Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-11 / 207. (2724.) szám

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre > évente 450^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt R képes mellékleltel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1,20 K& vasárnap 2> -Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok fűszeckeM* politikai napilapja Meíűi DZURANY1 LÁSZLÓ FO&GÁCfi GÉZA Szerkesztőségi Prága 0, Pániké ulice 1%, B. emelet, — Telefoni 30311, — Kiadóhivatal; Prága 0. Pániké ellee II Ul. emelet Telefoni 34184 SOROÖNYCIMt HÍRLAP, praha Hetvenmilliő „felesleges94 FOLYIK A MUNKA GENFEEN + ír,. ^ PinCTM—mis.. — Lord Róbert Cecil a lefegyverzési konferenciától várja a világ üdvét Elfogadja Grandi fegyverkezési moratóriumét — A német-francia közeledés szükségessége — A pénzügyi bizottság bamarosan elintézi az osztrák és magyar kölcsön ügyét Kisantantkonfereraela Géniben Bármilyen nyelvű, bármilyen pártállása és irányzata lapot vegyünk a kezünkbe, a vezér­cikktől a közgazdasági rovatig az uralkodó té­ma a borzalmas gazdasági válság, amely ebben az esztendőben az eddigieknél is súlyosabb mér­tékben nehezedik ránk, katasztrofális arányokba mutatkozik meg és a télre vonatkozólag igen sötét sejtésekkel tölti meg a közgazdasággal foglalkozókat. A termelés és fogyasztás egyen­súlyának megbomlása teljes gazdasági káosz- sza.I fenyeget és a sok tanácskozásnak, sokfajtá­ja kísérletezésnek ellenére nem sikerül megta­lálni a válság áthidalásának módját. A munka­nélküliek tábora egyre növekszik, a nyomor mind általánosabb lesz és a remédiák terén a le­hető legnagyobb tanácstalanság uralkodik. Nem is kell "rémlátónak, nem is kell pesszimistának lenni, hogy kataklizmától tartsunk és nagyon komoly polgpri közgazdászok festi a falra Euró­pa bolsevizálódásának veszedelmét. Annyi bizonyos, hogy míg Európának euró­pai felén minden a dezoláció állapotában van, addig ázsiai felében, a hatalmas és titokzatos Oroszországban az ötéves terv lázas meg valósí­tásának folyamata megy végbe', amelyről ugyan egészen pontos és megbízható képünk nincs, de amennyit hallunk és olvasunk róla, már az is elegendő, hogy komoly gondolkodásra indítson. Most már éles határvonalakkal bomlott két részre Európa, keleten az államosított keres­kedelem és a kollektív gazdasági rend, nyuga­ton az egyéni iniciativán alapuló magángaz­dálkodás, amely azonban súlyos sebekben vo­naglik. Az ötéves terv az orosz formának leg- mönumentálisabb megnyilvánulása, ezt el kell ismerni. Eleinte Európa puszta kihívásnak te­kintette, talán nem is vették egészen komolyan, aztán propagandának tartották és csak újabban ismerik fel igazi jellegét, nyílt offenziva ez, nem a fegyverek, hanem a gazdasági rend of- fenzivája, amely azonban létgyökereiben fe­nyegeti a nyugati civilizáció alapjait, mert ve­szélyezteti a világ gazdasági egységét. Tagadhatatlan, hogy a világválság előidézé­sében a szovjet-rendszernek igen jelentős a sze­reke. Euró-na nyugati felének gazdasági fejlő­dése az indusztriab-'’-'--- w.kezdetétől úgy alakult, ahogy az északi földközi tenger s atlanti óceán partjain fejlődtek ki a nagy ipari és pénzközpontok, Németország, Anglia, Bel­gium és Franciaország ipar és pénzgócai. Aránylag kis területeken óriási ember töm egek zsúfolódtak fel, amelyek jóval meghaladják a területek természetes fenntartó képességét. Amig a gazdasági élet normálisan funkcionált, ezt a túlnépesedést észre sem lehetett venni, Malthus komor teóriája nem okozott, gondokat és egyre tartott a mammut-központok kiala­kulása. Csak az egy London település-komp­lexum nyolcmillió embert halmoz össze, se sze­ri, ee száma ezeken a területeken a milliós és százezres városoknak. Ám ezeket az óriási tö­megeket táplálni lehetett és a normális életstam- dardon tartott tömegek az államok számára erőforrást jelentettek. Természetesen ezeknek az államoknak gazdasági élete az exportra rendezkedett be, ezért piacokra volt szükségük, amelyekre ipari termelésük feleslegét kiönthet- ték és amelyekről nyersanyagokat kaphatnak. Ám a szovjet megbontotta ennek a. rendnek alapjait, elsősorban kikapcsolta az orosz pia­cot a maga 170 millió fogyasztójával, aztán kikapcsolta Kínát is, amelyben szinte állandó­sította a polgárháborút, úgy hogy itt egy 400 milliós fogyasztópiac veszett el és nagy részben kikapcsolta Indiát iá. Egyetlen számadat meg­győz erről, Anglia 1921—1928 között évi 31 millió font-s térj ing értékű árut exportált Indiá­ba, most az angol export nem haladja meg a kiienc milliót. Moszkva szétrombolta a kapita­lista államok piacait. Afrikában és Ázsiában fe­nyegeti a fennálló gazdasági és társadalmi rendszer alapjait és ezzel fő előidézőjévé vált a jelenlegi gazdasági krízisnek. A piacok szét- Tomboiásával kapcsolatban a nyersanyagok árainak zuhanása következett be, amire a ten­gerentúli termelők inkább a tengerbe vetik nyorcányagfölöslegüket, csakhogy az árakat tartani tudják. Ezek a funkcionális zavarok egyszerre érez­Géni, szeptember 10. A népszövetség plé­numának ma délelőtti ülésén a delegátusok ismét az erkölcsi és a materiális lefegyverzés problémájával foglalkoztak. A spanyol kül­ügyminiszter erre vonatkozóan rendkívül ér­dekes közléseket tett. A fiatal spanyol köztár­saság hadseregét tetemesen csökkentette. A hadosztályok felét leszerelték és a tisztek két harmadát leépítették. Ezenkívül a tengerészei­ben is teteu.es redukciókat hajtottak végre, E materiális lefegyverzés felsorolásánál fon­tosabb volt az, amit Lerroux Spanyolország erkölcsi lefegyverzéséről mondott. Javaslatot tett a Veszedelmes háborús hírek elterjedésé­nek meggát-Lására és kijelentette, hogy vala­mennyi nemzet sajtójának olyan információ­kat kell juttatni, amelyek a béke nemzetközi szellemének terjesztését előmozdítják. A ta­nács kötelessége, hogy keresse az együttmű­ködést a sajtóval és meggátolja az álhirek el­terjedését és a békét veszélyeztető rém mesék kolportálását. A sajtó egyöntetű tájékoztatá­sáról szóló javaslatát a népszövetség politikai bizottságában benyújtja s valószínű, hogy a technikai bizottság behatóan fog foglalkozni az érdekes indítvánnyal. . • ■ . A lefegyverzés apostola fölszólal A miai nap eseménye lord Róbert Cecil hetővé tették Európában, hogy sok az ember. Clemenoeau hírhedt jelszava volt, hogy húsz­millió „felesleges” német él, most azonban kide­rül, hogy Nyugateurópában. hetvenmilliő „fe­lesleges” ember lakik. Ezeknek a nagy része munkanélkülivé vált. Hetvenmillióval több az ember, mint amennyit a válságba jutott gazda­sági .rend el tud tartani, ezekből 35mill. Angliá­ra, 15 millió Németországra, 10 millió Itáliája, 10 millió Belgiumra és Svájcra jut. A munka­nélküliség problémája Európa legnagyobb nya­valyájává vált. És amig a válság szörnyű hengere alatt ver­gődünk, Oroszországban lázasan folyik a szisz- tematikus munka, az ötéves terv valóra váltá­sa, a nagy gazdasági offenziva betetőzése. Néz­zük most már, hogyan reagálnak az érdekelt államok az orosz kihívásra? Egyáltalán nem egységesen. Ott van mindjárt Németország, amelynek népe. óriási lelki átalakuláson ment át. Csak figyelemmel kell vizsgálni a német szcdlemi élet megnyilvánulásait és tanúi lehe­tünk ennek a lelki átalakulásnak. A német egyetemi disszertációk egész tömegéből az az alaphang csendül ki, amely kételkedik az egyé­ni iniciativán felépült gazdasági rend életké­pességében és vitatkozik arról, hogy.helyesek-e azok az ideális alapok, amelyeket kultúránk Kisázsiábói és a hellén világból vett át, hogy rá­építse a maga kultúráját és civilizációját. Né­metország hivatalos megfigyelőt küld az orosz hadgyakorlatokra, Olaszország segédkezik a szovjetnek, hogy légi flottáját kiépíthesse. Né­metország az orosz ipari megrendelésekre óriási hitelt nyújt, Olaszország kontingentálta az áru­cserét, a, szovjettel. A helyzet tehát az, hogy ez a két középeu répái hatalom szinte direkt jó­akarattal tekinti ez ötéves terv elöhaladását. A többiek pedig? Franciaországot kivéve, amelyet hatalmas beszéde volt. Mindenki érdeklő­déssel várta, vájjon az angol delegátus álli- lást foglal-e Grandi tegnap előtti indítványá­val szemben, amelyben az olasz külügymi­niszter az egy éves lefegyverzési moratórium bevezetését kérte, mert véilteménye szerint csak igv készíthető elő kellő nyomatékkai a lefegyverzési konferencia. Lord Róbert Cecil a lefegyverzés legnagyobb apostola és föpropagátora. Mivel a ■, ipszövetség mostani ülésszaka teljesen a lefegyverzés jegyében áll, érthető, hogy Cecil a közgyű­lés vezető szellemévé vált és ő szabja ki az irányt, amelyen a gyülekezet halad. Mai be­széde bizonyára döntő je-Üerdöségü a nép- szövetség történetiében s nem lehetetlen, hogy mess se menő kihatásai lesznek úgy a Grandi-féle moratóriumra, mint a jövő évi lefegyverzési konferenciára nézve. Cecil a német pénzügyi krízisből indult ki és Wiggins erre vonatkozó javaslatából, amelyet minden tekintetben elfogad és aláír. Ezután fölvetette a kérdést: Mi a kormányok kötelessége és teendője? Utalt a népszövet­ségben és az Európa-bizottságban indítvá­nyozott módszerekre s kijelentette, hogy a fő­dolog most az, hogy a tőke újra a régi biza­lommal lásson az üzleti élet fölélénkitéséhez, mert ha visszavonul, lehetetlen a gazdasági most is a bolsevizmus elleni főbástyának kell tekinteni, az államok nagyrésze elméletileg el­veti az orosz rendszer támogatását, gyakorlati­lag azonban nem tesz ellene semmit és például •szótlanul nézi, hogy a szovjet a munkanélkü­liek ezreiből kiválogassa és országába telepítse a legjobb és legkiválóbb munkaerőket. Egy nagyon érdekes folyamat megy most végbe, amelyet modern népvándorlásnak nevez­hetnénk. Csak a legutolsó két hét erre vonat­kozó híradásait gyűjtöttük össze, hogy ezt a fo­lyamatot megvilágítsuk. A cári uralom alatt, az európai kivándorlás nyugatra, az óceánon túlra áramlott. A cári Oroszország óriási területeivel, ritka lakosságával ugyan a kivándorlás szem­pontjából vákuumot jelentett, de a szabadság levegőjéhez szokott európai tömegek elborzad­tak ettől a vákuumtól. Oroszország nem von­zott. hanem taszított. Volt ugyan szórványos bevándorlás, főleg németek ó-s csehek nyomul­tak kelet felé., de ez jelentéktelen volt a ki­vándorlók nyugatra való áramlásához viszo­nyítva. Most azután megváltozott a helyzet. A gazdasági válság következtében a tengerentúli országok kapui bezáródtak, a munkátlanná vált európai tömegekre viszont a szovjet, mint pro­letárállam, vonzóerőt kezdett gyakorolni. Az idén különösen nagy arányokban mutatkozik az Oroszországba való