Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-22 / 190. (2707.) szám

2 IkölcsÖntárgyaJásoknál rendkívül barátságos magatartást tanúsított, amit az is bizonyít, hogy e tárgyalások nyomán Budapesten elemi erővel tört ki a franciabarátság. A magyarok titokban mindig hajlottak a fran- ciabaráíságra és szerették a latin kultúrát. Magyarország most megszabadul az osztrák uralom legutolsó emlékeitől is és odaadhatja magát régi vonzalmának. Magyarország és Franciaország uj barátsága nincsen ellentét­ben azokkal a politikai kötelékekkel, ame­lyek Franciaországot a kisantánthoz fűzik. — Franciaország soha nem követett el árulást. Ellenkezőleg: ha Magyarország tényleg Fran­ciaország barátjává válik, csakhamar a kis- antánttai is meg fog barátkozni. Ezenkívül hiddá válhat Franciaország és Olaszország kö­zött, annál inkább, mert a három állam kö­zösen küzd a csatlakozás veszedelme ellen. Magyarország, Franciaország és Olaszország találkozása az Echo de Paris szerint termé­szetesen súlyos csapást jelentene Németor­szág számára. A birodalom vonzó ereje Ma­gyarországban, Romániában és Jugoszláviá­ban a súlyos gazdasági krízis óta amugyis fokozatosan gyöngül. A kormányhoz közelál­ló Echo de Paris magyarbarát cikkét Charles Bonn erőn irta. A szocialista Populaire lényegesen máskép fogja fel a magyar helyzetet. Cikkírója szerint Bethlen lemondása a monarchia restaurá­cióját készíti elő. A lap figyelmezteti a nagy­hatalmakat, hogy a jövőben figyeljenek foko­zottabb mértékben Károlyi miniszterelnökre, aki kétségtelenül a Ilabsburg-politika vissza­térését készíti elő Budapesten. Paris, augusztus 21. A magyar kormány- válság kérdését az egész francia sajtó élén­ken pert rak tál ja. így a Malin egyebek kö­zött a következőket irta: Bethlen gróf tíz éve a magyar politika irányitója, most azon­ban a bank- és pénzügyek és a gazdasági krizijS mozdították ki helyéről. A válság bul­lám ai Németország és Ausztria után Ma­gyarországra csaptak át. Mindennél nagyobb nehézséget okoz azonban Magyarországnak a termésértékesitéá. Ezekkel a bajokkal nem tudott megbirkózni Bethlen. A Journal des Débats vezető helyen a kö­vetkezőket írja: Mielőtt a magyar kormány- válság jelentőségéről nyilatkoznánk, be kell várnunk az események fejlődését. Túlságo­san komoly a helyzet, semhogy arr61 már most ítéletet mondhassunk. Kétségtelen, hogy érdekes fejlemények előtt áll Magyar- ország. Ha majd nagyobb számmal állanak rendelkezésünkre értesülések, akkor majd nyngodtabb fővel kell megvizsgálni Magyar- ország Ml- és belpolitikai helyzetét. ©ssfráfe és lioIEaetd kcmmeislárok A Neue Ereie Presse a magyar kormány- válság kérdéséről a következőket írja: Bethlen lemondása az európai politika egyik vezető, mondhatni szimbolikus alakjának a kikapcsolódását jelenti az aktivitásból. Még egy tiz esztendeig hatalmon levő politikus­nak is meg kell hajolnia a politikánál erő­sebb gazdasági erők hatálsa alatt. Magyaror­szág gazdasági rendjét meg kell reformálni. Bethlen hatalmas volt, de még nála is hatal­masabbnak bizonyult a búza ára. A holland sajtó ugyancsak élénken kom­mentálja a Betihlen-kormány lemondását. Emellett több holland lap megállapítja, hogy Magyarország gazdasági katasztrófáját a trianoni békeszerződés idézte elő. Magyar- ország elvesztette területének kétharmad .ré­szét s az ország a mai határok között alig élhet meg. Bethlen, távozása igazolja azok hitét — Írják a holland lapok — akik sze­lőn t a revízió szükséges, ha nem akarják K özépen répa teljes csődjét. Kárévá esjabb nyilatkozata Budapest, augusztus 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Néhány an­gol lap, valószinüleg német hírforrás alapján, olyan híreket közölt, hogy Bethlen azért mondott le a miniszterelnökségről, mert Ká­rolyi külügyminiszterrel nem érteit egyet a kiráJykérdéshen és igy a kormánycsere a külpolitika s különösen a királykérdéseiben jelentős változásokat hoz. Ezeket a híreket hivatalos helyen ismét cáfolják, ezenkívül Károlyi gróf maga is nyilatkozott róluk. E nyilatkozat lényege az, hogy Károlyi már akkor, amikor a kül/ügyminisz­teri tárca vezetését átvette, nyíltan han­goztatta, hogy mindenben s igy különösen a királykérdésben is a legteljesebb niór­WaS’KSSSBgaWKvsvi^.'iBiBgMEBaiBSBBBBBHtBMBaCCTMMW——BBM 1931 augusztus iá, szombat Két prágai Jap. fantasztikiis rémmeséje a Juciiul issieesiwér-réS, abcsi BerchisSd volt külügym'ssiszter és Mussolini fivére együtt főzte volna ki Bethlen megbuktatásának tervét Prága, augusztus 21. Két prágai lap is, az egymástól igen távol álló Express s a szociál­demokrata Právo Lidu estilapja fantasztikus híradást közöl a magyarországi kabinetvál­tozással kapcsolatban. A Právo Lidu a követ­kezőket írja: „A magyarországi kormányrezsimnek hir­telen változása érthető izgalmat keltett, mert még távolról sem gondolta senki, hogy Beth­len grótf, az eddigi miniszterelnök megbukik a győzelmes választások után. Minden jel arra mutat, hogy ennek az erős férfiúnak a pozícióját erős külső nyomás döntötte meg, amelyet Bethlen jogtalanul becsült le. Ugyan­csak megerősíti ezt a véleményt az uj kor­mánytényezők neve is. Bethlen bukásában a legérdekesebb az a tény, hogy Magyarország kormányát a Bethlen-kormány eddigi kül­ügyminisztere Károlyi gróf fogja vezetni. Ez a tény sokat megmagyaráz, ha alátá­masztjuk a buchlaui várban folyt titokzatos tárgyalásokkal, amely várnak Berchtold volt császári miniszter a tulajdonosa, aki­nek a felesége egy Károlyi grófnő. Ebben a várban tartózkodott nemrégiben inkognitóban Mussolini olasz diktátor fivére, aki silrii tanácskozásokat folytatott Berchtoíddal. Ezt a látogatást ugyan konvencionálisnak tün­tékben egyetért Bethlen álláspontjával. „A királykerdésben s általában a külpolitiká­ban változatlanul követni fogja Bethlen kormányának elveit — mondotta Károlyi — annál is inkább, mert ezeket az elveket az ország lakosainak túlnyomó része is osztja.4* Károlyi gróf egyébként ma délben fél há­romig megszakítás nélkül tárgyalt a politiku­sokkal a külügyminisztérium épületében. A 8 Órai Újság munkatársának Károlyi a tár­gyalásairól a következőkben nyilatkozott: — A tárgyalások meglehetősen előre­haladtak a remélem, hogy a kormányt hol­napra sikerül megalakítanom. Legkésőbb szombaton el kell dőlnie ennek a kérdés­nek és azt hiszem, hogy igy is lesz. A tár­gyalások eddigi eredményeivell' meg vagyok elégedve — zárta nyilatkozatát Károlyi. Politikai körökben úgy tudják, hogy a tették fel és rendkívül hosszú tartamát Mus­solini betegségével indokolták, akit Marsálek dr. buohlowitzj várorvos tényleg kezelt is. Berchíoldnak Mussolini fivérével folytatott tanácskozásait szigorúan titkolták, még a vár­beli személyzet előtt is, ami nyilvánvaló bi­zonyítéka annak, hogy itt messzemenő politikai kérdésekről volt szó, amelyeknek nem csupán Magyarországot, hanem ennek az országnak kormányrezsimjét is érintették. Zitának nemrégiben Olaszor­szágban tett látogatása és bátyjának az olasz diktátorral fennálló bizalmas kapcsolatai azt sejtetik, hogy itt intrikák folytak a magyarországi mon- archista mozgalom megerősítésére. Musso­lini fivére értesülésünk szerint Magyaror­szágból jött a buchlmoitzi várba, míg Berch­told Wotitzban tartózkodott, ahol egy Ró­mában nagy befolyással bíró szerzetesrend központja van. Mussolini fivérének magyarországi missziója Bethlennél valószinüleg váratlan eredmény­nyel végződött s ezért nyomást gyakoroltak, amely Bethlen bukását idézte elő. Utódjául előre kiszemelték Berchtold feleségének ro­Bethlen kormányának felmentése a hivatalos lap szombati számában fog napvilágot látni. Horthy kormányzó ma délelőtt Wlassics Gyula felsőházi elnököt, Almássy László képviselőházi elnököt -s az egységes párt né­hány képviselőjét fogadta. Bethlen ma dél­előtt Scitovszkyval és Emszttel tárgyalt. Az utóbbi a tárgyalása után újságírók előtt a következőkét jelentette ki: — öreg ember vagyok s nálam fiatalabbak is elmehetnek, hap pihenésre van szükségük. Én is elmehetnék, mert pihenni vágyom. Mayer képviselő Károlyival való tárgyalá­sai után nyilatkozott a sajtó képviselőinek • egyebek között a következőket mondotta: — Bel- vagy külpolitikai rendaíerválfo­jtásról nincs és nem is lehet szó. Az egységes pártnak az uj kormány összeál­lítása kapcsán személyi kívánságai nincse­nek. A párt az uj kormánytól elsősorban a gazdasági válság enyhítését várja. landónak nyilatkozott a Zita-klikk érdekeinek támogatására. Az egész dologban a legérde­kesebb az, hogy Mussolini, aki bizalmas kaip* csolatban áll a magyar kormány lemondott el­nökével, egyszerűen átugrotta őt ée előké­szítette a bukását Úgy látszik, hogy uj aktuális veszedelem van növekvőben, amit csak megerősít a ma­gyarországi kormányrezsimben történt válto­zás. Mussolininak itteni tartózkodásáról a vár környezetből kaptunk hirt. Érdeklődésünk­re Buchlowitz község titkára vizsgálódást foh/tatott Mussolini ott tartózkodásáról és ennek tényét megerősítette. Vele egyidejű­leg állítólag más urak is ott tartózkodtak, de neveiket nem tudta megállapítani Hasonlóan ir Stribrny lapja az Expres is. Sze­rinte Bethlen lemondását a buchlowitzi vár­ban készítették elő, ahol a Habsburgok hívei többször titokzatos tárgyalásokat folytattak. Több mint egy hétig tartózkodott ott Arnaldo Mussolini is, az olasz miniszterelnök bátyja, az olasz sajtó diktátora. Ugyanakkor ott volt számos volt arisztokrata is, teljes inkognitó­ban. Ennyit ir a két lap. Nemrégiben adtunk hirt a buchlaui légi vár égéséről, amelynek tövében Berchtold volt osztrák-magyar kül­ügyminiszter budhlowitzi vára terül el. A Há­ború előtt Berchtold egyizben folytatott tár­gyalásokat a buchlaui várban, amely ugyan­csak az ő tulajdona és pedig Izvolszkij akkori orosz külügyminiszterrel, akit arra akart rá­bírni, hogy Oroszország ugorjék ki az antant­ból. A buchlaui tűznél, úgy látszik, igen, forró lett a fejük egyes újságíróknak és csökönyös lapánformátoroknak, mert csak ezzel lehet magyarázni a két lap fantasztikus hírét. Elfogyott a beruházási kíMcsöo, javarészét az állami Üzemek hiányainak fedezésére fordították Prága, augusztus 21. Amint már jelen­tettük, az 1930-ik év végén a törvényhozás által engedélyezett 1,300 milliós beruházási kölcsön összege teljesen kimerült. A kor­mány a kölcsönt az erre vonatkozó törvény » kereteiben használta föl, különösen az ál­lami üzemek, elsősorban az államvasut ak hiányának a fedezésére. Ai állami üzemek ezt az összeget öt százalékos kamattal kö­telesek visszatéríteni az állampénztárnak. Az államvasutak a tavalyi beruházásokra 400 milliót s az idei beruházásokra 200 milliót kaptak. 150 milliót fordítottak a munkanélküliek ellátására. 300 millió köl­csönt kapott az állami útalap, ezzel szem­ben az útalap lekötötte az újabb törvények­kel előirt jövedelmeit A maradékon a ta­lajjavítás i alap, az állami erőigazgatóság és az állami bányák és vasmüvek igazgatósá­ga osztozott. konát, Károlvi grófot, aki valószinüleg haj- * S • • On meg akap ölni engem... Irta: PALÁSTHY MARCELL Mr. Bardless lírai és analitikus iró volt és természetesen kutyarosszul ment a dolga. A dollár e mai korszakában még a Musso­lini lírájában sincs élénk kereslet. Elképzel­hető tehát az a közöny az iránt a líra iránt, amit a felhőkarcolók lázas iramú és örvény­lő világában Mr. Bardless, vagy az ő irodal­mi tájtestvérei hoztak fogalomba. Ezt a lírát nem jegyzi a Wallstreet valuta­piaca és ez a negatív vagyon, amelynek tu­lajdonosa annál szegényebb, minél nagyobb mennyiséget halmozott fel belőle. Az a töke ez, amely kopott ruhát, rossz szállást és korgó gyomrot kamatozik. A lírai és pláne az analitikus regénytől a pénzcsinálásig hosszabb az ut, mint Newyork- tól gyalog Holywoodig. Mr. Bardless pedig Newyorkban kezdi, — az itt közlésre kerülő események idején azon­ban már beevezett Holywood aranyöblébe. Egy Magazin szerkesztőjének köszönhette ezt. Ez a jóindulatú és épp olyan goromba ur adta Mr. Bardlessnek, — a -szivek és ér­zelmek boncolójának, azt a tanácsot, amely az ő életsajkáján kiifeszi tette a siker felé rö­pítő vitorlákat. A lila orchidea című, álomrobló és életke- seritő, — in-ert hőseit elevenen felboncoló, regényének könyörtelen visszaadása közben mondta a Magazin-szerkesztő: — Ez a könyv túlságos irodalom, tehát annyit sem ér, hogy egy pár meleg kutyát (Cald doggs: a virslii amerikai neve) kapjon érte. Már persze üzleti szempontból, mert a halbatatlanaág az irodalom történetében, — az más. Arra nincs rovata a lapomnak, tehát nem érdekel. De Írjon olyan valamit, amit ön és minden költőtársa mélységesen megvet. Az ilyesmi az a kommersz-áru, amivel pénzt fog keresni. — Például? — e settenkedett a lesújtott költő. Például kalandregényt, v-agy limonádéval végiglocsolt, izgalmas, és happyenddel gumí­rozott filmszcenáriiimot. Ez az, amiben dollár van. Mr. Bardlessnek — mondtuk ezt — akko­riban kutyaro-sszul ment a dolga, olyan rosz- szul, hogy már-már aközött kellett választa­nia, hogy öngyilkos lesz, vagy felcsap szín­házi „pénzemberének. S e kettő helyett a harmadikat választotta. Szót fogadott az épp oly jóindulatú, mint go- ronr b a Maga zin-szerkesztőnek Szakított két szerelmével: az alanyi költé­szet vérszegény hercegnőjével és a lélek­elemzés komor és gyötrelmekben kéjeigő múzsájával és hozzáfogott, hogy sablonos, iz­galmas, érzelmes és jaj de finom moziszcená- riumokat Írjon. Már villája volt Holywoodban, már Rolls Royce-on járt és yachtja horgonyzott a friskói- öbölben s csak ezért nézték le aranyattermő uij mesterségét, mert csakugyan sikere volt vele a csak azért volt egy kicsit fásultan közönyös, mert a gazdagság unalmassá válik azzal, hogy a vágyaknak szárnyát szegi. Roppant sivár dolog, hogy az ember könye- dén,. minden küzdelem nélkül valósíthassa meg minden vágyát és minden -szeszélyét. *' Ez a blazirtság azonban csak addig tartott, amig az isteni primadonna, a film uj csillaga, Miss Éva Young, mindent elsöprő foxtrott- irammal bele nem robogott Mr. Bardless éle­tébe és birtokába nem vette őt. Mert ez 1 őriént. Miss Éva Young egyszerűen bekebelezte a filmíró életét, mint a nagyhatalmak a gyar­matiakat, amelyeket minden áron, még aka­ratuk ellenére is — boldogítani akarnak. Elvette a nyugalmát, az éjszakai álmát, az idejét, az idegeit; belibbent az agy velejébe és szétkergette belőle a készülő filmregények álomalakjait; megbabonázta, mákot itatott vele, a kacérság és az asszonyi kegyetlenség apró, de izzó lángocskáin felforralta a vérét; gyötörte, igájába fogta. Szóval magába bolon­dította az arrivált filmdrámairót s nyilván azért tette ezt, mert megszerette — asszony- módra. A mohamedán szerelem e csatározásai köz­ben sikerült meggyőznie a spleenjének tör­melékein a lábanyomában nyargaló Írót, hogy őnélküle nem is tudja az életét foly­tatni, mert számára az élet és Miss Éva Young teljesen egyet jelentenek. Hiába, büntetlenül nem lehet Írni izzó sze­relmi történeteket, démonokról, akik körül a vérnek és aranynak; a nagyotmerésnek, a sóvárgásnak; a küzdelemnek, bűnnek és ka­landoroknak örvénye kering. Az élet megmutatja az ő nagy titkai körül pepecselőknek, hogy igenis van démon, van kaland, vannak könnyek és igazi gyötrelmek, amelyek közt megátkozzuk a percet, amely­ben születtünk s amelyek nélkül élni még­sem tudnánk, mert ezek azok a letagadott, tit­kolt, szörnyű sebek, amelyeknek nyilalló saj­gása százszer áldott s mindennél kívánato­sabb. *' Mr. Bardlessnek még azt sem sikerült meg­állapítania, mennyire igaz az, hogy ő, mint férfi, fontos a nőnek? Szeszély sodorta-e őt az útjába, a megki- vánás, a vér szava; flört, kegyetlen játék, vagy éppen számitás, amellyel az arrivált Írót. sikerének és karrierjének szekerébe akarja fogni? Reklámbotránynak szomorú, mert ki­tagadott hősévé, örökre szerencséi len életiár savá, vagy csakugyan boldoggá akarja öl tenni? Nem tudta ezt megállapítani, tehát gyöt­rődött izzó és könnyes szerelmi regényének zűrzavaros szituációi közölt, amelyek mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom