Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-06 / 177. (2694.) szám
1931 augusztus 6, ©sütörtölk. ^>ita:Gfti-MA<AaR-HRaiaB Brüsilngi Ss@8t«Sfájr az elektronok szárnyán figyelmeztette kötelességeire a német nemzetet I külföldi segítség előfeltétele a regeneráló nemzeti munka — A kancellár hatalmas expozéja a nésiet krízis történelmi napjairól Berlin, augusztus 5. A birodalmi kancellár tegnap este másodízben használta tel a rádiót, hogy közvetlenül forduljon a német ■néphez. Amiig azonban a kancellár első beszédének elsősorban külpolitikai jelentősége volt és kizárólag a német-francia megértést akarta előkészíteni, mostani beszéde inkább belpolitikai és gazdasági jelentőségű. A kancellár szükségesnek tartotta a német nép szilárdságának nagy próbája, a teljes bán kiforgatom megnyitása előtt telje.? nyíltsággal felállítani az utolsó hetek mérlegét és kifejteni a jövő fejlődés lehetőségeit. Ez a mérleg Így alakult: A nagyobb külföldi kölcsön egyenlőre nem valósulhat meg Szükséges az önsegéiyezés Minden önsegélynek provizórikus jellege van Németországnak a külföldi gazdasági élettel megmásíthatatlan kapcsolatai és összefüggései vannak Itémetország köré nem szabad kinai falakat vonni A kancellár az erők egységesítésére hívta fel a német népet és ebiben az összefüggésben figyelem remélté nyíltsággal foglalt állásit az augusztus 9-iki porosz népszavazás ügyéiben. Ez az állásfoglalás arra a megállapításra támaszkodik, hogy Németország ipari nép, amelynek nemzetközi gazdasági kapcsolatai vannak és igy nem állíthat fel maga körül kinai falakat akkor, midőn a jövőbeli külföld 1 hitel lehetőségét a külföld bizalmától tették függővé és e bizalom előfeltételeiként a belpolitikai zavarok megakadályozását jelölték meg. A francia—német viszony Jelentősége Brüning kancellár beszédét rögtön a Hoover-terv ismertetésével kezdette meg. Már hat héttel ezelőtt tartott beszédében óvta a német népet attól az illúziótól, mintha ez a terv Németországot tartósan átsegíthetné a válságos helyzeten. Ennek a jövendölésnek a fejlődés, sajnos, igazat adott. A német nép az összes társadalmi rétegekre nehezedő súlyos próbát példás nyugalommal állotta ki, megőrizte a rend és nyugalom iránti természetes érzékét, amivel az egész világon elismerést váltott ki. A kancellár ezután a külföldi hitelek hirtelen kivonása következtéiben előidézett súlyos pénzügyi helyzetet ismertette és igy folytatta: Ma az egész világ egységes abban a felfogásban, hogy a népek története szorosan egymásba kapcsolódik, hogy egy olyan nagy szervezetnek. mint Németországnak gazdasági testében jelentkező zavarok neim maradhatnak komoly következmények nélkül a külföldre vonatkozólag sem. Senki sem vonhatja kétségbe annak a tételnek az I igazságát, hogy egy népnek az Ínsége nem jelenti a más nép előnyét. Európának és a világnak a boldogulása elsősorban attól függ, hogy azok, akiket a világháborúban a tragikus sors egymás ellenségeivé tett, most olyan elhatározásra jussanak, amelyet a nyomasztó sors követel meg tőlük. A német kormány tudatában volt annak, hogy milyen fontos szerepet játszik az európai fejlődésben a Franciaország és Németország közötti viszony jövőbeli alakulása. Közben megtörtént a párisi látogatás és a londoni konferencia. Erre az amerikai és angol államférfiaknak berlini látogatása következett és kedden este a kancellárnak és a külügyminiszternek római látogatására kerül a sor. A francia államférfiak berlini látogatása alkalmával folytatni fogják a Párisban meg- kezdett eszmecserét a német-francia viszony kialakulására vonatkozólag. E külpolitikai megbeszéléseknek eredményei természetesen mégosak első lépést jelentenek azon az utón, amelynek végpontjában a tartós nemzetközi együttműködés áll. Az ilyen összejöveteleknek eredménye és a nyomasztó szükség által ébresztett reménységek között mindig fájdalmas distancia fog fennállani. A kezdeti csalódásoknak azonban nem szabad a végeredményt megza- varniok. Minis nagyobb küifőEtii segéiy A kancellár ezután a londoni konferencia eredményéről beszélt, a 400 millió dolláros hitel meghosszabbításáról, a megállitási akcióról és a bankszakértok bizottságának lé- tesitésérőL A nagyobb külföldi hUel pillanatnyilag és belátható időn beliül nem esik a reálpolip*- kai lehetőségele peretekbe. Ennek különösen az az akadálya, hogy ilyen nagyobb