tartalékból kérendő előlegből történjék a vetőmag- vásárlás. Ugyancsak Fekésházy indítványára kimondotta a választmány, hogy a járási helyettesfőnök nyomban keresse meg a pénzügyigazgatóságot és az adóhivatalt, hogy a tönkrement gazdáknál azonnal szüntessék he az 1931. évig szóló adóhátrálékokra foganatosított foglalásokat és árveréseket, az 1932. évi adókat pedig a tönkrement gazdáknál teljesen törüljék. Egyhangúlag fogadták el Fekésházynak azt a javaslatát is, hogy a járási helyettesfőnök azonnal keresse meg a műnk árbiztosító pénztár igazgatóját, hogy 1932. őszéig halasztást adjanak a mezőgazdáknak a munkáspénziári ári dijak kifizetésére. Majd indítványozta Fekésházy, hogy a magyar in- ternátus részére megszavazott 130.000 koronát azonnal utalják ki. Végül a badallói strandfürdőn a beregszászi vöröskereszt ünnepélyén történt Ízléstelen incidens felől interpellált. Rámutatott arra, hogy a Vöröskeresztnek igen sok magyar tagja is van s kérte a helyettes járási főnököt, nyomozza ki az ügyet. Továbbá elégtételt kért Vesely dr.-tól a Vöröskereszt rendezőségének vezetőjétől ezért a sértésért. Felemlítette még, hogy fel kell hívni az ügyészség figyelmét az esetre, hogy nemzetiségi izgatás címén eljárást tegyen folyamatba. „Nyomorék nemzetnek nyomorék a képviselőié” Gandhi vidáman állja a viharos tengeri utat London, szeptember 1. Gandhi, szinte gyermeki jókedvvel töltötte tengeri utjának első napjait. Vidámian beszélgetett üli társaival, játszott a gyermekekkel, tréfálkozott a kapitánnyal, akinek azt mondotta, hogy két hétig foglya lesz. A fedélzet puszta deszkáin a szabadban aludt és a nap egy részét imával és szövéssel-fonással töltötte. A vihar, amely sok utast nagyon megviselt, a mali mát közömbö- .sen hagyta. RÉSZLETEK AZ INDULÁSRÓL A londoni lapok a következő részleteket közük Gandhinak bombayi hajóraszátlásáról: Beláthatatlan tömeg tomboló lelkesedéssel ünnepelte Gandhit, amidőn a bombayi kikötőben a London felé induló Rajputana gőzös fedélzetére szállt. Gandhi a gőzös egyik legszerényebb kabinját osztja meg két utitársá- val: fiával és titkárával. A fedélzet egy kis részén konyhát rögtönöztek Gandhi számára, ahol Gandhi maga készíti el eledelét. Élelmiszerkészlete csak kecsketejkonzervekből és szántott gyümölcsökből áll. A mahatm\a szok\olt öltözetéi, az úszónadrágot és smndáH viselte, wmelyeket duma háziszőttes keudö nel eéészite11 ki. övéiből ezüstárujának lánca lógott. Hívei virágfüzéreket és háziszötles gombolyagokat akasztottak a vezér nyakába, akit igy valósággal felöltöztettek. Egyik hive sáfrány- sziniü festékkel csillagot, — a jószorencse jelét —i nyomott a mahatma homlokára. A tömeg éljenzésébe néhány szélsőséges nacionalista kiáltása vegyült: — Szegyeid magad, Gandhi! BojkottáM a k erek a>s z fial-k,o\nf ere nciát! Gandhi gyöngéden elbúcsúzott feleségétől, majd a hajón átvette útlevelét, amelynek foglalkozási rovatába mosolyogva irta be: „oklevelétől megfosztott ügyvéd". A mahatma a zz au arra célzott, hogy 1922-ben kizárták az angol ügyvédek sorából. Gandhi a .tömeghez fordulva így szólt: 1 — Nyomorék nagyok, de természetes, dolog, hogy nyomorék nemzetnek nyomorék a képviselője . Újságíróknak kij)edente,tte, hogy egyelőre semmit sem tud mondani, de született optimista és igy reménykedik. Bízik Istenben, aki megnyitotta előtte a Londonba vezető utat és igyekszik majd képviselni minden olyan indiai érdeket, amely nem ütközik a „néma milliók" érdekeibe. Reméli, hogy az angol nemzet jóindulattal fogadja a szenvedő tömegek alázatos képviselőjét. A hajó indulása előtt nagyobb szélsőséges nacionalista csoport vörös zászlók alatt elvonult a hajó előtt. A csoport feliratos táblákat vitt maga előtt, miközben állandóan ezt k'ál- ozta— Gandhi, térdet hajtott London előtt. Gandhi hívei a szélsőséges nacionalistákat. alaposan helyben hagyták. A szélsőséges nacionalisták közüli tizen ke tton megsebesültek. 6 ^rí:<saj-A\a&2ar-h i rlak 1931 szeptember 2, szerda. ——m—««bmmmmmmmammmmmm
