Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-07 / 178. (2695.) szám
1981 Augusztus 7, péntek. <PM(<mMAXíÍAR‘HIRMB 9 Embert ölt, mert fölmondást kapott... P alt ás gyilkosság a krems-i piaristák portásfülkéiében Fejszét adott a bosszú Ringsmuth Alois kezébe. aki két csapással szétzúzta az alvó Í9 éves Berger Gottiried fejét — A szörnyű tett után megmosakodott s önként jelentkezett Bécs, augusztus 6. Tegnap a kora reggeli órákban borzalmas bűntény történt a Krems-i híres piarista konviktus portásfülkéjében. Hajnali félhat órakor a húszéves Ringsmuth Alois két fejszecsapásssal összezúzta alvó alkalmazott-társának, a tizenkilencéves Berger Gottfriednek koponyáját, aki azonnal meghalt. A gyilkos a szörnyű tett után önként jelentkezett a rendőrségen. A borzalmas gyilkosság előzményei a következők: Ringsmuth Alois és Berger Gottfried régebb idő óta alkalmazásban voltak a piaristáknál, ahol az utóbbi hónapok súlyos eseményei miatt az alkalmazottak létszámcsökkenését határozták el. Á két fiatalember tudta, hogy egyikül el fogja veszteni kenyerét. A felmondás tényleg bekövetkezett és a szerencse Bergernek kedvezett. Prága, augusztus 6. Érdekes vendége van a cseh fővárosnak. Róbert A. Goetzl dr., a hires amerikai Shuibert színházi tröszt premiérkamagya érkezett haza Newyorkból, ahol évekig működött. Goetzl rendkívül tehetséges prágai muzsikus, aki bámulatosan rövid idő alatt nagy nevet szerzett magáinak Amerika színházi és zenei világában. Első karmestere lett annak a winházi trösztnek, mely 182 vidéki és 40 niewyorki színházával az Eezakamerikai Egyesült Államok egész területén kénye-kedve szerint diktálja a tempót és irányítja a színházi élet menetét. Goetzl a kedvenoe Newyork publikumának és kvalitásait misem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyik tekintélyes amerikai egyetem a zenei tudományok doktorává avatta. Európában Hamburgban és LüJbeckben dirigált, most pedig egy nagyszabású középeurópai turnéra készül, melynek során Budapestre is el fog látogatni. Amerikában számos magyar barátra tett szert s mint jó megfigyelő, számos olyan kuriózumról számol he, amely az Amerikát járó európaik figyelmét rendszerint el szokta kerülni. Tapasztalatairól a következőket mondotta: Ahol tizenegyedik éve ugyanazt a darabot játszók — Amerika a trösztök hazája s igy cseppet sem meglepő, hogy színházi trösztök versenyeznek egymással a közönség kegyeiért. A legnagyobb színházi tröszt a Shubert Trust, melynek 182 vidéki és 40 newyorki színháza van. Ennek a vállalatnak vagyok a premiér- karmestere. Föladatom abból áll, hogy beállítom a vállalat zenés darabjait, tehát operáit, operettjeit és revü jelt, ledirigálom a darab bemutató előadását és azután átadom a helyem annak a karmesternek, aki mindaddig vezényeli a darabot, amíg az műsoron marad. Operákkal kevés dolgom van, ellenben sokkal több munkát adnak az operettek és a még mindig divatos revük. A legtöbb amerikai zeneszerző, aki operett- vagy revümuzsikát ir, zeneileg nem eléggé képzett, kivéve az olyan nagynevű muzsikust, mint a cseh Fr'iml, vagy a magyar Romberg. A legtöbbje zongorán kipötyögteti, vagy lefütyüli azt a két-három slágerszámot, mely az uj operett, vagy Broadway-revü anagvát alkotja, a többi a premiérkarmester dolga, mert a slágereket hangszerelni és a többi számot komponálni, vagy összelopni, már az ő feladata. Az uj darabot hosszas próbák után először néhány vidéki városban mutatják bo s az ott szerzett tapasztalatok alapján változtatnak rajta, húznak belőle és Írnak hozzá s csak azután, teljesen kiforrott állapotban tartják meg a newyorki bemutatót. Ha a darabnak -csak mérsékelt sikere van, akkor is legalább két-három évig játszák a Broad- wayn s azután megint vidékre viszik. A vidéken rendszerint második szereposztásban megy a darab s a kiállítás költségeit is a helyi viszonyoknak megfelelően redukálják. Egy jól sikerült színdarab természetesen hossz-u ideig van Newyonkíban műsoron. így például Ringsmuthnek a felmondás értelmében julius 31-én el kellett hagynia állását. Ringsmuth ezen a napon tényleg el is költözött az épületből yazonban szivében irtózatos haragot és gyűlöletet táplált szerencsésebb társa ellen. Ezt a sötét szenvedélyt még jobban fűtötte az a körülmény, hogy Berger is ugyanannak a leánynak tette a szépet, aki körül Ringsmuth is szívesen forgolódott, s akiről az idősebb fiú tudta, hogy vetélytársát részesíti előnyben. Nyolc nappal a felmondás lejárta előtt Ringsmuth felelősségre vonta Bergert s azzal vádolta meg, hogy részes a felmondásban. Berger bevallotta, hogy ez a gyanú nem teljesen alaptalan. Mikor aztán az állásvesztés Ringsmuthot még kedvesétől is eltávolitotta, a bosszú érzete ébKálmán Imre Marica grófnőjét már hatodik éve játszák s a Cirkuszhercegnő ugyancsak még hosszú ideig műsoron fog maradni. Az Európában is nagy sikerrel játszott Ábris rózsáját hét évig játszották egyfolytában1' ’ a Broadway© b vidéken még ma is műsoron van. A rekordot azonban a Három a kislány clmü Schubert-operett tartja, mely Romberg Zsig- mond zenei átdolgozásában tizenegy évig nem került le a műsorról. Egy fiatal színész ebben a darabban kapta első szerepét, mindössze néhány mondatot kellett a színpadon mondania, s ez a színész tavaly ünnepelte tízéves jubileumát anélkül, hogy tíz év alatt e néhány mondatnál egyebet is mondott volna a színpadon. Romberg Z&i'gmond pesti származású muzsikus, aki Schubert örökbecsű zenéjét az amerikai ízlésnek megfelelően kissé átdolgozta s ezzel milliós jövedelemre tett szert. Az amerikai szerzői törvény nem olyan merev, mint a legtöbb európai s megengedi az ilyen „átírásokat4*. Mit szeret az amerikai közönség? — Általában a legtöbb európai színdarabot át kell formálni az amerikai Ízlés számára. Az amerikai nem rajong a problémákért, szórakozni akar a pénzéért s nem szívleli a fejtörést. Még a Cirkuszhercegnőt, ezt az egyszerű meséje naiv Kálmán-operettet is át kellett dolgozni. mert annak második fölvonásában az derű’ ki, hogy a titokzatos cirkuszi artista tulajdonképpen egy volt huszártiszt, aki titokban akarta tartani előkelő származását. Az amerikai nőin szereti az ilyen megerőltető meglepetéseket, tehát előjátékot írtak az operetthez, melyben a későbbi Mister X. mint daliás huszártiszt búcsút vesz bajtársaitól. Az amerikai közönség rajong a magyar muzsikáért és a cigányzenéért. Minden revüiben és minden valamirevaló operettben magyaroknak, vagy suijtásos mentéjü cigányoknak kell néhány tüzes csárdást játszani, akkor nagyon meg van elégedve a nézőközönség. Még a magántársaságok által rendezett estélyeken is előnyben részesítik a magyar muzsikát. Newyorkban több cigány