Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-21 / 189. (2706.) szám

Sztoház-K örryoKukTURA,

Hollywood megijedi,

amikor kire keit, hogy Chaplin Európában akar letelepedni és Hímeket gyártani

8 'PRK<IAI-A\\<ri!AR-HIRLAE>

London, augusztus.

A legutóbbi Ghaplin-liirek arról szóltak, hogy a nagy színész Európában fog filmet késziteni. Ezt megelőzőleg arról tudtak az angol lapok, hogy Chaplin Londonba jön és megcsinálja az angol nemzeti filmjátékot, amelyben ő maga nem fog játszani, de amelyet teljes egészében ő fog rendezni és dirigálni.

A két hir között a hirek egész légiója látott napvilágot s mind-mind Chaplin jövő terveivel, életével, kötendő, illetőleg megkötött házasságával, egész lelki berendezkedésével és minden intimus titkával foglalkozott.

Chaplin tehát még mindig módfelett és mértéken túl érdekli az embereket. Nem is csoda ez egy olyan hatású és értékű művésznél, mint amilyen ez a „nagyszerű csavargó". Ám Chaplin nagyszerűen érti azt, hogy beszéltessen magáról s közben egészen mást cselekedjék, mint amit beszélnek róla; megtalálja azt a módot, amely a legalkalmasabb arra, hogy a világot — személyével kapcsolatban — találgatásokra bírja s közben ezeknek a találgatásoknak semmiféle alapot ne adjon.

Alkalmam volt beszélgetni Londonban egy amerikai filmszemélyiséggel, aki az események során belekapcsolódott mindabba, ami Chaplin jövő terveit, életét jelenteni fogja. Olyan érdekes mindaz, amit ez a filmember elmondott nekem, annyira más, mint amiről a világ tud, hogy az alábbiakban teljes egészében nyilvánosságra hozom:

Rémillet Hoilywoodbazi

— Amikor először köztudomásúvá vált, hogy Chaplin Európában szándékozik letelepedni, itt akar villát és birtokot vásárolni s egyben; itt akar filmet gyártani — egész Hollywood megijedt.

— Hollywood Chaplin nélkül él sem képzelhető, — mondották az emberek, színészek, rendezők, producerek, stúdió és gyártulajdonosok. Nemcsak azok, akik az isteni Charlie- hez közel állanak, de azok is, akik tulajdonképpen — konkurrensei. Hollywood Chaplin nélkül többé nem lenne az, ami volt, többé nem keltheti maga iránt azt az érdeklődést, amelynek ébrentartása minden moziérdekeltségnek életbevágóan fontos és elengedhetetlenül szükséges feltétele.

— Megindult tehát a mozgalom, amely azt célozta, hogy Chaplint mindenáron vissza kell hozni Hollywoodba. Igen ám, csakhogy ezt nem olyan egyszerű keresztülvinni. Először tapintatosan: barátaival környékeztették meg Charliet, aki hallani sem akart arról, hogy visszatérjen Kaliforniába, főképpen, hogy: ezt az elhatározását a világ tudtára adja.

— Kénytelenek voltak a hollywoodiak más eszközökhöz, majdnem: cselhez folyamodni. Eljöttek hozzá a producerek, főképpen pedig eljött az United Artists Corporationnek, annak a társaságnak a legtöbb vezető embere, amely Chaplin filmjeit piacra viszi. Eléje tárták az adatok halmazát és számokkal, rideg, de mindennél többet mondó számokkal bizonyították be, hogy Chaplin — csak Amerikában készíthet filmeket, sőt; Chaplinnek kötelessége visszatérni Amerikába és ott folytatni pályáját.

— Es Chaplin — döntött. Chaplin visszatér Amerikába. ‘Már kábelezett is Kaliforniába s ezzel eldőlt, hosszú időre eldőlt Chaplin egész élete. Chaplin visszatér Kaliforniába s egyszerre nem egy, de mingyárt négy film készítésébe is belekezd.