külföldi kölcsönhöz több nagy állam garanciáját követelik meg, aminek elérése részben államjogi, részben pénzügy-technikai okok miatt ezidöszcrint teljesen kizárt. Ezért Németország és gazdasági élete most elsősorban az önsegélyre és a saját erejére vetett bizalomra van utalva. Senki se aggódjék amiatt, hogy a birodalmi kormánynak ez az állásfoglalása egy tulélezett nacionalizmus eredménye. Senki sem lehet jobban meggyőződve az államok érdekeinek nemzetközi összeszövődéséről, mint a birodalmi kormány. Kizárt dolog, hogy Németországot kinai fallal vegyék körül, amelyen belül a német nép — igényeinek kielégítésével — kizárólag a saját gazdasági tevékenységének az utján járhatna. Ezután a kancellár ismertette a szükségren- d eleteket, amelyekkel a német kormány a pénzügyi helyzetet szanálni kívánja. Bizalmat a bankok iránt! Megnyugtatásul ki kell jelentenem mondotta a kancellár — hogy nem a cirkulá- ló fizetési eszközök tulnagy bősége miatt szenvedünk. Ezért az az aggodalom, hogy a keservesen megtakarított é& bankban elhelyezett pénzünk az inflációs időhöz hasonlóan veszélyben forog, teljesen tárgytalan. Ellenkezőleg közelfekvő az az álláspont, hogy bfinkietétünk ből minél kevesebbet vegyünk ki, sőt növeljük azt, mert a pénz vásárló ereje a birodalmi kormány intézkedései és politikája következtében növekszik. A bankforgalom helyreállítása felveti a német néphez intézett kérdést, hogy saját erejére és méltóságára való eszmélése elég elhatározott-e arra, hogy a gazdasági élet egészségessé tevésében aktív részt vegyen. A szükségrendelet és a kielégítő előírások csupán a megkövetelt technikai intézkedéseket tartalmazzák. Ezeket az intézkedéseket tartalommal és valósággal a gazdaságilag felvilágosított nemzetnek kell kitöltenie. Nem lehet elkerülni, hogy itt és ott nehézségek fel ne lépjenek. De egy olyan időpontban követelni készpénzt, amikor nincs arra feltétlenül szükség, a meg nem indokolt idegesség jele, nem pedig a gazdasági gondolkozásé. Az az aggodalom, hogy az ipart űző és a kis kézművesek pórul járhatnak, alaptalan. Tény, hogy egyelőre eltekintettünk a takarékpénztárak forgalmának teljes felszabadításától, mint aihogy az a bankoknál megtörtént.’ Ez azzal van összefüggésben, hogy a takarékpénztári betétek lég többnyire első jelzálog-biztosítékokban fféküsznek, tehát hosszú lejáratú kölcsönöket jelentenek és a takarékpénztárak nincsenek a napi pénzforgalomra ráutalva, mint a bankok. A kormány azonban közeli időpontban a takarékpénztárak forgalmát is helyreállítja s még ezen a héten közli a korlátlan forgalom megnyitásának terminusát. A kancellár ezután igy folytatta: A birodalmi kormány természetesen nem tekinthet el attól, hogy hosszú ideje megfontolt rendszabályokat ne készítsen elő az egész hitelügy és tőkeforgalom, továbbá a részvényjog terén. Ez a nyilatkozat nem jelent támadást a szabad bankipar- ral szemben. De ha nrár egyszer az állam az érdekeitek sürgető megkeresésére mentöleg és támogatóiam kapcsolódik be ezen a téren, nem mondhat le arról a jogáról, hogy a jövő veszedelmeket megelőző olyan intézkedéseiket tegyen, ami- nőket más nemzetek már régebben bevezettek. Kikapcsolni a belpolitikai zavarokat A birodaLmi kormány és a birodalmi bank nem akar- a csalatkozhatatlansággal kérkedni. Intézkedéseiket olyan időkben tették, amikoí a helyzet óráról-órára változott, de mindig az a törekvés vezette őket, hogy a legjobbat tegyék. Olyan történelmi feladatot, amilyent nekünk kellett leküzdenünk, az egész világ- történelem keveset ismer. Most minden németnek hozzá kell járulnia a nagy feladat megoldásának sikeréhez. A nagy külföldi isegély a lehetőségek határán, kívül van, de ami mostanra vonatkozik, annak. érvénye nem örökre szóló. Idegen segítségre csak az számíthat, aki önmagán tud segíteni és ezzel a környező világ bizalmát megnyeri. Egy olyan nép, amely nem bízik elegendőképpen saját erejében és csak a kritikában válik lri, sohasem szerezhet a világban tiszteletet és bizalmat. i Ezért a környező világ segíteni fog rajtunk, ha látni, fogja, hogy a nehéz órákban nem csökken, hanem növekszik az erőnk. Ennek a fejlődésnek kedvező kilátásai szempontjából szükséges, hogy a német belpolitikai élét mentesüljön a zavaroktól, nélkülözhetetlen előfeltétel a rend és nyugalom fenntartása. Olyan időpontban, amikor a nép összes erőit a gazdasági szükség leküzdésére kell egybegyüjteni, az egymást marcangoló politikai küzdelmeket be kell szüntetni. — Ha megkérdeznek engem — fejezte be beszédét a kancellár — hogy mit tartok a porosz tartományi gyűlés fetoszlatása ügyében bekövetkezett népszavazásról, azt keli felelnem, hogy áliámjogilag nem birodalmi, hanem porosz ügyről van szó. Hanem mint állampolgár és nem mint pártpolitikus kir jelentem önöknek, hogy engem nem fognak a választási urna előtt látni. Ennek az órának az a parancsa, hogy a pártpolitikai ellentéteket né élezzük ki, hanem hidaljuk át. Szükség van az összes erők szintézisére, amelyek készek arca, hogy kéz a kézben haladjanak az építő állami politika utján. Csak igy vívhatja ki Németország a többi nagy államalkotó népek sorában egyenjogú I helyét Berlin, augusztus 5. Brüning tegnapi rádióbeszédét az összes német lapok beatóan kommentálják- ^ A Vossische Zeitung a beszédet az elmúlt viharos napokkal való leszámolásnak mondja és azt olvassa ki belőle, hogy a német külpolitika visszatért a Strese- mann lefektette alapokra. A Germania a beszéd karakterisztikumá- nak tartja a hamis illúziókkal való felszámolást és a német nép megnövelését a politikai és gazdasági realitások tiszta és száraz megítélésére. A Börsenkurier Brüninget Mantor Germa- niae-nek mondja. A bankforgalom megkezdésével bevezetett kormányintézkedések szempontjából azt a megnyilatkozást tartja a legfontosabbnak, hogy a kormány nem készül csapást mérni a bankipar szabadságára. ‘ A Deutsche Allgemeine Zeitung a beszédet az utóbbi hetek jó technikai összefoglalásának mondja és Brüning szózatát a német nép lelkiismeretéhez szóló felhívásnak tekinti. A Börsenzeitung éppenugy, mint a többi jobboldali lap, különösen a kancellárnak a porosz népszavazás ügyében elfoglalt elutasító álláspontját kritizálja. Brüninget azzal gyanúsítja meg, hogy beszédének ebben a részében brüszk módon optált a szociáldemokraták javára. A Lokalanzeiger megállapítja, hogy a kancellár tegnapi beszédének tónusa a német néphez intézett felhívásban sokkal mérsékeltebb volt, mint első felhívásának tónusa, amelyet, a világ közvéleményéhez intézett. A Deutsche Tageszeitung és a Deutsche Zeitung a beszédet kiábrándulásnak tekinti. A kommunista Berlin am Morgen a kancellár szavait a fizetési forgalom felvétele ünnepélyes megnyitó beszédének mondja. Paris keűmzmn HM Páris, augusztus 5. a birodalmi kancellár beszédét. a sajtó kedvezően fogadja. Hangsúlyozzák a beszéd őszinteségét és lojalitását. Különösen azt a tényt emelik ki, hogy Brüning nyíltan a Stahlhelm ellen foglalt, állást é$ beszédéből kicseng az az aggodalom, hogy a német nemzetiek győzelme Németországot közvetlenül az örvénybe taszitaná. Páris, augusztus 5. A lapok behatóan kommentálják a kancellár beszédét. Elsősorban azokat a helyeket húzzák alá, amelyekben a kancellár a német-francia megértés fontosságát hangoztatja. Ebben a vonatkozásban a beszédet bátor megnyilatkozásnak minősítik, egy olyan férfiú beszédének, aki nyíltságát s lojalitását, amelyet már Párisban is megmutatott, teljes mértékben igazolja. Azt a reményt, hogy a francia államférfiak berlini látogatása egyéb morális eredményeket szül, mint a párisi és londoni tárgyalás, a Petit Journal azért tartja értékes reménységnek, mert a római látogatás elöestélyén hangzott el, tehát arra mutat, hogy a német államférfiak a legnagyobb súlyt Franciaország és Németország közötti közvetlen tárgyalásokra helyezik. A radikális Oeuvre azt dicséri meg a beszédben, hogy Brüning dr. hidegvérrel és elha- tározottan úgy rajzolta meg a helyzetet, amint az a valóságban van. A radikális La Repub- lique szerint a beszéd a nemzetközi bizalomhoz és szolidaritáshoz intézett himnusz..Ez mindenesetre kissé konvencionálissá vált beszédmód, de hasznos. A kancellár nem téved, amikor a német-francia együttműködés útjait keresi. Ha Brüning dr. nem csupán a német nép, hanem a francia nép számára is kívánt beszélni, akkor a helyes szavakat mondotta ki. A francia sajtóból csupán a Coty-tapok tartják fenn most, is a bizalmatlanság álláspontját Németországgal, szemben, annak ellenére, hogy a kancellár rendkivül világosan rajzóba meg a problémák körvonalait. Az amerikai vélemény Newyork, augusztus 5. A reggeli lapok Brüning beszédét teljes szövegében hozzák. A 3 1 berlini sajti kommentárjai