bevándorlás. Az elmúlt na­pokban jelentette a szovjet távirati ügynöksé­ge, hogy az orosz-lengyel határt százával és ezrével lépik át a munkanélküli lengyel mun­kások, akiket ott mind elhelyeznek. Ám a, ter­mészetes bevándorláson kivid a szovjet mes­terséges eszközökkel is előmozdítja ezt a be- özöniést, amikor szisztematikusan telepit be különösen képzett szakmunkásokat, mérnökö­ket. Ha a vasárnapi bécsi lapokat olvassuk, rögtön megragadhatta figyelmünket az & hir­vérkeringést egészségessé változtatni. A nem­zetközi politikai helyzet nem olyan remény­telen, mint a laikusok gondolják. A háború a jelen pilűanatban elképzelhetet­len és a világtörténelemben alig volt idő, amelyben a pozitív háborús félelem annyi­ra indokolatlan llett volna, mint ma. Természetesen ma is nagy a háborús lárma és eibben vagy abban az országban a szélső­séges elemek szívesen tüntetnek a fegyve­res konflagróció mellett s néha az illetékes k-örök is helyeslik a túlfűtött temperamen­tum kitöréseit. De a józan elemek min­denütt felülkerekednek, ami örvendetes je­lenség. A népszövetség és a kormányok el­ső kötelessége, hogy a háborús lármát min­denütt megszüntessék, mert az izgalommal telt atmoszféráiban a leginkább terjed a nemzetközi bizalmatlanság. A világ kötelessége, hogy végre pozitívan akcióba lépjen. Beszédekkel kommüni­kéikkel és javaslatokkal nem lehet többé az állapotokon segítem. A szerződések revíziója sem jelentene ked­vező megoldást a jelen pillanatban. Á leg­első, amit a népeknek tenniük kell, az álta­lános lefegyverzés. Beszédének ezen a pontiján lord Róbert *!!■■ I ■■HWIIinillglI I PHHIIH IIIII II ......... I ad ás, hogy a szovjet, osztrák kereskedelmi kép­viseleti az elmúlt héten megállapodást létesítet­tek az osztrák tejipar mérnökeinek szerveze­tével és a legképzettebb szakembereket Orosz­országba viszik. Ott a mezőgazdasági életet is iparositották és most olyan farmokat szervez­nek, amelyek amerikaiabbak az amerikaiaknál. A szovjet most fejleszti ki tej-, vaj- és konden­zált tejgazdálkodását a legkiválóbb osztrák és svájci szakértők segítségévek Az elmúlt hetek­ben állították he Stájerország egyik legnagyobb és legmodernebb vasüzemét, a Steyr-müveket, máris megjelentek a szovjet ügynökei, akik képzett mülakatosokat toboroznak és nagy tö­megben szállítanak Oroszországba. Dániel Serruys, a francia kereskedelemügyi minisztérium egykori osztályfőnöke, Franciaor­szágnak gyakran képviselője a gazdasági szer­vezetekben és konferenciákon, az elmúlt napok­ban figyelemreméltó cikkben fejtegette a szov­jetnek és Európának viszonyát és rámutatott a bolsevizmus fenyegető veszedelmére. A ritka objektivitással megirt cikk egyetlen gátnak az európai államok gazdasági összefogását látja. De elég világos itéletii ahhoz is, hogy felismer­je ennek a gazdasági összefogásnak előfeltéte­leit. • Gazdasági béke nincsen politikai béke nél­kül — hirdeti tételét — a politikai béke megva­lósítása érdekében pedig nagy áldozatokat is kell hozni, főleg pedig jóvá kell tenni mindazo­kat a hibákat, amelyeket 1919 óta politikai té­ren elkövettek. Ám Európa vezető államférfiai a. sorsdöntő órákban olyan t:> rá csatalanságot árulnak el. hogy igazán a • 'nagyobb aggodalommal kell. a jövő elé tekint- '. Már most megvan a hetven millió „.felesleges” ember problémája és ha. a helyzet hamarosan nem javul, a rekord csak­hamar meghaladja a százat. 6 Mai számunk 42 oldal 207. (2724) szám » Péntek » 1931 szeptember 11 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom