Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-07 / 178. (2695.) szám

1931 augusztus 7, péntek. s CIRIACI NUNCIUSNYILATKOZATA A „Keresltéül iieretettel megbocsátok neki" A prágai érseki káptalan hédelaía - A nuntius élesen eiitéii Mái sajtó­nyilatkozatait — A lemondott érsek 240 ezer korona évi nyugdijat kap Prága, augusztus 6. Kardács érsek le­ni ondása ügyében, amely már eddig is oly nagy sajtópolémiát idézett föl az országban s a külföldön is óriási érdeklődést -váltott ki, megszólalt most Ciriaci prágai apostolt nuncius is, akit egyes csehszlovák lapok a legdurvábban támadtak s támadnak még ma is. A nuncius a prágai érseki. káptalan tagjai elölt nyilatkozatot tett, amelyben tárgyilagosan foglalkozott a lemondás kö­rülményeivel, de mar asztaléi ag ítélt Kor- dács érsek magatartásáról és sajtónyilatko­zat álról. A káptalani iroda a katolikus Cecih cimü délutáni' lap rendelkezésére bocsátotta az alábbi hivatalos jelentést: „Az apostoli nuncius augusztus 4-éln ki­hallgatáson fogadta Picha káptalani viká­riussal az élén a prágai káptalannak Prá­gában tartózkodó tagijait. Piciha vikárius a maga és az egész káptalan nevében biztosí­totta a nnnciust a Szentszék és annak prá­gai követ© iránti határtalan odaadásáról és megjegyez te, hogy ebben vele az egész klé­rus és a katolikus nép is egyetért. Podlaba püspök, mint a prágai káptalan dékánja, teljesein azonos hódoló nyilatkozatot tett. A nuncius válasza a következő volt: A rueicIus nyilatkozása „A prágai érseki káptalaninak, amely joggal nevezte magát Iliinek, törhetetlen hódolatáért köszönetét mondok. Láthat­ták, hogy azokra a sajtópolémiákra, me­lyeket Kordács őnagyméltóságának 1 e- xnondása idézett elő, egyáltalában nem válaszoltam. Megértik, hogy ezt neim te­hettem meg. mert az egyház belügyéről volt szó. Nyíltan kijelentem azonban, hogy a Szentszéknek tudomása van ar­ról, hogy miképpen történt a lemondás. Ez a közlés, véleményem szerint, minden katolikust kielégíthet A helyzet minden bizonnyal olyan tiszta, amilyennek csak el­képzelni lehet. A Szentszék Msgr. Kordács­nak Amasia érseki címét adományozta és ugyanakkor nagy értékű kitüntetésben in .részesítette. A prágai érsekség feje, mig az uj érseket ki nem nevezik, Msgr. Picha vi­kárius. Ami pedig Msgr. Kordáesuak a Szent­szék ellen tett sajtónyilatkozatait illeti — és pedig igen kényes ügyben — arra kérem önöket, hogy ezt nézzék el nála. Az ő nevében kérem elnézésüket, mert eljárását minden bizonnyal nem lehet másképpen megmagyarázni, mint hogy cselekedete hord erejének nem volt telje­sen tudatában. Ezt hangsúlyozottan ki kell emelnem, mert különben nagyon szigorúnak kellene az Ítéletnek hangoz­nia és fennforogna az a veszély is, hogy a csehszlovák katolicizmus furcsa színben tűnik föl az egész világ előtt. Valóiban egészen hallatlan, hogy bármely népnek első érseke igy beszéljen újságírók előtt. Mindez azonban csak azt bizonyítja, hogy milyen helyesen cselekedett Msgr. Kor­dács, amikor a prágai érsekségről le­mondott. Hagbocsátás A prágai nuncius személye ellen inté­zett teljesen indokolatlan támadásaiért szírből megbocsátunk neki. Ezt ama fájdalmának a számlájára irom, mely Msgr. Kordácsot akkor érte, amikor az ap-ostoli nunciatura az érseki palotából elköltözött. Azonban meg kellett volna ér­tenie, hogy a csehszlovák katolicizmus ér­deke is megkívánta, hogy egy ilyen abnormális és a világon egé­szen egyedülálló viszony tovább fönn nem állhatott. Az én feladatom nemcsak az volt, hogy a nunciatura függetlenségét megvédjem, hanem szabad belépést is biztosítsak mindazok