bánd a működik, de nem képesek a keresletet kielégíteni, miért is számos képzett muzsikus adja ki magát cigánynak és piross-zinü, feszes nadrágban, suijtásos mentében muzsikál az előkelő magántársaságok estélyein. Magyar karrierek New-Yorhban •— Newyork szinházi és zenei világálban számos magyar talált igen jó elhelyezkedésre. Hárman közülük még amerikai viszonyokhoz mérten is tüneményes pályát futottak be. Az első Rappé Ernő, Newyork és talán egész Amerika legnépszerűbb dirigense. Rappé Ernőnek Rappaport a családi neve és atyja jónevü pa- pirkereskedő a budapesti Dohány-uccábam redt föl a szerencsétlen fiúban 6 elvakultságában borzalmas tettre határozta magát. Kora reggel visszaosont a portásfülkéhez, a szomszédos kamrából előhozta az oda előre elkészített favágó fejszét, belopózott alvó társa ágyához s két súlyos csapással összeroncsolta Berger koponyáját. Az áldozat azonnal meghalt. A véres fülkében Ringsmuth rendesen felöltözött, megmosakodott s a rendőrségre ment, ahová ezekkel a szavakkal állított be: — Nagy baj történt velem, agyonvertem egy embert. Az elvetemült fiú, akit a rendőrség nyomban letartóztatásba helyezett, hidegvérrel adta elő a gyilkosság minden szörnyű részletét, és semmi megbánást nem mutatott. Bevallotta, hogy a bosszú vezette és hogy előre készült rettentő tettére. Rappé vezetője a Roxy-szinház száztiztagu zenekarának, a közönség rajong érette, ő pedig sohasem felejti el magyarságát kihangsúlyozni. Zenekarának javarésze magyarokból áll, sőt a második karmestere, Lublóy Béla, szintén magyar fiú. A második Budik Edvin, a Dávid Bela^co-színház vezetője. Korlátlan ur Newyork egyik legnagyobb és legtekintélyesebb színházában. Lu- dik Edvin művészi név, az igazi nevét senki sem tudja. Azt mondják, egy főrangú magyar család tagja, aki amerikai tanulmányútja során beleszeretett egy philadelphiai telefonos kisasszonyba, akit családja ellenzése dacára feleségül vett. Házassága következtéiben összeveszett családjával, megtagadta származását, nevét és csupán tehetségével, rátermettségével és szorgalmával érte el magas pozícióját. Ludik Edvin csak egyet nem tudott megtagadni: a magyarságát s mint szinházi vezér is támogatja a magyarokat. Neki tulajdonítható, hogy a Dávid Belasco-szinház Molnár Ferenc vig- játékai mellett a legtöbb magyar darabot mutatta be Newyork közönségének. A hanmadiik magyar fcanrlér a már emlitetit Romberg Zrigmondé. Romberg bosszú Ideig mint bárzongorlsta kereste meg kenyerét, majd a Shubert-tröszthöz került korrepetitori minőségben. Néhány slágert szerzett, mely bámulatosan rövid idő alatt népszerűvé tette egész Amerikáiban, azután megírta a The Stu- dent Primce című operettjét, mely százezreket hozott, majd a Három a kislány következett. Ezt tizenegy évig le nem vették a műsorról, Ma hétmillió dollárra becsülik a vagyonát. Miért nem sikerült a Kosáry—Király turné ? — Newyorkban számos jómódú magvar él, akik szívesen látogatnak el színházba, operába és koncertre. A Metropolitain Operának számos magyar törzsvendége van. E kabitüék legismertebbje az a vak magyar selyemgyáros, aki a földszinti zsölye egyik sa-rokillésén hallgatja végig a premiereket és a jelentősebb reprizeket. A nagy rokonszenvnek örvendő öregur évtizedek óta minden nevezetesebb előadáson A modern ember két nagy betegsége az érelmeszesedés a neurasthenía. Ajánljuk a Csizi Jóű-Bróm-Fürdö ivó és fflrdöknráját Fürdőigazgatóság őíz-Kúpele rész tvesz g ilyenkor rendszerint bankettet is ad a szereplők részére. Ismert habitüé Rózsás Sándor, az Amerikai Magyar Népszava zenekritikusa is, aki minden előadáson vérvörös rózsát tűz frakkjának hajtókájára. Newyorkban annyi magyar él, hogy eltarthatnának egy magyar színházat. A magyar operettet viszont az amerikai is nagyon szereti s így igen jó üzletnek látszott az a" vállalkozás, mely magyarnyelvű operettelő- adásokat hirdetett Newyorkban. A turné, melynek programjában Newyorkon kívül néhány nagyobb vidéki város is szerepelt, zsúfolt házzal kezdte meg előadásait. A közönség tombolva ünnepelte Kosáry Em- myt és Király Ernőt, a két sztárt, a lelkesedés azonban csakhamar lelohadt, mert a rendezőség olyan gyalázatos kiállításban hozta ki az operetteket, hogy mindenkinek elment a kedive tőlük. Részletek helyett elég lesz talán ennyi: a kórus mindössze két női és egy férfitagból á(lt, amikor egy közepes newyorki revü színház is legalább hatvan- tagú görikarral áll ki a közönség elé. Romberg biankó-csekkje és a kétdolláros álbohém története — Befejezésül egy megható és egy vidátri történetet: A milliomos Romberg minden sikere ellenére is az a jó kolléga és az a jó barát maradt, aki bárzongorista korában volt. Mindenkin segít és senkiiről sem feledkezik meg. Egy kassai magyar muzsikus jött ki nemrégen Newyorkba, de nem vállalhatott állást, mert csak alkkoT szabad ott idegennek munkát vállalnia, ha előzetesen legalább három hónapja' tagja a szervezetnek. A kassai fiú (nem akarom megnevezni, mert azóta már tehetségének megfelelő elhelyezkedést talált), pénz nélkül állott és barátai tanácsára Romberghez fordult segítségért. Romberg a muzsikusklubban adott neki találkát, megvendégelte és a búcsúzáénál szó nélkül átnyújtott neki egy borítékot. Hősünk izgatottan tépte föl a föltűnően vékony borítékot s nem tudott hova lenni meglepetésében, mikor abból egy szabályszerűen aláirt biankó- csekk került elő. Ezer dollárra töltötte ki, gond nélkül élte át a három hónapot, állást kapott és csakhamar visszafizette a kölcsönt. — A nagyszámú komolyan dolgozó művészemberek soraiban természetesen ugyancsak tekintélyes számú sémittevő, álbohélm is él. Fantasztikus ötletekkel vágják le a dolgozó „kollégákat44. Van közöttük olyan is, aki eladja a Brooklyni hidat, vagy a városházát, de természetesen nem szállítja. A legkedvesebb közöttük egy Tremcsén melletti ismert bérlő elzüllö'tt fia. G.-nek hívják és állítólag festő, noha emberfia még nem látott tőle képét. Ez a G. az egyetlen, aki Európából kapja a létminimumot. Atyja azzal bízta meg az egyik newyoTfci bankot, hogy fiának mindennap két dollárt fizessen ki, de csak akkor, ha reggel kilenc és ne- gyedtiz között jelentkezik a pénzért. Ennek a különös utasításnak az volt a célja, hogy az éjszakázó fiút korai fölkelésre szoktassa,. Az öreg G. azonban nem érte el célját, mert fia a diszpozíció óta csak annyiban változtatott életmódján, hogy reggel fölveszi a két dollárt — s csak azután fekszik le. Ternyei László. (*) Italo Svevo neve ma még kis körben ismeretes, de tekintélye rendkívüli és valószínű, hogy rövidesen egyik nagyhatalma lesz az európai irodalomnak. James Joioe, Maréi Prouet és Thomas Mann mellett, Svevo teljes ismeretlenségben élt egészen hatvan éves koráig, amiikoT két francia iró, Benjámin Orémieux és Valéry Larbaud jóvoltából egyszerre feléje fordult Európa hozzáértőinek érdeklődése. Nem sokáig élvezhette a dicsőséget: 1923-ban autószerencsétlenség következtében hirtelen meghalt. Svevot igazi nevén Ettore Schmitznek hívják külseje is elárulta német származását. Mint gyár. igazgató csendesen írogatott, 1898-ban minden íej« tűnés nélkül kiadott egy regényt, ugyanabban s# időben angol leckéket vett egy James Joioe nevf szóíukair, pápaszemes Írtől, akiről akkor szintéi senlki se tudta, hogy kicsoda. Most már franciául is megjelennek Svevo regényei, amelyek akaratgyen- ge, megalázott, tétova emberekről szólnak, öregség clmü regénye, amely most jelent meg franciául, valóságos remekmű. (*) A spanyolok a nemzeti filmért és a színházért. Spanyolországban komoly mozgalom indult meg a nemzeti színjátszás és filmkészítés megmentésére. Husztagu komité alakult a legismertebb szakemberekből. Ebbben a bizottságban a pénzügyminiszter és a kultuszminiszter is képviselteti magát. Napok óta tartó tanácskozások után megállapodtak a színtársulatok szubvencióinak felemelésében és a nemzeti filmgyártás támogatásában. Miután a bizottság számol azzal, hogy a Spanyolországban készült filmek Dél-Amerikában is sikert fognak aratni, a-z az általános vélemény alakult ki, hogy az állam által folyósított nagyobb összeg rövidesen megtérül;. (*) A legnépszerűbb francia vigjátéklró lemond a színpadról. Furcsa nyilatkozattal lepte meg Marc.el Pagnol, a Topáz és a Marius szerzője a francia közvéleményt. Abból az alkalomból, hogy két filmjét készítik a joviliei stúdióban, hosszabb nyilatkozatot tett legújabb terveiről. „Azt tapasztaltam, — mondotta, — hogy a film ma már jobban ki tudja fejezni az iró gondolatát, mint a színpad. Korda Sándor, a kitűnő magyar filmrendező csodákat müveit Marius cimü darabommal. Ennek a hatása alatt elhatároztam, hogy a jövőben nem írok több színdarabot., hanem csak regényt é6 filmet.44 „És mi lesz Fanny clmü kész színdarabjával44? „Ez a Mariusnak a folytatása és igy természetesen még megengedem a bemutatását. Az uj darabom azonban már csak fűmen fog megjelenni44. „Igaz, hogy a joinvillei stúdióban fontos állást tölt be44? „Hogyne volna igaz! SupervisoT vagyok. Nem tudom, hogy ez mit jelent, de nagyszerűen ellátom a hivatalomat44. Ezt mosolyogva mondotta Pagnol:, azután áttért a komolyabb dolgokra: „Sokat dolgozom mostanában. Autókat csinálok. Feltaláltam egy uj autótípust, amely 3000—4000 frankba kerül Igaz, hogy csak 45 kilométert tud menni óránként. Szegény embereknek való mulatság, akik autóbusz és villamos helyett használhatják ezt az uj közlekedési eszközt. Három ilyen autót már össze is áhítottam44. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Hívjon és jövök! (Wiüly Forst). A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az ezred kedvence. (Cseh beezélőfílm). FLÓRA: Az ördögsziget. LUCERNA: A varázskeringő. (M. Chevalier). MACESKA: Szerelmi parádé. (J. MacDonald). METRÓ: A repülő. (Jack Holt). RÁDIÓ: Románc. (Greta Garbó). Amerika európai szemmel nézve Intimitások és kulisszatitkok New-York szinházi világából Magyar sorsok és harriérek Uncle Sam birodalmában — Beszélgetés a legnagyobb amerikai színházi trust premiér- karnagyával