Chaplin uj filmjei

— Ám nemcsak ennyi a filmvilág szenzációja, de ennél sokkal több. Igaz, hogy négy filmet készít Chaplin, de ebben a négy filmben már csak mint rendező, legfőbb vezető, esetleg mint szcenáriumiró szerepel, ő maga többet nem játszik, nem ölti magára a rongyos csavargó maszkját s kacsázó járásával nem lágyítja el a mozinézők millióinak szivét.

— Az elhatározások eme sorának természetesen megvan a maga külön története.

— Mr. Arthur Kelly, az United Artists Corporation elnökhelyettese, az amerikai filmvilág egyik legismertebb és legelismertebb üzletembere személyesen utazott le Juan les Pins-be akkor, amikor a legjavában álltak a tárgyalások a Hudnot-birtok megvétele felől. Ezen, a Juan les Pins közelében fekvő birtokon akart berendezkedni ugyanis Chaplin, itt akarta megkezdeni uj házasságát, itt akarta megalapítani gyárát, ide akarta hozatni kedvenc színészeit, munkásait, fotográfusait, stb.

— Mr. Kelly azonban jobban ismeri Chaplint, mint Európa és főképpen, mint Juan les Pins. Néhány egyszerű, keresetlen szóval világosította fel barátját és üzlettársát mindarról, amit lépése a saját maga és az egész filmvilág szempontjából jelenthet és Chaplin hallgatott Mr. Kellyre. Es mindaz, ami ezután történt, ennek a beszélgetésnek a következménye ,..,

" — A Chaplinnel közvetlenül lefolytatott

megbeszélés után a Ctiaplin-konszerhez tartozó filmemberek Párisba utaztak. És Páris- ba utazott természetesen a nagy Charlie is. Itt azután két napig, a legnagyobb titokban, de a legnagyobb izgalmak közepette kivívták maguknak "Hollywood képviselői, hogy Chaplint visszaviszik Amerikába, Kaliforniába, régi dicsőségének és sikereinek színhelyére.

Az uj házasság

— A tanácskozások nemcsak Chaplin visz- szatérését „ütötték nyélbe", de már teljes tervet dolgoztak ki a készítendő négy „Chaplin- film“-re vonatkozólag is. Ezek szerint lényegében mind a négy filmet maga Chaplin irányítja teljes hatáskörrel. Emellett Harry d’Arrast, Chaplin egyik régi munkatársát sikerült megnyerni „segitőtárs“-nak az uj Chaplin-produkciókhoz. Harry d'Arrast argentínai férfi, de származásra nézve francia. A déliek tüzes képzelőtehetsége párosul benne a franciák nemes Ízlésével. Nemcsak Chaplin, de egész Hollywood a legkitűnőbb filmembernek, főképpen: „filmelőkészitőnek" tartja őt.

— A tanácskozások során, ha tapintatosan is, de érintették a Chaplin körül [elburjánzott kérdések egész légióját, elsősorban: uj házasságának kérdését. Chaplin azonban még legjobb barátai, üzlettársai és legbensőbb emberei előtt is kinyilatkoztatta, hogy erről — egy árva szót sem hajlandó szólam. „Ma- ry“, a titokzatos Mary, akinek göndör fekete hajáról és csillogó szeméről már nemcsak a francia, angol, de az amerikai lapok is egész regényeket Írtak, továbbra is titokzatos személy marad. Csak a jövő fogja megmutatni, hogy mi igaz a pletykákból, mende-mondák- ból, mi igaz a házasságból s ha már valóban házasságról van szó, mi igaz az uj hollywoodi életről...

— Chaplin európai látogatása hosszúra nyúlt, hosszabbra, mint amilyennek Chaplin maga szánta. Ez az európai látogatás fordulópontot jelentett Chaplin életében; de a ben- fenlesek szerint; a film életében is. A nagy ütközet, amely a beszélő film és a néma film között, Chaplinen keresztül lezajlott, egyáltalán nem tisztázta a helyzetet s főképpen: nem volt elhatározd eredményű. Chaplin a „City Lights“-szel — mint ahogy ez ma már megállapítható — igen sok pénzt keresett; anyagilag tehát neki volt igaza. Ez a nagy anyagi siker, amely a finomabb ízlésű moziközönség óriási erkölcsi sikerével is találkozott, nem jelentett döntő fordulatot a film életében. A beszélőíilmben már olyan óriási mértékben „angazsálta" magát a filmvilág, hogy ilyen kérdés tulajdonképpen nem is vetődött fel.

Az első Clsaplin beszélofilm

— Mindez azonban nem jelenti Charlie kárát. Bizonyos, hogy üzletileg Chaplin neve még ma is — mérhetetlenül sokat jelent. Talán még többet, mint valaha. Bizonyos, hogy a világ minden mozilátogatója kiváncsi arra mi lehet az, amit Chaplin ezekután produkálhat. Ha már ő otthagyja a vásznat, mi lehet az, amihez ez az óriási képességű szinész odaadja óriási nevét. Avval a páratlan Ízléssel, rutinnal, tökéletes szakértelemmel, amivel Chaplin rendelkezik, valami olyat kell produkálnia, amit eddig még nem produkáltak a film terén. Emberei legalább is feltétlenül bíznak ebben ...

— S most, hogy Chaplin maga nem fog többé játszani, nincs semmi akadálya annak, hogy a film, amelyet produkálni fog — beszélő film legyen.

— Chaplin tehát beszélő filmet is fog késziteni, — ez az igazi nagy szenzációja a filmvilágnak. S bár ebben a beszélő filmben ő maga nem fog játszani, a film mégis: Chap- lin-film lesz s a publicity emberek bizonyára igy fogják hirdetni világszerte: „Chaplin első beszélő filmje!"

— Ennek a beszélő filmnek a piacradobása azután valóban ütközetet fog jelenteni a „régivágásu" beszélő filmnek s az „uj felfogású" talkie-k között. S ennek az ütközetnek azután elhatározó jelentősége lehet a film egész jövőjére nézve! P. N.

(*) Mozart-iinnep a pozsonyi rádió magyar óráján.

Pozsonyból jelentik: Pénteken, augusztus 21-én délután 6 órai kezdettel Mozart-ünnepet rendez a pozsonyi rádió magyar osztálya. Tolnai Alfréd „Re- quiem“ cimü Mozart miniatűrjét olvassa fel, Furch Ferenc operaénekes Mozart-áriákat énekel, Macud- zinski-Halmos Sylvia és Maoudzinski Rudolf tanár pedig két zongorán Mozart-s zónát álcát játszanak.

(*) Egy szegény színész negyedmillió dolláros hagyatéka. Newyorkban nemrégen flllnyt c! Jade Donabuo énekes színész. Nem volt nagy sztár. — Mindönki szegény embernek tartotta. Most felbontották a végrendeletét és abból kiderült, hogy a szinész 2Q5.000 dollárt hagyott az özvegyére is három leányára. A végrendeletiben azt is megírta, hogy hogyan szerezte a vagyont. Kora ifjúságától

kezdve mindig félretette jövedelmének 12%-át. Akármilyen mostoha viszonyok között is élt, ezt az összeget úgy kezelte mint egy idegen vagyont. Ebből a 12 % -bél fejlődött ki hosszú évek során a

265.000 dollár. A szinész azt is elárulja utolsó iratában, hogy a konjunktúra alatt tőzsdézett is egy kicsit és keresett ezzel a manipulációval 50.000—

60.000 dollárt.

(*) Shaw és a Daily Worker. Londonból jelentik: A Daily Worker, az angol kommunista párt hivatalos napilapja, nemrég interjút kért Bemard Shawtól szovijetoroszországi benyomásairól. Az iró helyett titkára válaszolt, hogy Sbawt szerződései a kapitalista sajtóhoz kötik s hogy egyébként is Szovjet- oroszországról szóló cikkeivel a kapitalista hitetleneket s nem a kommunista igazihivőket akarja meggyőzni. A Daily Worker ezt a választ éleshangu kommentárral tette közzé, hangoztatva, hogy Shaw a nagyszerű bolsevista megvendégelés után megígérte, hogy az angol munkásokat a szovjet példájának követésére fogja buzdítani. Most pedig, folytatja a Daily Worker, midőn az egyetlen munkáslap módot akar nyújtani ígérete beváltására, Shaw előbb egy hétig váratja a válasszal s azután a kapitalista sajtóval szemben fönnálló szerződéseire hivatkozik. A Daily Dispatch szerint egy amerikai újság- tröszt szavankint két dollárt fizet Shawnak oroszországi útleírásaiért.

(*) Olasz operák — filmen? Rómából jelentik: Érdekes tervet terjesztett a kormány elé egy olasz pénzkonzorcium, amely hangos filmet akar készíttetni az olasz operamüvészet legismertebb müveiből. Az operák megfilimesitését a milánói Scala-szinház zenekarával és a legjobb olasz szólistákkal akarják keresztülviinni. Elsősorban Rossini, Bellim, Donizetti és Verdi müvei kerülnek sorra, azután pedig Puccini és Mascagni következnek.

('’•') A legjobb megoldás. Gilbert Miller színigazgató egyik londoni színházában be akarja mutatni Viciki Baum Mensohen in Hotel című darabját, amelynek premierjére a budapesti Vigszinház is készül. A darabban szereplő orosz táncosnő figuráját mindenképpen külföldi növel akarta Miller játszatni, mert newyorki színházában is egy külföldi színésznő, Eugénia Leontovics játssza nagy sikerrel ezt a szerepet. Az orosz színésznő sikerült alakítása egyik fő erőssége a newyorki előadásnak. Miller először Bajor Gizit leérte fel a szerep eljátszására, de a magyar színésznő budapesti kötelezettségei miatt nem vállalhatta a feladatot. Azután Lipinska- jával tárgyalt. Kiderült, hogy Lipinskaja egy szót sem tud angolul. A nyári hónapokban sorra vették a Páris'ban és Londonban található külföldi és főiképpen orosz színésznőket, de egyetlen megfelelőt sem találtak közöttük. Most aztán végre Gilbert Millernek eszébe jutott az egyszerű jó megoldás. Mint a Daily Mail jelenti, az orosz táncosnő szerepére áthozzák Newyorkból Eugénia Leontovi- csot Newyorkban már több mint kétszázszor ment a darab és nem fontos hogy ki játssza a hátralevő •hetekre ezt a szerepet. Newyorkban egy Miramova nevű orosz hölgy veszi át a szerepet.

(*) Chaplin dija kosárvivö hordárok versenyére. Londoniból jelentik: Charlie Chaplin 20 font dijat tűzött ki a londoni városi élelmiszerpiac hordárainak kosárvivőverse- nyére. A művész gyermekkorában South- wark londoni szegénynegyedében lakott, ahol még ma is sok hordár-barátja van. A versenyen, amelyet szeptember 10-én tartanak meg, résztvesznek a bús-, gyümölcs-, főzelék-, halpiac hordárai s a dijat az nyeri, aki a legtöbb egymás fölé rakott félbusheles kosarat egyensúlyozni tudja a fején.

(•) Kabaré — filmen. Paul Morgan, a legnevesebb német kabaréiró és kabarékomikus, néhány hónappal ezelőtt kiment Amerikába és megjelent Hollywoodban. Eleinte az amerikai filmgyárak német filmverziójához irta e szövegkönyvet és dialógusokat, azután leszerződött a Metro-Goldwyn- fllmgy árhoz, amelynek szintén háziszerzője lett. Ekkor támadt az az ötlete, hogy az európai kaba- réstilust átviszi a filmre és a Metro-Goldwyn- studióban megcsinálta A rádióriporter cimii német beszélőtfilmet, amely nem egyéb, mint változatos, kacagtató és szórakoztató kabaréelőadás — filmen. Paul Morgan amerikai kabaréja remekül sikerült, számos ötlet és trükk teszi különlegessé a filmét, amelynek főszereplői Paul Morganon kívül Egon von Jordán, Nóra Gregor, Adolphe Men- jou, John Gilbe,rt, Joan Crawford, Buster Keaton és az amerikai sztárok .egész sora.

(*) Sándor Móric gróf mint operetthős. Kálmán Imre most fejezte be uj operettjét ,amelynek ideiglenes cime: Ördöglovas. A címből következik, hogy az operett főszereplője híres lovas s ha eláruljuk, hogy ez a hires lovas magyar ember, akkor már azt is tudjuk, hogy csak Sándor Móric grófról lehet benne szó. A hírneves url óvásról számos megtörtént bravúrt őrzött meg a krónika, azt azonban már kevesebben tudják, hogy legnagyobb bravúrja menyasszonyának megezöktetése volt. A gróf, a rettegett Mattermiek leányába volt szerelmes g minthogy a kancellár nem akart, tudni a házasságról, a gróf egyszerűen megszöktette szerelmesét. A leányszök- tetés nagy port vert fel, de a világ sokkal érdekesebb és kétségkívül nagyobb eseményei feledésre kárhoztatták ezt a romantikus történetet, amelyért, mint librettó-anyagért, nyújtotta ki kezét Kálmán Imre. A darab a bécsi hires spanyol lovardában kezdődik, Pozsonyban folytatódik és egy megyében ér véget, talán mondanunk sem kell: — szerencsésen. Mint érdekességet említjük meg. hogy a szerző, aki meghitt baráti köre előtt játszotta el az operett partitúráját, erre az alkalomra meghívta Met- ternich-Sándor hercegnőt is, a grófnak jelenleg Iscihílíben időző unokáját.

UHU augusztus 21, péntek.

|

$zentiván^||évviz

az Alacsony Tátrában

megnyitás május 23-án Tejles napi pensio lakással junius 28-ig és l/X

szeptemberben •*** “

julius E/p A Q ■. m

augusztusban ■ **

Meleg strand-uszoda és gpégy- B fürdők.

Tengerszin felett 676 ns. Éj

Úszás, tennis, GOLF Posta, távírda, telefon;

Liptovsky Svaty Jan. fi Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky Él

Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) minden gyorsvonatnál.

(*) Marlene Dietricli — Marlene Dietrichről. Mar- lene Dietrich, a világhírű moziszinés-znő a következőket mondotta egy amerikai újságírónak magáról: „Higyje el, zavarólag hat és elakasztja a lélekzete- met, hogy 'hirtelen, minden átmenet nélkül, békés és harmonikus évek egész sorozata után egyszerre az érdeklődés központjáig kerültem. Eddigi életemet megszokott békés környezetben éltem le, család, barátok és a mindennapi munka töltötték be a hétköznapokat. És egyik napról a másikra kiszakadtam ebből a harmóniából é6 megszűntem magánembernek lenni. Valaki egy könyvet irt, vagy egy képét fest, vagy gyilkol, vagy talán éppen a színpadon, vagy a filmben van kivételesen nagy sikere egy szereppel és máris más, különös, kiemelt, furcsa jelenség lesz a tömeg számára. És ettől a pillanattól kezdve az összes életfeltételeket és körülményeket meg kell változtatni. Az önök által ismert Marlene Dietrichnek eddig három arca van; ő a Kék angyal kabarédizőze, ö egy másik film vakmerő kémnője és Árny Jolija egy romantikus szerelmi filmnek. Marlene Dietrich egy berlini színpadon szerepelt, ahonnan Sternberg, a kiváló rendező, egy filmbe emelte Jannings partnernőjének. És Dietrich nem tett egyebet, csak eljátszotta ezt a szerepet. Aztán eljátszott még két szerepet Hollywoodban. Ez volt az uj, a nagy nyilvánosság Dietrichének eddigi élete. Ez az asszony azonban csak a mozivásznon létezik. Én egy másik Marlene Dietrichet ismerek.. Született, iskolába járt, zenét tanult és koncertkarrierre készülik Egy krónikus kézbaj miatt a zenei ambíciókat fel kellett adnia. Reinhardt korrepetált vele, később színpadon szerepelt. Férjhezment, leánya született. Színházat játszott, néha filmen is szerepelt és nagyon boldog volt. Berlinen és talán még Becsen kívül alig ismerték a nevét. Ezt a Marlene Dietrichet kitünően ismerem. A legbizalmasabb embere vagyok. A másikat, az uj Marlene Dietrichet, bevallom, még nem ismerem jól. Eddig csak a filmjeiben láttam".

(*) A színésznő, aki kutyáját nem hagyja el. Nancy Price, a kitűnő angol színésznő több anyagilag előnyös szerződtetési ajánlatot kapott amerikai és német filmgyáraktól. A színésznő visszautasította az ajánlatokat, még pedig a kutyája miatt. Nancy Price nem válik meg elragadóan kedves kis kínai kutyájától, akinek életét köszönheti. Egyiz- ben égő gyertyánál aludt el a szép mozisztár és a kis kutya'annyit ugatott, mig felébredt és elkerül hette a fenyegető tüzveszede’met. Egy más esetben a színésznő mentette meg élete kockáztatásával s. kis kutya életét. Úgy az amerikai, mint a német- országi beutazásnál a kutyát a határon hat hétre internálnák, ezt Nancy Price nem bírja elviselni és emiatt utasítja vissza a fényes szerződéseket.

(*) Aki továbbmegy, — agyonlő vetik! Berlinből írják: Ez a cime egy drámának, amelynek cselekménye Berlinben játszódik le 1918 novemberében, amikor úgyszólván ostromállapotban volt a németek fővárosa. A darab szerzője egy Németországban élő zsurnaliszta: E. W. Phiilitpps. A szereplők között találjuk Luidendorffot, Kappot, Liebknechtet, Luxemburg Rózát és Nosket. Több mint 100 szereplője van a darabnak, amely öt hét múlva kerül színre Berlinben.

(*) Hirek egy mondatban. Serge Veber, az ismert

fiatal francia iró Roda Roda egyik elbeszéléséből ir színdarabot és filmet. — Piscator társulatának svájci és olaszországi turnéja után az együttes a párisi Ckarnps Elysóes-szimházban fog vendégszerepelni. — A salzburgi ünnepi játékokon fellép az eddig felsoroltakon kívül Germaine Lubim ismert francia énekesnő. — Wicki Baum nagysikerű darabja a Menschen im Hotel az uj szezónban Londonban és Budapesten is bemutatóra kerül. — Csajkovszky- nak Aranycipö cimü, Németországban ismeretlen operáját most modernizálja egy fiatal szerző és uj szöveggel látja el a német színpadok számára. — Paul Morand A vándor és a szerelem cimü színdarabját a párisi Comedie Francaién mutatja be az uj szezon kezdetén. — Max Spilcker ismert német operaénekes A sárgakabátos ember címen bűnügyi operát komponált.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

ATL0N: A nagy attrakció. (Riehard Tauber).

A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: A pokol angyalai. (Repülő-hangosfilm). FÉNIX: Az utolsó bohém. (Cseh beszélőfilm).

FLÓRA: Az ezred kedvence. (Cseh hangosfilm). LUCERNA: A varázskerlngő. (Ohevalier. 1-ik hét). MACESKA: Egyszer mindenkihez eljön a szerelem. PA&SAGE: A hercegnő hadnagya. (Nagy K. 8. hét).