számára, akik az érsek tudta nélkül akarták meglátogatni a pápa követét. A nunciusnak, mint a diplomáciai kar doyenjének különleges állásáról nem is beszélek. Mint ilyennek minden diplomata számára hozzáférhető- nek kell lennem. De ismétlem: keresztény szereiéiből megbocsátok neki. Bizonyítékul két okmányt fogok felol­vasni." A nuncius ezután annak a jelentésnek egy részét olvasta föl, amelyet Kordáos visszalépése után a Vatikánnak küldött, hogy az érsekség jogi helyzete rendezést nyerjen. Jelentésének e része igy szól: „Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire szivemen viselem azt, hogy Msgr. Kordácosal szemben a lehető legnagyobb jóindulattal viseltessenek. Ha címzetes ér­sekséget adnának neki, úgy a magam részé­ről egy jelentősebb érseki szék mellett vol­nék. Szerény véleményem szerint jó volna, ha neki a pápai trónálló címét is adomá­nyoznák." , i Korda! nyugdija A nuncius ezután azt az átiratát olvasta fel, amelyet Kordácshoz intézőn anyagi viszonyainak rendezésére vonatkozó­lag. Ebben arról ért esi ti Kordácsot, hogy a Szentszék azon kérésének is eleget tesz, hogy a kocsis és a lovak eltartásának a fedezetéről is gondoskodás történjék. A nuncius a Szent­szék megbízásából a következőkről értesí­tette még Kordácsot: Excellenciádnak ren­delkezésére állanak: az egész érseki kastély Brezamban minden berendezésével és parkjá­val együtt. Az érseki menza, mint a kastély Brünn, augusztus 6. A legfelső bíróság tegnap foglalkozott Sípos József 35 éves rimaszombati bádogosmester és Pitta Rezső, a rimaszombati városi villanyimüvek 48 éves tisztviselője ügyével, akik éllen kato­nai árulás óimén emeltek vádat A rima- szombati kerületi bíróság Sípost négyévi s Pittát háromévi fegy­házra Ítélte el, de a kassai felsőbíróság Pitta büntetését másfélérvi fogy házra szál­lította le, mig Sipo»s büntetését helyben­hagyta. Semmiségi panasz folytán került az ügy tegnap a legfelső bíróság elé. A legfelső bírósági tárgyaláson fel alva sott vádirat szerint mind Sípos, mind Pitta eddig büntetlen előéletű volt, ami azonban a csehszlovák köztársasághoz való viszo­nyukat illeti, nem örvendtek a legjobb hír­névnek. Tudták róluk, hogy barátságos kapcsolataik vannak több ma­gyar országi emberrel, akik társadalmi­lag és szociálisan fölöttük állanak, úgy hogy kölcsönös kapcsolataikat nem le­het csupán baráti természetű köteléknek tekinteni. Sipos 1919-ben a magyar bolse­vik! hadsereg soraiban a csehszlovák had­sereg ellen küzdött s még sokára az államfordulat után is megtámadta azokat a magyarokat, akik szlovákéi igyekeztek megtanulni. Pitta viszont, aki valamikor állami tisztvi­selő volt, kénytelen volt otthagyni állását, mert az államfordnlat után megtagadta a hű­ségeik üt. Amikor a két embernek elfogták a levele­zését magyar ismerőseiknél, összeállították azokat a vádpontokat, amelyek a vádirat alapjául szolgáltak. Sípos József múlt év elején több levelet kapott egy Szécsy Kálmán nevű ember­től, aki a csehszlovák köztársaságnak el­keseredett ellensége és a magyar hír­szerző osztályok odaadó munkatársa. Különösen két levélből tűnt ki világosan, hogy kölcsönös üzleti kapcsolat örve alatt kém szolgálatról van szó és hogy Szécsy mindkét ismerősét Pestre szokta rendelni tanácskozás végett az ottani mintavásár tartama alatt. A többi elfogott levélből ki­derül, hogy Sipos az utóbbi időben többször járt Ma­gyarországon, ahol összejött Kern őrnagy hírszerző-tiszttel és hogy Pitta elősegítet­te tevékenységüket, amennyiben pontosan összeírta a rima­szombati és gömjöri m o torosjánmü-tula jd o ­tulajdonosa, köteles mindent karbantartani s a kastély részére egész éven át tűzifát szál­lítani. önnek évi 240.000 korona nyugdijat fog­nak kiutalni és az érseki menzától Excel- lenciád rendelkezésére áll egy kocsi és egy pár ló. A menza köteles szükség esetén a lovakat másokkal kicserélni és a kocsis, valamint a lovak fenntartását fedezni. A nuncius még hozzáfűzte, hogy Kordács érsek határozott kérésére a brezani kastély­ban ujaibb adoptálásokat fognak végrehajta­ni. Majd ezekkel a szavakkal búcsúzott a káptalaniból: „Tudom, a Szentszék előtt ismeretes az, hogy kötelességemet teljesítettem. A. magam számára nem kívánok más vigasztalást, mint vineere in bono.“ A sajiővisszhsag A német keresztényszocialista Deutsche Presse a nuncius nyilatkozatához a követke­ző megjegyzést fűzi: A prágai nunciatura figyelmét nem kerül­hette el az a tény, hogy Kordács érsek visz- szalépásének ügye már régen túllépte az egy­ház belügyiéinek határát. Ezt bizonyít ja a násókat. Az egész kémtevékenység során főleg ama fektették a súlyt, hogy részletes információkat szerezzenek a rimaszombati katonai helyőrség helyze­téről és fegyvernemeiről, Sipos kihallgatása során beismerte bizal­mas kapcsolatait Szécsyvel s bevallotta azt is, hogy szó volt közöttük fegyverekről is, amelyeket valahol el kellett rejteni, de amelyek állítólag nem is léteztek. Sipos erről állítólag beszélt egyszer Szö- csynek a rimaszombati katolikus olvasó­körben, amikor Szécsy megvallotta neki, hogy Kern őrnagy szolgálatában áll. Sipos azonban ki­hallgatása során azzal védekezett, hogy az egész fegyver el rejtési históriát csak kita­lálta, hogy meggyőződjék róla, milyen ember Szé­csy, akivel szemben bizalmatlan volt, mert tudta róla, hogy kétszer hetenkint átjár Magyarországra. Pitta azonban nem tudta kellőleg megma­gyarázni, mire kellett neki a nála talált autólaijstroim s miért tartott magánál irre­denta könyveket, ő is beismerte, hogy egyszer beszélt Szécsyvel Salgótarjánban. A .rimaszombati kerületi bíróság vizsga ló- birája előtt Sipos még előadta, hogy nagyobb összeggel tartozott Szécsynek s mivel azt igyekezett elérni, hogy Szécsy ne hajthassa be rajta az összeget, Szécsy gyanús tevékenysége után kutatott^ mert úgy hitte, hogy ilymódon sakkban fogja tarthatni. A levelezést teljesen ártatlan üzleti levele­zésnek igyekezett feltüntetni. Ez azonban nem sikerült neki, mint ahogy nem sikerült neki az a későbbi védekezése sem, hogy Szécsynek magyarországi utjai iránt csak azért érdeklődött, mert hálára volt iránta kötelezve és lelkére akart beszélni, hogy ilymódon megóvja őt az esetleges veszedelemtől. Pitta végül magyarországi autóutjait azzal magyarázta, hogy mint személyszállító autó tulajdonosa kénytelen volt maga átjárni Magyaror­szágba, mert soffőrjének nem volt út­levele. Ez a védekezés felette ingatag volt s legin­kább az bizonyított ellenük, hogy Szécsy tevékenységét nem árulták el. A rimaszombati kerületi bíróság március 30-án foglalkozott az üggyel s a tanúkihall­gatások megejtése után arra a meggyőző­désre jutott, hogy a két vádlott arra köte­lezte magát* hogy a magyar hírszerző fé­kül- és belföld óriási visszhangja. A humciue nyilatkozata egy igen fontos pont fölött téri napirendre: a Kordács érsek kikényszreitett lemondásának a módija fölött. A nyilvánosság előtt még mindig fennáll az a kétely, hogy Rómát ezen pontról nem informálták helye­sen. A némkatolikus közvéleményre való te­kintettel tárgyilagos magyarázat kívánatos volna. A Náradni Politika, amely az egész Kor- dács-affért előidézte, kifogásolja a nuncius nyilatkozatában