Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-19 / 187. (2704.) szám

1931 augusztus 19, szerda. Ili lllllll llll■l■■ll IIIlii III — EGYRE SÖTÉTEBBFELHŐK AZ FÖLÖTT Éhínség fenyeget a nagykaposi járásban is 1 magyarság pártjainak közös gyűlése Hagykapossn a kormány sürgős intézkedéseit sürgeti —130 métermázsa elvetett mag kajánban 110 méter­mázsát adott vissza — Elkeseredett panaszok az adókivetések miatt NagykapoS, augusztus 18. Vasárnap dél­után Nagykaposon az országos keresztényszo­cialista párt és magyar nemzeti párt járási vá­lasztmányi ülést tartott, melyen a járás min­den községe népes küldöttségekkel képvi­seltette magát. Az összejövetelnek a nagyka- posi járás bajbajutott gazdatársadalma pa­naszainak összefoglalása és azoknak memo­randum formájában mindkét párt törvényho­zói utján a parlament és a tartomány elé va­ló juttatása volt a célja. A választmányi ülést Papp László, a ma­gyar nemzeti párt járási elnöke nyitotta meg, ki rámutatott arra, hogy a nagykaposi járás gazdái kétségbeejtő helyzet előtt állanak, mert a cséplési eredmények után megállapítást nyert az, hogy Vetőmag sem termett. Annak dacára, hogy kétségbeejtő helyzet előtt álla­nak mezőgazdáink, a tömeges árverések a nagykaposi járás területén napirenden van­nak. Ez ellen a pénzügyi eljárás ellen a legerélye­sebben tiltakozunk, mert — úgymond — nem lehet célja az államnak az, hogy az adózó polgárok tömege tönkremenjen. Majd Sutka István dr., a magyar nemzeti párt országos alelnöke tartotta meg szaksze­rű előadását a mezőgazdákat ért súlyos sé­relmekről. Rámutatott arra, hogy pl. Pályin- ban egy nagyobb gazdánál 28 kát. hold terü­leten 18 q termény termett, Vajánban egy nagyobb gazda 130 q magot vetett s a, cséplési eredmény 110 q volt. Szirénfalva Esde nevű tanyáján pl. 80 holdas területen 40 q búza termett. Ebből a pár példából is megállapítható az, hogy a nagy­kaposi [járás mezőgazdái nemcsak kenyér­mag híján lesznek, hanem a vetőmagot is máshonnan fog kelleni beszerezniük drága pénzen. Sürgős segítségre vöm szükség, mert a nagy­kaposi járást az éhínség fenyegeti. Majd rámutatott arra, hogy a járási hivatalt ebben az ügyben felkereste s informálta a járási fönköt a nagykaposi járás mezőgazdái­nak szomorú helyzetéről. Hosszabban rámu­tatott arra, hogy milyen munkát végeztek ebben az ügyben tartományi és parlamenti képviselőink, majd indítványozta, hogy a járási képviselőtestület azonnali összehí­vása föltétlenül szükséges, hogy a vetőmag kellő időben legyen biztosítva $ a vetőma­got lehetőleg vámmentesen hozzák be Ma­gyarország területéről, mert a morvaországi vetőmag az itteni kiimá­nak nem felel meg. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdák azt kívánják, hogy nyújtson a kormány vetőmagra olyféleképpen segélyt, hogy legalább két évi kamatmentes kölcsön for­májában kapják meg a búzát s majd \két év múlva terményben kelljen visszafizetni a kölcsönkapott vetőmagot. A lelkesedéssel fogadott szakszerű előadás után az országos keresztényszocialista párt nevében Derfinyák Gusztáv központi titkár szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy a nagy­kaposi járásban a helyzet nagyon komoly, amely nem tűr tréfát, pláne akkor, amikor százak és ezrek családi tűzhelye hideg és üres, gondok barázdái szántják a homlokokat, mert bekövetkezett a tavaszi szomorú jós­lat, hegy a nagykaposi járás több községében már augusztus első felében elfogyott az idei ke­nyérmag. Ez a való tény szomorú esemény, ami sürgős és gyors orvoslást kíván. Rámutatott arra, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy a vetőmagszükséglet Magyaror­szág területéről vámmentesen hozassék be, hisz a vámtörvénynek1 103. §-a módot ad ar­ra, hogy rendkívüli katasztrófák idején bi­zonyos áru autonóm vámját részben, vagy egészben bizonyos időre fölfüggeszthessék. Ez az eset most fennáll és igy követelnünk kell, hogy az itteni kiimának megfelelő ma­gyarországi vetőmag vámmentesén legyen behozható. Majd rámutatott arra, hogy az elemi kárt szenvedett földművesek októ­ber végéig kérhetnek rendkívüli segélyt. Az államtól 3 százalékos kamatsegélyt lehet kérni ama kölcsönök kamatainak részletes térítésére, mely kölcsönöket az elemi csa­pások folytán a mezőgazdasági üzemük kar- banliclyezése céljából kénytelenek felvenni. Ily kérelmeket a községházán beszerezhető hivatalos nyomtatványokon kell megírni s a községi hivatalnál kell benyújtani. A kérvé­nyek beadásának végső határideje folyó évi október 31-ike. A sok csapást ért nagykaposiak — mon­dotta — súlyosan vaunak érintve az 1930. évi jövedelemadó kivetésekkel. A helmveci pénzügyi kirendeltség nem vet­te figyelembe a vall omlás óikat és önkénye­sen kétszeresére, háromszorosára emelte fel a bevallott adatokat s megállapítási nyert az is, hogy a beadott és kellően in­dokolt kiadásokat sem vette figyelembe az expozitura. Nyomatékosan felhívta a gazda társad a lóim figyelmét arra, hogy a sérelmesen kivetett jövedelmi adókat kellő időben, a kézbe-sKés­től számit ott 30 napon belül okvetlenül fel­lebbezzék meg s azt nyújtsák be a pénzügyi kirendeltségben, mert ellenkező esetiben a fellebbezés nem intézhető el. A gazdákat érintő egyéb sérelme,két ösz- szefoglaló. lelkesedéssel fogadott, beszéde után fölszólaltak Horváth Géza és Lukács János járási képviselőtestületi tagok, majd Haraszthy György, a magyar nemzeti párt járási 'titkára, rámutatott arra, hogy a sok munkanélküli földmunkást éhínség fenyegeti s azért a munkanélküliség le­küzdésére egyetlen mód lenne, ha azon­nal hozzáfognának a nagykaposi járás rossz és járhatatlan utalnak rendbehozá­sához, a hidak kijavításához, valamint megkezdenék a vizlecsapoilási munkálato­kat. Ezáltal a nagykaposi járásban a kenyér nél­kül maradt földművesek munkához jutná­nak s a télre szükséges kenyérmagof be tudnák szerezni. Több aktuális és a helyi viszonyokat ér­deklő fökzólalást az egyjegyűit gazdakö- zőnséig helyesléssel fogadta. A gyűlés egyhangúlag a következő határo­zati javaslatot fogadta el: 1. A járási vibortagoik a nagykaposi járási képviselőtestület sürgős összehívását ké­rik, mely ülésnek tárgya a jelenlegi me­zőgazdasági válság leküzdése s az ín­ségbe jutott mezőgazdáknak segélyezése, vetőmaggal való ellátása, az ellátatlan ín­ségesek segélyezése, adók behajtásának felfüggesztése s az 1930. évre kivetett jö­vedelmi adók revíziója lenne. 2. Tartományi és parlamenti törvény­hozóinkat felkérik arra, hogy a tartomá­nyi hivatalban járjanak el, hogy a nagy­kaposi járás Ínségbe jutott mezőgazdái inségsegély címén oly vetőmagot kapja­nak, mely az ottani klímának megfelel s azért a legalkalmasabb lenne, ha Magyar- ország területéiről vámmentes vetőmag volna beszerezhető, miután vámmentes \ vetőmag a vámtörvénynek 103. paragrafu­sa értelmében rendkívüli katasztrófa ide­jén behozható, amennyiben ily esetben az autonóm vám meghatározott időre felfüg­geszthető. Morvaországi vetőmag az itteni klímának nem felel meg. A kölcsön kap ott vetőmag két év múlva természetben ka­matmentesen volna megtérítendő. Az adók behajtása legalább egv évre fölfüg­gesztendő, a jövedelemadókivetések reví­zió alá veendők s a kitűzött árverések azonnal fölfügges ztendők Gondoskodjék a kormány sürgősen a kapusi járásban aktuális közmunkákról, hogy a lakosság megélhetéséhez szüksé­ges anyagi eszközöket megszerezhesse. A mindvégig lelkesedéssel kísért választmá­nyi ülés ezzel véget ért. dasági helyzettel foglalkozik, fölemlíti, hogy 600 vagon vetőmag beszerzését tervezi a kormány, ami a Csallóköznek sem elég. Az adókedvezmények megadására föltétien szükség van, ezt azonban még nem tudjuk, mi­lyen területen fognak mozogni. A segítésnek egyetlen pozitívuma az állami garanciával le­folytatandó kölcsön akció, ahol 3 százalékos kar- matkedvezményben részesülhetnek kisgaz­dáink. Figyelmezteti a népet, hogy ezt minden­ki vegye igénybe és forduljon ez ügyben a jegyzői hivatalhoz. Sajnos, hogy a kormány a milliárd okát ki­tevő elemi károkon 10 és 3 milliós kamattérí­téssel akar segíteni, amikor száz és százmil­liókra volna szükség. A magyarság, amely súlyos milliárdokat fize­tett be itten adókra, vagyondézsmára és más állami célokra, nagyobb támogatást érdemel­ne meg. Ismerteti a belpolitikai helyzetet és hos­szasan foglalkozik a munkanélküliséggel. A föld munkásainak éppen olyan joguk van a munkanélküli segélyre mint az ipari munkáeokna, mert ezek is dolgoznak és éppen úgy teljesítik katonai kötelezettségüket. A közmunkák kiírása ezek érdekében rendelen­dő el. Az országos beruházások közül Délszloven- szkó csaknem teljesen kimaradt. Majd a külügyi helyzetet ismerteti. Végül álta­lános helyeslés mellett mutat rá arra, hogy a legnagyobb válságok között is a szeretet az, amely megakadályozhatja a katasztrófákat. Ez a programja az országos keresztényszocialista pártnak, amely egyformán dolgozik a munká­sért és a többi gazdasági rétegért, mert ezek összhangjától reméli a társadalmi és politikai békét. Ölvedi János ny. bankigazgató lelkes hatású beszéde után Horváth Ferenc, a helyi szervezet ■elnöke, köszönetét, mondott a szónokoknak és a népgyülés példás rendben oszlott szét. Ulsvalián Hí országos keresztényszocialista párt gyűlései az égyaliai Járásban Érsekújvár, augusztus 18. (Saját tudósítónk­tól.) Az országos keresztényszocialista párt érsekujvári körzete vasárnap az ógyalilai járás területén két községben rendezett népgyülést, mely nagy tömegeket vonzott. Mindkét helyen a terméskatasztrófa és annak következményei, valamint a segítésnek módozatai foglalkoztat­ták a szónokokat. Perhetén délelőtt félt-izénkét órakor kezdődött a népgyü­lés, amelyen az esőre hajló idő ellenére is leg­alább ötszázan vettek részt, A népgyülést a he­lyi szervezet ügybuzgó elnöke, Horváth Ferenc nyitotta meg talpraesett szavakkal és átadta a 6zót a gyűlés első szónokának, Turchányi Imre dr. érsekujvári körzeti elnöknek. Turchányi beszédének első felében á gazda­sági katasztrófával foglalkozott. Beszámolt a Jaross Andor tartományi képviselővel végzett küLdöttségjárásról, ahol Országh tartományi el­nök nagy megértéssel fogadta őket és biztosí­totta, hogy a gazdák vetőmagszükségletéről gondoskodni fog a kormány. Hladky dr. orszá­gos pénzügyi vezérigazgató szintén figyelem­mel hallgatta meg előterjesztéseiket és meg­ígérte, hogy utasítja az érsekujvári pénzügyi kirendeltsé­get, hogy a községenként előterjesztett adó­halasztási kimutatások alapján legyen segít­ségére a kárvallott gazdáknak. Ezeknek a kimutatásoknak kitöltése most van folyamatban a körzet községeiben. A párt tör­vényhozói, utján sürgeti a vetőmag vámmentes behozatalát a nagyobb gazdaságok és bérletek részére, amelyből természetesen a kisebb birto­kosok is részesülhetnek. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszámoló után Turchányi foglalkozott a kisebbségi ma­gyarság gazdasági sérelmeivel, majd fölemlí­tette kulturális sérelmeink közül a szellemi vesztegzárt, foglalkozott az állampolgárság kálváriájával és ezekkel szemben az országos keresztényszocialista párt tevékeny munkájára mutatott rá, amelynek végcélja: az autonómia. Csak ennek kivívása szüntetheti meg nagy ba­jainkat, melyeket ma minden magyar ember­nek éreznie kell. A szépen fölépített, hatásos beszédet lelkesen megéljenezték. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő beszé­dének. bevezetésében szintén a reménytelen gaz­az ógyallai járás másik, magyaroktól szlo­vákoktól vegyesen lakott községében, délután folyt le a népgyülés hatalmas érdeklődés mel­lett. Kucsera Lajos, a keresztényszocialista párt helyi szervezetének elnöke, nyitotta meg a népgyülést, figyelmeztetve annak hallgatósá­gát a komoly helyzetre és a rend fönntartására. Alapy Gyula dr. volt a népgyülés első szó­noka, aki széles keretekben vázolta, föl a gaz­dasági helyzetet, a gazdasági krízis keletkezé­sét és a gazdákra zudult katasztrófákat, ame­lyek a mai kétségbeejtő viszonyokat idézték elő. Kifejtette a párt törvényhozóinak és tartományi képvi­selőinek tevékenységét, akik már akkor hal­latták szavukat az illetékes helyeken, ami­kor még az aratás szomorú eredményei nem is voltak ismeretesek. Majd a teendőket ismerteti és a párt törvény­hozóinak követeléseit sorolja föl, melyeket a minisztériumokban adtak elő. Figyelmezteti a népet, hogy az adóhalasztást kérő iveken je­gyeztesse föl magát mindenki, aki nem tud adót, fizetni. Vegyék igénybe az állami kedvez­ményes kölcsönt is és követeljék a külföldi ve­tőmag vámmentes behozatalát. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Utána Ölvedi János intézett buzdító szavakat a közönséghez, amely élénken hallgatta a szó­nok klasszikus szlováksággal előadott gondo­latait. amelyek után magyar nyelven végezte be lelkes beszédét. Kucsera elnök köszönetét mondva a szónokoknak, a népgyülést bezárta. A nagysikerű két népgyülés megrendezése Mészáros László körzeti titkár érdeme. . Újabb 43 köiség falig magáévá a magiar nemzeti munkáspárt követelését Losonc, augusztus 18, A magyar nemzeti munkás- és földműves párt segélyakciója so­rán szombaton és vasárnap újabb négy helyen tartott járási konferen­ciát, amelyeken összesen 43 község magyar munkás- és földmüvesnépe képviseltette mágiát. ' ^ A magyar falu népének elkeseredése elemi erővel nyilvánult meg ezeken a konferenciá­kon. A nép a kormány részéről a legsürgő­sebb segítséget követeli. A konferenciákon szörnyű eseteket mon­danak el a kétségbeesett helyzetbe került fa­lusi emberek. így az udvardiak elpanaszol­ták a párt vezető embereinek, hogy az állat- állományt a legnagyobb veszedelem fenye­geti, mert takarmány hiányában kénytele­nek az állatállomány nagy részén túladni, élt az alkalmat a mészárolok arra használják fel, hogy a borjukat 2.50 fillérért vásárolják kilónként, míg a marhákat 1.50 fillérért viszik el a bajba jutott gazdáktól. Az állatállomány megmentése érdekében is szükséges a kormány gyors közbelépése, amelynek el­mulasztása beláthatatlan következmények-, kel járhat a magyar földmüvesoszlályra. Az imelyi gazdák pedig arról panaszkodtak, hogy a dohánybeváltásnál a hitelezők lefoglal* tátják követeléseiket és igy a dohányterme­lők alig tudnak valami kis pénzhez hozzájut­ni. A konferenciákon a • kisbérlők arról pa­naszkodnak, hogy a földtulajdonosok a kis- bérlőket, akik a bérleti összeget a rossz ter­més következtében megfizetni nem tudják, tömegesen perük. Szombaton Ipolyságon az Erdős-féle ven­déglőben tartott a párt járási konferenciát, amelyen tizenhat magyar község kikül­döttei jelentek meg. -A konferencia céljait Varecha József főtitkár fejtette ki. Beszéde után a párt ismert határozati javaslatát egy­hangúlag elfogadták. Vasárnap délelőtt Érsekújváron tartott a párt konferenciát, amelyen az érsekujvári járásból 10 község kiküldöttei jelentek meg. A párt álláspontját a segélyakcióra nézve Varecha József főtitkár és Szlüka József kör­zeti titkár ismertette. A konferencián szen­vedélyes hangok hallatszottak el, amelyek egyöntetűen a kormány sürgős közbelépését követelték, mert a terméseredmények az ér­sekujvári járásban megdöbbentően szomo­rúak. Olyan kisgazdák, akiknek 15 hold bevetett területe volt, csak 13 métermázsa gabonát, tudtak kicsépelm. Különösen Zsilvabese­ó

Next

/
Oldalképek
Tartalom