azt, hogy a lemondott érsek magánügyeit is felhozta, mintha ezekből in­dult volna ki az egész affér, jóllehet ennél sokkal fontosabb egyházi és erkölcsi dolgok forognak kockán. Éppen ezért annál nagyobb figyelemmel és bizalommal várják, — fejezi be a lap — a pápának Kordács érsekhez inr tézendő üzenetét. A Vatikánban a hivatott té­nyezők az egész esetről informálva vannak és pedig nemcsak a nuncius által. A szociáldemokrata Právo Lidu újból éle­sen támadja a nunciust és azt Írja, hogy nyi­latkozatával ismét bebizonyította diplomati­kus taktikájának hiányát s nyilatkozata egy­általában nem fogja kielégíteni a katolikus közvéleményt. Korda! veleftradi patriárcha lesz! A nemzeti demokrata Národ és az olmützi Pozor azt jelentik, hogy Kordács érsek le­mondása ügyében Rómába utaznak: Zahoral sztrahói apát, Bulka budweisi püspök és Podlaba prágai fölszentelt püspök, hogy a pápát informálják, valamint javasolni fogják, hegy állítsanak fel Velehradon (Ungarisch- Hradisch mellett) egy patriarchátust és Kor­dács dr.-t nevezzék ki velehradi patriarchá- liaik. nyeizőknek az állam védelme szempontjából fontos anyagot fognak szolgáltatni és kü­lönböző katonai természetű dolgokat árul­nak el, amelyeknek pedig titokban kell maradniuk. Ezért bűnösnek mondották kni őket katonai árulás bűntettében és Sípost négyévi, Pittát háromévi fegyház- ra ítélték. Szécsy még az affér kipattanása előtt Ma gyár országra költözött. Az ítélet ettlen fellebbezést jelentett be az állaimügyész s mindkét vádlott is. A kassal felsőbíróság május 27-én foglalkozott a fel­lebbezésekkel és Sipos büntetését változatlanul helyben­hagyta, abban a felismerésben, hogy valóban el­árult katonai természetű dolgokat a ma­gyar hírszerző szolgálatnak, de eleget tett Pitta fellebbezésének abban a tekintetben, hogy Pitta, amikor összeállította az autó- tulajdonosok névsorát, ezzel nem követte el a katonai árulás bűn­tettét, úgy hogy tevékenységét csak a köztársaság- ellenes üzelmek előkészítésének bűntette­képpen lehet minősíteni. Ezért Pitta büntetését másfélévi börtönre vál­toztatta át. Mindkét vádlott s a főügyész is semmis égi panasszal élt az ítélet ellen a legfelső bíró­sághoz, amely tegnap foglalkozott az ügy­gyei. A Pawlik dr. által képviselt Sipos isemmiségi panaszában főleg arra mutatott rá, hogy az ítélet indokai ellentétben vannak a ténymegállapítással. Szerinte egyáltalá­ban nem nyert megállapítást, hogy bár­mit is elárult volna, csak azt állapították meg, hogy az a férfi, akivel összekötte­tésben állottak, Magyarországon él, sőt két tanúnak a vallomása azt bizonyítja, hogy Szécsy egyáltalában nem volt kém. Soukup dr. vezérűgyészihelyettes beszéde után., aki egyrészt azt követelte, hogy a bí­róság hagyja helyben Sipos büntetését, másrészt pedig, hogy Pitta bűntettét újból katonai árulás bűntettének minősítsék, a legfelső bíróság elvetette és elutasította Sípos semmi iségi panaszát, de eleget tett a vádihatóság semmi ségi panaszának a Pitta-ügyben. A legfelső bíróság megsemmisítőit© a felső­bíróság Ítéletét, úgy döntve, hogy az első­fokú bűn tetőb Íróság helyesen ítélte meg Pitta tevékenységét, katonai árulás bűntet­tének minősítve azt s ezért Pitta büntetését háromévi fogy házra emelt© föl A rimaszombati kémkedési affér a legfelső bíróság előtt Háromévi fegyházra emeltél: föl Pitta Isiit Büntetésé! Sipos Józtef 4 évi fegyházbüntetéséi helybenhagyták A vádlottak semmiségi panaszaikban azzal érveltek, hogy az ítélet indokai ellentétben vannak a megállapított tényekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom